A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló (nemrég módosított)138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint kollektív szerzôdés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidô óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie. A nevelési-oktatási intézményekben vezetett munkaidô-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidô keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkaidô-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait.
Továbbá 11/B. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a nevelési-oktatási intézmény munkatervének részeként feladatellátási tervet készít, melyben feltünteti a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja alapján elrendelésre kerülô tanításban közreműködô pedagógusok névsorát, továbbá a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontja alapján a nevelô és oktatómunkával összefüggô egyéb feladatok végrehajtásában részt vevô pedagógusok névsorát, valamint a várható feladatokat és a közreműködôk névsorát. A személyre szóló feladatmegosztást legalább hét nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A feladatellátási tervet a szorgalmi idô elsô félévére és második félévére külön-külön kell elkészíteni, és a Kt. 57. § (2) bekezdése alapján a nevelôtestület részére véleményezés céljára benyújtani.
(2) A munkáltató a feladatellátási tervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlô bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, illetôleg az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelôtestület tagjai között.
Kérdésem a fentiekkel kapcsolatban, hogy a dolgozatok javítása tanítással le nem kötött munkaidô keretében ellátott feladatnak minősül? Ki és milyen módon határozza meg, hogy egy tanár pl. mennyi időt tölt füzet, dolgozat, stb. javítással? Vagy hogy lehet igazolni az evvel kapcsolatos munkavégzés idejét? Egész más ugyanis ez az arány egy magyar tanárnál és már mondjuk egy testnevelés, vagy számítás-technika tanárnál!
(Csak egy példa: ha egy 2-3 oldalas fogalmazást veszünk alapul, oldalanként 5 perc javítási idővel - 25 fős osztálylétszám mellett 4-6 órás javítási időt kapunk -és ekkor még csak 1 osztályban 1 dolgozatot írattunk! (Egy magyar nyelvtan és irodalom tanárnál a heti 2-3 dolgozat sem ritka!)
Álláspontom szerint az egyenlő bánásmód követelményéhez tartozna az is, ha az ilyen plusz munkákat is tanítással le nem kötött munkaidô keretében ellátott feladatnak vennék és a munkáltató (vagy a kollektív szerződés)ezt figyelembe véve állapítaná meg a tanítással le nem kötött munkaidô keretében ellátott feladatokat! Amennyiben a munkálatató a fenti jogszabályban meghatározott "feladatellátási tervben" ilyen szempontokat nem vesz figyelembe és ennek ellenére a nevelőtestület a tervet elfogadja, megtámadható-e - és ha igen, akkor hol - az ilyen terv?
Előre is köszönök minden választ!
boni