2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
A Szerkesztők üzenete
2010.04.30. 12:58
Tisztelt "klaris"!

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében:

„A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben”.

A fent idézett jogszabályi rendelkezés alapján tehát a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés Önre már nem vonatkozik, hiszen ötvenedik életévét már betöltötte.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. §-ának (4) bekezdése szerint azonban a munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. Tehát az Ön munkáltatója, munkabérének és költségeinek teljes megtérítése mellett, kötelezheti Önt arra, hogy továbbképzésben vegyen részt, kivéve, ha ez a személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes Önre nézve.

Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig
vezető-tanácsos


 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.30. 12:56

Tisztelt "Rebecca"!

Minisztériumunkhoz intézett panaszában semmiféle adat nem szerepel, annak valóságtartalma ezért ellenőrizhetetlen. A középiskolai felvételik rendjét a jogszabályok részletesen előírják, amennyiben ezek megsértését tapasztalja, az intézmény fenntartójához tud fordulni panaszának kivizsgálását kérve.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

kubaby üzenete
2010.04.29. 14:26
Tisztelt Hölgyem/Uram!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy ha óvodai felvételt nyer gyermekem a 2010 szeptemberében induló csoportban, elkezdheti-e az óvodát 2010. szeptember 1-jén, úgy, hogy a 3. életévét 2010. október 14-én tölti be, jelenleg bölcsődés, vagy csak a 3. életév betöltése után kezdheti el az óvodát?

köszönettel
kubaby
szatmarine üzenete
2010.04.28. 16:13
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Egy szakiskola frissen kinevezett igazgatóhelyettese vagyok. Szeretném megtudni, hogy egy tanuló bizonyítványába több szakmának az eredményei is bejegyezhetőek-e. Tehát ha valaki elvégezte pl. a karosszérialakatos szakmát-ez szerepel a szakiskolai bizonyítványában 9-12. évfolyamig-, majd másodszakmásként pl. autófényezőként végzi az iskolát, az előző bizonyítvány folytatható-e az új szakmával.
Köszönettel a segítségért: Szatmári Andrásné igh.
pedellus1971 üzenete
2010.04.28. 14:44
Tisztelt Szerkesztők!

Pedagógiai szakszolgálatnál dolgozom gyógypedagógusként 3 éve. Az első diplomám óvodapedagógus.
Az új 4/2010-es OKM rendelet szerint:
(6) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató elõírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.

Vonatkozik ez arra a dolgozóra is,aki már a szakszolgálatnál dolgozik,de még nincs szakvizsgája?A munkáltatóm 3 évvel ezelőtt nekem nem írta elő a vizsga megszerzését.

Várom válaszukat.
Üdvözlettel:
agota
A Szerkesztők üzenete
2010.04.27. 16:53
Tisztelt Szakál Gyöngyvér!

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet előkészítése több hónapos folyamat, amelyben aktív szerepet kapnak a különböző – így szülői érdekvédelemmel foglalkozó - társadalmi szervezetek is. Az adott évre vonatkozó szabályozás előkészítése során az államigazgatási egyeztetés keretében nyílik lehetőség e szervezeteknek véleményük megjelenítésére, amelyeket a kodifikáció során a lehetőségekhez képest figyelembe is vesz a tárca.
Ezen túlmenően az államigazgatási egyeztetésre bocsátás napjával a tervezet felkerül az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjára is, a Jogszabálytervezetek menüpontba, amely közvetlen hozzászólási, javaslattételi lehetőséget biztosít minden érdeklődő állampolgár számára.
Az államigazgatási egyeztetés keretében a következő szülői érdekképviseleti szervek vesznek részt a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet véleményezésében:

Szülők Egyesülete a Gyermekekért

Simonné Toldi Ágnes

elnök

szulokegyesulete@chello.hu;

toldi579@freemail.hu

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

dr. Szabó Endre

elnök

noe@noe.hu

Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma

Novák János

ügyvezető elnök

s.szuloi@chello.hu;

szuloi@chello.hu

Magyarországi Szülők Országos Egyesülete

Keszei Sándor

elnök

mszoe@upcmail.hu

 

Üdvözlettel:
Dr. Farkas Ildikó
főtanácsos

 

v_a_lucky üzenete
2010.04.26. 20:05
Tisztelt Szerkesztők!
Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy kötelezhető-e egy pedagógus arra, hogy érettségi vizsgán kérdező/javító tanárként részt vegyen?
Köszönettel várom válaszukat.
v_a_lucky
fefi üzenete
2010.04.26. 17:05
Tisztelt Szerkesztők!
A következő kérdésre szeretnék Önöktől választ kapni:
A 2010/11-es tanévben csupán 3 osztálynyi első osztályos tanuló érkezik iskolánkba (70 gyerek), azonban a jelenleg első osztályra várományos tanítók száma 4 fő. A helyi szokás alapján a szülők választhatnak nevelőket és a beiratkozásnál két nevelő nevét kérhetik, hogy gyermeküket melyik nevelő tanítsa. A jelen esetben, akit kevesen választanak, nem kap osztályt.
Sajnos ebben a szituációban személyem került ebbe a helyzetbe. 10 év aktív, kiválóan megfelelt minősítéssel, folyamatos önképzés és jelenleg is informatika szakirányú továbbtanulásom mellett, a digitális kompetenciák alkalmazásával és az új dolgok felé való nyitottsággal úgy érzem pusztán a szülők körében való ismeretlenségem miatt jelenleg (következő tanévre) nem kaptam első osztályt. Két évvel ezelőtt ugyanebbe a helyzetbe kerültem, ott ugyan választottak engem informatika irányultsággal együtt a szülők, de a nyugdíj előtt álló pedagógus kollégát ( védett korra való tekintettel) részesítették előnybe. Most ugyanebbe a szituációba kerülve az iskola úgy érzem úgy gondolja ez így "fer". A Gyesről visszaérkező kolléga pedig 6 év kihagyás után első osztályban tevékenykedhet.
Kérdésem: Szabályos-e, hogy az intézmény vezetője ilyen szituációnak teszi ki a kollégát immár másodszor, illetve szabályos-e , hogy nem ő nevezi meg az aktuális osztálytanítókat , amik közül természetesen lehetőség lenne a szülőknek választani. Hol kaphatok erre jogorvoslatot?
Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel és tisztelettel
fefi
amkgazd üzenete
2010.04.25. 19:15
Tisztelt Szerkesztők!

A 2009.12.30-án kelt 1576. számú kérdésemre érdeklődéssel várom szíves válaszukat.

Nagyon fontos!!!

A válaszukat előre is köszönöm.
mickeyesz üzenete
2010.04.23. 20:08
Tisztelt Szerkesztőség!

Jelentkeztem az előre hozott érettségi vizsgára német nyelvből, és a 11.-12. osztályos tananyagból osztályozó vizsgát kellett raknom. Kérdésem,hogy a vizsgán hány pedagógusnak és abból hány német szaktanárnak kell jelen lenni(írásbeli és szóbeli)?
Várom válaszukat! Köszönöm!
vakriz üzenete
2010.04.23. 19:05
Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdésre szeretnék Önöktől választ kapni:
2010. január 01-től megillet-e a garantált illetményem 8%-al történő emelkedése és a fizetési fokozatok közötti várakozási időm egy évvel történő csökkenése?

Időrendben a tények a következők:
Felsőfokú óvodapedagógusi szakképesítésem van, óvónői oklevelemet 1979-ben kaptam meg.
1996-ban vezető-óvodapedagógusi (óvodai menedzser) szakvizsgázott pedagógus képesítést szereztem Budapesten. Ezt követően 1997. január 01-től a "G" fizetési osztályba soroltak., várakozási időmet egy évvel csökkentették, garantált illetményemet 5%-al megnövelték.
Közben 1981. december 01-től - 2005. augusztus 15-ig magasabb intézményvezetői teendőket láttam el folyamatosan, óvoda- és konyha vezetőjeként.

2005. augusztus 1-tól óvodapedagógus munkakörben dolgozom.
2009. évben differenciáló (fejlesztő) szakpedagógus szakirányon a második szakvizsgázott óvodapedagógus oklevelemet szereztem meg.

Megköszönöm válaszukat, Tisztelettel:
vakriz.
vakriz üzenete
2010.04.23. 18:49
Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdésre szeretnék önöktől választ kapni:
2010. január 01-től megillet-e a garantált illetményem 8%-al történő emelkedése és a fizetési fokozatok közötti várakozási időm egy évvel történő csökkenése?

Időrendben a tények a következők:
Felsőfokú óvodapedagógusi szakképesítésem van, óvónői oklevelemet 1979-ben kaptam meg.
1996-ban vezető-óvodapedagógusi (óvodai menedzser) szakvizsgázott pedagógus képesítést szereztem Budapesten. Ezt követően 1997. január 01-től a "G" fizetési osztályba soroltak., várakozási időmet egy évvel csökkentették, garantált illetményemet 5%-al megnövelték.
Közben 1981. december 01-től - 2005. augusztus 15-ig magasabb intézményvezetői teendőket láttam el folyamatosan, óvoda- és konyha vezetőjeként.

2005. augusztus 1-tól óvodapedagógus munkakörben dolgozom.
2009. évben differenciáló (fejlesztő) szakpedagógus szakirányon a második szakvizsgázott óvodapedagógus oklevelemet szereztem meg.

Megköszönöm válaszukat, Tisztelettel:
Vakriz.
A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:25
Tisztelt "Katalin1975"!

Az általános iskolában kötelezően használatos ellenőrzőkönyv (helyesen: tájékoztató füzet) vezetésének a benne lévő kitöltési útmutatón kívül nincs egyéb, központilag meghatározott előírása. A tájékoztató füzet vezetését az iskola a helyi hagyományok, illetve pedagógiai szempontok figyelembevételével szabályozhatja. Ennek megfelelően a tanulói teljesítmények értékeléseit, és a szülőkhöz szóló egyéb tájékoztatások, értesítések szövegét egyaránt beírhatja a pedagógus, - és ha már tud írni - a tanuló is.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:23
Tisztelt Lendvai Andrea!

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 15. § (5) bekezdés alapján, az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
b) javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,
c) javasolja, hogy a gyermek - annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt,
d) javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettségről szóló véleményt az óvoda vezetője jogosult kitölteni, az arra kiadott nyomtatványon.
A szülőnek jogában áll az óvodai véleményben foglalt megállapítással egyet érteni, vagy annak tartalmával egyet nem érteni.
Amennyiben a szülő nem ért egyet az iskolaérettség kérdésében, úgy jogosult a gyermeke lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz kérelmet benyújtani annak eldöntésére, hogy a gyermeke további óvodai nevelésben részesüljön, avagy a gyermekével szembeni tankötelezettségének milyen módon tegyen eleget.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. § (8) bekezdés alapján a szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét, így a nevelési tanácsadáson való részvételt is.
Tekintettel arra, hogy Önök és az óvoda, valamint a nevelési tanácsadó szakemberei nem értenek egyet azon kérdésben, miszerint a gyermekük valóban elérte-e az óvodás kor végére elérendő fejlettséget, a területileg illetékes jegyzőhöz fordulhatnak kérelemmel annak eldöntésére, hogy milyen módon tegyenek eleget tanköteles korba lépett gyermekükkel szembeni kötelezettségüknek. Ennek eldöntésére a jegyző elrendelhet független nevelési tanácsadói vizsgálatot az iskolaérettség megállapítására, de a gyermek életkoránál fogva, a szülő kérésére elrendelheti a további óvodai nevelésben való részvételt is, avagy a tankötelezettség teljesítését a kijelölt (körzetes) iskolában. A jegyző határozatának kötelező tartalmi eleme a határozat ellen történő fellebbezés módja.
A közoktatási törvény 24. § (5) bekezdés szerint, „a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.
Az Ön gyermeke a hetedik életévét 2011-ben tölti be, így életkorára tekintettel jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a 2010/2011-es nevelési évben óvodai nevelésben részesüljön.

Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a tankötelezettség beálltához két feltételre van szükség:
- meghatározott életkor elérésére, valamint
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség meglétére.

A meghatározott időszakon belül az dönti el a tankötelezettség kezdő időpontját, hogy a gyermek mikor éri el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A gyermekek óvodáskor végére elérendő fejlődési jellemzőit, az „Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló” 137/1996. (VII.28.) Korm. rendelet VI. fejezetének irányelvei határozzák meg.
A döntés meghozatalakor tehát vizsgálnia kell az előírt életkor elérését, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettség meglétét.

Üdvözlettel,
Nagy Gyöngyi Mária

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:19
Tisztelt "evicsek"!

Amennyiben a pszichés problémát szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye támasztja alá, a magántanulói jogviszony időtartamára a szakvéleményben foglaltak az irányadók.
Amennyiben a magántanulói jogviszony létesítését nem alapozza meg szakvélemény, illetve otthoni tartós gyógykezelés esetén szakorvosi igazolás, akkor a szülői döntésen múlik a magántanulói jogviszony időtartamának meghatározása. Az általános gyakorlat szerint egy tanévre szokott szólni a magántanulói jogviszony időtartama, amelyet tanévenként meg kell ismételni. Jogszabályi rendelkezés hiányában azonban nincs jogi akadálya sem annak, hogy a jogviszony időtartama egy tanévnél rövidebb legyen. Leveléből az derül ki, hogy 2-3 hónapban gondolkodnak. Ebben az esetben a magántanulói jogviszony helyett jobb megoldásnak tűnik az iskolai felmentés kérelmezése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. §-a alapján az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

Javasoljuk, hogy mindenképpen az iskolával együtt, közösen hozzanak döntést a tanulmányok folytatása módjáról.

Üdvözlettel,
Dr. Farkas Ildikó
főtanácsos

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:16
Tisztelt "Babika1"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 21. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében közalkalmazotti jogviszony határozott időre csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető. Amennyiben az Ön határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyait nem az előbbiekben említett célokra létesítették, akkor jogviszonyát határozatlan idejűnek kell tekinteni (Kjt. 21. § (5) bekezdés). Ha jogviszonyainak létesítése a jelzett feltételeknek megfelelt (tehát helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesítették), akkor nem jelent kizáró okot a jogviszonyok öt évet meghaladó volta. A Kjt. 24. § (2) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 79. §-ának (5) bekezdése nem alkalmazható, és ez a joghely írja elő, hogy a határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Tehát közalkalmazott esetében nem ütközik törvényi rendelkezésbe az öt évnél hosszabb határozott időtartamú kinevezés sem, legyen ez egy kinevezés, vagy több egymás utáni kinevezés, ahol az előző lejárta és a következő létesítése között hat hónapnál rövidebb idő nem telt el.

Fizetési osztályának és fizetési fokozatának megállapítása, vagyis besorolása, az Ön által betöltött munkakörhöz, és a munkakör ellátásához jogszabályban előírt végzettséghez és szakképzettséghez kötődik (Kjt. 63. § (1) bekezdés). A pedagógus-munkakör betöltésének végzettségi és szakképzettségi feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a szabályozza. A jelzett joghely értelmében középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez. Levelében nem jelezte sem munkakörét, sem a konkrét szakképzettségeit, ezért nem áll módunkban konkrét választ adni kérdései egy részére. Az viszont tény, hogy tanítói szakképzettséggel középiskolában nem tölthet be pedagógus-munkakört, tehát nemcsak, hogy nem lehet Önt a tanítói végzettsége és szakképzettsége alapján középiskolában besorolni, de még a foglalkoztatása is jogszabályba ütköző ebben az esetben. Amennyiben munkakörét az egyetemi szintű végzettsége alapján látja el, akkor besorolása mindenképpen „H” fizetési osztály kell, hogy legyen (illetve pedagógus-szakvizsgával való rendelkezés esetében „I”).
Amennyiben besorolása nem felel meg a törvényi előírásoknak, a bérkülönbözetet három évre visszamenőleg követelheti. Ezt egy 1999-ben született Legfelsőbb Bírósági határozat (BH1999. 330.) támasztja alá, amely szerint a helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre vonatkozó igény az általános szabályok szerint elévül (három év). Maga a helytelen besorolás azonban állapotsérelmet jelent, ezért azt mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll.
A kinevezésében feltüntetett munkakörébe tartozó feladatokat el kell látnia, tehát ha bármilyen más munkáltatói intézkedéssel Önnek megváltoztatják a munkakörét, köteles a munkáltató Önnel egyetértésben – közös megegyezéssel – módosítani a kinevezését.
A feltett kérdései a munkajogi jogvita körébe tartoznak, amelyeket eldöntésére a Munkaügyi Bíróság jogosult.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:10
Tisztelt "libi"!

A pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkaköröket, és a heti kötelező óraszámot - ideértve a gyakorló iskolában irányadó heti kötelező óraszámot is - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész I/B fejezete tartalmazza.
A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/3. pontja szerint „Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot a gyakorló tanítást vezető pedagógusokra (vezető tanárra, gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra) kell alkalmazni. A fenntartói gyakorló nevelési-oktatási intézményben e rendelkezéseket a fenntartó egyetértésével lehet alkalmazni.”
A heti kötelező óraszám emelésére sem a munkáltatónak, sem a fenntartónak nincs törvényi lehetősége.
A Kt. 1. számú melléklet Negyedik rész 1.) pontja értelmében ugyanakkor a munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:05
Tisztelt "klaris"!

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében:

„A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben”.

A fent idézett jogszabályi rendelkezés alapján tehát a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés Önre már nem vonatkozik, hiszen ötvenedik életévét már betöltötte.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. §-ának (4) bekezdése szerint azonban a munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. Tehát az Ön munkáltatója, munkabérének és költségeinek teljes megtérítése mellett, kötelezheti Önt arra, hogy továbbképzésben vegyen részt, kivéve, ha ez az Ön személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes Önre nézve.

Üdvözlettel,
Dr. Madarász Hedvig
vezető-tanácsos
 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 15:02
Tisztelt "bironekoncz"!

Az Ön által idézett jogszabályi rendelkezés (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 128. §-ának (8) bekezdése) egyértelműen kimondja, hogy (nem bármely) csak a külön jogszabályban meghatározott egyes szakirányú szakképzettségek egyenértékűek a pedagógus-szakvizsgával. Tehát amennyiben nincs olyan külön jogszabály, amely konkrétan nevesíti, hogy egy adott szakképzettség a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, akkor a szakképzettség biztosan nem tanúsíthatja a pedagógus-szakvizsga követelményeinek a teljesítését.

A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakirányú továbbképzések, illetve megszerezhető szakképzettséget a következők:
- a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak [8/1997. (II. 18.) MKM rendelet],
- a tanügyigazgatási szakértő szakirányú továbbképzési szak [11/1997. (II. 18.) MKM rendelet],
- a vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak [13/1997. (II. 18.) MKM rendelet],
- a pedagógiai értékelési szakirányú továbbképzési szak [12/1999. (III. 8.) OM rendelet],
- a tantervfejlesztési szakirányú továbbképzési szak [12/1999. (III. 18.) OM rendelet],
- a gyakorlatvezetői tanítói szakirányú továbbképzési szak [28/1999. (VII. 6.) OM rendelet],
- az óvodai szakértő szakirányú továbbképzési szak [29/1999. (VII. 6.) OM rendelet],
továbbá a kormányrendeletben szabályozott klinikai és pedagógiai szakpszichológusi szakvizsga, amelyet a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet ismert el munkakör betöltése szempontjából pedagógus-szakvizsgával egyenértékű képesítésnek.

Az Ön által jelzett okleveles közgazdász-tanár egyetemi végzettség és szakképzettség a felsorolásban nem szerepel, tehát nem egyenértékű a pedagógus-szakvizsgával.

Megjegyzem, hogy – a felsőoktatás rendszerének átalakulása miatt ma már hatálytalan, de a képzési cél tekintetében ma is irányadó – a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X. 13.) OM rendelet 1. számú mellékletében foglaltak értelmében a pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés keretében a pedagógusoknak - közoktatási tapasztalataikra építve -
- a közoktatási rendszer és intézmények eredményes (hatékony) irányítására, működésére,
- az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeire, azoknak a szaktárgyi oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazására,
- az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás elveire és módszereire
vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket kell szerezniük, s ezekről számot adniuk.

A közgazdász-tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés nyilvánvalóan nem a fenti ismeretek megszerzését célozta.

Üdvözlettel,
Dr. Madarász Hedvig
vezető-tanácsos

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 14:59
Tisztelt "palyazat"!

A felsőfokú kulturális menedzser szakképesítés nem tekinthető a pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek.
Korábbi rendelkezések szerint a pedagógus-szakvizsga képesítési követelményeiről szóló 41/1999. (X.13.) OM rendelet alapján lehetett pedagógus szakvizsgát tenni, ma a 10/ 2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint szervezhető pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.
A pedagógus-továbbképzés teljesítésébe az alábbi rendelkezés alapján a felsőfokú kulturális menedzser képesítés beszámítható.

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §
„(2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető
ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés, (…)
megszerzésével.”


Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.04.23. 14:55
Tisztelt "Cirmike"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés a) pont alapján, a közoktatási intézmény fenntartója rendelkezik dönteni a közoktatási intézmény heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.
Az óvoda éves, heti nyitvatartási rendjét elsősorban a helyi igények, sajátosságok határozhatják meg egy adott településen. A döntés-előkészítés végrehajtásának szabályozása a fenntartó önkormányzat hatáskörébe tartozik, de az alább hivatkozottak nem hagyhatóak figyelmen kívül.
Az óvoda éves nyitvatartási rendjének meghatározásakor a helyi önkormányzat figyelembe kell, hogy vegye azt a rendelkezést, egyben kötelezettséget, amely szerint az óvodai nevelés kettős funkciót tölt be a közoktatás rendszerében. Ellátja a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-, továbbá a gyermekek védelméről szóló törvényben előírt, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Ez azért lényeges, mert a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírása szerint az önkormányzatnak az óvodai nevelés megszervezésén túl, illetve azzal egy időben biztosítania kell azoknak a gyermekeknek a nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását, étkeztetését is, akiknek szülei bármilyen oknál fogva nem tudják megoldani a napközbeni ellátásukat (többek között az óvoda üzemeltetésének bármilyen okból történő zárva tartása idejében is, mint pl. felújítás, beruházás, karbantartás, fertőtlenítés, vagy a nyárra, őszre, télre tervezett zárás, stb.).
Mindezek alapján, egy településen egy adott óvoda csak akkor zárható be, ha az önkormányzat az ismertetett feladatának más módon eleget tud tenni. Az ügyeletes óvoda kijelölésénél fontos kritérium, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, szülőnek nem jelenthet aránytalan terhet.
Amennyiben az igények alapján, a gyermekek napközbeni ellátására a lakóhelyen kívül eső óvodában – vagy más szervezeti keretek között- kerül sor, a fenntartó önkormányzat meg kell, hogy térítse a kijelölt intézménybe való utazás költségeit, vagy gondoskodnia kell a gyermek részére kísérő személyről.
A közoktatási törvény 2.§ (7) bekezdés alapján, a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét kell, hogy figyelembe vegyék. A fenntartó így különösen szem előtt kell, hogy tartsa döntései alkalmával, ami szerint a hivatkozott törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon szükséges biztosítania oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet a gyermekek (szülők) részére.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét.
A vezetői munkaterv elfogadásának eljárásrendjében ki kell kérni, az óvodaszék/az óvodai szülői szervezet (közösség), véleményét is.
A vezetői munkatervben nevesíteni kell az éves nyitva tartás rendjét (ez nem lehet ellentétes a fenntartó által határozatban meghozott döntéssel), a nevelés nélküli munkanapok időpontjait, valamint az ezekre a napokra tervezett feladatokat.
A nevelés nélküli munkanapok tervezésével kapcsolatban jogszabály alapján, a szülők jogosultak a munkaterv véleményezése idejében megtenni az észrevételeiket.
A véleményezési jog érvényesülését tanúsító jegyzőkönyvek alapján értesül a fenntartó a szülők egyetértéséről vagy az általuk felvetett nehézségekről.
Az óvoda vezetője az elfogadott vezetői munkaterv alapján köteles a tervezett nevelés nélküli munkanap előtt 7 nappal ismét tájékoztatni a szülőket, és egyben felmérni a szülők körében a gyermekek ellátására való igényt, továbbá annak eredményeként az ellátást biztosítani, érvényesítve a közoktatási törvény azon szabályozását is, amely előírja, hogy az óvodában a gyermekek törvényes és szakszerű ellátása kizárólag óvodapedagógussal teljesíthető.

Tájékoztatom továbbá, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2.§ (7) bekezdése előírja, hogy a fenntartó az óvoda nyári nyitvatartási tartásról, az óvodával jogviszonyban álló gyermekek szüleit legkésőbb február 15-ig kell, hogy értesítse. Ezt a fenntartó abban az esetben tudja megtenni, ha mindez előtt felméri a fenntartásában működő intézményekben a nyári hónapokban ellátást igénylő gyermekek számát. Az igénylésről szóló adatok szolgálhatnak alapul, az adott nevelési éven belül (szeptember 1 – augusztus 31-ig), az óvodák nyári nyitva tartási-, azon belül is, a felújítási-, karbantartási rend ütemezéséhez.
A közoktatási törvény, a rendkívüli szünet elrendelésére való jogosultságot, hatásköröket, eljárásrendet is szabályozza, az 54. § (1) bekezdésben, valamint a 91. § (1) bekezdés b.) pontban, valamint a 91. § (8) pontban.
A fenti tárgykörhöz kapcsolódik az a szabály is, amely szerint a pedagógusok szabadságolási rendjét, a munkáltatói jogkörben eljáró vezető (jelen esetben az óvodavezető) jogosult meghatározni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben-, a közoktatási törvényben-, illetve annak végrehajtási rendeletében foglalt szabályok alapján, az óvoda nyitva tartási rendjéről hozott fenntartói döntést is figyelembe véve.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés szerint, a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha azonban a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a nevelési év többi részében kell biztosítani.
A munkáltató a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága (évi 25 munkanap) idejéből kötelező munkavégzésre is igénybe veheti. Kritérium, hogy az igénybevétel időtartama nem haladhatja meg a tizenöt munkanapot. A jogszabály korlátozza az igénybevétel célját, illetve esetkörét. Ezek körébe tartozik többek között a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, valamint az az eset, ha az óvodapedagógus szabadságát a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével, a nevelési évben adják ki (138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10-11. § és melléklet).

A fenti rendelkezéseket figyelembe véve, a jelenleg hatályos jogszabályok alapján biztosított a feladatellátáshoz, az intézmény működéséhez rendelhető szabadságok ütemezése, kiadása, így a nyári nyitva tartási rend koordinálása és a gyermekek ez időben történő szakszerű ellátása.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

Rebecca üzenete
2010.04.22. 19:13
Tisztelt OKM!

A mai napon sajnos eszembe kellet jutnia Orwell 1984 című regényének, amikor egy 6. osztályos felvételi kapcsán tudomásomra jutott hogy egy igen nagy nevű budapesti gimnáziumban olyan osztályt is indítottak amelyet, nem hirdettek meg.
Oda pedig olyan kerültek be, akik "valakinek" a gyermeke.

Meg tudná mondani bárki, hogy ez hogyan lehetséges?

Nem sérti ez az esélyegyenlőséget?

Még a létéről is csak a nagyon bennfentesek tudhatnak.

Köszönöm válaszukat
mekk2010 üzenete
2010.04.21. 10:59
Tisztelt OKM!

Lassan közeleg a tanév vége, újra le kell zárni a tanügyi dokumentációkat. Egy sajnálatos és kényes dologban szeretném tanácsukat kérni. Intézményünkben több éves gyakorlata van annak, hogy az igazgató -szóbeli utasításának megfelelően a naplókba nem a naprakész adatokat szolgáltatjuk. Hiányzásokat nem kell vezetni egyes tanulóknál.
Vannak olyan tanulók is, akik az iskolában egyáltalán nem jelennek meg, mégis bizonyítványt kell kiállítanunk (elégségessel lezárva) számukra. Olyan tanulóink is vannak, akik hetente egyszer járnak iskolába, de nem magántanulók. Olyan eset is előfordult már, hogy a naplókat újra kellett írni, mert tanév közben nem valós adatokkal voltak vezetve. A folyó tanév novemberében azzal kellett szembesülnöm, hogy az igazgató "megkért", hogy az SNI tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozását utólagosan adminisztráljam le, mert ellenkező esetben három pedagógustól kell megválnia illetve több millió forintot kell visszafizetnie az önkormányzatnak. Ellentmondani nem állt módomban. A sajnálatos dolog az egészben, hogy alá kellett írnom egy megbízási szerződést a foglalkozások megtartására. A szerződés szeptember 1-jétől szólt, a foglalkozások csak papíron kerültek megtartásra. Elkövettem azt a hibát, hogy az intézménytől felvettem a foglalkozásokért a juttatást. Ugyanez korábban is gyakorlat volt, - hasonló indokokkal, - ekkor semmiféle anyagi juttatást nem vettem fel. Közeleg a tanév vége, nem tudom, hogy milyen indokkal tagadjam meg a bizonyítványok kiállítását, mit tegyek az újabb jogsértések kikerülése érdekében?
Köszönöm megtisztelő válaszukat!
elemer59 üzenete
2010.04.21. 08:58
Megalázva érzem magam.

Minisztériumunk úgy döntött, továbbra is támogatja szakkönyveink megvásárlását, bruttó évi 4000 forinttal. Ez nettó 2450 Ft körüli összeg. De hogy véletlenül se fordítsd másra, ezért számlával igazolnod kell, hogy szakkönyvet vásárolsz belőle.
Ennyit néznek ki belőlünk? Ha maradna belőle se tudjam másra költeni? Mi nem képviselők vagyunk! Bennünket nem érintett a cafetéria, az üdülési csekk, mert azt soha nem kaptunk. A 2450 Ft-ról igazoljam, hogy mire költöttem, ne hogy egy üveg konyakot vegyek rajta, amit beosztva 364-napra, elszopogassam. Igazolom, nehogy az APEH ellenőrzése során kiderüljön, hogy miből gazdagodtam meg.
Ennyi pénz, ha kiállok a sarokra koldulni is összeszedek egy nap. Erről meg nem kell elszámolnom.
Képzeljétek azt a soha nem dolgozottat, aki bemegy az önkormányzathoz segélyért és ennyit kapna! Rájuk borítaná az asztalt.
Nekünk ezt a megalázást pedig ezzel a bérrel, le kell nyelnünk.
Több mint 30 éves munkaviszonnyal közalkalmazotti adókedvezményre szorulunk, gyógypedagógusként, osztályfőnökként, minőség biztosítási kör tagjaként. Az elmúlt években 20 millió forintot pályáztam meg iskolánknak. Napi szinten használom autómat iskolával kapcsolatos tanulói szállításra, amit nem vár el tőlem senki. Ezt elérte kedves oktatási tárca. Ezért jár a végkielégítés.
Interaktív táblák beszerzése után a megnövekedett energiaköltséget is kifacsarják belőlünk? Mi lesz, ha kiégnek a projektorok égői? Pár év alatt a laptopok is nullára íródnak. Jelenleg nyomtató papírra sincs pénze az iskolának. Nyomtatópapír vásárlásáról hozott számlát is elfogadnak szakkönyvnek? Mert az jobban hiányzik, azt is mi vesszük.
Megpróbáltam ezt az összeget visszautasítani, hogy ne kérjek ebből a megalázásból. Nem lehet, csak ha megkaptam, visszautasítani. Arról, amit már leadóztam.
Megérdemlik a végkielégítést?
mano80 üzenete
2010.04.20. 19:45
Jövőre leszek harmadéves (végzős)gyógypedagógus , van egy tanári diplomám. Több évfolyam társam mondta, hogy ha harmadéves leszek akkor mint fejlesztő foglalkoztathat az iskola. (BTM tanulók fejlesztése). Ez valóban így van? Ha igen mely törvény vonatkozik erre a lehetőségre? Segítséget előre is köszönöm.
mano80 üzenete
2010.04.20. 19:42
Jövőre leszek harmadéves (végzős)gyógypedagógus , van egy tanári diplomám. Több évfolyam társam mondta, hogy ha harmadéves leszek akkor mint fejlesztő foglalkoztathat az iskola. (BTM tanulók fejlesztése). Ez valóban így van? Ha igen mely törvény vonatkozik erre a lehetőségre? Segítséget előre is köszönöm.
yupyup üzenete
2010.04.20. 11:10
Tisztelt Szerkesztőség!
Felnőttek Gimnáziumába járok.Idén érettségizek.Ősszel voltam Mester logopédusnál,elég nehezen ment a nyelvtanulás és a magán tanárom javasolta,hogy nézessem meg nincs valamilyen bajom.Kiderült diszlexiám,diszgráfiám van.Megkérdeztem a vizsgálat előtt az igazgatót elfogadják e az eredményt ha megcsináltatom,azt mondta igen.Októberben földrajzból előrehozott érettségit tettem.Megkaptam a hosszabb felkészülési időt amit javasoltak a leleten.Az angol nyelvből nem kell érettségiznem ,helyette másik tantárgyat a fizikát kaptam.Elkezdtem az előkészítőre járni,majd januárban szólt az igazgató,hogy bocs de meggondoltam magam.Mégis angol nem fizika.3 hónappal az érettségi előtt.A kifogása az volt,hogy nem csak mester logopédus hanem igazságügyi szakértő is lepecsételte.Azt mondta megváltozott a törvény.Az ORSZI adjon papírt.Felhívtam őket,azt mondták ők csak felső oktatással foglalkoznak,dolgozó gimnáziummal nem.A nevelési tanácsadó meg csak ált.iskolásosokkal.Javasolták Önöket,vagy a Polgár Mesteri Hivatalt,vagy máshol érettségizzek.De nem értette a hölgy ,hogy 2006 ban valóban változtattak a törvényen,de nincs joga az igazgatónak felülbírálni a vizsgálati eredményt.Ismerte is azt aki a vizsgálatot végezte,azt mondta tiszteletben álló személy,ők elfogadják a véleményezését.Az igazgató maximum kérheti a másik tantárgyból való érettségit.Főleg,hogy nem etikus váltogatni a véleményeket .Az ügy azóta áll,kérvényt írtam az igazgatónak,de választ nem kaptam.A véleményük érdekelne,hogy így 2 héttel az érettségi előtt mit is tudok ezzel kezdeni.Hova forduljak.
Tisztelettel várom várom válaszukat.Köszönöm
SReni üzenete
2010.04.20. 10:26
Tisztelt Szerkesztők,vagy valaki aki tud segíteni!

Én egy alapítványi óvodában dolgozom és arra lennék kíváncsi hogy én most közalkalmazott,vagy egyszerű munkavállaló vagyok?
A munkáltatóm azt mondja hogy a munka törvénykönyve vonatkozik ránk,nem pedig a közalkalmazotti törvénykönyv.
Azért lenne számomra fontos megtudni ezt az információt,mert nem akarják megadni nekem a közalkalmazottaknak járó pedagógusi pótszabadságomat,ami ha jól tudom 25 nap a meglévő 21 nap mellé.
A napokban adtam be a felmondásomat a munkahelyemen és szeretném biztosan tudni,mert ha mégis közalkalmazott vagyok akkor esetleg a Munkaügyi Bíróságon követelhetném a tavalyi évről elsikkadt szabadságaim után járó ellentételezést és tisztában lennék az erre az évre időarányosan járó szabadságaim számáról.
A munkaadóm fenyeget hogyha kitudódik a munkatársaim számára az a tény hogy felmondtam,akkor megvonja tőlem az időarányosan járó szabadságom kifizetését,vagy kiadását.
Számomra ez is jogtiprásnak tűnik.

Előre is köszönöm a segítséget mindenkinek.

Üdvözlettel:Schindler Renáta
Judit72 üzenete
2010.04.19. 17:24
Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem az, hogy hol találom meg a jogszabályi hivatkozását annak a szabályozásnak, hogy egy közoktatási intézmény kollégiumi tagintézményének élére kinevezett vagy megbízott kollégiumvezetőnek rendelkeznie kell közoktatásvezetői képzettséggel? Illetve, vonatkozik ez a szabályozás a gazdasági igazgatóhelyettesre is?
Jól tudom, hogy ez egy új, 2010-s szabályozás?

Mi a különbség a megbízás és a kinevezés között ebben az értelemben?
Válaszukat előre is köszönöm!
thethirdgirl üzenete
2010.04.17. 13:28
Tisztelt Szerkesztők!

A nyelvi előkészítő osztályok kapcsán lenne kérdésem: mikor készült legutóbb felmérés, beszámoló róluk, illetve, hol lehetséges ezekhez hozzáférni?

Válaszukat előre is köszönöm
Üdvözlettel: Farkas Erika
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok