Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt „dbook”!
Az iskola feladata elsősorban a nevelés, a helyes magatartási minták felmutatása, nem pedig a büntetés. Természetesen ez utóbbinak is helye van a nevelési eszközök között, de sohasem válhat meghatározóvá a szankcionálásban. Való igaz, hogy a nehezen kezelhető tanulók, a fegyelmi vétséget elkövetők kezelése az egyik legnagyobb kihívás a pedagógus számára. A hatályos közoktatási és gyermekvédelmi jogszabályok több lehetőséget is kínálnak a pedagógusok számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. §-ának (8) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy e kötelezettségének tegyen eleget.
A törvény 76.§-a egyértelműen meghatározza az alkalmazható fegyelmi büntetéseket, sőt magát a büntetéskiszabási eljárást is. Az ezzel kapcsolatos részletszabályok a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. számú mellékletében találhatók. A fegyelmi büntetések köre nem szélesíthető. A fegyelmi büntetések mellett nevelési eszközként fegyelmező intézkedések állnak rendelkezésre, amelyek formáit és alkalmazásának elveit az iskola házirendjében kell meghatározni.
A hatályos jogi szabályozás a fentieken túl más lehetőségeket is kínál a durva viselkedésű, aszociális, tanköteles korú tanulók vonatkozásában.
A probléma kezelésére a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. védelmi törvény 68. §-a is megoldást jelenthet. E szerint, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki, és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen
a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,
c) kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
d) kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,
e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,
f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,
g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre.
Kiemelkedő jelentőségű a végrehajtásban a gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata, valamint a gyermekjóléti szolgálat közreműködése. Abban az esetben, ha a szülők nem biztosítják a gyermek rendszeres iskolába járását, a felkészülést, a felkészítést az iskolai órákra, ha a tanuló kirívóan közösségellenes magatartást mutat, társaival, az intézmény alkalmazottaival szemben durván, elutasítóan lép fel, ha az iskola, kollégium megítélése szerint a tanuló káros élvezeti cikket fogyaszt, ezekben az esetekben az iskolának komolyan meg kell fontolnia, hogy kezdeményezi a gyermek védelembe vételét. Az iskola kérheti a jegyző segítségét is, aki számos egyéb intézkedés megtételére jogosult. Az iskolák tehát a jegyző segítségét kérhetik annak megállapítása érdekében, hogy a tanuló fogyaszt-e alkoholt vagy drogot. Az iskola akkor is a jegyzőhöz fordulhat, ha a tanuló szülőjének betegsége, szenvedély-betegsége hátrányosan befolyásolja a gyermek állapotát. A jegyzőnek arra is lehetősége van, hogy magatartási szabályokat állapítson meg a tanuló részére a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében. Fontos kiemelni, hogy a jegyző által hozott határozat kikényszerítése nem az iskola, hanem mindig a jegyző feladata.
Abban az estben, ha az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem kudarcot vallott, illetőleg bizonyossá vált, hogy a családi környezetben nem biztosított a gyermek fejlődése, a gyermekvédelmi törvény alapján további intézkedések megtételére van lehetőség. Ekkor az iskolának kezdeményeznie kell a gyermek nevelésbe vételét, amely a gyermekvédelmi törvény 77. §-a alapján a gyámhivatal feladata.
Üdvözlettel:
Dr. Farkas Ildikó
főtanácsos
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.