2024. április 24.
Főoldal
»
Fórum
»
Közoktatás
A Fórum egyes témaköreihez hozzászólni csak regisztrált felhasználó tud. A regisztrációt követően a fórumba belépve bárki hozzászólhat a meglévő témakörök bármelyikéhez az "Új üzenet" link használatával, vagy egy adott üzenetre való reagálással az aktuális üzenet alatt megjelenő " Válasz" link segítségével.
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
- Közoktatási információs rendszer (KIR),
- Wekerle Sándor Alapkezelő (jogelőd: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága),
- Diákbónusz,
- Diákigazolvány,
- Diákhitel,
- UNESCO,
- Sulinet,
- Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH),
- Nemzeti Kulturális Alap (NKA),
- Hallgatói Információs Központ (HIK),
- Oktatási Jogok Biztosa,
- Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat,
- EISZ.
Fórum
»
Közoktatás
Tisztelt Fórumozók!
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
A szerkesztők
Tisztelt Szerkesztő!
Remélem tud nekem segíteni. Nyelvvizsga hiányában még nem kaptam meg a tanítói diplomámat (államvizsga megvan, csak a nyelvvizsgapapír hiányzik még). Ha alkalmaznak egy intézményben, mennyi időm van arra, hogy megszerezzem a nyelvvizsgát? Van- e valamilyen megkötés ezzel kapcsolatban? Hallottam olyat, hogy egy év, de biztosat senki nem tudott mondani. Remélhetőleg tud válaszolni a kérdésemre!?!
Tisztelettel: B. Tímea
Remélem tud nekem segíteni. Nyelvvizsga hiányában még nem kaptam meg a tanítói diplomámat (államvizsga megvan, csak a nyelvvizsgapapír hiányzik még). Ha alkalmaznak egy intézményben, mennyi időm van arra, hogy megszerezzem a nyelvvizsgát? Van- e valamilyen megkötés ezzel kapcsolatban? Hallottam olyat, hogy egy év, de biztosat senki nem tudott mondani. Remélhetőleg tud válaszolni a kérdésemre!?!
Tisztelettel: B. Tímea
Tisztelt szerkesztő!
Kollégámnak 35 éves tanítói diplomám van, hányadik évfolyamig taníthat vele, ha nem rendelkezik semmilyen "speckollal"? Akinek viszont van valamilyen "speckollja" meddig taníthatja az adott tárgyat? Milyen továbbképzést kell végezni ahhoz, hogy 5. és 6. évfolyamon taníthasson tanító? Válaszát előre is köszönöm!
Kollégámnak 35 éves tanítói diplomám van, hányadik évfolyamig taníthat vele, ha nem rendelkezik semmilyen "speckollal"? Akinek viszont van valamilyen "speckollja" meddig taníthatja az adott tárgyat? Milyen továbbképzést kell végezni ahhoz, hogy 5. és 6. évfolyamon taníthasson tanító? Válaszát előre is köszönöm!
Hol és milyen továbbképzést kell elvégeznie a magyar szakos tanárnak, hogy 5-. osztályban taníthasson?
Tisztelt Gabi60!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 3. számú melléklete az alábbiak szerint szabályozza az osztályok, csoportok létszámának meghatározását:
Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje
I.
Létszámhatárok
| |
|
Átlaglétszám
|
Maximális létszám
|
| |
ISKOLA
|
|
|
|
a)
|
az 1-4. évfolyamon
|
21 |
26 |
|
b)
|
az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán
|
23 |
30 |
Az osztályok, csoportok szervezése
3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő tanulót.
A melléklet egyértelműen meghatározza, az annak hatálya alá tartozó területeket:
3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez
[A törvény 52. §-ának (3)-(7) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)-(4) és (7) bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának (5) bekezdéséhez, 68. §-ának (2) bekezdéséhez, 123. §-ának (4) bekezdéséhez]
A napközis és a tanulószobai foglalkozás a Kt. 53. § (2) bekezdésében meghatározott tanórán kívüli foglalkozás, azaz a csoportok létszámának meghatározásánál a Kt. 3. számú mellékletében foglaltakat alkalmazni kell.
A napköziben a tanulók tanórán kívüli foglalkozásokon vesznek részt, melyet - a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi vagy a Kt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lát el.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettes
Előzmény:
2007.07.26. 08:32 :
Gabi60Tisztelt Faragó Ferenc!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) nem korlátozza azoknak az évfolyamoknak a számát, amelyeken az iskolaotthonos oktatás megszervezhető. Az 1-4. évfolyamra járó tanulók a KT.-ben csak abban az összefüggésben szerepelnek, hogy - ha azt a gyámhatóság kezdeményezi - nem tagadható meg felvételük az iskolaotthonos osztályba.
A Kt. az iskolaotthonos osztályok működésével kapcsolatban csupán a mindennapos testnevelés megszervezésével összefüggésben tartalmaz rendelkezéseket, az e szervezeti formára vonatkozó további előírásokat a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/C §-a határozza meg az alábbiak szerint:
"39/C. § (1) Iskolaotthonos nevelést és oktatást akkor szervez az iskola, ha a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg.
(2) Az iskola nem teheti kötelezővé a tanuló beíratását az iskolaotthonos nevelésbe és oktatásba. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek - szükség esetén - másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni.
(3) Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (9) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet.
(4) Az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretében meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is.
(5) Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához."
Üdvözlettel,
Dr.
Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettesTisztelt Rácz Erzsébet!
Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre.
A nevelési tanácsadás feladatait akkor láthatja el, ha az intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként - a nevelési tanácsadás is megszervezésre kerül.
Üdvözlettel,
Dr.
Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettesTisztelt "Pipa"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 26. § (3) bekezdés, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó 133. § (3) bekezdés értelmében a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknak másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájává kell válnia. E rendelkezés alapján nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának azt az iskolát tekintjük, amelyikben egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon. Az említett 133. § (3) bekezdés ezt kiegészítve meghatározza, hogy a hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám 50%-át, azaz a 15 főt.
A Kt-ban meghatározottak szerint 2008. augusztus 31-ig kell a fenntartónak gondoskodnia a törvényi feltételeket nem teljesítő nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a 2008/2009-es tanévtől a fenti létszámfeltételt nem teljesítő iskolák tagintézményként működhetnek.
Mindezek alapján amennyiben az adott általános iskola tagintézménnyé válik, úgy helyben maradhatnak a hetedik és a nyolcadik évfolyamon működő osztályok, hiszen az, hogy a tagintézmény 1-8., vagy 1-6. évfolyammal működik csupán, a fenntartó döntésétől függ.
Felhívom szíves figyelmét, hogy ha a 2007/2008-as tanévtől az általános iskola fenntartására intézményi társulást hoznak létre, oly módon, hogy a községben működő tagintézmény 1-8. évfolyammal működik a 2007. évi költségvetésről szóló törvény értelmében a 3. számú mellékletben található intézményi társulás általános iskolájába járó tanulók után (45.000,- Ft) igényelhető támogatásra lesz jogosult az intézmény a községi tanulók után. A többcélú kistérségi társulások támogatásához (8. sz. melléklet IV. rész) kapcsolódó közoktatási intézményi feladathoz tartozó normatívákból a tagintézményi normatíva támogatási feltételeit nem tudja teljesíteni ez esetben az intézmény (legfeljebb 1-6. évfolyammal működő tagintézmény tanulói után vehető igénybe, kivéve ha a többcélú kistérségi társulás a fenntartó), azonban ha a tagintézménybe más településről van bejáró gyermek, e tanuló után a bejáró tanulók után járó normatíva igényelhető.
Mindezek alapján látható, hogy nincs törvényi tiltás arra vonatkozóan, hogy a tagintézmény nyolc évfolyammal működjön, csupán finanszírozási szempontból lehet hátrányos, hiszen nem tudnak ugyanolyan normatívákat lehívni a központi költségvetésből.
Üdvözlettel:
Dr.
Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Vékony Lászlóné!
Az alapfokú művészetoktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges megfelelő végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a (1) bekezdésének k) pontja határozza meg, mely szerint a tanításhoz a művészeti tárgynak megfelelő tanári vagy művész szakképzettségre van szükség.
A szakirányú továbbképzési szakon szerzett gyermektánc-oktatói szakképzettség nem felel meg az előzőkben ismertetett feltételnek.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Gabi60"!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt feltételeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) határozza meg. A Kt. 30. §-ának (11)-(13) bekezdése rendelkezik a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakör ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettségekről és szakképzettségekről. Az említett rendelkezéseknek meg nem felelő alkalmazás nem lehet jogszerű,
A határozott idejű kinevezés határozatlan idejűvé történő átalakítása csak közös megegyezéssel történhet. A munkáltatói jogok gyakorlását a Kt. 54. §-ának (1) bekezdése az igazgató feladatkörébe utalja.
A Kt. 95/A. § (4) bekezdése értelmében a foglalkoztatási követelmények betartását az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Kiss t."!
A hivatkozott kormányrendelet a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet, amelynek 16. §-a szabályozza a többlettanítással kapcsolatos részleteket.
A rendes munkaidőn túl végzett ún. rendkívüli munka általános szabályai a pedagógusokra is irányadók, ezeket a Munka Törvénykönyvében találja.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet II/18. pontja rendelkezik a rendes munkaidőn belül, a heti kötelező óraszámon felül elrendelhető többlettanításról. E szerint a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül - a munkakörére, beosztására - e törvényben vagy megállapodásban - megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.
A hivatkozott kormányrendelet a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet, amelynek 16. §-a szabályozza a többlettanítással kapcsolatos részleteket.
A rendes munkaidőn túl végzett ún. rendkívüli munka általános szabályai a pedagógusokra is irányadók, ezeket a Munka Törvénykönyvében találja.
A Munka Törvénykönyv 117/B. § (1) bekezdése szerint a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Ebbe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani.
Ebből adódóan a 16 óra utáni elrendelt munkavégzés rendkívüli munkának minősül, amelynek díjazása a Munka Törvénykönyve rendkívüli munka díjazásának szabályait tartalmazó 147. §-ának rendelkezései szerint alakul.
Üdvözlettel:
Dr.
Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Pepsi"!
A szabályból következően Ön csak akkor alkalmazható, ha hallgatói jogviszonya fennáll, ideértve annak szünetelését is.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. § (10) bekezdése értelmében tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.
A szabályból következően Ön csak akkor alkalmazható, ha hallgatói jogviszonya fennáll, ideértve annak szünetelését is.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "pemar"!
A 2006. szeptemberében beiratkozott hallgatókra a 2006. március 1-jétől hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény vonatkozik, amely minden oklevél feltételéül nyelvvizsgát ír elő.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
Idegennyelvi koordinátor
Tisztelt "tudatlanka" és "budai2"!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-a értelmében a rendes szabadság a 13. havi illetmény megállapításához jogszerző időnek minősül, tehát azt úgy kell tekinteni mint a munkában töltött időt. Ebből következően akkor, ha a kifizetést megelőző hónap teljes tartama alatt a közalkalmazott a rendes szabadságát (alap- és pótszabadságát) töltötte, részére a 13. havi illetmény 1/12-ed részét ki kell fizetni.
A 13. havi illetménnyel kapcsolatos igények érvényesítése az illetékes munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
Feltételezzük, hogy a 13. havi juttatás kifizetésével kapcsolatos újonnan bevezetett szabály értelmezéséhez munkáltatójuk megfelelő segítséget kap, és a júliusi szabadság nem akadályozza az 1/12-ed rész augusztusi folyósítását.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "Gabuuu"!
A 2006/2007. tanév szakmai vizsgáinak írásbeli részére a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet (továbbiakban: R.) előírásai érvényesek.
A R. szerint a vizsgabizottság elnöke átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat, tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről. Az ellenőrzést a szóbeli vizsgarész előtt köteles megtenni, ha a szakmai és vizsgakövetelményben az írásbeli vizsgarész elméleti-írásbeli, illetőleg a gyakorlati vizsgarész gyakorlati-írásbeli vizsgarészként került meghatározásra.
Az 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet szerint a cukrász szakképesítés szakmai vizsgáján az értékelés során a vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján két osztályzatot kap: szakmai elmélet; szakmai gyakorlat. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészeken kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani a kerekítés általános szabályai szerint. Az írásbeli vizsga teljesítését a vizsgatételhez a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott útmutató szerint kell értékelni egy osztályzattal. A szóbeli vizsgán a hallgató feleletét tárgyanként kell értékelni, és a végső jegy megállapításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni, amely a részosztályzatokból alakul ki átlagolással. Eredménytelennek kell tekinteni a vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészek közül bármelyikre, továbbá, ha a szóbeli vizsgarész bármelyik vizsgatárgyából elégtelen osztályzatot kapott. Javítania azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgarészből, illetőleg tárgyból kell a következő vizsgaidőszakban.
Fentiek alapján az írásbeli vizsgarész eredménye nem befolyásolja a vizsgán való továbbhaladást, ezért nincs külön kihirdetési határidő.
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Szerkesztők!
Ezennel szeretném megkérni Önöket, hogy értelmezzék számomra az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 71. §-a (3) bekezdésében leírtakat oly módon, hogy azt a valóságban hogyan lehet megvalósítani.
Mivel gyermekem egy szakközépiskola 10. évfolyamában 3 tantárgyból a tanév végén megbukott, a fent említett paragrafus értelmében, hogy utolérje eredeti osztályát lehetőség van arra, hogy egy tanév alatt több évfolyam követelményeit is teljesíheti, azaz ily módon utolérheti a „régi“ osztályát. Ennek az a feltétele, mint azt a fent említett paragrafus 3. bekezdése is kimondja, „A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti." Ha az iskola igazgatója a szülők, mint jogi képviselők, kérvényezésére engedélyezi a 10. és 11. évfolyam párhuzamos végzését, melyik évfolyamot kell szeptember 1-től a tanulónak látogatni. Szerintem az volna az észszerű megoldás, ha a tanuló a 11. évfolyamot folytatná és párhuzamosan a 10. évfolyam tantervében foglalt valamennyi tananyagból vizsgát tenne. Ha ezt rosszul értelmezem, kérném a forumozók ide vonatkozó fent említett paragrafus értelmezését és annak gyakorlati megvalósítását.
Ezennel szeretném megkérni Önöket, hogy értelmezzék számomra az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 71. §-a (3) bekezdésében leírtakat oly módon, hogy azt a valóságban hogyan lehet megvalósítani.
Mivel gyermekem egy szakközépiskola 10. évfolyamában 3 tantárgyból a tanév végén megbukott, a fent említett paragrafus értelmében, hogy utolérje eredeti osztályát lehetőség van arra, hogy egy tanév alatt több évfolyam követelményeit is teljesíheti, azaz ily módon utolérheti a „régi“ osztályát. Ennek az a feltétele, mint azt a fent említett paragrafus 3. bekezdése is kimondja, „A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti." Ha az iskola igazgatója a szülők, mint jogi képviselők, kérvényezésére engedélyezi a 10. és 11. évfolyam párhuzamos végzését, melyik évfolyamot kell szeptember 1-től a tanulónak látogatni. Szerintem az volna az észszerű megoldás, ha a tanuló a 11. évfolyamot folytatná és párhuzamosan a 10. évfolyam tantervében foglalt valamennyi tananyagból vizsgát tenne. Ha ezt rosszul értelmezem, kérném a forumozók ide vonatkozó fent említett paragrafus értelmezését és annak gyakorlati megvalósítását.
Tisztelt Szerkesztők!
Közös igazgatási közoktatási intézményben az intézményegység-vezetők helyettesi besorolásban vannak, de nem tudom, hogy az intézményegységvezető-helyettest hova soroljam. Általános iskola vonatkozásában hány óra kötelező az intézményegységvezető-helyettesnek, és milyen pótlék jár neki?
Megköszönöm segítségüket!
Közös igazgatási közoktatási intézményben az intézményegység-vezetők helyettesi besorolásban vannak, de nem tudom, hogy az intézményegységvezető-helyettest hova soroljam. Általános iskola vonatkozásában hány óra kötelező az intézményegységvezető-helyettesnek, és milyen pótlék jár neki?
Megköszönöm segítségüket!
1990-ben végeztem programozó és programtervező matematikus szakon, illetve megszereztem a számítástechnikai középiskolai tanári képesítést is.
Kérdésem: Milyen esetekben taníthatok informatikát és matematikát általános iskolában illetve középiskolában? Olyan gimnáziumban ahol 8 évfolyamos képzés is van? Mi a helyzet a kötelező továbbképzésekkel?
Üdv Hugyeczné
Kérdésem: Milyen esetekben taníthatok informatikát és matematikát általános iskolában illetve középiskolában? Olyan gimnáziumban ahol 8 évfolyamos képzés is van? Mi a helyzet a kötelező továbbképzésekkel?
Üdv Hugyeczné
Szeretném megkérdezni, hogy melyik törvény szabályozza azt, hogy az iskolaotthon csak 1-4. osztályig lehetséges. Tudniillik SNI gyermekeknél a felsőtagozatban is jó lenne ez az oktatási forma.
Köszönettel: Faragó Ferenc
Köszönettel: Faragó Ferenc
Tisztelt Szerkesztők!
Kérdésem a következő: van-e létszám meghatározás a napközis csoportok esetén? Ha igen, ez hol található? Lehetséges-e, hogy 30-40 tanulásban akadályozott illetve értelmileg akadályozott gyerek legyen egy csoportban? A felügyeletet gyógypedagógiai asszisztens elláthatja-e? Válaszukat előre is köszönöm!
Kérdésem a következő: van-e létszám meghatározás a napközis csoportok esetén? Ha igen, ez hol található? Lehetséges-e, hogy 30-40 tanulásban akadályozott illetve értelmileg akadályozott gyerek legyen egy csoportban? A felügyeletet gyógypedagógiai asszisztens elláthatja-e? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztők!
Jelenleg 3.Természettudományi Karos diplomámat végzem (2006. szept.). Korábbi szintén TTK-s diplomáim még nyelvvizsga nélkül kellett megszereznem. Kötelező nyelvvizsgát tennem? Ha nem, milyen törvényi hivatkozásaim lehetnek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Jelenleg 3.Természettudományi Karos diplomámat végzem (2006. szept.). Korábbi szintén TTK-s diplomáim még nyelvvizsga nélkül kellett megszereznem. Kötelező nyelvvizsgát tennem? Ha nem, milyen törvényi hivatkozásaim lehetnek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztők!
Jelenleg 3. TTK-s diplomámat végzem (2006. szept.). Korábbi szintén TTK-s diplomáim még nyelvvizsga nélkül kellett megszereznem. Kötelező nyelvvizsgát tennem? Ha nem, milyen törvényi hivatkozásaim lehetnek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Jelenleg 3. TTK-s diplomámat végzem (2006. szept.). Korábbi szintén TTK-s diplomáim még nyelvvizsga nélkül kellett megszereznem. Kötelező nyelvvizsgát tennem? Ha nem, milyen törvényi hivatkozásaim lehetnek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Klónállamocskák klónnőkkel!!
Elfolyik az EU pénze a klónállamocskák között!!!!
JUJ!!!
Elfolyik az EU pénze a klónállamocskák között!!!!
JUJ!!!
Tisztelt Csillag Márta!
Köszönöm válaszukat!
További jó munkát kívánok Önöknek!
Tisztelettel Kiss Mária
Köszönöm válaszukat!
További jó munkát kívánok Önöknek!
Tisztelettel Kiss Mária
KLÓNÁLLAMOCSKA!!!!
KLÓNOK!!
KLÓNNŐK!!!!
KLÓNOK!!
KLÓNNŐK!!!!
Tisztelt Kiss Mária!
Kérdéseire a következők szerint válaszolunk:
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. r. 21. §-ából levezethetően az első hétéves továbbképzési ciklusa mindazoknak, akik oklevelüket 1990-ben vagy azt megelőzően szerezték meg, 1998. szeptember 1-jén kezdődött és 2005. augusztus 31-én fejeződött be.
Mivel Ön második oklevelét 1998-ban szerezte meg, az első továbbképzési időszak követelményét teljesítette az Ön által idézett 22. § (4) bekezdése szerint. Ehhez kapcsolódóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 20. §-ának (5) bekezdése a következőkről rendelkezik:
"(5) Az e rendelet 14.§-a második mondatában meghatározottak alapján a várakozási idő első alkalommal 1999. január 1-jén csökkenthető azok részére, akik 1998-ban fejezték be a továbbképzést, és teljesítették a továbbképzés követelményeit."
Amennyiben a 2006. évben megszerzett oklevele - hasonlóan az 1998. évihez - megfelel a pedagógus-továbbképzésről szóló kormányrendelet 5. §-a (2) bekezdésében írtaknak, azzal már a második továbbképzési ciklusában teljesítette a továbbképzés követelményeit.
A kormányrendelet 4. §-ának (3) bekezdése megengedi ugyan a továbbképzésben való részvételt azok számára is, akik már teljesítették a hétévenkénti követelményeket, azonban nem teszi lehetővé a többszöri teljesítés átvitelét a következő hétéves ciklusra. A ciklusnak az a lényege, hogy az ismeretek megújítására hétévenként kerüljön sor, vagyis a következő ciklus követelményeit nem lehet előre teljesíteni.
Negyedik kérdésével kapcsolatban arról tájékoztatom, hogy annak a pedagógusnak, aki 1994-ben szerzett oklevelet, az első továbbképzési ciklusa 2001. szeptember 1-jén kezdődött, és 2008. augusztus 31-éig tart.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
KLÓNÁLLAM!!!!
KLÓNÁLLAM!!!
KLÓNÁLLAM!!
KLÓNÁLLAM!!!
KLÓNÁLLAM!!
Tisztelt Szerkesztők!
Abban a kérdésben várom válaszukat, hogy az egyésges gyógypedagógiai módszertani intézmény csak sajátos nevelési igényényű gyermekeket vállalhat fel, vagy elláthatja a fejlesztésre szoruló, tanulási nehézséggel küzdő (nem SNI-s, a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozó) gyermekeket is.
Tisztelettel: Rácz Erzsébet
Abban a kérdésben várom válaszukat, hogy az egyésges gyógypedagógiai módszertani intézmény csak sajátos nevelési igényényű gyermekeket vállalhat fel, vagy elláthatja a fejlesztésre szoruló, tanulási nehézséggel küzdő (nem SNI-s, a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozó) gyermekeket is.
Tisztelettel: Rácz Erzsébet
Tisztelt Szerkesztők!
Jelenleg 3. TTK-s diplomámat végzem (2006. szept.). Korábbi szintén TTK-s diplomáim még nyelvvizsga nélkül kellett megszereznem. Kötelező nyelvvizsgát tennem? Ha nem, milyen törvényi hivatkozásaim lehetnek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Jelenleg 3. TTK-s diplomámat végzem (2006. szept.). Korábbi szintén TTK-s diplomáim még nyelvvizsga nélkül kellett megszereznem. Kötelező nyelvvizsgát tennem? Ha nem, milyen törvényi hivatkozásaim lehetnek?
Válaszukat előre is köszönöm!
Te is KLÓN vagy????
Tisztelt Szerkesztők!
Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy én idén érettségiztem,de sajnos a helyesírásommal próblémák vannak méghozzá anyanyelvi részképesség-gyengeség(dyslexia maradványtüneti) a megnevezése.A felvételi tájékoztatóban az F81.0 BNO kódot elfogadták és nekem is ez a kódom.Ezt a betegséget én a felvételipapiromón,mint fógyatékosság feltüntetem.Pénteken kaptam egy e-mail,hogy ezta hívatkozásomat nem fogadják el és ha július 11.-ig nem pótlom nem kapom meg a plusz 8pontott.Kérdésem,hogy miért nem fogadják el és,hogy ilyen esetben mit kell tenni?
Válaszukat előre is köszönöm
Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy én idén érettségiztem,de sajnos a helyesírásommal próblémák vannak méghozzá anyanyelvi részképesség-gyengeség(dyslexia maradványtüneti) a megnevezése.A felvételi tájékoztatóban az F81.0 BNO kódot elfogadták és nekem is ez a kódom.Ezt a betegséget én a felvételipapiromón,mint fógyatékosság feltüntetem.Pénteken kaptam egy e-mail,hogy ezta hívatkozásomat nem fogadják el és ha július 11.-ig nem pótlom nem kapom meg a plusz 8pontott.Kérdésem,hogy miért nem fogadják el és,hogy ilyen esetben mit kell tenni?
Válaszukat előre is köszönöm
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.