2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  
  
Maria59 üzenete
2007.11.17. 17:26
Tisztelt Szerkesztők! Szeretném tudni hol nézhetek utána annak,hogy a harmadik szakom után miért nem kapok %-ot.Heti 4 órában tanítom szakkörként.Köszönöm
radizs üzenete
2007.11.17. 09:33
Tisztelt Szerkesztők!

Kissebbik lányom sajátos nevelési igénye miatt logopédiai osztályba jár az Országos Beszédjavító Intézet szakvéleménye alapján. Érdeklődnék, hogy jogosultak vagyunk-e az emelt összegű családi pótlékra.

Köszönöm:
Rádi Zsolt
A Szerkesztők üzenete
2007.11.16. 09:25
Tisztelt mica!

Abban a kérdésben, hogy az ingyenes tankönyvre történő jogosultság elbírálásánál kit kell három- vagy többgyermekes családban élőnek tekinteni, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdése értelmében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény családi pótlékról szóló II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

A rendelkezés alapján az első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező hallgató a családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermeknek minősül (1998. évi LXXXIV. tv. 12. §).

Amennyiben ilyen képzésben részt vevő hallgatóról van szó, úgy a közoktatási intézményben tanuló testvérek jogosultak az ingyenes tankönyvtámogatásra.

Üdvözlettel
Brassói Sándor
főosztályvezető-h.
j.gyorgyi üzenete
2007.11.15. 12:07
Tisztelt Válaszadó!
Kérdésem az, hogy mit kell, hogy tartalmazzon a nem szakrendszerű oktatáshoz átdolgozott helyi tanterv a törvény szerint? Elég készíteni egy kiegészítő tantervet a nem szakrendszerű oktatáshoz, vagy teljes egészében át kell dolgozni az eddigi helyi tantervet?
A Szerkesztők üzenete
2007.11.14. 11:55
Tisztelt tanner!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) Ön által is idézett rendelkezése szabályozza azt a kérdést, hogy milyen pedagógus végzettségre, illetve szakképzettségre van szükség a közoktatási intézményekben az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban történő tanításhoz.

Tekintettel arra, hogy a Kt. 17. §-ának (8) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "(...) E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.", szakkollégiumi végzettséggel lehet tanítani az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban.

Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Macsu üzenete
2007.11.12. 16:15
Tisztelt Szerkesztőség!
Iskolatársulás létrehozása után jár-e a hátrányos helyzetű településen lévő,továbbiakban tagintézményként működő iskola dolgozóinak a területi pótlék,ha a társulás központja nem hátrányos helyzetű településen található?
mica üzenete
2007.11.11. 11:25
A 434-es üzenetben kérdeztem, hogy vajon a fiatalabb testvéreknek jár-e tankönyvtámogatás, ha a legidősebb gyermek elmult 18 éves, de egyetemista nappali tagozaton.Kérem, ha bárki tud erre pontos választ, ossza meg velem.Köszönöm
L üzenete
2007.11.09. 14:00
Tisztelt Szerkesztőség!!
Az ügyben kérnék felvilágosítást, hogy a természetismeret szakrány kinek ajánlott! Földrajz-környezetvédelem, földrajz-biológia végzettséggel van értelme ennek a szakiránynak ? A munkáltató engedélyezi e, hogy természetismeretet tanítson valaki a természetismeret szakirány elvégzése nélkül!Törvény írja elő azt,hogy 5.6.osztályokban csak term.ism. szakirányon végzettek taníthatnak!
A másik kérdésem az lenne, ha erre nincs törvény ,akkor van e készülőben!
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Lilla
Cirill üzenete
2007.11.07. 18:31
Tisztelt Szerkesztőség!
Azt szeretném megtudni, hogy a BKE Társ.tudományi karán 1996-ban az orosztanárok átképzése során szerzett, kiváló minősítésű német nyelvtanári diplomám pontosan milyen mun-kakörök betöltésére jogosít? Taníthatok-e, érettségiztethetek-e vele középiskolában? Igaz-e, hogy 2008-tól ez a diploma csak ált.iskolai tanításhoz lesz elegendő?
Válaszukat köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2007.11.07. 14:37
Tisztelt igi!

A fenntartó eljárása jogos.
Bővebben:
Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény és az ezt követő költségvetési törvények a korábbiakkal ellentétben már nem tartalmazzák azt a rendelkezést, mely szerint a normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású intézmény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. A 13. havi illetményt a Kjt. 68. §-a szabályozza.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira a közoktatási törvény 122. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
"A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél."
A Kjt. 85. § (7) bek. h) pontjának értelmező rendelkezése szerint:
"(7) Eltérő rendelkezés hiányban, ahol a jogszabály
......
h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat;
......
is érteni kell."
E két idézett törvényhely összevetéséből egyértelmű, hogy a 13. havi illetmény nem sorolható az illetmény fogalmi körébe.
Természetesen annak nincs törvényi akadálya, hogy az egyházak által fenntartott intézmények munkavállalói számára - az egyházi jogi személyeknek biztosított állami támogatás terhére - egyhavi bérüknek megfelelő összeget (akár jutalomként) biztosítsanak a fenntartók, erre azonban jogszabály nem kötelezi őket.

Üdvözlettel,
a szerkesztők
verocs üzenete
2007.11.04. 10:58
Tisztelt Szerkesztők!

Következő kérdésemre várom mielőbbi válaszukat: Pedagógus beosztható-e polgári védelmi szolgálatra? Hiszen véleményem szerint bármilyen természeti katasztrófa esetén a tanítványai mellett van a helye. Kérem, szíveskedjenek megírni a törvényi hátteret is.
Előre is köszönöm.
nortek üzenete
2007.11.03. 08:55
Tisztelt Szerkesztők!
Következő kérdéseimre várom szíves válaszukat:
pedagógus vagyok, heti kötelező óraszámom 22, munkaidőm heti 40 óra.Kötelezhet-e munkaadóm arra, hogy a 40 órát az iskolában kell lennem.Indoklása: megtartom a kötelező óráimat, ott javítok, ott készülök fel másnapra,ott vannak a tantestületi és szülői értekezletek,a fogadó órák, ott készítem el az adminisztrációt...S ha szükséges, akkor helyettesítek, túlóra nélkül, hiszen ez belefér a 40 órámba.Mennyi, s milyen feladatot tehet kötelezővé plusz díjazás nélkül.Mindig az az indoklás, hogy nincs pénz,és ilyen-olyan feladatokat muszáj elvégezni, hogy a szülők elégedettek legyenek, ide írassák gyerekeiket.
120 órás fejlesztő képzésre jártam.Hetente 5 fejlesztő órát a kötelező 22 órám keretében SNI és részképesség zavaros gyerekeknek tartok.Természetesen tudásomat a többi órán is alkalmazom.Megillet-e a 10%-os keresetkiegészítés, s ha igen 2013-ig? Úgy hallottam más kollégámtól, hogy ezt a 120 órát 2013-ig fogadják el, aztán nem.
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:Nortek
A Szerkesztők üzenete
2007.10.31. 16:49
Tisztelt "újvárosi"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) Ön által is idézett átmeneti rendelkezése (128. § (20) bekezdés) nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a tanári diplomával rendelkező pedagógus az 5. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban csak olyan tantárgyat, illetve csak olyan műveltségi területen taníthat, mint amelyekben az 1-4. évfolyamon gyakorlatot szerzett. A jogi szabályozás célja csupán az, amit a Kt. 17. § (8) bekezdése is tartalmaz, hogy a tanár sajátítsa el a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. Ezt a célt bármely tantárgy, illetve műveltségi terület oktatása során elérheti a pedagógus. Tehát Ön, magyar-német szakos tanárként az 5. évfolyamon magyar műveltségi területen is taníthat, annak ellenére, hogy az 1-4. évfolyamon orosz, illetve német nyelvet tanított.  
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta s. k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.31. 16:44
Tisztelt "babybill"!
 
A Felsőoktatási Főosztály 2007. 10. 08-i szakmai állásfoglalása szerint "a felsőoktatási jogszabályokban nincs olyan tiltó rendelkezés, amely alapján egyetemi-főiskolai hallgató ne lehetne tanulói jogviszonyban is".
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 75. §-a taxatíve meghatározza a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit. E felsorolásban a hallgatói jogviszony létesítése nem jelenik meg, azaz a hallgatói jogviszony létesítése okán a már fennálló tanulói jogviszonyát nem kell megszüntetnie.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.31. 16:40

Tisztelt Szabó Gáborné!

A rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat alapvetően a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza (Mt. 140/A. §). Ennek értelmében a munkáltatónak nyilván kell tartania valamilyen módszerrel a munkaidőt.
A tavalyi évben hatályban volt egy olyan szabály a közalkalmazottakról szóló törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7. § (1) bekezdésében, amely szerint: „A nevelési-oktatási intézményekben vezetett munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait.” A Magyar Közlöny 2006. évi 161. számában megjelent 290/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet azonban hatályon kívül helyezte a fenti szabályt. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő-nyilvántartás tartalmára és eljárási rendjének megállapítására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, így a Vhr. azóta nem határozza meg a közoktatási intézményben vezetendő munkaidő-nyilvántartás szabályait.
Felhívom szíves figyelmét arra is, hogy a Vhr. módosítás azon szabálya érvényben maradt, hogy „a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie.” Tehát a munkáltató jogában áll meghatározni azokat a feladatokat, amiket a kötelező óraszámmal lekötött munkaidőn felül a nevelési-oktatási intézményben kell ellátni. Amennyiben a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívül teljesíti, ez esetben lehetőség van arra, hogy az Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg, nincs nyilvántartási kötelezettség e feladatok tekintetében.
A pedagógusok ügyeleti díjazásának Mt.-n kívüli szabályait a Vhr. 11/C. §-ában állapítja meg, a következők szerint: „Az Mt. 129. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban,
b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.”
(3) Ha a pedagógus, továbbá a 11/A. § (6) bekezdésében felsoroltak - feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesznek részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesítenek. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(…)”

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2007.10.31. 16:30
Tisztelt Éva!
A minisztérium honlapján megjelent szöveges értékelést, minősítést támogató szoftver használata természetesen nem kötelező. A nyomtatványokat kitölthetik kézzel, vagy a számítógépen futó bármely más szoftvert felhasználva.
Az okmányok kapcsán azonban tudni kell, hogy az okiratoknak meghatározott tartalmi és formai követelményei vannak. Tehát, ha a teljesen üres, sorszámozott, gépi kitöltésre alkalmas okmánypapírra nyomtatják rá a törzslapot illetve a bizonyítvány pótlapot, úgy az nem nézhet ki másként, illetve semmilyen olyan adat nem hiányozhat róla, valamint nem szerepelhet több adat, mint amelyek a kézi kitöltésre alkalmas papírokon szerepelnek.
 
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.10.31. 16:28

Tisztelt B. Tímea!

A nyelvi követelmények teljesítése tekintetében 2000 júniusától a felsőoktatási intézményekben a képesítési követelmények alapján folyó alapképzési szakokon a nyelvvizsgák letételéről szóló, 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendeletben, illetve 2002. évi módosításában foglaltak voltak irányadóak, mely értelmében 2003. július 31-ig a felsőoktatási intézmény tanácsa a tanulmányi- és vizsgaszabályzat módosításával saját hatáskörben rendelkezhetett úgy, hogy a záróvizsga az állami nyelvvizsga teljesítése nélkül is megkezdhető, ugyanakkor az oklevél csak a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatását követően adható ki.

A felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) – 2003. VII. 1-jétől hatályos – 95. §-ának (7) bekezdése kimondta, ha e törvény másként nem rendelkezik, az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése.

Az Ftv. 2003. VII. 1-jétől hatályos rendelkezése nem határozott meg határidőt, illetve meghatározott időpontot a nyelvvizsga-követelmény teljesítésére, így ezen időpontot követően az intézményi szabályzatok sem írhatták elő azt, hogy a hallgató milyen időtartam alatt kell, hogy eleget tegyen az oklevele kiadásához szükséges nyelvvizsga követelménynek.

A 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új Ftv.) – 2006. március 1-jével – hatályon kívül helyzete az Ftv-t, azonban ezen törvény sem határoz meg a nyelvvizsga tekintetében időpontot, határidőt. Az új Ftv. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. A 62. (3) bekezdése értelmében az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.

A fent ismertetett jogszabályok alapján megállapítható, hogy az Ön oklevele időkorlátozás nélkül kiadandó, ha az adott szakra előírt nyelvvizsga követelménynek eleget tesz.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2007.10.31. 16:14
Tisztelt "liptay"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 17. pontja határozza meg az iskolaotthonos (egész napos) nevelés és oktatás feladatát. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás "a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében" valósul meg. További szabályozás található a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-a alatt. A jogszabályok megtalálhatók a tárca internetes honlapján.
 
Az iskolaotthonnal kapcsolatos konkrét elvárásokat a helyi pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben kell szabályozni. Ezekben kell meghatározni a pedagógiai feladatokat, a tanórák, vezetett foglalkozások célját és jellegét, valamint az önálló tanulás, a szabadidő és a foglalkozások közötti szünetek időtartamát. Az iskolának lehetnek pontosan meghatározott pedagógiai céljai a tanítások, foglalkozások közötti időszakokkal is, amelyek pedagógus jelenlétét igényelhetik. A munkáltatói jogkört gyakorló intézmény vezetőjének a helyi szabályozás figyelembevételével kell gondoskodnia a feladatok ellátásáról.
 
Az intézményvezető döntései nem okozhatnak meglepetést. Az idézett helyi dokumentumok elfogadásával kapcsolatban a törvény 57. §-a a nevelőtestületnek döntési jogkört  biztosít.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
Barna József üzenete
2007.10.31. 14:15
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta főosztályvezető- helyettes asszony!
Állásfoglalását kérném a következő ügyben.

2004. szeptember 6. és 2005július 31. között a Fejér Megyei Ápoló- Gondozó Otthonban dolgoztam. A kinevezésem megnevezése teljes munkaidős helyettesítésként foglalkoztatott munkavállaló. Szakfeladat: 853169

Az állásra, ami gyógytornász képesítést kért újsághirdetésre jelentkeztem 2004. májusában. Az intézmény vezetőjével megállapodtam, hogy ha nem jelentkezik gyógytornász, szeptembertől betölthetem az állást, mint gyógytestnevelőt.

Szeptemberben fölvett a munkára és megegyeztünk, hogy három hónap próbaidőre alkalmaz, és erre az időre a csak a főislokai testnevelő tanári diplomámat ismeri el.

A munkaköri leírásom nem tartalmaz szoros napirendi leírást, csak általánosságokat. A munkaköri leíráshoz kaptam egy „gyógytestnevelő foglalkozások” című iratot. Ez tartalmazza, hogy mikor, mennyi ideig és kiknek kell (név szerint) gyógytestnevelő foglalkozásokat tartanom. Az otthon lakói, akikkel foglalkoztam közepesen és súlyosan fogyatékosok testileg- és szellemileg is. Négy csoportnak, napi két órában, tartottam gyógytestnevelő foglalkozásokat. Kövér, gerinc, csípő betegségben szenvedő ápoltaknak.

Három hónap elteltével kértem a munkáltatót, hogy a megegyezés szerint tegye meg a fizetési átsorolást. Ezt nem tette meg, mivel szerinte a munka elvégzéséhez nem kell a gyógytestnevelői diploma, elegendő a testnevelői főiskolai diploma. Több fórumos egyeztetések után a kialakult helyzet miatt, indok nélkül 2005. július 31.- én elbocsátott szerződés lejárta miatt.

Mivel az ügy súlyosan csorbította munkavállalói jogaimat munkaügyi bírósághoz fordultam. Az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Kérem állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy közepes és súlyosan testileg- szellemileg sérült személyek mozgásos tevékenységének irányítását testnevelő, vagy gyógytestnevelő végzettségű szakember látja-e el szakszerűbben, valamint, ilyen típusú, jellegű foglalkozásokon a gyógytestnevelő szaktudását nem felhasználva tud- e dolgozni.
az Állásfoglalás tartalmazza, hogy jogszerű volt-e, hogy csak a főiskolai diplomámat számították be.
válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Barna József
2007. október 31.
mica üzenete
2007.10.26. 19:50
Tisztelt szerkesztők!
Szeretném megtudni, hogy jár-e a fiatalabb testvéreknek a tankönyvtámogatás, ha a legidősebb gyermek elmúlt 18 éves?
Válaszukat előre is köszönöm!
tanner üzenete
2007.10.25. 18:08
A nem szakrendszerű oktatásban tanítói, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanító szakképzettségre van szükség. A Kt. 17. §-ának (8) bekezdésében: "..ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."

Mi van abban az esetben, ha a tanítónak pedagógiai szakkolégiumi végzettsége van? Tehát van szakkolégiumi végzettsége, csak nem matematika vagy magyar stb. Neki is el kell végeznie egy 120 órás tanfolyamot? Minek, hiszen a tanfolyam csak a 11-12 éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismeretekre készít fel, amivel elméletileg már rendelkezik, hiszen van szakkolégiuma?
Janó27 üzenete
2007.10.25. 13:53
Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem nem kifejezetten a témához kapcsolódik.
Öcsém szakmunkásképzőben karosszérialakatos szakmát tanult.
Év végén megbukott szakrajzból.
A pótvizsga után 1 másik iskolában kellett pótvizsgát tennie.
Ott megbukott 1 általa nem tanult (munkatervezés) tárgyból.
A tanára megkeresésünkre azt mondta, hogy nem találta fontosnak a tantárgy leadását, mivel nem része a kötelező tanmenetnek. Kérdésem a következő lenne. Fellebezhetek-e a vizsga eredménye miatt? Vagy mit tudnék tenni?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Rácz János
igi üzenete
2007.10.20. 15:10
Tisztelt Szerkesztők!

A feleségem egyházi középiskolában tanít. A fenntartó nem fizeti a július óta - elvileg - járó havi 8,3%-os 13. havi fizetéselőleget. Ezt azzal indokolják, hogy egy új tövénymódosítás szerint a nem önkorányzati fenntartású iskoláknál (azaz ahol a dolgozók nincsenek közalkalmazotti jogviszonyban) a 13. havi fizetésről a fenntartó dönti el, hogy ad-e egyáltalán - ezért előleget sem köteles adni.
Próbáltam utánanézni, de ilyen tartalmú törvény, törvénymódosítást nem találtam.
Kérem írja meg, hogy jogos-e a fenntartó eljárása.
Szíves válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:igi
budai2 üzenete
2007.10.19. 21:33
Tisztelt Szerkesztők!
Tegnap kézhez kaptuk a normatíva igénylőket, meglepve tapasztaltuk, hogy az SNI normatíva ismét jelentősen csökken
240000 helyett 192000 valamint, ha nincs organikus ok és .....akkor 144000 az igényelhető normatíva, ez azzal együtt, hogy a csoportfinanszírozás miatt egy minimum / melyet a törvény 5. és 6. évfolyamon előír, és amely osztálylétszám koránt sem ideális ahhoz, hogy sérült gyerekeket integráltan oktassanak, differenciált módszerekkel /23 fős osztályban az egy főre jutó összeg 2550000/23 az 110869Ft, ha ehhez hozzáadom az SNI 192000 Ft-ját akkor az egy integráltan oktatott enyhefokban értelmi fogyatékos és egy organikus eredetű gyermek esetében 302869 FT. Ez az összeg nem is olyan régen még 464000 ft volt, tehát 160000 ft-tal kevesebb, mint 1.5 évvel ez előtt. Miből gondolják, hogy a fenntartóknak érdekében áll a jelentősen romló gazdasági körülmények között, az egyre nagyobb szakmai elvárások mellett, az egyre szegényebb és szegényesebb lepusztulóban lévő iskolákban, fel tudják vállalni ezen gyerekek oktatását?? Ez csak egy kérdés a sok közül.
Lassan jogásznak kell lenni ahhoz, hogy a törvények útvesztőjében akár csak érdeklődés szinten tájékozódni lehessen.Átszervezték a nyár folyamán az iskolánkat. A leltározás a pakolás a szervezési feladatok elhúzódtak július közepéig, majd az átadás átvétel után kezdődött az új intézmény átszervezése a munkafeltételek megtermtése. Észre sem vettük, és már megkezdődött az új tanév. Év eleje óta napi 10-12 órát dolgozunk, mert az összes alapdokumentumunkat át kell dolgozni, közben bemeneti mérések tömegét készítjük, hogy a pedagógiai munka és a hozzáadott érték is mérhető legyen, minden levelet kijelentést megnyilatkozást iktatunk, jegyzőkönyvezünk ennyi papírt és jogi megfogalmazást egész eddigi életemben nem készíttettem még, és még csak 8 azaz 8 napot voltam szabadságon, igaz papíron minden szabit megkaptam....Ja mellesleg ott a gyerek, de ez már talán nem is lényeges. Úgy érzem, ha mindent szabályosan és jogszerűen hajtunk végre és dokumentálunk akkor napi 10-12 órát dolgozunk, akkor kérdem én mikor készülünk az órákra, mikor foglalkozunk a gyerekek lelkével, neveléssel....???
szasza654321 üzenete
2007.10.15. 11:59
Tisztelt Szerkesztőség!
Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki magántanuló lehessen? És ha már az lesz, akkor ennek milyen költségei vannak és hogyan zajlanak a vizsgák?
Köszönöm: Szasza
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 12:17
Tisztelt Farszki Tiborné!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályozza azt a kérdést, hogy milyen pedagógus végzettségre, illetve szakképzettségre van szükség a közoktatási intézményekben a nem szakrendszerű oktatásban történő tanításhoz.
 
A Kt. 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak értelmében: az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban tanítói, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanító szakképzettségre van szükség. Ezt a rendelkezést azonban együtt kell alkalmazni a Kt. 17. §-ának (8) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint: "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."
 
Tehát, ha az Ön tanítói oklevele alapján szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkezik, akkor valóban részt kell vennie a fentiekben jelzett 120 órás továbbképzésen, egyébként nem.
 
Ezúton tájékoztatom, hogy az OKM honlapján 2007. szeptember 25-én megjelent közlemény tájékoztatást ad az akkreditált továbbképző tanfolyamokról.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta s. k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 12:14
Tisztelt Kölcsey Ferenc ÁMK!
 
A napköziotthoni ellátás a szülő igénye szerinti foglalkoztatás. Az elmaradás, illetve a tehetséggondozás ebben a formában egyaránt szükségessé teheti a gyermekkel való egyéni foglalkozást.
A szakszerű foglalkoztatás iránti igényt a szülő részéről természetesnek kell tartani. Ez nem pénzkérdés. Egy általános iskolás gyermek számára az unalmas, haszontalan időtöltés, a lődörgés nagyon hátrányosan befolyásolhatja a gyermek fejlődését. Adott területeken megmutatkozó fejlődésbeli problémák esetén is sokat fejlődnek a kortársi kapcsolatok segítségével a tanulók. Valószínűsíthető, hogy a gyermekgondozási támogatás esetén, magántanulóként tesz eleget a gyermek a tankötelezettségének. Az iskola, a napközi otthonos elhelyezéssel egyidejűleg korrepetálással, egyéni fejlesztéssel segítheti a tanév  követelményeinek teljesítését.
 
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
 
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 12:10
Tisztelt "lory01"!

Tájékoztatom, hogy a külföldön szerzett középiskolai bizonyítványok elismerését az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (OH-MEIK) végzi. Az eljárásról szóló tájékoztatót és kéreleműrlapot megtalálhatja honlapunkon, közvetlenül az alábbi címeken:
 
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 12:07
Tisztelt "jujiabf2"!
 
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincs törvényi felhatalmazása az egyes önkormányzatok közoktatási intézményfenntartó tevékenységét minősíteni, sem a feladatellátással kapcsolatos kritikák alapján intézkedéseket tenni, illetve kezdeményezni. A kialakult helyzet megítéléséhez a következőket ajánljuk szíves figyelmébe.
 
Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza. Az 52. § (1) bekezdése szerint "Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje /121. § (1) bekezdés 26. alpontja/ szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával /121. § (1) bekezdésének 1. alpontja/ kell megszervezni". Ezeken kívül a törvény egyéb feladatok ellátását is kötelezővé teszi.
 
Az önkormányzatok ezeknek az ellátása során saját hatáskörben dönthetnek a feladatellátás módjáról és szervezetéről. Ez az önállóság érvényesülhet a napközis ellátás, illetve az adminisztratív és technikai feladatok módjának, szervezetének kialakítása során is. Az iskolai munkaközösségek létrehozása, megszűntetése kérdésében azonban a fenntartónak nincsenek jogosítványai. Ezekben az iskola, a rendelkezésére bocsátott költségvetés keretei között jogosult dönteni.
 
Javasoljuk, hogy a fentiek ismeretében vegye fel a kapcsolatot az iskola fenntartójával. Tudnia kell, hogy a képviselőtestület által hozott döntésekkel szemben a regionális közigazgatási hivatalnál lehet jogorvoslattal élni.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 12:00
Tisztelt "Subidubi"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályozza azt a kérdést, hogy milyen pedagógus végzettségre, illetve szakképzettségre van szükség a közoktatási intézményekben történő oktatáshoz.
A Kt. 17. § (8) bekezdésében foglaltak értelmében: "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." Tehát a tanító számára is kötelező a 120 órás felkészítő tanfolyam elvégzése, ha nem rendelkezik szakkollégiumi végzettséggel.
Felhívom a figyelmét az OKM honlapján 2007. szeptember 25-én megjelent közleményre, amely tájékoztatást ad az akkreditált továbbképző tanfolyamokról: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=229867&ctag=articlelist&iid=1
 
Minden tanulónak részt kell venni a nem szakrendszerű oktatásban. Ez a tény a törvényi szövegből értelmezhető: "az alapozó szakaszban (5.-6. évfolyamon) részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás folyik". A törvényhozónak az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezéssel kapcsolatos szándékait feltehetőleg csak akkor lehet megvalósítani, ha az érintett évfolyamokon, a tanítási idő dúsításán túl, a tanulók gondosan megszervezett differenciálására is sor kerül sor. A honlapon megjelent közlemény szövegében külön hangsúlyt kívántunk adni az alapkészségeiben elmaradó tanulókra vonatkozó gyakorlatnak, ezért a felzárkóztatásra szorulók foglalkoztatására utal a szövegkörnyezet. Azonos idősávban természetesen minden gyermek más-más céllal vesz részt  a készség-,  képesség-, és kompetencia fejlesztésben.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

  
 46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok