2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  
  
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:55
Tisztelt Zsóka!
 
Az általános iskola 1-4. évfolyamán tanítói munkakörben foglalkoztatott pedagógus  - megítélésünk szerint - az ének szakkollégiumi képesítés után abban az esetben jogosult a további szakképesítés után járó százalékos illetménynövekedésre, ha az ének tantárgyat kötelező óraszámának legalább tíz százalékában oktatja másik osztályban vagy másik évfolyamon az ötödik évfolyammal bezárólag.
 
Amennyiben csak ének tantárgyat tanít teljes kötelező óraszámában, szaktanítást végez. Ebben az esetben nem jogosult a további szakképesítés utáni százalékos illetménynövekedésre. Tájékoztatásul ismertetjük a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bek. b), illetőleg c) pontját, (8) bekezdését és 127. § (8) bekezdését:
 
"17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
.
b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;"
..
"(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."
 
127. §
.
"(8) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik  évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség."
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:52
Tisztelt "pintyike"!
 
A Kt. 53. § (8) bekezdés szerint a kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglakozáson.  A Kt. 129. § (7) bekezdése szerint a pedagógiai felügyelet ellátása kétféle módon történhet: egyrészről önálló pedagógiai felügyelői munkakör létrehozásával, másrészről a pedagógus munkakör és a pedagógiai felügyelői munkakör megosztásával.
Az önálló pedagógiai felügyelői munkakör létrehozásával a kollégiumi nevelő foglalkoztatására huszonnégy kötelező óra keretében kerül sor, a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglakoztatás pedig a heti teljes munkaidőben (40 órában) történik.
Ha a kollégiumban nem vezetik be a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglakoztatást, abban az esetben a kollégiumi nevelő kötelező órája heti harminc óra, illetve a gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra. A Kt. 129. § (7) bekezdése részletesen szabályozza a pedagóguslétszám meghatározásakor figyelembe veendő tényezőket is.
 
Fenti szabályozást nem érintette a közoktatási törvény 2006. évi módosítása.
Tehát a 2006. évi LXXI. törvény 20. § - ával bevezetett módosítások azt a kötelező óraszámot rögzítik, amikor a nevelőtestület arról döntött, hogy bevezetik a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető - helyettes                                                                  
 
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:39
Tisztelt "macika58"!
 
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) 17.  §-a határozza meg. A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán valamennyi tantárgyhoz tanítói szakképzettségre van szükség, emellett a testnevelés tantárgyat taníthatja tanár is, valamint abban az esetben, ha emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz megfelelő szakképzettség a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettség is.
 
A 17. § (8) bekezdése szerint a nem szakrendszerű oktatásban tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő ismereteket és módszereket.
 
A nem szakrendszerű oktatás fogalmát a Kt. 121. § (1) bek. 34. pontja határozza meg, amely szerint a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.
 
A Kt. 128. §-ának (20) bekezdése a következők szerint rendelkezik:
 
"(20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon."
Az alsótagozatos napközi otthoni nevelői munkakörben eltöltött idő nem egyezik meg az 1-4. évfolyamon megszerezhető gyakorlattal, másrészről a környezetismeret tanításához a 17. § (1) bekezdés - előzőkben ismertetett - b) pontja nem teszi lehetővé a tanár szakképzettséggel rendelkezők alkalmazását az 1-4. évfolyamon.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:33
Tisztelt "Határ"!
 
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincs törvényi felhatalmazása az önkormányzatok intézmény-átszervezési, iskola-megszüntetési döntéseinek minősítésére, velük kapcsolatos intézkedések megtételére. A vonatkozó jogszabályok a közoktatási ellátást érintő önkormányzati intézkedések előfeltételének tekintik az érdekeltek tájékoztatását, véleményük kikérését.
Az intézményfenntartói döntések szakszerűségének és szabályszerűségének elősegítésére, valamint a döntésben érdekeltek tájékoztatására az Oktatási és Kulturális Minisztérium segédanyagot állított össze. A "Tájékoztató a közoktatási intézményekkel kapcsolatos átszervezésekről" című írás megtekinthető a tárca internetes honlapján. Javaslom, olvassa el a tájékoztatót.
A tájékoztatóban részletes útmutatás, közöttük a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás is megtalálható. "Abban az esetben, ha fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalához előzetes vélemény beszerzésére, egyetértés megszerzésére, szakvélemény beszerzésére van szükség, és ezt a döntéshozó elmulasztja, a döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedő fél, továbbá az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítása ugyancsak a közigazgatási hivatal vezetőjének a jogkörébe tartozik."
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:29
Tisztelt "Gulka"!

Leveléből nem derül ki pontosan az Ön életkora, tanulói jogállásának számos eleme.
A felnőttképzésben részt vevők számára 2009/10-ig nem kötelező az idegen nyelvi érettségi letétele, egyébként az összes többi érettségi vizsgát 2005 után tevő vizsgázó számára kötelező. Előbbiek ehelyett egy másik vizsgatárgyból kell, hogy vizsgázzanak.
Ha Ön a 2010. május-júniusi vizsgaidőszak előtt tesz érettségi vizsgát, nem kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie, ha viszont a 2010. május-júniusi vizsgaidőszakban vagy ezt követően tesz érettségi vizsgát, kötelező idegen nyelvből vizsgáznia.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:20
Tisztelt "gyula8"!
Az őszi, téli, tavaszi szünet napjai a pedagógusok számára valóban tanítás nélküli munkanapok, ami azt jelenti, hogy az eddigiekben is és jelenleg is csupán tanítás nem folyik ezen időszakokban, de a pedagógusok a tanításon kívüli egyéb feladatokkal megbízhatók. A tanítás nélküli munkanapokon a munkáltató mérlegelésétől függő kérdés, hogy a nevelési-oktatási intézményben végzendő, vagy esetleg otthon végzendő feladatot ír elő a beosztott pedagógusok számára, vagy esetleg egyiket sem. Nem volt olyan jogszabály-változás, amely kötelező jelleggel előírta volna, hogy a tanítás nélküli munkanapokon a pedagógusoknak az iskolában kell munkát végezni. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében csupán azt írja elő, hogy: "A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie."
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:18
Tisztelt "kis piri"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályozza azt a kérdést, hogy milyen pedagógus végzettségre, illetve szakképzettségre van szükség az általános iskolai oktatásban.
A Kt. 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak értelmében az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettségre és szakképzettségre van szükség az oktatáshoz. Kérdése megválaszolása tehát attól függ, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon a szakrendszerű vagy a nem szakrendszerű oktatásban kíván-e tanítani. Az Ön által felsorolt tantárgyak a szakrendszerű oktatáshoz tartoznak, tehát a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettségre és szakképzettségre van szükség az oktatásukhoz.
Tehát ha Önnek földrajz, biológia és természetismeret szakos tanári végzettsége és szakképzettsége, vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettsége és szakképzettsége van, akkor oktathatja ötödik és hatodik évfolyamon a fent nevezett tantárgyakat.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:16
Tisztelt "spartacus"!  
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályozza azt a kérdést, hogy milyen pedagógus végzettségre, illetve szakképzettségre van szükség a közoktatási intézményekben történő oktatáshoz.
Az Ön által feltett kérdés a következő joghelyeket érinti:
A Kt. 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán, valamint az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban lehet tanítói végzettséggel és szakképzettséggel tanítani. A Kt. 17. § (8) bekezdésében foglaltak értelmében azonban a nem szakrendszerű oktatásban ötödik és hatodik évfolyamon szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanító csak akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket.
A Kt. 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban is taníthat a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus.
A Kt. 127. § (8) bekezdése értelmében pedig: "Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség."
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:14
Tisztelt "Fülig"!
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében azt írja elő, hogy: "A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie."
Tehát a munkáltató jogában áll meghatározni azokat a feladatokat, amiket a kötelező óraszámmal lekötött munkaidőn felül a nevelési-oktatási intézményben kell ellátni.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.10.10. 11:12
Tisztelt "imre63"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szabályozza azt a kérdést, hogy milyen pedagógus végzettségre, illetve szakképzettségre van szükség az iskolai oktatás ötödik évfolyamán.
A Kt. 17. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében: "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket."
 
Javasoljuk, hogy további információkért tekintse meg az erről szóló közleményünket itt: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&articleID=229867&ctag=articlelist&iid=1.  Az aktuális továbbképzéseket megtalálja az Oktatási Közlöny 2007. július 31-én megjelent, LI. évfolyam 21/II. számában.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Öcskös üzenete
2007.10.10. 08:56
Tisztelt Szerkesztőség!

A 161. üzenetre azt a választ adták, hogy a felsőoktatási törvény nem szab időhatárt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatására, azaz akkor kapja meg az oklevelet, amikor a nyelvvizsgát leteszi, azaz a záróvizsga nem évül el.
Kérdéseim a következők :Hol találom meg ezt így a törvényben ?Ha az egyetem a korábbi ( 2003 évben )szabályzatában a záróvizsgát követő 2 évet írt a nyelvvizsga letételére, akkor az a megállapítás a fenntiek értelmében semmisnek tekinthető?Ha az egyetem írásban is megerősítette, hogy egy x nyelvből elfogadják a "C" típusú államilag elismert középfokú nyelvvizsgát ( igaz az azt követő évfolyamnál már nem fogadják el )akkor ebből a nyelvből akár 3 év múlva is letehetem a nyelvvizsgát?
Válaszaikat előre is köszönöm!
Öcskös üzenete
2007.10.10. 08:50
Tisztelt Szerkesztőség!

A 161. üzenetre azt a választ adták, hogy a felsőoktatási törvény nem szab időhatárt a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatására, azaz akkor kapja meg az oklevelet, amikor a nyelvvizsgát leteszi, azaz a záróvizsga nem évül el.
Kérdéseim a következők :Hol találom meg ezt így a törvényben ?Ha az egyetem a korábbi ( 2003 évben )szabályzatában a záróvizsgát követő 2 évet írt a nyelvvizsga letételére, akkor az a megállapítás a fenntiek értelmében semmisnek tekinthető?Ha az egyetem írásban is megerősítette, hogy egy x nyelvből elfogadják a "C" típusú államilag elismert középfokú nyelvvizsgát ( igaz az azt követő évfolyamnál már nem fogadják el )akkor ebből a nyelvből akár 3 év múlva is letehetem a nyelvvizsgát?
Válaszaikat előre is köszönöm!
Szabó Gáborné üzenete
2007.10.06. 20:32
Tisztelt Szerkesztők!
Azt szeretném megkérdezni, hogy az általános iskolákban tanító pedagógusoknak szükséges-e még a munkaidő-nyilvántartás vezetése; s amennyiben igen, akkor mit kell rögzíteni benne? (pl. a tanítással le nem kötött munkaidő keretében végzett feladatokat, stb.)
A másik kérdésem a kötelező óraszámon felüli tanórai ügyelet/felügyelet beszámítható-e túlórának, vagy ügyeleti díj adható-e érte?

Válaszukat előre is köszönöm!
zs87 üzenete
2007.10.06. 17:57
Tisztelt Szerkesztők!
Gyermekem másodéves nappali tagozatos főiskolai hallgató, akit egyedül nevelek. Miért nem jár ilyen esetben a családipótlék nekem?Válaszukat előre is köszönöm!
zs87 üzenete
2007.10.06. 17:53
Tisztelt Szerkesztők!
Gyermekem másodéves nappali tagozatos főiskolai hallgató, akit egyedül nevelek. Miért nem jár ilyen esetben a családipótlék nekem?Válaszukat előre is köszönöm!
zs87 üzenete
2007.10.06. 17:52
Tisztelt Szerkesztők!
Gyermekem másodéves nappali tagozatos főiskolai hallgató, akit egyedül nevelek. Miért nem jár ilyen esetben a családipótlék nekem?Válaszukat előre is köszönöm!
Gabi60 üzenete
2007.10.04. 21:26
Tisztelt Szerkesztők!
Hol találom azokat a jogszabályokat, melyek az utazó gyógypedagógusokra vonatkoznak?
Legfőbb problámánk a kollégáimmal együtt, hogy 2-3 településen látjuk el a feladatot(ezért vagyunk utazó gyógypedagogusok), de a munkáltatónk személygépkocsi használatra nem fizet benzin pénzt, csak kilométerenként 9 forintot. Ez törvényes?
Válaszukat előre is köszönöm:gabi60
dajko.belteki üzenete
2007.09.28. 16:41
Tisztelt Szerkesztők!

Következő kérdésemre várom válaszukat:
Az alsó tagozatosok év végi szöveges értékeléséhez kötelező-e a minisztérium által kiadott letölthető szöveges értékelő programot (SZOVERT) használni, vagy esetleg lehet mást is (pl. Alma Mátrix Juniort, vagy egyszerűen Word szövegszerkesztőt). Ez jelentősen egyszerűsítené és megrövidítené munkánkat, és személyre szabottabb lehetne az értékelés. Természetesen az eredeti formanyomtatványra nyomtatnánk továbbra is.
Válaszukat előre is köszönöm: Éva
újvárosi üzenete
2007.09.27. 17:36
Tisztelt Szerkesztők!

Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5.-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1.-4. évfolyamon [Kt. 128. § (20) bekezdés].

Magyar-német szakos általános iskolai tanár vagyok. Kérdésem ehhez kapcsolódóan, hogy ha 2004. előtt alsó tagozaton idegen nyelvet (orosz, illetve német)több mint 5 évet tanítottam, taníthatok-e a nem szakrendszerű oktatás keretében 5. évfolyamon magyar műveltségi területen. E gyakorlat igazolásához milyen dokumentum szükséges, mivel azóta más iskolában tanítok.

Köszönettel: "újvárosi"
A Szerkesztők üzenete
2007.09.26. 17:08
Tisztelt "buborék"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 17. pontja szabályozza az iskolaotthonos (egész napos) nevelés és oktatás feladatát, működésének, szervezetének szabályait. Mindezek figyelembevételével kell a helyi pedagógiai programban, illetve a házirendben egyebek között meghatározni az iskolaotthonos (egész napos) nevelés és oktatás szervezetét, napi időtartamát, az év közbeni kilépés módját és feltételeit. Helyi igényre kialakítható 7 óra 45 perc és l6 óra 15 perc között munkarend.
Az egész napos iskolai munkarend kialakítása költség- és szervezésigényes forma. Az év eleji igény évközi változtatása problémákat okozhat. A változtatási kérelem helyi szabályozást, mérlegelést igényel.
Az iskolaotthonos (egész napos) forma igénybevétele nem kötelező. Az önkormányzatnak biztosítania kell a tanulók számára a nem iskolaotthonos (egész napos) oktatás lehetőségét is.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.09.26. 17:05
Tisztelt "Amcsi"!
 
A középiskolai tanulók napi, ill. heti óraszámát a következő rendelkezések szabályozzák:
 
A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény
 52. § (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több
a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
 
(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.
(5) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több.
(6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.
 
Amennyiben a tanuló nem kötelező foglalkozásokat vesz fel, óraszáma megnövekszik.
 

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
3. § (1) Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet a közoktatásról szóló törvény
a) 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás,
b) 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás,
c) 52. §-ának (11) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
A tanítási órákon való részvétel rendje
4. § (1) A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
5. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.
(5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azoknál a tanulóknál is, akik a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése szerinti egységes iskolában vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban.
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
(2) Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.
7. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
d) ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban
da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.
 
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások,
f) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése alapján szervezett alapfokú művészetoktatás
 
Mivel levelében a részletes körülményekről nem számolt be, az érvényes jogi szabályozásról a fenti tájékoztatást tudjuk adni.
 
Azt javasoljuk, hogy problémájával forduljon az intézmény igazgatójához, ill. fenntartójához.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.09.26. 17:02
Tisztelt "dagicsilla"!
 
Az utazó gyógypedagógusi álláshelyekkel kapcsolatban konkrét tájékoztatást – amennyiben Baranya megyében kíván elhelyezkedni – a Baranya Megyei Önkormányzat
Hivatalának oktatási ügyekkel foglalkozó munatársától kell kérnie.
Üdvözlettel,              
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2007.09.26. 16:55
Tisztelt "lamareku"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 71.§-ának hivatkozott bekezdése elsősorban azoknak a tanulóknak kíván lehetőséget biztosítani arra, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítsék, akik a tanulócsoportnál lényegesen gyorsabban, rövidebb idő alatt képesek teljesíteni a követelményeket. Ennek megítélését a törvény az iskola igazgatójára bízza, e megítélés alapján hoz kérelemre határozatot az igazgató. Ebben a határozatban rendelkezik - többek között - az osztályba sorolásról is, figyelmemmel arra, hogy 11. osztályba csak azt a tanulót sorolhatja be, aki a 10. évfolyam követelményeinek leget tett.
 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
weores iskola üzenete
2007.09.26. 07:48
Tisztelt Szerkesztők!

A közoktaátsi tv. módosítása értelmében 2008/2009-es tanévtől kezdődően az 5. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás bevezetése válik kötelezővé. Iskolánkban 2006/2007-es tanévben kompetencia alapú oktató-nevelő munka folyik 4 kompetencia területen. Szövegértés, matematika, életpálya építés és szociális és környezeti kompetencia. 10 kolléga végezte el a 120 órás akkreditált tanfolyamot.
Kérdésem: Azon felsős kollégák, akik elvégezték a HEFOP 3.1.3. keretén belül a 120 órás kompetencia alapú oktatási tanfolyamokat, képesítést szereztek-e az 5. 6. osztályban tanítandó nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, vagy nekik is újabb 120 órás képzésen kell résztvenniük, hogy 5-6 évfolyamon taníthassanak? Azok az alsós kollégák, akik elvégezték a 120 órás tanfolyamot taníthatnak-e 5-6. évfolyamon az elvégzett szakterületükön?

Köszönettel és tisztelettel:

Hajzer Zoltánné
igazgató


lory01 üzenete
2007.09.22. 09:19
Az lenne a kérdésem, hogy lehet -e érettségit honosítani?

én ukrajnában végeztem a középiskolát, vizsgáztam matematika, irodalom, történelemből, idegennyelvből és a szakmai tárgyaimból! De a bizonyítványomban nincs benne az érettségi szó!
mivel akkor nem volt ilyen volt általános iskola középiskola, technikum....
Akkor ez most minek számít?

Ha valaki segítene nagyon megköszönném!
Előre is köszönöm a választ!
Tisztelettel:


lory01
liptay üzenete
2007.09.21. 17:43
Hol van ez jogszabályozva, milyen jogcím alatt keressem.
köszönöm:erika
liptay üzenete
2007.09.21. 17:42
Érdekelne az iskolaotthonban 1-4-ig mennyi az önálló tanulás, valamint hogyan számolják el az önállót és a szabad foglalkozást. Mennyivel kell elosztani pontosan. Valóban nem kell beszámolni a délutáni szüneteket , amit a gyerekekkel töltünk, vagy ez csak az iskolavezetés manipulációja, hogy minél több bőrt nyúzzon le rólunk. Köszönettel:Erika
A Szerkesztők üzenete
2007.09.20. 16:11
Tisztelt "pigi"!
 
A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot ellátó tanárok képesítési követelményeit évek óta változatlan jogszabályok szabályozzák. A legfontosabbak a következők:
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13.§ (3) bekezdése szerint "vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló LXXIX. törvény (továbbiakban közoktatási törvény) 17.§-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja."
Tehát azt kell vizsgálni, hogy az adott pedagógus meglévő képesítésével taníthatja-e adott tantárgyát a középiskolában.
A közoktatási törvény 17.§-a iskolafokonként, iskolatípusonként és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket, ezért más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.
A közoktatási törvény 17. § (2) bekezdése alapján idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári tanári végzettséggel és szakvégzettséggel rendelkezik, tehát főiskolai végzettséggel is lehet idegen nyelvet tanítani a középiskolában.
 
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Gulka üzenete
2007.09.20. 14:54
Jó napot kivánnok!

Esti tagozatos szakközepes diák vagyok és érdeklődnék, hogy valóban igaz az a törvény, hogy
idegen nyelvből nem kötelező érettségi vizsgát tenni?
Farszki Tiborné üzenete
2007.09.19. 15:32
Tisztelt Cím!
Főiskolán szerzett tanítói és magyar-történelem szakos általános iskolai tanári végzettségem van. Taníthatom-e a nem szakrendszerű oktatás keretében megszervezett órákat a következő tanévben? A munkáltatóm szerint ugyanis el kellene végeznem egy 120 órás tanfolyamot...
a választ tisztelettel a tibiklarivica@juropnet.hu címre kérem.
Köszönettel: Farszki Tiborné
  
 47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok