2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  
  
A Szerkesztők üzenete
2008.03.15. 09:39
Tisztelt Mariann!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében a közoktatási intézménynek egy alkalmazotti közössége van. Azzal, hogy a helyi önkormányzat társulásban más önkormányzattal közösen működteti az intézményt, nem a helyi önkormányzat lesz a munkáltató. Az intézményben dolgozók tekintetében a munkáltató jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. A fenntartó helyi önkormányzatok az intézmény költségvetését közösen fogadják el. Az intézmény működtetéséhez szükséges költségek egyrészt a központi költségvetésből lehívott támogatásokból, másrészt a fenntartó önkormányzatok hozzájárulásiból tevődnek össze. A fenntartó helyi önkormányzatok az önkormányzati hozzájárulások arányait a társulási megállapodásban, mértékét az éves költségvetés elfogadásakor határozzák meg. Az intézmény költségvetésénél a személyi jellegű kiadások mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni az alkalmazotti létszámkeretet és ezen létszám foglalkoztatásával összefüggő kiadásokat.
 
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (1) bekezdése értelmében az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásakor tilos a munkavállalók között indokolatlan megkülönböztetést tenni. 2007. január 1-jétől az említett paragrafus kiegészült egy (3) bekezdéssel, mely szerint az egyenlő munkáért, egyenlő bér elvének kell érvényesülnie, nemcsak a közvetlenül, vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatások esetében, hanem a természetbeni juttatások közé sorolt szociális juttatások biztosítása során is. Így a szociális juttatásokra való jogosultság szabályozásakor ügyelni kell arra, hogy betartsák a munkavállalók között az egyenlő bánásmód követelményét.
 
Mindezek alapján nem lehetnek jelentős mértékű eltérések az intézmény székhelyén foglalkoztatott és a tagintézményben foglalkoztatott kollégák juttatásai között.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
vicze üzenete
2008.03.13. 14:03
Tisztelt Szerkesztők!
Besorolással kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket.Nevelési Tanácsadóban logopédus, pszichológus,családgondozó,fejlesztő,munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottaknak valóban jár-e a különleges szakértelmet igényló pótlék. Az ő végzettségük eleve különleges szakértelmet igénylő végzettség, és még 14.000 Ft pótlékot kapnak? Helyes-e a következő esetre a G8-as besorolás, 5 %-os ill. kiegészítéssel,gyógypedagógiai és különleges szakértelmet igénylő pótlékkal.:25 éves munkaviszony, végzettség:főiskolán szerzett logopédia szakos gyógypedagógiai tanár, drámapedagógus, oligofrén szakos gyp. tanár. A különleges szakértelmet igénylő pótlék a gyógypedagógiai általános iskola pedsagógusainak is kötelező?
Köszönettel Vicze Gyuláné
vicze üzenete
2008.03.13. 13:48
Tisztelt Szerkesztők!
Besorolással kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket.Nevelési Tanácsadóban logopédus, pszichológus,családgondozó,fejlesztő,munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottaknak valóban jár-e a különleges szakértelmet igényló pótlék. Az ő végzettségük eleve különleges szakértelmet igénylő végzettség, és még 14.000 Ft pótlékot kapnak? Helyes-e a következő esetre a G8-as besorolás, 5 %-os ill. kiegészítéssel,gyógypedagógiai és különleges szakértelmet igénylő pótlékkal.:25 éves munkaviszony, végzettség:főiskolán szerzett logopédia szakos gyógypedagógiai tanár, drámapedagógus, oligofrén szakos gyp. tanár. A különleges szakértelmet igénylő pótlék a gyógypedagógiai általános iskola pedsagógusainak is kötelező?
Köszönettel Vicze Gyuláné
p.marina üzenete
2008.03.12. 22:04
Tisztelt Szerkesztők!
Az SZTE JGYPK IV. évfolyam német-rajz szakos hallgatója vagyok. Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy számomra segítséget nyújtsanak. Főiskolai tanulmányaimat 2003/2004-es őszi félévben kezdtem költségtérítéses képzésben, majd a tavaszi félévben családi problémák miatt félévhalasztó lettem. A 2004/2005-ös őszi félévet sikeres átjelentkezés után már államilag finanszírozott képzésben folytattam.
Az idei tavaszi félév lenne a nyolcadik, államilag finanszírozott félévem, amire az intézmény szerint már nem vagyok jogosult, mert a kilencedik félévet töltöm a főiskolán.
Én úgy tudom, hogy az állam 8 félévet támogat, ezért nem értem, hogy miért akarnak tőlem megvonni minden szociális juttatást (bérlet, ösztöndíj,szociális támogatás). Írtam kérelmet az intézménynek,de választ azóta sem kaptam. Nem tudom, hogy mit tehetnék még? Segítségüket, válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Podobni Marina
ildikor üzenete
2008.03.11. 11:38
Tisztelt Szerkesztők!
Az a kérdésem, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágában, a Kt. 1. sz. mellékletében a normatív hozzájárulásnál kettővel kellett osztani azoknak a tanulóknak a számát, akik heti négy foglalkozásnál kevesebbett kaptak. Ilyenek a csoportos elméleti előképzőbe járó gyerekek. Eddig a teljes (zeneművészeti ágban meghatározott) normatíva felét igényeltük a létszám osztásával. Csakhogy 2007-ben a Költségvetési törvény újított, és ezeket a tanulókat kivette a zeneművészeti ágból, áthelyezte a képző-, báb stb ágba. Az itt meghatározott fajlagos összeg 50ezer, majd szeptembertől 40ezer forint volt,vagyis kevesebb, mint a fele a zeneművészetinek.A MÁK felé kötelezően leadott igénylésekben ezzel szemben a létszámot továbbra is felezni kellett. Számomra ez ellentmondás, illetve komoly normatíva elvonás. Kérem tájékoztassanak, hogy ezt a számítást mi indokolja.
Köszönöm segítségüket.
A Szerkesztők üzenete
2008.03.06. 13:53

Tisztelt Juhacsek Péterné!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 6. § (3) bekezdése értelmében a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. Ugyanezen törvény 129. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy annak a gyermeknek, aki tanulmányait az általános iskola első évfolyamán az 1997/98. tanévben, illetve azt megelőzően kezdte meg, tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Abban az esetben tehát, ha a tanuló az általános iskola 1. évfolyamán tanulmányait 1998. szeptember 1-jét megelőzően kezdte meg, a tanköteles kor felső határa 16 év, amennyiben 1998. szeptember 1-jén, vagy ezután, a tanköteles kor felső határa 18 év.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2008.03.06. 12:44
Tisztelt " Bedo"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.

A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
 
A rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint a hétévenkénti továbbképzés a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél megszerzésével teljesíthető.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14. §-a mondja ki, hogy a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.

A fenti jogszabályok szerint Ön a második oklevelének megszerzésével, 1999-ben teljesítette az 1998-ban kezdődött továbbképzési kötelezettségét, ezért a következő átsorolásánál ezt figyelembe kellett venni.
 
Kérdésére tájékoztatom, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 11. § szerint a jogviszonyból származó követelés 3 év alatt évül el. Ismert a legfelsőbb Bíróság LB BH1999. 330 számú döntése, miszerint a helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre vonatkozó igény az általános szabályok szerint elévül, de maga a helytelen besorolás állapotsérelmet jelent, ezért azt mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll.
 
Üdvözlettel:                                                                      
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes             
 
A Szerkesztők üzenete
2008.03.06. 12:33

Tisztelt "evantiaz"!

Kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy az első szakma ingyenes megszerzése csak iskolarendszerű, nappali képzésben lehetséges. Munkahelye megtartásához elvégzendő OKJ-s tanfolyam támogatása felől információt, a lakhelye szerint illetékes Munkaügyi Központtól kaphat.

Üdvözlettel,
Szilágyi Judit
osztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2008.03.06. 12:29

Tisztelt Lilien!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A (3) bekezdés szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A szabadságot, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés c) pontja ad felhatalmazást a munkáltatónak, hogy a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a munkáltató igénybe vegye. E rendelkezés szerint a 25 nap pótszabadságból 15 nap elvonható, ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben adják ki. A tárgy évi pótszabadság hangsúlyozása annyit jelent, hogy a csökkentés évenként történhet.

Üdvözlettel:             
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.03.06. 12:20

Tisztelt Dengi Kata!

A szóbeli témaköröket a vizsgaközpontok tájékoztatója, mintafeladat-sora tartalmazza. Ez ügyben a vizsgaközpontot kell megkeresni.
A részvizsgák egyesíthetőségére a választ a www.nyak.hu honlapon találja meg.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

juhacsek üzenete
2008.03.05. 10:37
Tisztelt Szerkesztők!
A segítségüket szeretném kérni.
Úgy informáltak a diákigazolvány ügyfélszolgálaton, hogy a a tanköteles korhatár a 18 éves korig tart. A 17/2005. (II. 8.) KORM. RENDELET 17 paragrafus, 3. bekezdésére hivatkoztak, de ott nincs feltüntettve a konkrét korhatár. A kérdésem, hogy hol tudnám azt a jogszabályt megnézni, ami a tanköteles korhatárt pontosan leírja.
Válaszukat előre is köszönöm.
Juhacsek Péterné
főnök üzenete
2008.03.04. 12:16
Tisztelt Szerkeztők!
A és B település közösen akarja müködtetni iskoláját 2008 09 01-től.
B településnek ebben a tanévben nincs meg a 7. osztályban a 15 fő,8.osztályban meg van. A következő tanévben vélhetően mind két évfolyamon meg lesz a kötelező 15 fő.
B településnek 2008 aug.31-ig tagintézménnyé kell e válnia?
B település lehet e a társulás gesztora?
B település müködhet e 8 osztályos tagiskolaként?
Tisztelettel A település isk. igazgatója
rszg üzenete
2008.03.01. 16:20
Tisztelt szeresztők!
Pályakezdő tanító vagyok. Szerződésem szeptember 1-től lett megkötve. Nem lehet ezt a dátumot valahogy utólag módosítani augusztus 31-re?
A Szerkesztők üzenete
2008.02.28. 17:21
Tisztelt "aggódó"!
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának (2) bekezdése értelmében az iskola nem teheti kötelezővé a tanuló beíratását az iskolaotthonos nevelésbe és oktatásba. "Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek - szükség esetén - másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni".
Javasoljuk, mielőbb vegye fel a kapcsolatot az iskola igazgatójával.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
szkaeva üzenete
2008.02.27. 19:13
Tisztelt Minisztérium!

Általános iskolában (normál) dolgozom, gyógypedagógus vagyok, aki tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon szereztem meg diplomámat.Jelenleg fejlesztő pedagógus kolleganőmet hellyettesítem e munkakörben s a munkáltatóm szerint diplomámmal nem fejleszthetek, csak ha elvégzem a fejlesztő pedagógus képzést valamely főiskolán.
Kérdéseim a következők lennének : Diplomám (gyógyped.TANAK)milyen munkakör betöltésére jogosít? Fejlesztő pedagógusi státusz betölthető-e vele 100%-ig normál képességű ált.isk.-ban?
Emellet pedagógia szakos nevelőtanári diplomával is rendelkezem. Ez a végzettség pedagógus végzettségnek számít-e? Általános iskolában betölthető-e vele státusz?

Előre is köszönve válaszukat!
Üdvözlettel:Szkaeva
kme19 üzenete
2008.02.27. 17:24
Tisztelt Szerkesztők!
Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben: óvodában dolgozó óvodapedagógus aki rendelkezik óvodapedagógusi és tanítói diplomával is, melyik fizetési osztályba kell a munkáltatónak sorolnia "F" vagy "G"? A tanítói képesítés egyenértékű-e szakvizsgával vagy sem?
ovoda.nagypeterd üzenete
2008.02.27. 14:15
Tisztelt Szerkesztők!
Óvodánkban új munkarendet szeretnének bevezetni az óvodapedagógusoknak. Eddig heti váltásban dolgoztunk.Az ezzel együttjáró délutános pótlékot az önkormányzat nem finanszirozza tovább, ezért a munkáltató úgy határozott, hogy a többműszakos /2/ munkarendet megszűnteti, és kizárólagos délutános ill., délelőttös műszakot határoz meg. Kérdésünk az, hogy a munkáltató kötelezhet-e állandó /féléves/ délelőttös, délutános váltást. Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel: nagypeterdi óvoda óvodapedagógusai Válaszukat a következő e-mail címre kérjük: ovoda.nagypeterd@freemail.hu
aggódó üzenete
2008.02.24. 22:48
Tisztelt Szerkesztők!
Lehet, hogy türelmetlennek tűnök, de a 488. üzenetemre még nem kaptam választ. A probléma egyre sűrgetőbb, mert egyre több szülő ellenzi az iskolaotthonos nevelést bevezetni harmadik osztályban. Jól tudom-e, hogy csak felmenő rendszerben lehet ezt bevezetni?
Köszönettel: aggódó
evantiaz üzenete
2008.02.24. 14:09
Azt szeretném megtudni, hogy az első szakma megszerzéséhez hogyan és hol kérhető támogatás, vagy tandíjmentesség? Munkahelyem megtartásához szeretnék elvégezni egy OKJ-s tanfolyamot, ennek költségéhez szeretnék támogatást kapni. Ez lennen az első szakmám,és úgy tudom, hogy ez első szakma megszerzése ingyenes.
Köszönettel:
evantiaz
A Szerkesztők üzenete
2008.02.22. 12:05
Tisztelt "tufted "!
A felsőoktatásról szóló törvény azt mondja ki, hogy egy személy 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben.
Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.
Ezen szabályokat a 2006. szeptember 1-jén indult képzésekben kellett először alkalmazni, vagyis az Ön szempontjából alkalmazhatóak, ha az Ön által kiválasztott szakra államilag támogatott képzésre nyert vagy nyer felvételt.
Az esetre irányadó jogszabályok:
- A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §
- A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. § (2), 55. § (2), 161. § (1)
Amennyiben Ön átsorolással kíván a költségtérítéses képzési formáról az államilag támogatottra áttérni, akkor erre vonatkozóan a felsőoktatási törvény 55.§ (1) bekezdése és az átsorolást is szabályozó, a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 29.§ valamint felsőoktatási intézménye vonatkozó szabályzatai alapján kaphat választ.

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2008.02.22. 11:50
Tisztelt Kovács Gergő!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 89/A. § (5) bekezdése értelmében a többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít.
 
A többcélú kistérségi társulásoknak a központi költségvetésben rendelkezésre álló források igénybevételéhez a közoktatás területén vállalniuk kell a költségvetési törvényben meghatározottak szerint a közoktatási intézményi feladatok előírásoknak megfelelő teljesítését, illetve a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettő ellátását.
Ennek teljesítése érdekében a társulási megállapodásban is gyakran rögzítésre kerül, hogy a tagok a közoktatási intézményi feladatok tekintetében vállalják, hogy a Társulás területén lévő - jelen esetben - önállóan fenntartott közoktatási intézmények oktatás-szervezése megfelel a költségvetési törvényben meghatározott létszámfeltételeknek. A Gödöllői kistérség e követelménynek eleget tesz, hiszen minden önállóan fenntartott intézménye megfelel ezen feltételnek, továbbá legalább két szakszolgálati feladatot ellát.
 
Mindezek alapján a Kt. 85. § (4) bekezdésére épülő kistérségi intézkedési tervben nemcsak a szakszolgálati feladatok ellátásának helyzetelemzését, fejlesztési irányait kell feltüntetni, hanem azt is, hogy a kistérséghez tartozó önkormányzatok kötelező feladataikat milyen módon (önálló fenntartásban, társulásban, továbbá milyen intézményi típusokban) látják el, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzelések várhatóan hogyan alakulnak, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat biztosítanak az egyes tagok a kistérség területén.
A helyi önkormányzati és a kistérségi intézkedési tervnek mindezek alapján összhangban kell állnia egymással, továbbá a megyei fejlesztési tervvel.

Felhívom szíves figyelmét, hogy nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell.

Üdvözlettel:

Csillag Márta
főosztályvezető
A Szerkesztők üzenete
2008.02.22. 11:41
Tisztelt "vsh"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban csak a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettséggel és szakképzettséggel lehet tanítani (a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettségen és szakképzettségen kívül). A Kt. 127. § (8) bekezdésében foglaltak értelmében pedig az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.
Tehát a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettséggel és szakképzettséggel csak az ötödik évfolyamon lehet tanítani (az iskolai oktatás első négy évfolyamán kívül). A műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettséggel és szakképzettséggel pedig az ötödik, hatodik évfolyamon is lehet tanítani
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. §-ában foglaltak szerinti 5 %-os illetménynövekedés akkor illeti meg a szakkollégiummal, illetve a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógust, ha kötelező óraszáma keretében másik osztályban vagy évfolyamon tanítja az éneket, illetve a német nyelvet, és az így megtartott órák száma a kötelező óra legalább tíz százalékát kiteszi. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
 
Ha a pedagógus nem jogszerűen kap valamilyen juttatást, azt az intézményvezető, mint munkáltató saját hatáskörben visszavonhatja. A pedagógus természetesen munkaügyi bírósághoz fordulhat.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
piju üzenete
2008.02.21. 12:36
Tisztelt szerkesztő!
A közoktatási törvény 2003.évi módosítása kötelezővé tette a művészetoktatási intézményekben, 2007. szept. 1-től a csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatását (Közoktatási tövény 17.§ k.,).A minősítési eljárások részben, ennek a jogszabály betartását hivatotak ellenőrizni, betartatni, mégis taníthatnak a továbbiakban is (a minősítő eljárások után)olyan pedagógusok, akiknek nem megfelelő a felsőfokú végzettségük (pl. ének-zene szakos tanár tanít szolfézs - zeneelméletet az AME állásfoglalására hivatkozva). A kérdésem a következő: Miért taníthat ének - zene szakos diplomával szolfézs- zeneelméletet a pedagógus, rá nem vonatkozik a jogszabály? Az AME állásfoglalása mióta magasabbrendű, mint a törvény? Hogy lehet az, hogy ez a törvénysértést semmilyen ellenőrzés nem veszi észre, még egy minősítő eljárás sem? Az intézmény a minősítési eljárásban kiválót minősítést kapott, a szolfézs - zeneelmélet tanszak is, míg ott nem megfelelő végzettségű pedagógus tanít, míg egy másik tanszak - harmonika- a megfelelő végzettségű (Zeneművészeti Főiskolai diploma)tanár tanítana, csak éppen a minősítő eljárás lefolytatása idején betegállományban volt, és a ideiglenesen helyettesíő pedagógusnak, nem volt meg a megfelelő végzettsége. Az eljárás folyamán nem a főállásban dolgozó pedagógus végzettsége számít, hanem az IDEIGLENESEN HELYETTESÍTŐ pedagógusé?

Előre is köszönöm válaszát
knapek üzenete
2008.02.18. 18:10
Hatévfolyamos gimnáziumban 9. évfolyamtól kötelező a 2. idegennyelv tanitása?
Üdvözlettel.
Knapekné
A Szerkesztők üzenete
2008.02.18. 16:28
Tisztelt "zsukri"!

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésének értelmében:
 "(4) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni."
 
Ennek megfelelően a felsőoktatási felvételi eljárás során nem jelent problémát az, ha a jelentkező egy adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, ugyanis ebben az esetben automatikusan a jobbik eredményét veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy ezt mikor szerezte.
 
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2008.02.18. 15:24
Tisztelt Turcsányi Sándorné!
 
Az általános iskolai tananyagról és a központi felvételiről kifejtett véleménye alapján úgy tűnik, hogy túlzottan általánosítva, a törvényalkotás gyakorlatát okolja az iskolai tananyag megválasztása miatt.
A törvényalkotói szándék szerint, a módszertani szabadság gyakorlása feltételezi, hogy az iskolák helyi tantervükben, a rájuk bízott gyermekek készség- és képességfejlesztését tartják a legfontosabb alapnak. A korszerű nevelő-oktató munkában a megismerés fő forrása az önálló és a csoportos tapasztalás. Olyan ismeretszerzési folyamat, amely során a tanuló az alkotófolyamat részeként és eredményeként sajátítja el a tudnivalókat. Nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő, lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására. A kompetencia alapú oktatás alkalmazásakor a hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindezek alapján természetesen az a cél, hogy a helyi pedagógiai gyakorlatban ne a "végigszáguldás", a "stresszel teli utálat" jellemezze a nevelő-oktató munkát. A törvényi szabályozás lehetővé teszi az egyéni fejlesztés órakeretének megnövelését. Az órakeret felhasználására lehetőség van, amikor a gyermek továbbhaladását jelentős hiányok akadályozzák. Erről a lehetőségről a biztonságos készségfejlesztés érdekében önállóan dönthet minden intézmény. Nincs "hátsó szándék", de van önálló mérlegelési és döntési lehetőség, amellyel felelősséggel élhetnek minden iskolában.
 
Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.02.18. 15:19
Tisztelt Forrainé Kószó Györgyi!
 
A levelében idézett közleményünk minden HEFOP 3.1. programhoz kapcsolódó tanfolyamra vonatkozik. Ennek értelmében a 4x30 órás tanfolyami végzettség megfelel a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatos törvényi előírásnak. Hiszen az intézkedés - többek között - a nem szakrendszerű oktatásra, a meghosszabbított alapozó képzésre vonatkozó filozófia kifejtése volt a kompetencia-alapú oktatás keretei között, azon belül a 3.1.2, a 3.1.3-as, valamint a 3.1.4-es pályázatok készítették fel az intézményeket az új tartalmak bevezetésére. A 4x30 órás felkészítésben tehát a tartalom a döntő, amely a fentiek szerint a pedagógiai, pszichológiai ismereteket, a tanítás-tanulásszervezés új eljárásait, a kompetencia-alapú oktatást helyezi előtérbe a 10-12 éves korosztály fejlesztésében.
 
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.02.14. 10:50
Tisztelt Gaál Zsuzsanna!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban. Kt.) végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet  a következőképpen rendelkezik:
 
"23. §  (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről.
(3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha e rendelet 17. § (4) bekezdése alapján a tanulót az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára vették fel.
(4) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(5) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.
25. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát követő három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.
(2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
26. § (1) A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.
27. § (2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja."
 
Fentiek alapján lehetőség van arra, hogy tanév közben vizsgázhasson a magántanuló. Erre az iskola igazgatója adhat engedélyt.
 
A különböző tantárgyakból részvizsga eddig sem volt lehetséges, a beszámoltatás egy része lehetett az, amit a tanuló részvizsgának vél.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 
mazsiras üzenete
2008.02.10. 20:11
Tisztelt Szerkesztők!

Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy nekem szakmai nyelvvizsgára van szükségem, és hogy a szóbeli téma körök, illetve olyan fő témák, amikből a szituáció összeáll, ( én a kitex külkereskedelmi részére mennék) hol kérdezhetnék utána, vagy van e valami törvénybe ikatott rész róla?
És ha két külön nyelvvizsga központban szerezném meg a szóbelit, és az írásbelit, abból lehet egy c típust csinálni?

Köszönettel: Dengi Kata
A Szerkesztők üzenete
2008.02.05. 10:43

Tisztelt Marczis György!

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése a 2006. december 31. napján hatályba lépett módosítást követően – többek között – az alábbi rendelkezést tartalmazza.
„(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus által ellátott - az óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálati intézményi - munkakörre előírt kötelező óraszám 4,33-mal történő szorzata adja.”

A módosítás értelmében az óradíjat a pedagógus saját munkakörére előírt kötelező óraszám figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a pedagógus többletórája más kötelező óraszámú munkakörben keletkezett, pl. ha a tanár nevelőtanári munkakörben helyettesített.

Az Ön által felvetett probléma azonban nem az ismertetett módosítással függ össze. A tanári munkakörben 20 helyett 22 kötelező óraszámot kell szorozni 4.33-dal, amelynek következtében az osztószám magasabb lesz. Ha nem változik az osztandó, akkor az eredmény valóban kisebb. Az illetmények azonban január 1-jétől emelkedtek.

Üdvözlettel:             
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes 

  
 43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok