2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
A Szerkesztők üzenete
2010.03.24. 13:03
Tisztelt „hipanka”!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 149. §-ának (1) bekezdése állapítja meg azt, hogy a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén milyen munkabér illeti meg a munkavállalót a munkabérén felül.
A rendes munkaidőben csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkarendben foglalkoztatható munkavállaló. Havidíjas munkavállalót a havi bérén felül a munkaszüneti napon végzett munkája díja is megilleti, teljesítménybérben foglalkoztatottat munkaszüneti napon végzett munkájáért való munkabéren felül távolléti díja is megilleti.
Az Mt. 123. §-ának (5)-(6) bekezdése a pihenőnapok összevont kiadását teszi lehetővé a jogszabályban meghatározott feltételek mellett. A pihenőnap és a munkaszüneti nap két különböző fogalom. Az Mt. nem rendelkezik arról, hogy a munkaszüneti napon végzett munka díjazását a kétszeres szabadidő kiadása kiválthatná.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

Kocsise üzenete
2010.03.23. 18:05
Megütközéssel olvastam, hogy az idén nem tudják megrendezni a Kitaibel Pál verseny döntőjét: a közlemény szerint, idézem:

"Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2009/2010-es tanévben az országos döntőt anyagi források hiányában az eredeti áprilisi időpontban nem tudjuk megrendezni. A jelenlegi pénzügyi helyzetben, annak ellenére, hogy a szervezők, segítők, zsűritagok már évek óta semmilyen díjazásban nem részesülnek, sem lehet garantálni a lebonyolítást. A helyszínt adó mosonmagyaróvári kar egyetemi költségvetése nem tudja biztosítani a rendezés anyagi feltételeit. Az elmúlt évekig csak a döntőbe jutottak számára írtunk elő részvételi költségeket. Ennek megemelése sem nyújtana fedezetet."

A verseny kiírói között (kilenc kiíró szerepel a honlapon) három minisztérium is szerepel, számomra (válság ide, válság oda) érthetetlen, hogyan nem sikerült a döntőhöz szükséges anyagai forrást biztosítani, illetve ez miért csak most, a döntő előtt egy hónappal derült ki.

Kérem, ha illetékeshez kerül ez a kérdés, indokolják meg, vajon hogy történhetett meg?
A Szerkesztők üzenete
2010.03.23. 14:25
Tisztelt Gajdics Gergely!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a pedagógusokat és a szülőket arra kötelezi, hogy a tanulók eredményes nevelése, oktatása érdekében együttműködjenek. A pedagógus ez irányú kötelezettségét a törvény 19. §-a tartalmazza. A törvény 14. §-ának (2) bekezdése pedig a szülőt kötelezi arra, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, továbbá rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal.
Abból, amit leírt, arra következtetünk, hogy a kapcsolattatás nem kielégítő, ugyanis a törvény által előírt kölcsönös kapcsolattartási kötelezettség teljesülése esetén nem fordulhat elő, hogy a szülő utólag értesül az iskola tanulmányi felzárkózást segítő intézkedéséről, a korrepetálás elrendeléséről.
A szülő gyermeke első félévi tanulmányi eredményéről tájékoztató füzet útján értesül. Az elégtelen osztályzat súlyos tanulmányi lemaradásra figyelmeztető jel. A törvény idézett előírására tekintettel elvárható, hogy a szülő, miután értesült a bukásról, külön értesítés nélkül is felvegye a kapcsolatot az iskolával a szükséges teendők megbeszélése érdekében. Ezen ismertté váltak volna az iskola lehetőségei, szándékai.
Szakmai véleményünk szerint helyes lett volna a felzárkóztató foglalkozást szülői egyetértésben indítani. A felzárkóztató foglalkozás azonban ilyen előzmények után is az iskola segítő szándékú kezdeményezésének minősül. Tekintettel a felzárkóztatás szükségességére, a továbbiakban a segítő szándék jogszerűségének vitatása helyett arra kell keresni a választ, mit kell közösen, kölcsönösen tenni a hiányok felszámolására, a további tanulmányi kudarcok elkerülésére.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.23. 14:20
Tisztelt "ilona713"!

A 277/1997. (XII. 22.), a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló Kormányrendelet 20. § (5) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdődően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.
Az Ön által említett képzést a későbbi szakvizsgáért folytatott tanulmányai során elismertetheti.
A TÁMOP 3.1.5/A jelű pályázati kiírás keretében támogatást nyert projektben eszközölhető változtatások feltételeiről és lehetőségeiről az OKMTI, a pályázat lebonyolításában közreműködő szervezet tud bővebb felvilágosítást nyújtani a projekt részletes ismeretében. Kérdésüket illetékességből továbbítjuk részükre. Elérhetőségeik hiányában célszerűnek tartjuk, ha felveszik velük a kapcsolatot. A szóban forgó pályázattal Lengyelné Nagy Csilla és munkatársai foglalkoznak.
Az OKMTI központi telefonszáma: 061-301-3200

Üdvözlettel:
OKM Közoktatási Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.23. 14:17
Tisztelt "bnevenka"!

A pedagógus-munkakörök betöltésének feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 17. § (1). bek. k) pontja – véleményünk szerint – az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében is egyértelműen meghatározza az alkalmazási feltételeket.
A közoktatási törvény előírásai a közoktatási intézményekben a művészeti tárgyak oktatásához „a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész szakképzettséget” határoz meg, amely bizonyos mértékben tágítja az e területen történő foglalkoztatás korábbi szabályait. A szín- és bábművészeti ág drámajáték tantárgyának tanítására – a számos szakirányú végzettség mellett – többek között magyar szakos tanári oklevél jogosít.
Az alapfokú művészetoktatási intézmények tartalmi szabályozását, tantárgyrendszerét pedig a „Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programjáról” szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet határozza meg, amely alapján ebben az iskolában idegen nyelv oktatása nem folyik, ilyen jellegű tantárgyat a rendelet nem tartalmaz.
A Kt. 31. § (1) bekezdése szerint: „Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra.”
Tekintettel a fentiekre az Ön által hivatkozott, Kt. 17.§ (2) bekezdés erre az iskolatípusra nem értelmezhető, mivel e bekezdés egyértelműen az idegen nyelv oktatására vonatkozik.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.23. 14:13
Tisztelt "ksai"!

A prémiumévek programban dolgozók betegség miatti keresőképtelenségével kapcsolatos kérdésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jogi Főosztályától érkezett szakmai tájékoztatás alapján a következők szerint válaszolunk.
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Péptv.) 4. § (2) bekezdése értelmében „a programban részt vevő munkakörrel nem rendelkezik, azonban (….) a munkáltatója által igényelt, hetente – munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában – legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát köteles a munkáltató erre irányuló, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályok szerint megadott utasítása esetén elvégezni”. A 4. § (4) bekezdése szerint „a programban részt vevő havonta a korábbi illetménye 70%-ának megfelelő mértékű juttatásban részesül.” A 4. § (7) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „a rendes szabadságra és a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy (…) betegszabadságra a programban részt vevő akkor jogosult, ha (…) munkavégzési kötelezettsége áll fenn.”
E szabályok alapján a legfontosabb körülmény az, hogy a prémiumévest nem munkabér, illetőleg nem illetmény, hanem egy sajátos jogcímű díjazás, ún. „juttatás” illeti meg. (Ezt nem befolyásolja, hogy e „juttatás” mértékét a korábbi illetményéhez igazodóan, annak 70 %-ában állapítja meg a törvény.) E „juttatást” – mivel az nem a munka ellenértéke! – attól függetlenül változatlan összegben kell folyósítani a prémiumévesnek, hogy a munkáltató munkára igénybe veszi-e őt vagy sem.
Másfelől: természetesen, ha a munkára igénybe vett közalkalmazott beteg, azaz keresőképtelen lesz – ami azt jelenti, hogy egészségi állapota miatt munkáját nem tudja ellátni – akkor ugyanúgy, jogszerűen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, mint bármely más közalkalmazott – akár rövid időtartamú, akár tartós betegségről van szó. Ezt a körülményt, azaz hiányzása jogszerűségét ő is, mint bármely közalkalmazott, orvosi igazolással tudja a munkáltató előtt igazolni.
A fenti szabály értelmében tehát a betegség miatti keresőképtelenséggel összefüggő hiányzás esete sem hat ki a „juttatás” összegére, a közalkalmazottnak a 70%-os juttatás jár, akár munkát végzett, akár nem. Ezért levelének az a passzusa, miszerint „a gazdasági egység jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabérükből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért”, alapvetően téves, és jogellenes eljárásra utal.
Az a gyakorlat, illetve jogszabályi előírás, amely a közoktatási területen általánossá teszi a prémiumévesek munkára való igénybevételét, a fentieken nem változtat. Indifferens az a körülmény is, hogy a kieső prémiuméveseket helyettesítő közalkalmazott pedagógusoknak a többletórákért óradíjat kell fizetni. Ez a munkáltatónál pluszkiadásként jelentkezik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.23. 14:08
Tisztelt "fefi"!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 4. számú mellékletének 9. pontja alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.
A miniszteri rendelet 5. számú melléklete szerint a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.
A jogszabály által elő nem írt esetekben a helyi körülményektől függően kell/lehet elrendelni a jegyzőkönyvkészítést. E vonatkozásban mérlegelés tárgya, hogy a tanulói pofon mennyire tekinthető rendkívüli eseménynek, továbbá, hogy az orvosi vizsgálat összefüggésben volt-e a történtekkel, illetve megállapított-e az orvos a tanulónál olyan állapotváltozást, amely vizsgálat elrendelését, illetve jegyzőkönyv felvételét indokolta volna. Az orvosi szakvélemény e vonatkozásban döntő jelentőséggel bír, ezért azt az igazgató jogosult bekérni a szülőktől, akiknek az együttműködési kötelezettség körében a kérést teljesíteni kell.
A tanuló hiányzása, betegsége alatt a tanuló nem áll az iskola felügyelete alatt, ezzel kapcsolatosan tájékozódási kötelezettség az intézményt nem terheli. Természetesen lehet érdeklődni a tanuló állapota felől, de erre kötelezni a pedagógust vagy az intézményt nem lehet, továbbá az érdeklődés elmaradását sem lehet hátrányukra szankcionálni. Az Ön által felvetett esetben azonban a tájékozódás célszerű lett volna, tekintettel arra, hogy a hiányzásra a fizikai bántalmazást követően került sor, így tisztázni lehetett volna, hogy az nincs-e összefüggésben az iskolában történtekkel.

Üdvözlettel:
Dr. Farkas Ildikó
főtanácsos

 

Babika1 üzenete
2010.03.22. 20:10
Néhány - jónéhány kérdésem lenne.
1- Jogos-e az, hogy 6. éve 1-2 hónapos nyári szünetben történő megszakításokkal, közalkalmazotti munkaviszonyom még mindig határozott idejű?
2- Jogos-e, hogy egyetemi végzettségem ellenére (korábbi diplomáim: tanító, magyar tanár és erre az egyetemi kiegészítő képzés) csupán az első tanító diplomám alapján vagyok besorolva?
3- Taníthatok -e így középiskola 11. osztályában és esti tagozaton átsorolás nélkül? (ugyanis tanítok)
4- Egy extrém kérdés? Kötelezhetne-e arra, hogy érettségiztessek, átsorolás nélkül? (ugyanis ezt várják el tőlem)
5- Ha idén nem soroltak át januárban, akkor mikor kérhetem az átsorolást? Visszamenőleg kell- e megkapnom?
6- Ha ezeket mind megreklamálom, vajon nem küldenek -e el a munkahelyemről???????

Dilemma előtt állok, mert hiába tanítok az adott munkakörben és megszereztem az egyetemi végzettséget, még mindig kezdő tanító végzettséggel vagyok 40 évesen besorolva, de azt mondták, hogy érettségiztetnem kell a gimnáziumban azokban az évfolyamokban, ahol tanítok.

Nagyon megköszönném, ha válaszolnának a kérdéseimre. Jól gondolom -e, hogy jogos az átsorolás és hogy nem kötelezhetnek érettségiztetésre, ha át nem soroltak...

Üdv: Brekkné
vakriz üzenete
2010.03.21. 10:49
Tisztelt Szerkesztők!

A 2010. 02. 11-én kelt 1692. számú kérdésemre érdeklődéssel várom szíves válaszukat.

Tisztelettel és köszönettel:

Vakriz
libi üzenete
2010.03.19. 20:39
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes!

Szeretnék érdeklődni, hogy az iskola igazgatója (vagy fenntartója) felemelheti-e a kötelező óraszámot, ha igen milyen mértékbén illetve mi a vonzata. Iskolánkban szeptembertől heti 5 órával tervezik a kötelező óraszámot emelni.
A másik kérdésem szintén óraszámmal kapcsolatos. Lehet-e, hogy gyakorló iskolában a szakvezető tanítókra, tanárokra nem a szakvezetőknek megfelelő óraszámot alkalmazzák, pedig szakvezetői feladatot látnak el? Valamint lehet-e úgy alkalmazni a szakvezetőt, hogy szorgalmi időszakban szakvezető, vizsgaidőszakban nem?
Amennyiben a fent említett óraszámok, eljárások nem jogszerűek, kihez fordulhatunk jogorvoslatért?
Válaszát előre is köszönöm.
szakvezető tanító
jujiabf1 üzenete
2010.03.17. 15:29
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes!

Hol találhatóak meg a költségvetés 5. számú mellékletében előirányzott támogatások rendeletei:

- 5. Kiegészítő támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz
Előirányzat: 1 050,0 millió forint/év

Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az e pontban meghatározott
támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és
ellenőrzésének részletes szabályait – a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint
az önkormányzati miniszter egyetértésével – 2010. február 15-éig rendeletben állapítsa meg.

- 14. Közoktatási informatikai fejlesztési feladatok támogatása
Előirányzat: 4 000,0 millió forint/év
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy a támogatás igénylésének,
döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait –
a pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter
egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.

- 17. Az Új Tudás-Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló
támogatások
c) Az osztályfőnöki feladatot ellátók támogatása
Előirányzat: 1 440,0 millió forint/év
Felhatalmazást kap az oktatási és kulturális miniszter, hogy az a) pontban meghatározott
további támogatások, valamint a b)-c) pontok alatti támogatások igénylésének, döntési
rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait – a
pénzügyminiszter véleményének kikérésével, valamint az önkormányzati miniszter
egyetértésével – 2010. március 15-éig rendeletben állapítsa meg.

- 19. Bérpolitikai intézkedések támogatása
Előirányzat: 45 000,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervek
munkavállalói részére – ide nem értve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által
finanszírozott költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat – jogszabály alapján járó külön
személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetésére.
A támogatási igény felméréséről, a folyósítás és az elszámolás rendjéről a Kormány
rendeletet ad ki.
E támogatás szolgál a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi keresetkiegészítéséről
szóló 6/2009. (I.20.) Korm. rendelet alapján a decemberi kifizetés után járó
ütem forrásául is.

Válaszát előre is köszönöm!
Fülig üzenete
2010.03.17. 14:29
Tisztelt Szerkesztők!
Pedagógusigazolvány igénylése a törvény szerint a www.kir.hu honlapon tehető meg. Az említett honlapon nem találom az erre mutató linket, kérem szíves segítségüket.
Vagy pedagógusigazolványt még a régi szokásos módon kell igényelnünk?
bironekoncz üzenete
2010.03.16. 10:17
Tisztelt Szerkesztők!

Közgazdász főiskolai diplomát szereztem 1999-ben, majd gazdasági szaktanárként helyezkedtem el közoktatási intézményben, majd a Corvinus egyetemen szereztem 2005-ben közgazdász tanár egyetemi diplomát posztgraduális képzés kereteiben. Ezen tanulmányok függvényében kell-e pedagógus szakvizsgát tennem vezetői megbízáshoz.

Válaszukat előre is köszönöm: Bíróné Koncz Anita
sziliskola üzenete
2010.03.15. 18:35
Tisztelt Szekesztők!
Szeretném ha a következő kérdésemben segítséget kapnék.
2007. augusztus 31-én megszünt az iskola s az ott dolgozó pedagógusok végkielégítést kaptak. 2007. szeptember elsejétől egy másik intézményben történt az elhelyezkedés a pedagógusoknak. Most úgy néz ki,hogy létszámcsökkentés lesz az új intézménynél is 2010. július elsejétől. A pedagógus el szeretne menni prémium évekre. A prémium évek kiírásainak megfelel, 1954-ben született, több mint harmincév közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
Kérdésem: A végkielégítés felvétele miatt lehetséges a prémium évek programban való részvétel?

Köszönettel: Náray Lajosné
tanarnomf üzenete
2010.03.14. 16:51
Kedves Főosztályvezető-helyettes Asszony!

A prémiumévek programban résztvevők illetményének kiszámításával kapcsolatban szeretném kérdezni az alábbiakat:

1. A minőségbiztosítási munkacsoport tagjai és vezetője törvényileg meghatározott összegű, rendszeres keresetkiegészítést kapnak. Ez a juttatás figyelembe vehető-e a prémiuméves illetmény kiszámításánál?

2. A 13.havi fizetés kiesése miatt a dolgozók 98 eFt kompenzációs összeget kapnak. Kifizethető-e ezen összeg 70%-a a prémiumévesek részére?

Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:" tanarnomf"
vale46 üzenete
2010.03.13. 22:10
Kedves Főosztályvezető-helyettes Asszony!
A tanácsát szeretném kérni!
Kisfiam általános iskola első osztályába felvételizett. Szándékosan írom a felvételizni szót!
A helyi főiskola gyakorló általános iskolájába jelentkeztünk. Megjelentünk a megadott időpontra. Gyermekem picit izgult, hiszen tudtuk hogy feladatokat kell megoldani /ugyanolyan típusú feladatokat, mint a nagyfiamnak hat évvel ezelőtt/. A megadott feladatokat, szorgalmi feladatokkal együtt hibátlanul, a rendelkezésre álló idő, fele alatt oldotta meg. Az osztály csoportbontásban /19fő angol, 12fő német/ fog működni. A feladatok megoldása után az Igazgató-helyettes Asszony-nyal beszélgettünk a hogyan továbbról, legfőbb képpen a választott nyelvről.
Az Igazgató-helyettes asszonyt jól ismertük, hiszen nagyobbik fiunk ebbe az iskolába járt hat évig, majd kitünő tanulmányi eredményének köszönhetően felvételt nyert a helyi 6 osztályos gimnáziumba, ahol a félévi bizonyítványa szintén kitünő lett. Erre elvileg az általános iskola büszke is lehet, hiszen olyan diákot nevelt, aki a magasabb követelményeknek is megfelelt. Azt tudni kell hogy az iskola nem kedveli a 6. osztály után átigazoló gyerekeket.
Tehát a kissebik gyermekünknek, az angol nyelvet választottuk, mivel a családban mindenki ezt a nyelvet beszéli illetve tanulja. Legnagyobb megdöbbenésünkre az Igazgató-helyettes asszony tanuk előtt kijelentette, hogy nincs gond az A osztállyal, sőt az angollal sem lenne semmi gond, ha a nagyfiunk nem ment volna el az iskolából. Azt mondta, hogy ha aláírjuk a német nyelvet, tuti az A osztály. /az A osztályhoz a leendő tanítónéni miatt ragaszkodtunk-hiszen pontosan ez az iskola hangoztatja, hogy elsősorban pedagógust válasszunk/. Kijelentettük hogy ragaszkodunk az angol nyelvhez, és természetesen nem írtuk alá a német papírt. Az Ig.-h. Asszony ezt tudomásul vette, és megígérte /szintén tanuk előtt/ hogy ha gond lenne az angollal, akkor egyeztetés céljából mindenképpen telefonál. Ezt kértük is, hiszen volt egy B tervünk egy másik iskolát illetően. E mellet egyéni akcióba is kezdtünk, és a felvételi utáni napon megkerestük a leendő osztályfőnököt, aki közölte hogy minden rendben van, a gyermek A osztályos, és angol nyelvre van beírva. Mivel az Ig-h Asszony sem telefonált, ezért a két információ alapján joggal hittük hogy ez így is van.
A következő héten megkaptuk az iskola levelét melyben örömmel értesítettek, hogy gyermekünket felvették NÉMET nyelvre. Felhívtuk az Ig.-h-t aki elnézést kért, hogy elfelejtett /!/ telefonálni. Másnap bementünk az Igazgató Úr-hoz, amit nem kellett volna megtenni, mert ilyen megaláztatásban még nem volt részünk. Igazából azt nem kellett volna megkérdezni, hogy mi értelme volt a felvételinek, ha semmilyen rangsor nem állt fel. Ekkor fordult ki magából, és ordítozott, hogy itt semmilyen felvételi nem volt, az egyébként is tilos. Megkérdeztük hogy akkor ezek szerint feladatokat sem oldott meg a gyerek? Azt mondta hogy nem/!!/, ott csak elbeszélgetés volt. /igaz hogy végig bent voltam a gyerekkel, de lehet hogy arra a negyed órára elraboltak az ufók/Arra igazából nem térnék ki, hogy milyen képességű gyerkek kerültek elénk, hiszen nem szeretnék személyeskedni, és ezzel itt helyi szinten egyébként is mindenki tisztában van. Mint ahogy azzal is, hogy a gyermek valóban angolra volt felvéve, de az utolsó pillanatban valami /valaki/ miatt ki lett húzva, és át lett téve németre.
Ezt a történetet szándékosan írtam nevek, illetve városnév nélkül. Az Igazgató Úr előtt sem hivatkozhattam arra hogy az osztályfőnök a csoportbeosztás után tájékoztatott minket, hiszen Neki sem akartam problémát. Gondoltunk arra, hogy felkeressük a felettes főiskola Rektorát, és elmondjuk a történetünket. És ha mégis ebben az iskolában kötünk ki? Az Igazgató bácsinak nem mi leszünk a kedvencei..
Tisztában vagyok azzal, hogy az iskola döntése jogilag nem kifogásolható, morálisan viszont annál inkább. Igazából az fáj hogy hülyének vagyunk nézve, valamint az, hogy rezzenéstelen arccal a szemünkbe lett hazudva.
Természetesen közben a B tervről lemaradtunk, hiszen a másik iskolába már nem tudunk jelentkezni, mivel kicsúsztunk az időből.
Köszönöm hogy meghallgatott, ha esetleg tud valami tanácsot adni, kérem tegye meg!
Tisztelettel:EI
Turine üzenete
2010.03.13. 16:07
Kedves Főosztályvezető-helyettes Asszony! Köszönöm válaszát! Üdvözlettel Turiné
gigi55 üzenete
2010.03.13. 14:46
Jó napot kívánok! Szeretném megtudni, hogy van-e lehetőség eltérni a jogszabályban foglaltaktól a tekintetben, hogy a nyelvvizsga letételének korhatára 14. életévhez kötött. Lehetséges-e 13. életévet betöltött korban? Lehetséges-e méltányosságot, korengedményt, korkedvezményt kérni, és ha igen hova lehet fordulni? Köszönettel.
sisti91 üzenete
2010.03.12. 16:54
Jó napot kívánok!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy most fogok rendes érettségi vizsgát tenni, és van-e arra lehetőség, hogy a matematika érettségi vizsgámat egy független tanár javítsa ki? (Mert sajnálattal kellett tapasztalnunk az osztályban, hogy sajnos a matematika tanárunk akár kékkel is javít, és hozzá ír a dolgozatunkhoz, mert még 9. osztályban nézeteltérése volt az osztállyal, egy elég kellemetlen eset, amiért mérges az osztályra, és azóta igyekszik minél rosszabb osztályzatot adni mindenkinek, persze azt nem is kell említenem, hogy az osztály fele, független bizottság előtt fog osztályozóvizsgát tenni matematikából hamarosan)
Válaszukat előre is köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:19
Tisztelt "Turine"!

A pedagógus besorolását a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 128. § (8) bek. alább idézett rendelkezése alapján, - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. és 63. §-ában írtakra is - kell elvégezni.
Kt. 128. § (8) bek.
„(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.”
Az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt végzettségeket, szakképesítéseket a Kt. 17. §-a – többek között – az alábbiak szerint határozza meg:
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) óvodában óvodapedagógusi, konduktor-óvodapedagógusi végzettség és szakképesítés.”

A levelében említett óvodapedagógus helyes fizetési osztálya „F”, és csak abban az esetben „G”, amennyiben a felsorolt további végzettségeinek valamelyike pedagógus szakvizsgát igazol. Az oklevél ismerete nélkül erről nem tudunk véleményt alkotni.
A Kjt. nevelési-oktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (Vhr.) 14/A § (2) bek. b) pontja alapján pedagógustanári végzettsége hasznosítása mértékétől függetlenül 5 % illetménynövekedésre jogosult.
Tánc-és drámapedagógus végzettsége alapján csak akkor jogosult illetménynövekedésre, amennyiben azt a kötelező órája legalább 10%-ában hasznosítja.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:17
Tisztelt "beresk"!

A távolléti díj megállapítását a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. §-a – többek között – az alábbiak szerint szabályozza:
„151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.”

Az idézett jogszabályi rendelkezés helyes értelmezésével és alkalmazásával – véleményünk szerint – a levelében írt illetményelemek, pótlékok és a kiegészítő illetmény összegét a távolléti díj kiszámításánál figyelembe kell venni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:14
Tisztelt "beresk"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) nevelési-oktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992 (X. 8.) kormányrendelet (Vhr.) 15. § h) pontja értelmében számítástechnikai pótlék jár annak a pedagógusnak, aki általános iskolában, - kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül - a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább „E” fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni.

Az előző pontban hivatkozott jogszabályi rendelkezés helyes értelmezésével és alkalmazásával a levelében említett pedagógus abban az esetben jogosult a számítástechnikai pótlékra, amennyiben a 4. osztályban osztálytanítói feladatai ellátása során a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:13
Tisztelt "drbea"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § - a szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt - annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

• Az pedagógusok képesítési előírásait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § - a határozza meg.

• A Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletének III. fejezete 10. pontja úgy rendelkezik, hogy:
„Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapított meg és ....
b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni;
c) a munkakör a közoktatási törvény 17. §-a, illetőleg 127-128. §-a alapján több iskolai végzettséggel betölthető, a közalkalmazottat a meglévő, a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége, szakképesítése alapján kell besorolni.”

A Kjt. végrehajtási rendeletének melléklete a tanári munkakör betöltéséhez több végzettséget, közöttük az egyetemi szintű végzettséget is meghatározza.

Álláspontunk szerint Önt egyetemi végzettsége alapján akkor kell besorolni a mesterképzésben szerzett egyetemi szintű alapdiploma szerint, „H” fizetési osztályba, ha a mesterképzésben szerzett tanári szakképesítésnek megfelelő tantárgyat oktatja az iskolában. Tekintettel arra, hogy már rendelkezik korábban megszerzett pedagógus szakvizsgával, ezért a pedagógus szakvizsgát is figyelembe kell venni, és Önt a pedagógus szakvizsgájára tekintettel az „I” fizetési osztályba kell átsorolni.

A pedagógus szakvizsga önállóan nem tanúsít végzettségi szintet, pedagógus szakvizsgát egy ízben kell megszerezni, ezért azt bármilyen végzettséghez és szakképzettséghez kötött pedagógus munkakör betöltésénél a besorolás megállapításakor figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen végzettségi (főiskolai vagy egyetemi) szintet tanúsító tanári diplomára épült rá.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:11
Tisztelt "jumi"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (4) bekezdése felhatalmazta a minisztert, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.
E felhatalmazása alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási ágazatban tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § - a szabályozza, hogy a pedagógus – munkakörben foglalkoztatottak esetében a kötelező óraszámban ellátott feladatokat kell a százalékos illetménynövekedés megállapításakor figyelembe venni.
„14/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.”

Fenti szabályok alapján a kötelező óraszám ellátásához, illetve annak során hasznosított további szakképzettség szolgálhat alapul a százalékos illetménynövekedés megállapításához, abban a tanévben, amikor a közalkalmazott ellátja a feladatot.

E szabályt figyelembe véve, továbbá a kérdésben bemutatott konkrét esetekben, jogi álláspontunk szerint egyik közalkalmazott sem jogosult százalékos illetménynövekedésre.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:09
Tisztelt "pedagogia"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § -a szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

• Az pedagógusok képesítési előírásait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § - a határozza meg.
• A Kjt. 63. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

Álláspontunk szerint az egyetemi végzettsége alapján a pedagógust akkor kell besorolni a mesterképzésben szerzett egyetemi szintű diploma alapján a „H” fizetési osztályba, ha a mesterképzésben szerzett tanári szakképesítésnek megfelelő tantárgyat oktatja az iskolában és ezt a kinevezésében előírják. A megkeresésében foglalt „gyermek-és családvédő” mesterszak nem nyújt pedagógus szakképzettséget, ezért a besorolásának alapjául nem szolgálhat. Ha és amennyiben Önt önálló gyermek és ifjúságvédelmi felelősként alkalmazzák, akkor lenne esetleg arra lehetőség, hogy az egyetemi végzettsége alapján sorolják be a „H” fizetési osztályba.
A Kjt. 61. § (1) bekezdése j) pontja szerint a „J” fizetési osztályba sorolásra az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím alapján kerülhet sor.
Fontos kiemelni azonban, hogy a közoktatás területén nincs olyan munkakör, amelyhez a jogszabály a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozatot, a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagságát, akadémiai doktori címet határozna meg szükséges feltételként.

A „J” fizetési osztályba egyébiránt felsőoktatási intézményben a tudományos fokozattal rendelkezők sorolhatók be, közoktatási intézményben a tudományos fokozattal is csak „I” fizetési osztályba lehet a pedagógust besorolni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 15:02
Tisztelt "emeseamalia"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 39. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el és az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé (közoktatásról szóló törvény 40. § (1)-(4) bekezdések). Az eljárásban a szülői szervezet, óvodaszék – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata nyilvános dokumentum, tehát annak elérhetőségéről intézményi szinten rendelkezni is kell.
A szervezeti és működési szabályzatban határozhatók meg azok a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező a közoktatási intézmény valamennyi dolgozója, a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülők, valamint a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek részére.
A nevelési-oktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzat előírásaink meghatározásakor az intézmény alapfeladatellátási kötelezettségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét kell, hogy szem előtt tartsa.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 6. § értelmében, a költségvetési szerv (jelen esetben az óvoda) az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára az alapító szerv határozza meg és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyon használatát. A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját - törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal – (a fent is hivatkozott) szervezeti és működési szabályzat állapítja meg azzal, hogy a szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell meghatározni.
A költségvetési szerv nem gazdasági vállalkozás, hanem közfeladatok megvalósítására rendelt - a közfeladatot meghatározott feltétel- és szabályrendszerben ellátó - szervezet. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 7. § d) pont arról is rendelkezik, hogy vállalkozási tevékenység a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül (irányadó jogszabály: az 1996. évi LVII. törvény).

Az Ön panaszlevelében leírtak alapján, az adott költségvetési szervben történő árusítás, értékesítés, a fent hivatkozottakon túlmenően adójogi és munkajogi kérdéseket is felvethet.
A közoktatásról szóló törvény 16.§ (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra), amely a kötelező óraszámból (a gyermekekkel közvetlen foglalkozással összefüggő, valamennyi tevékenységet magába foglaló időből ), valamint a foglalkozáson kívüli időre eső óraszámból tevődik össze. A közoktatási törvény 3. számú melléklet II. 9. pont rendelkezését figyelembe véve, a teljes rendes munkaidő az óvodában, a gyermekekkel közvetlen foglalkozással összefüggő, valamennyi tevékenységgel le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így óvodában különösen: felkészül a következő napi tevékenységekre, előkészíti azokat, meghatározott rend- vagy szükség szerint a szülők részére fogadó órát szervez, vezeti a gyermekek személyiségfejlődéséről szóló dokumentumokat, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, a gyermekek felügyeletének ellátásában, a gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében, részt vesz a nevelőmunkával összefüggő szakmai programokon-bemutató foglalkozáson, munkaközösségi programokon, értekezleteken stb., de az óvoda alapfeladatát tekintve, az árusítás semmiképpen sem tartozhat a munkakörébe.
A fentiekre való hivatkozással javasoljuk, hogy a panasz tárgyában mihamarabb forduljon az óvoda fenntartója felé.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 14:37
Tisztelt "Polli"!

Az intézmény törvényes működésének biztosítása a fenntartó, illetve az igazgató feladata. Amennyiben e kötelességüknek nem tesznek eleget, az Oktatási Hivatal vizsgálhatja a törvényes működést.
A munkajogi jogvitában a Munkaügyi Bírósághoz fordulhatnak a jogorvoslattal. A Polgármesteri Hivatal nem gyakorol munkáltatói jogokat, ezért a Munkaügyi Bíróság előtt az iskolát kell perelniük a túlmunka, stb. díjazás miatt.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 14:36
Tisztelt "Schosche"!

Elöljáróban ismét fontosnak tartom kiemelni, hogy a fizetési osztályokba történő besorolásra kizárólag az adott munkakörre előírt iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség alapján kerülhet sor.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Kjt.) közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) melléklete rendezi az egyes fizetési osztályokba tartozó közalkalmazotti munkaköröket. Ennek megfelelően a közoktatási intézményben tanító munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott „F”, ”G”, ”J” fizetési osztályba sorolható.
A Kjt. 61. § (1) bekezdése j) pontja szerint a „J” fizetési osztályba sorolásra az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím alapján kerülhet sor.
Fontos kiemelni azonban, hogy a közoktatás területén nincs olyan munkakör, amelyhez a jogszabály a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozatot, a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagságát, akadémiai doktori címet határozna meg szükséges feltételként.

Fentiek alapján tehát jogszerűen - a kérdésben bemutatott esetben - Önt a munkáltatója nem sorolhatja ”J” fizetési osztályba.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.12. 14:33

Tisztelt "Szergi"!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (2) bekezdésének d.) pontja alapján az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni - többek között – a nemzeti ünnepek megünneplésének időpontját. A tanév helyi rendjével kapcsolatosan ki kell kérni az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai diákönkormányzat véleményét is.

A tanév helyi rendjének tervezésekor ugyanakkor figyelemmel kell lenni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (15) bekezdésére is, amely úgy rendelkezik, hogy az iskolában a szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap, továbbá tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. Tekintettel arra, hogy március 15. (Nemzeti ünnep) állami munkaszüneti nap, e napon a tanulót a törvény alapján pihenőnap illeti meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

dsgabi üzenete
2010.03.12. 09:10
Tisztelt Szakértők!

Ha egy BTMN diagnózist tartalmazó szakvéleménnyel rendelkező általános iskolai tanuló, a tankötelezettségének magántanulói jogviszony keretében tesz eleget, akkor őt az (eredeti) osztályának létszámának számításakor hány tanulóként kell figyelembe venni?

Válaszukat előre is köszönöm.
Sulyok Gabriella
EPSZ vezető
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok