2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  
  
Óvónő üzenete
2010.03.11. 19:17
Tisztelt Brassói Sándor!

Olvasva írását, a következő gondolataim születtek: amíg egy kérdésre nem írnak vagy IGEN-t, vagy NEM-et, addig ki lesz forgatva a törvény szava.

A kérdésem: tarthat óvodában nem óvodapedagógus végzettségű ember pl. délután játékos testnevelést, vagy játékos angolt, vagy bármit?? IGEN, vagy NEM?

Ugyanis voltunk olyan előadáson, ahol az országos szakértő a következőképp értelmezte az Ön által is idézett törvényrészletet: „Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.”
A szakértő azt mondta, hogy ez csupán annyit jelent, hogy továbbra is tarthat tanfolyamokat nem óvodapedagógus végzettségű ember - csupán az óvónőnek ott kell lenni. Az továbbképzést tartó szakértő szerint ezt jelenti az a mondat, hogy a "foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja." Ha ott van az óvónő, ha ül a kispadon, de a tanfolyamot más tartja - akkor többek értelmezése szerint a törvényt betartják. Ön szerint?

Ezért kérem Önt, hogy legyenek szívesek IGEN- nel, NEM-mel válaszolni. Csak így segítenek nekünk. Különben semmi nem változik. Lehet, hogy az Önök számára minden egyértelmű, de higyjék el, itt a "végvárakon" ez nem így van.

Tisztelettel, és köszönettel: Óvónő
Katuska901001 üzenete
2010.03.11. 16:35
Üdvözlet!

Valaki tudna nekem információt adni a balassagyarmati ESZE iskoláról!Kérem aki tud,minél előbb jelezze!NAGYON FONTOS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
hipanka üzenete
2010.03.11. 16:06
Tisztelt Szerkesztők!
Kollégiumi nevelőtanár heti munkaideje 40 óra, kötelező órája 30 óra. Közalkalmazotti tanács elnökeként munkaideje 15 %-ának megfelelő munkaidőkedvezményre jogosult, kötelező órájának arányos csökkentésével.
Ezt hogy kell értelmezni? Heti 6 óra kedvezmény lejön a 30 órából, tehát a kötelező órája marad 24, vagy a 30 kötelező óra 15 %-a (4,5 óra) illeti meg kedvezményként, és nem a munkaidejének 15 %-a? Kérem ne a jogszabályi hivatkozást idézzék, mert az előttem is ismert, csak nem egyértelmű.
Köszönettel várom válaszukat erre is, esetleg 1770-es kérdésemmel egyidejűleg: hipanka
rakoczi üzenete
2010.03.11. 08:27
Tisztelt Szerkesztők!
Szeretném megkérdezni, hogy az óvodatitkár felmentési idejére is felvehetem- e az új dolgozót, a kinevezésben mint helyettesítő kell, hogy szerepeljen a felmentési idő lejártáig, vagy esetleg a próbaidőt lehet már erre az időre alkalmazni?
Köszönettel: Ica
hipanka üzenete
2010.03.10. 20:24
Tisztelt Szerkesztők!
1510-es számú sürgős kérdésemre (2009.december 1.) még mindig tisztelettel várom nem sürgős válaszukat, igaz, az a hajó már elment, de felvetésem újra aktuálissá válik a közeljövőben. Pontosítanék: kérdésem nem folyamatos, hanem folytonos munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottra vonatkozik!
Köszönettel: hipanka
Sehrgut üzenete
2010.03.10. 17:23
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta főosztályvezető-helyettes Asszony!
Kérdésemre adott válaszát köszönöm!
Tisztelettel: "Sehrgut"
A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 14:02

Tisztelt Harsányi Jánosné!

Elsőként tájékoztatjuk, hogy a pedagógus hétévenkénti továbbképzési ciklusainak meghatározása a munkáltató joga, kötelessége és egyben felelőssége. Minisztériumunknak nem feladata a szóban forgó ciklusok - konkrét dátumokra bontott - megállapítása. Jelen levélben tehát elsősorban az esetre vonatkozó konkrét jogszabályi rendelkezésekről tájékoztatjuk. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-ának (1) bekezdése értelmében:
22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

A rendelet hatálybalépésére 1997. december 30-án került sor, tehát a fenti rendelkezés az 1997 előtt legalább hét évvel (tehát 1990-ben vagy ezelőtt) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevelet szerzettekre vonatkozik, elsőként az ő továbbképzési ciklusuk kezdődött meg. A fenti jogszabályi rendelkezés helyes értelmezésével és alkalmazásával, a kérdésben jelzett esetben – az 1994-ben egyetemi tanári diplomát szerzett pedagógusnak – az első továbbképzési ciklusa 2001-ben kezdődött (az oklevél megszerzését követő hetedik évben, R. 4. § (2) bekezdés). Amennyiben a kérdésben jelzett pedagógus 2002-ben teljesítette a pedagógus-továbbképzést, úgy, hogy legalább 120 tanórai foglalkozáson vett részt alapítási és indítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programban, akkor az első (2001-től 2008-ig tartó) továbbképzési ciklusában teljesítette a hétévenkénti pedagógus-továbbképzését. A második továbbképzési ciklusa 2008-ban kezdődött és 2015-ig tart.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 13:58
Tisztelt "anrola"!

Amennyiben a nevelési-oktatási intézményt nem állam, nem önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.
A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel.
Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerinti illetékes jegyző dönt, így az engedélyezéshez szükséges eljárásban a hivatal jogosult felvilágosítást, segítséget nyújtani.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású óvoda alapításával kapcsolatban irányadó jogszabályok:
• A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
• Az óvoda nevelési programjának elkészítésekor az „Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló” 137/1996. (VII.28.) Korm. rendelet
• A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet
• Magyar Szabványügyi Testület által elkészíttetett és jóváhagyott, óvodákra vonatkozó szabvány MSZ 24203-1. (A Magyar Szabványügyi Testület elérhetősége: 1091 Bp. Üllői út 25.)
• A szakhatóságok előírásaira irányuló szabályozás kérdésében a területileg illetékes ÁNTSZ, illetve Tűzoltóság
• A központi költségvetésből igényelhető hozzájárulások és támogatások jogcímeiről, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény rendelkezik.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 13:55
Tisztelt "fenyves"!

A pedagógiai szakszolgálati intézményekben betölthető munkakörökhöz szükséges végzettségi és szakképzettségi feltételeket a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szabályozza. A jelzett rendelet 2. §-ának (3) bekezdés a) pontja szerint gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi végzettségre és szakképzettségre van szükség. A logopédus esetében ez a logopédia szakos gyógypedagógust jelenti, tehát ezzel a végzettséggel és szakképzettséggel lehet logopédus munkakört betölteni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 13:53
Tisztelt Kiss Erzsébet!

1. A közoktatási törvény 8. § (9) bekezdése értelmében, az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára (137/1996. (VII.28.) Korm. rendelet) épülő, s annak alapelveire megírt óvodai nevelési program alapján folyik.

2. A gyermekek óvodai nevelése, a neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében történik (a közoktatási törvény 24. § 1) bekezdés). Az óvoda ezen foglakozási/tevékenységi időben (azaz a fenntartó által meghatározott nyitvatartási időben közoktatási törvény 102. § (2) bek. a ) pont), a fenntartó által jóváhagyott nevelési program alapján végezheti a szakmai tevékenységét a közoktatási törvényben előírt végzettségű, szakképzettségű szakemberrel ( közoktatási törvény 16. § (2) bek. a) és b) pont, valamint a 17. § (1) bek. a) pont, a 17. § (3) bek. a) és b) pont., illetve az idegen nyelven is nevelő esetében még a 128. § (3) a) és d) pont).

3. A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében, a közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az óvodában, az ingyenesen ellátandó szolgáltatások körébe tartoznak:
• az óvodában az óvodai foglalkozások (a 24. § (1) bek. értelmében, a fent hivatkozott teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében.)
szükség esetén:
• a logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű
a gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,
• a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,
• az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata

Mindezen szolgáltatások a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 1. pontja szerint alapszolgáltatásként is értendőek.

A fent hivatkozott előírásokat összefüggéseiben iskolai gondolatmenetre lefordítva:
A teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek kerete között az óvodai nevelőmunkára, a közoktatási törvényben meghatározott végzettségű és szakképzettségű szakember alkalmazható. = Az iskolai kötelező tanórai foglalkozások keretében történő tanítással, amelyet a közoktatási törvényben meghatározott végzettségű és szakképzettségű szakember láthat el. (Az iskolában, a kötelező tanórai foglalkozások mellett, tanórán kívüli foglalkozásokra is rendelkezésre áll időkeret. Az óvodában ez az időkeret, a teljes óvodai életet magába foglaló időkeret vonatkozásában nem értelmezhető.)

A közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdés a) pontja, amely rendelkezik arról, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások az ingyenesen ellátandó szolgáltatások körébe tartoznak (a már fent is hivatkozott összefüggések alapján, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében), azt jelenti, hogy amennyiben a szülő külön foglalkozásokat igényel, azt megteheti a piaci alapon szerveződő szolgáltatók felkeresésével, de nem kérheti azok óvodai nevelési időben történő teljesítését. Az óvoda vezetője arra jogosult, hogy megkeresésre, az óvoda alapító okiratában rögzített vagyonrendelkezési joga alapján, és a gyakorlati tapasztalatok alapján, szükség szerint a fenntartója egyetértésével - bérbe adjon a piaci alapon nyújtott szolgáltatáshoz alkalmas helyiséget, figyelembe véve a közoktatási intézményekben végezhető tevékenységek szabályozását).

A közoktatási törvény 1993. évi hatályba lépését megelőzően, az óvodai Rendtartás szabályozása alatti idő szokásjogán alapul az a tény, hogy az óvodák (természetesen vannak kivételek is), szülői igény alapján egy vagy két, vagy akár több külön foglalkozásnak is helyet engednek az óvodai nevelési időben.
A közoktatási törvény és azon belül is az ide vonatkozó szabály hatálybalépésével, a külön foglalkozások engedélyezésének tárgyában, két irányból érkezik panasz az óvodai fenntartókhoz, illetve a közoktatás irányításra szervezésre jogosult szervekhez:
1. Az óvodák részéről, hogy milyen jogszabályi összefüggés alátámasztásával kerülhető el az óvodai nevelési időben, az óvodai élet tevékenységeinek, így az óvodapedagógus munkájának hitelességét is megkérdőjelezendő külön foglalkozások megszervezése (a térítés díjakról-, a gyermekek óvodai csoportból történő kiemeléséről-, az óvodapedagógus jelenlétének mellőzésérő nem is beszélve)?
2. A szülők részéről pedig az a panasz, hogy a külön foglalkozás(ok) miért megengedett(ek) az óvodákban, illetve ennek ellenkezőjeként miért nem lehet jelen az óvodában több külön foglalkozás is (mint zeneovi, néptánc, futball foglalkozás, sí, torna, judo, ritmikus sportgimnasztika, játékos idegen nyelvi foglalkozás, stb.) egyszerre?

Az óvodai nevelési időben teret engedő külön foglalkozások problémája oly módon foglalkoztatta az óvodapedagógusokat, hogy az Alapprogram beválásnak felülvizsgálata előtt végzett kutatásban külön hangsúlyozták ennek hiányát a szabályozásban.

Megjegyzendő és kiemelendő, hogy a külön foglalkozások tiltását szabályozó rendelkezések, a fent hivatkozott előírások összefüggésében, 1993. IX. 1-től érvényesek a közoktatási törvény alapján (a különbség csupán annyi, hogy a szakmai munkát az Alapprogramról szóló 1996. évi (VIII.28.) Korm. rendelet hatályba lépéséig, az azt megelőző, 1989. évi Óvodai Nevelés Program alapján kellett végezni).
Az Alapprogram 2009. évi módosítása alkalmával, a jogalkotó - függetlenül attól, hogy a módosító szöveg társadalmi egyeztetésének idejében néhány óvodapedagógus és a Tanterv Fejlesztő Bizottság is jogosan jelezte a párhuzamos szabályozást (a közoktatási törvény mellett az Alapprogramban is), azért támogatta, hogy megerősítse az óvodapedagógusok által jobban forgatott, fent hivatkozott Korm. rendeletben azt az 1993. IX. 1-től hatályos törvényi előírást, amely szerint:
Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg.
Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.


Az 1971. évi majd az 1989. évi Óvodai Nevelési Programot követő 1996. évi Alapprogram vívmánya az a keret, amelynek elvei mentén egy óvoda a helyi sajátosságaira megírhatja az óvodai nevelési programját. Ezzel az óvodai szakemberek autonómiát és felelősséget is kaptak. Az Alapprogram elvárja, hogy egy gyermek a saját fejlődési ütemének megfelelően jusson el a teljes óvodai tevékenységek keretében az óvodás kor végére (három, vagy négy óvodai éven át) arra a szintre, amellyel sikeresen kezdheti meg az iskolai éveket. A pedagógusnak biztosítja azt a módszertani szabadságot, amellyel ezt az érettségi szintet gyermekenként, önmaguk fejlődéséhez mérten elérheti.

Mindezt alátámasztja az Alapprogram azon módosítása is, amely szerint:
Az óvodai nevelés az Alapprogram alapelveinek megvalósítása érdekében gondoskodik többek között a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására és a mással nem helyettesíthető szabad játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve kell, hogy biztosítsa a gyermekek részére a változatos tevékenységeket, abban teljes személyiségének fejlesztését. Mindez az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai felkészülést, szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével."
 

A közoktatási törvény 24. § (3) bekezdésre gondolva, amely azt mondja ki, hogy a gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, kérdésként vetődhet fel, hogy az óvoda nyitvatartási rendjén belül a nap mely szakaszában kell teljesítenie a gyermeknek, a napi négy órai óvodai kötelezettséget? A törvény és ezzel összhangban az Alapprogram a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében írja ezt elő és ma már nem tesz különbséget a délelőtti, illetve a délutáni tevékenységek szervezésében, szakmai értékeiben, a feladatok ellátásában.

A fejlesztőpedagógusi, valamint a gyógytestnevelési foglalkozások más elbírálás alá esnek, hiszen ezen ellátásokat a közoktatási törvényben előírtak szerint, a gyermek külön fejlesztéséül szolgáló jogosultság alapján, a települési önkormányzat kötelező feladat-ellátási körében is meg kell szervezni, mégpedig a feladatellátásra jogosult szakképzettséggel rendelkező szakemberek, órakeretek biztosításával, külön foglalkozás keretei között is (azaz az óvodai nevelési időben, a csoportból kiemelten).

Felmerülhet az óvodai nevelési időben, a hittan foglalkozások kérdése, mint a külön foglakozásokhoz kapcsolódó tevékenység.

Az Alapprogram módosításával nem módosult az 1996. IX-1-től hatályba lépő és ma is érvényes 1996. évi LXII. törvénnyel módosított közoktatási törvény 4. §-ának alábbi rendelkezése:
- Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi.
- Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia.
- Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti (egyszerre tehát igény szerint több egyházi jogi személy által szervezett hit- és vallásoktatás megszervezése is megvalósulhat). A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

Mit jelentett, jelent az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, az óvodában megszervezésre kerülő hit- és vallásoktatás? Az óvoda vezetőjének, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretén túl, kötelessége valamennyi egyházi jogi személy részére biztosítani a szülői igény szerint megszervezésre kerülő hit- és vallásoktatáshoz, az óvodában rendelkezésre álló eszközöket, tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.

- Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.

- Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre.
- Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 13:37
Tisztelt "Sehrgut"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 18. §-ának (7) bekezdése a következők szerint rendelkezik:
„(7) Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség.”

A Kt. idézett rendelkezése alapján az általános művelődési központ (továbbiakban: ámk) intézményvezetői megbízására kiírt pályázat jogilag mindazon feltételeket tartalmazhatja, amelyek az ámk valamennyi intézményegysége által létesíthető önálló intézmény vezetői megbízásához szükségesek.
 
A pályázatot meghirdető fenntartó nagyfokú szabadsággal rendelkezik a pályázat feltételeinek meghatározásában, a jogszabályi feltételeknél kevesebbet nem, de többet előírhat, amihez viszont a pályázat elbírálása során kötve van. A többcélú intézmény vezetői megbízásával kapcsolatban a fenntartónak jogában áll annak eldöntése is, hogy az intézmény jellegének leginkább megfelelő feltételekkel írja ki a pályázatot.

Az intézményvezetői pályázat tartalmát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ágazati végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának (5) bekezdése határozza meg, amelynek e) pontja szerint a pályázati felhívásnak tartalmazhatja a „vezetői megbízáshoz előírt kiegészítő feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat)”. A pedagógus szakvizsgával egyenértékű közoktatási vezető szakirányú szakképzettség pályázati feltételként történő előírása felfogható kiegészítő feltételként is, csak úgy, mint a középfokú német nyelvvizsga előírása, ami egyébként az adott esetben indokoltnak látszik.
 
A kisebbségi közoktatási intézmények vezetői megbízásával kapcsolatban a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól szóló 1993.évi LXXVII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése a következők szerint rendelkezik:

„(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) - ha nem a települési kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési kisebbségi önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.”
A kisebbségi közoktatási intézmény fogalmát a törvény 6/A. §-a (1) bekezdésnek 3. pontja határozza meg:
„3. kisebbségi közoktatási intézmény: az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata a közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább 25%-a részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban.”

A Kt. 102. §-ának (12) bekezdése a kisebbségi nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásához írja elő a kisebbségi önkormányzat egyetértésének beszerzését. A kisebbségi-nevelési intézmény értelmezéséhez azonban utal a 121. § (6) bekezdésére, amely kisebbségi közoktatási intézményről rendelkezik.

A Kt. 121. § (6) bekezdése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 6/A. §-a (1) bekezdésének – fent idézett - 3. pontja szerinti ismérvekkel határozza meg a kisebbségi közoktatási intézményt, és a továbbiakban azt mondja ki, hogy a többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokban való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve tagintézmény megfelel a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő közoktatási intézmények tekintetében gyakorolhatnak. Ez azt jelenti, hogy az intézményegység és a tagintézmény vezetőjének megbízásához is szükséges az egyetértés beszerzése.

A közoktatás intézményeit a Kt. 20-22. §-a állapítja meg. A 22. § (3) bekezdése a következő:
„(3) A közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).”
A 22. § (4) bekezdése teszi lehetővé, hogy a közoktatási intézmény - meghatározott feltételekkel - nem közoktatási feladatot is ellásson.
A Kt. 33. §-ának (5) bekezdése a többcélú intézmények között szabályozza az általános művelődési központ intézménytípust.

A fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések szerint a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokat - az általános iskola intézményegysége keretében - ellátó általános művelődési központ vezetőjének megbízásához be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését akkor is, ha esetlegesen nem az ámk-igazgató látja el az iskola intézményegység közvetlen vezetését.

A „művészeti iskola” intézményegységben művészeti nevelés folyik, az intézményegység nem vesz részt a kisebbségi nevelésben, oktatásban. Az intézményvezetői megbízásnál az alapfokú művészetoktatási alaptevékenységben résztvevő tanulók nem vehetők számításba a tanulólétszám 25%-ának kiszámításakor.

Az utolsó kérdésével kapcsolatban idézem a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól szóló törvény 43. §-ának (2)-(4) bekezdést:

„(2) A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek a 14. évét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő e választási jogát gyermekével közösen gyakorolja.
(3) A kisebbség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.”

A Kt. 3. számú mellékletének II/2. pontja a következőket tartalmazza:

„2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.”

Az idézett jogszabályi rendelkezések nem határozzák meg a kötelezően megszervezendő kisebbségi oktatás formáját, de a rendelkezésekből levonható az a következtetés, hogy a kisebbségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás megszervezésére vonatkozó szülői igényeket össze kell egyeztetni a helyi lehetőségekkel.

A szülői igények és a helyi lehetőségek összeegyeztetésében a kisebbségi önkormányzatoknak meghatározó szerepük van.
A Kt. 102. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente köteles felmérni az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával.
A települési kisebbségi önkormányzat erős jogosítvánnyal rendelkezik a közoktatási feladatok megszervezéséhez - a Kt. 85. §-ának (4) bekezdésében előírt - önkormányzati intézkedési terv elfogadásánál, egyetértési jog illeti meg a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben. Előírja ez a bekezdés az intézkedési terv legalább kétévente értékelését és szükség szerinti felülvizsgálatát.
 
A helyi lehetőségek mérlegelése a szülői igények éves felmérése, illetve az intézkedési terv értéklelése, felülvizsgálata során nyilvánvalóan a feltételek oldaláról is megtörténik. A szülők jogai nem csorbulhatnak akkor sem, ha a helyi körülmények nem teszik lehetővé a kisebbségi anyanyelvű vagy anyanyelvi osztály indítását. A szülői jogok teljes körű érvényesítését a kisebbségi oktatás - kollégiumokkal ellátott - országos hálózata biztosítja. Ha az anyanyelvi oktatás feltételei települési szinten nem biztosíthatók, a fenntartónak és a kisebbségi önkormányzatnak abban kell segítséget nyújtani a szülőknek, hogy a gyermeket a megfelelő kisebbségi közoktatási intézménybe irányítsák.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 13:18
Tisztelt Balhási Istvánné!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 21. § (1) bekezdése kötelező szabályként állapítja meg, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.
Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony csak jogszabályban meghatározott esetben létesíthető. Ilyen megengedő szabályt a Kjt. 21. § (2) bekezdése tartalmaz. E szerint határozott időre helyettesítés céljából, illetve meghatározott feladat elvégzése céljából lehet közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni.
Jogszabály nem korlátozza a munkáltatót a tekintetben, hogy a tartósan távollévő helyettesítésére milyen időtartamban és kit alkalmaz. Azonban a munkaügyi kapcsolatban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 4. § megköveteli a rendeltetésszerű joggyakorlást mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. A munkáltatónak jogvita esetén a tanéven belüli többszöri határozott idejű alkalmazáshoz fűződő jogos érdekét bizonyítani kell.
A pedagógus a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (8) bekezdése szerint köteles továbbképzésen részt venni.
A Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) 14. § szerint a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.
A pedagógust – függetlenül a foglalkoztatási formától (határozott, vagy határozatlan idejű kinevezés) – megilleti a továbbképzés teljesítése esetén a fenti feltételek fennállása esetén a fizetési fokozatban a várakozási idő csökkentése.
A pedagógus nem kötelezhető továbbképzésre, ha teljesítette ezt a kötelezettségét. Azonban, ha az iskola pedagógiai programja – például a szakrendszerű oktatás, a kompetencia alapú oktatás bevezetése, a moduláris képzés stb. – ezt megkívánja, akkor a foglalkoztatás, továbbfoglalkoztatás feltételeként előírhatja a munkáltató a továbbképzésben való kötelező részvételt.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) tekintetében is alkalmazandó – 103. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló (közalkalmazott) köteles – munkabérének (illetményének) és költségeinek megtérítése mellett – a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. E rendelkezésből egyértelműen következik az, hogy a szóban forgó közalkalmazottak a munkáltató utasítása alapján kötelesek részt venni a továbbképzésen. Ilyen esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie a munkavállaló számára a tanulmányok folytatásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, valamint a képzésben való részvétel idejére járó munkabért (illetményt) is – éppúgy, mintha a munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszony) alapján kerülne sor a munkavégzésre. Szintén különös fontossággal bír az a szabály, amelynek értelmében az elrendelt képzés – tekintettel a munkavállaló személyi vagy családi körülményeire – nem lehet aránytalanul sérelmes számára.
Ezen túlmenően megállapítható, hogy a képzésen való részvétel munkaidőnek minősül, tekintettel arra, hogy az olyan időszaknak tekinthető, amely alatt a munkavállaló ténylegesen nem végez munkát, csupán a munkáltató rendelkezésére áll. Megállapítható továbbá, hogy amennyiben a munkavállaló (közalkalmazott) a munkáltató utasítására a rendes munkaidő letelte után vesz részt valamely képzésben [ilyen lehet az előre beosztott munkaidő lejártát követően vagy a munkavállaló (közalkalmazott) heti pihenőnapján (pl. szombaton) elrendelt képzés], annak időtartama rendkívüli munkavégzésnek tekintendő.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy az általános munkarendben a péntek délutáni, rendes munkaidőn túli képzés után – vagyis a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül szervezett képzés esetén – 50%-os pótlék jár a munkavállaló (közalkalmazott) számára. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása azonban előírhatja, hogy ilyenkor ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a képzés időtartamánál) [Mt. 147. § (2) bek.].
A szombati képzéssel kapcsolatban megállapítható, hogy amennyiben szombat a munkavállaló (közalkalmazott) munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapjára (pihenőidejére) esik, számára 100%-os pótlék jár. Ha a munkavállaló (közalkalmazott) másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap, a pótlék mértéke 50% [Mt. 147. § (3) bek.].
Mivel az említett esetekben elvileg előfordulhat az is, hogy a munkavállaló (közalkalmazott) számára nincsen biztosítva a heti pihenőidő teljes tartama (Mt. 124. §), nagy jelentősége van a rendkívüli munkavégzés – munkáltatói kötelezésen alapuló képzésekre is irányadó – azon szabályának, miszerint ennek elrendelésére csak különösen indokolt esetben kerülhet sor.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a munkaidőkeret (amely nem azonos a tanítási időkerettel) szabályainak alkalmazásával elvileg lehetősége nyílna a munkáltatónak arra, hogy a munkaidőt olyan rugalmasan ossza be, amely lehetővé teszi annak ésszerűbb kihasználását, valamint a tényleges munkavégzés és a képzés időszakainak – adott esetben rendkívüli munkavégzés nélküli – megállapítását. A rugalmas munkaidő-beosztás a pedagógus-munkakör specialitására tekintettel különösen elképzelhető. Tehát nem kizárt, hogy a munkáltató pl. a hét négy napjára ossza be a pedagógus heti kötelező óraszámába tartozó foglalkozásokat, és az ötödik munkanapon (pénteken) a továbbképzésben való részvételre kötelezze a pedagógust, anélkül, hogy a rendkívüli munkavégzés, illetve ennek díjazása egyáltalán felmerülne.
Ugyancsak tekintettel kell lenni arra, hogy a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése értelmében – mint ismeretes – a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből legfeljebb tizenöt munkanapra továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából igénybe lehet venni. Az sem kizárt tehát, hogy a szombati napokra elrendelt továbbképzést a munkáltató úgy kezelje, illetve úgy tartsa nyilván, hogy ezekkel a napokkal a pedagógus pótszabadságát – 15 nap mértékéig – csökkenti.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a fentiekben jelzett jogi szabályozás abban az esetben érvényesül, ha a továbbképzésben való részvételre ténylegesen munkáltatói elrendelés alapján kerül sor. A TÁMOP pályázatok keretein belül az intézmény és a pedagógus maga is bevonásra kerül az adott pályázati kiírás fejlesztési tevékenységeibe, ehhez sok esetben párosulhat továbbképzés is. Amennyiben a pedagógus név szerint részt vesz a pályázat fejlesztési tevékenységeiben, az ahhoz kapcsolódó továbbképzés nem nevezhető munkáltatói elrendelésnek. Van olyan pályázat a TÁMOP keretein belül, ahol a nevelőtestület jóváhagyása kell bizonyos képzések elvégzéséhez. Ez utóbbi esetekben úgy kell tekinteni, hogy a pedagógus saját elhatározása és döntése alapján vesz részt a továbbképzésben, amely nem jogosítja külön díjazásra abban az esetben sem, ha a heti pihenőnapján történik a képzés. Azt a kérdést, hogy munkáltatói elrendelésről vagy saját elhatározásról van szó, csak a konkrét Európai Uniós pályázat kiírásának ismeretében lehet megválaszolni.
Érdemes tekintettel lenni arra, hogy a TÁMOP keretein belül elvégezhető továbbképzések általában semmilyen anyagi terhet nem rónak a pedagógusra, a hétévenkénti pedagógus továbbképzésbe (120 óra) beleszámítanak, és a pályázatokban való részvétellel együtt szakmai referenciaként is említhetők.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:31
Tisztelt "V. Andrea"!

A közoktatásról szóló jogszabályok szerint a szülőt megilleti az a jog, hogy rendszeresen tájékoztatást kapjon gyermeke tanulmányi előmeneteléről. A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 14. § (1) bekezdése szerint: A szülő joga különösen, hogy b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (6) bekezdése szerint a kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

Ugyanakkor a szülőnek is kötelessége, hogy tájékozódjon gyermeke előmeneteléről. A közoktatási törvény 14. § (2) bekezdése szerint: A szülő kötelessége különösen, hogy
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,

A törvény a fenti keretek között tudja szabályozni az iskola és a szülő kapcsolatát. Amennyiben úgy érzi, hogy az iskola nem tájékoztatta megfelelően, panaszával az iskola igazgatójához, valamint az iskola fenntartójához fordulhat.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.10. 12:28
Tisztelt "petoa"!

Bár folyamatos megbeszélések, egyeztetések, viták folytak és folynak a természettudományos érettségi vizsgatárgyak fontosságának hangsúlyozása érdekében, a jelenleg hatályos rendelkezés szerint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (2) és (4) bekezdésének értelmében:
„(2) Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) - vizsgatárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatárgyak). Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó e szabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.”
„(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,
c) történelem,
d) matematika,
e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.”
Tájékoztatom továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének értelmében a felsőoktatási felvételi eljárásban:
„15. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni:
a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni,
b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.”

A leírtak értelmében a felsőoktatási intézmények felsőoktatási eljárásairól szóló Kormányrendelet a tanulmányi pontok számítását egy választott természettudományos tárgyból elért érdemjegyekhez kapcsolja. Javaslom tehát, hogy amennyiben jobb eredményt kíván elérni felsőoktatási felvételi eljárása során, válasszon egy - az iskolája által meghirdetett és Önhöz közel álló - természettudományos tárgyat, amelyből fakultatív foglalkozáson vehet részt.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

hernekz üzenete
2010.03.10. 10:33
2007. évben szerzett Számítógép-kezelő (-használó) 33 4641 01 OKJ-s szakképesítés alap- vagy középfokú szakképesítésnek minősül, megfeleltethető-e középfokú számítástechnikai szakképesítésnek?
Köszönöm a segítséget!
Szergi üzenete
2010.03.10. 09:59
Március 15-én egy általános iskola előirhat kötelező programot a tanulóinak?
Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az iskola igazgatója ezt előírta, sőt nyomatékosan kifejtette, hogy szigorúan fogja venni a hiányzásokat, de korábban kötött program miatt gyermekem nem tud a rendezvényen megjelenni?
Szergi üzenete
2010.03.10. 09:51
Március 15-én egy általános iskola előirhat kötelező programot a tanulóinak?
Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az iskola igazgatója ezt előírta, sőt nyomatékosan kifejtette, hogy szigorúan fogja venni a hiányzásokat, de korábban kötött program miatt gyermekem nem tud a rendezvényen megjelenni?
megtobbjogot üzenete
2010.03.10. 00:11
Lehet a kultúra rovatba kellett volna belinkelnem, csak itt több az olvasó. A diákok jogairól egy példa videó.Tessék ámulni.

http://www.youtube.com/watch?v=WiaPvEI3SDU
megtobbjogot üzenete
2010.03.10. 00:04
Lehet a kultúra rovatba kellett volna belinkelnem, csak itt több az olvasó. A diákok jogairól egy példa videó.Tessék ámulni.

http://www.youtube.com/watch?v=WiaPvEI3SDU
agáma üzenete
2010.03.09. 21:57
Tisztelt Varga Mária Beáta!
1739. válaszához kapcsolva lenne még kérdésem.
Válasza: Nincs tehát lehetőség arra, hogy egységes óvoda-bölcsődében középfokú végzettségű személyt foglalkoztassanak pedagógus-munkakörben. Önálló óvodában ez a lehetőség továbbra is fennáll.
További kérdés: Az intézmény 3 csoportos, 1 csoportban a kiscsoportban kerülne bevezetésre az ovi-bölcsi. Az óvónőket másik csoportba lehet beosztani, sosem lesznek ill. lehetnek akkor ők kiscsoportos óvónők? A főiskolát koruknál fogva és anyagi helyzetük miatt nem tudják vállalni. Miként történhet ebben az esetben a további foglalkoztatásuk?
Segítségét köszönöm.
amkgazd üzenete
2010.03.09. 19:09
Tisztelt Szerkesztők!

Érdeklődni szeretnék, hogy a 2009.12.30-án az 1576. üzenetben feltett kérdésemre mikor kaphatok választ? Nagyon fontos lenne, ha az üzenetben leírtakra mielőbb választ kaphatnék.

Válaszukat előre is köszönöm.
Milcsi üzenete
2010.03.09. 07:40
Tisztelt Szerkesztők!
Iskolánkban évek óta működik a "kötelező helyettesítés". Ez azt jelenti, hogy az igazgatóság lyukas órákban minden pedagógusnak heti 2 alkalmat megjelöl, amikor az esetlegesen hiányzó kollégákat helyettesíteni kell. Mivel ezek az órák a "kötelező h"-ban vannak, természetesen külön díjazás nélkül. Ha szakos vagy, elvárják az óra szakszerű megtartását, de nem lehet sorszámozni, csak felügyeletnek beírni. Kerestem erre vonatkozó jogszabályokat, de nem találtam. (Természetesen az órarend úgy készül, hogy mindenkinek legyen legalább 2 ilyen órája a héten.)
Jogszerű-e az iskola eljárása?
Kollégáim nevében is várom válaszukat, tisztelettel
szakoktato üzenete
2010.03.08. 19:45
Tisztelt Szerkesztők!

Kettő kérdésem volna:
1. Érdeklődni szeretnék, hogy milyen iskolai végzettség szükséges ahhoz, hogy egy szakiskolában (szakközép és szakmunkásképző) osztályfőnöki megbízást jogszerűen ellásson egy tanár?
2. Mit kell abban az esetben tennem, ha tudomást szereztem arról, hogy a nevemben egy általam nem tanított osztály esetében, egy felsőfokú végzettséggel nem rendelkező kolléga (szakoktató) az én nevemben aláírta a naplót? Az említett kolléga, érettségivel rendelkezik, szakoktatóként tudomásom szerint csak gyakorlati tantárgyak oktatásában (gyakorlati okatatás) vehetne részt. Azonban az iskola vezetőségének tudtával az én aláírásomat meghamisítva elméletet is tanít.

Válaszukat ezúton is köszönöm.

Tiszteletettel: Attila
A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 15:27
Tisztelt "degado"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 91. § (9) bekezdés rendelkezik arról, hogy a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, valamint szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.
Az óvoda a közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért (közoktatási törvény 2.§ (4) bek.).
A közoktatási törvény 16.§ (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra), a kötelező óraszámból (a gyermekekkel közvetlen foglalkozással összefüggő, valamennyi tevékenységet magába foglaló időből), valamint a foglalkozáson kívüli időre eső óraszámból tevődik össze.
A közoktatási törvény 3. számú melléklet II. 9. pont rendelkezését figyelembe véve, a teljes rendes munkaidő az óvodában, a gyermekekkel közvetlen foglalkozással összefüggő, valamennyi tevékenységgel le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így óvodában különösen: felkészül a következő napi tevékenységekre, előkészíti azokat, meghatározott rend- vagy szükség szerint a szülők részére fogadó órát szervez, vezeti a gyermekek személyiségfejlődéséről szóló dokumentumokat, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, a gyermekek felügyeletének ellátásában, a gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében, részt vesz a nevelőmunkával összefüggő szakmai programokon-, bemutató foglalkozáson, munkaközösségi programokon, értekezleteken stb.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján, a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Ugyanezen Korm. rendelet 11/B. § (3) bekezdése írja elő, hogy a munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében az óvodai nevelés tevékenységeinek elrendelésénél, illetőleg az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
A közoktatási törvény azt is meghatározza, hogy az óvodai neveléshez szükséges óvónői létszám megállapításánál a kötelező óraszámon túl figyelembe kell venni a nyitvatartási időt, a csoportok létszámát, a heti nyitvatartási napok számát, az órakedvezményeket, valamint számolni kell a napi 2 óra átfedési idővel.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 15:18
Tisztelt Ujvári Zsuzsanna!

A levelében említettek alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az alábbiakról rendelkezik:

„127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor”

„d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú szakképesítés.”

A gyors- és gépírás oktatása, mint az informatikai (általános) képzéseket megelőző képzési forma az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megjelenésével (1993) - a még tartó/kifutó képzések befejezésével - megszűntek. Jellemzően a 90-es évek közepétől teljesen felváltotta ezt a képzést az OKJ szerinti informatikához, számítógép használathoz kötött képzés. A törvényben megfogalmazott rendelkezés azt célozta/célozza, hogy az ilyen típusú végzettségek elismerése, munkavállaláshoz szükséges beszámítása hogyan történik. Az előzőekben megfogalmazottakból következik, hogy a Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság megszűnt.
Véleményem szerint az Ön által keresett szakképesítés megfelelőjét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakképesítései körében találhatjuk meg, azon belül az OKJ szerinti „Ügyvitel” szakképesítések csoportjánál. Amennyiben Ön gyors és gépíró végzettséggel rendelkezik, és annak az OKJ szerinti megfeleltetése felől szeretne tájékozódni, úgy kérem, keresse az SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztályát.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 14:51
Tisztelt "tom21"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 60/B. § (3) bekezdése alapján:
„(3) Az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és tekintetükben e rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását - középszinten, illetve emelt szinten - jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen.”

A vizsgaszabályzat hatályos rendelkezése értelmében tehát aki a 2007/2008. tanévben, illetve az azt megelőző tanévek egyikében vett részt az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott érettségi vizsgatárgyra vonatkozóan teljesítette az érettségi vizsgát. A vizsgaszabályzatban meghatározott tanévtől kezdve a tanulmányi versenyen döntőben részt vett diákok érettségi vizsgát nem teljesítenek az adott vizsgatárgyból, eredményüket a felsőoktatási felvételi eljárás keretében többletpontként érvényesíthetik. Az eredmény figyelembevételéről a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 42. § (5) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a „Kormány határozza meg, hogy a felsőoktatási felvételi kérelmek rangsorolásánál a középiskolai tanulmányi versenyeken vagy más tudományos célú versenyen elért eredményeket, illetve a kiemelkedő sporteredményeket milyen módon és milyen feltételek mellett lehet figyelembe venni, továbbá, hogy mely esetben lehet szakmai alkalmassági, illetve gyakorlati vizsgát tartani.”

A középiskolai tanulmányi versenyen elért eredmények többletpontra jogosultságáról a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének b)-c) pontjai rendelkeznek, melynek értelmében:
„20. § (1) A jelentkező a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a felvételi eljárás során, figyelembe véve e rendelet 6. § (2) bekezdésének b) pontját
[…]
b) legfeljebb egy, a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra;
c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)-cb) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak
ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén döntőbe jutott és ott elért 1-10. helyezésért 80, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra
cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 15 többletpontra […]”

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.08. 14:27
Tisztelt Benyiczki Ágota!

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletet módosító 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet arról rendelkezik, hogy az óvodák, a módosított Alapprogram alapján felülvizsgált, szükség szerint módosított helyi nevelési programjukat a 2010/2011. nevelési évtől alkalmazhatják.
Az óvoda fenntartója így saját hatáskörében jogosult meghatározni a 2010/2011. nevelési év kezdő időpontjáig a nevelési programok felülvizsgálatának, szükség szerint módosításának rendjét:
1. a felülvizsgálat-, annak eredményeként a módosítás határidejét,
2. a jóváhagyási eljárásrendben előírt véleményezési jogok érvényesülését,
3. az azokról készült jegyzőkönyvek és a módosított helyi nevelési programok fenntartó hivatalához beküldését,
4. szükség esetén szakértői vélemény beszerzését,
5. a kisebbségi önkormányzati vélemények kikérésének határidejét és
6. a módosított nevelési programok fenntartó elé terjesztésének időpontját jóváhagyásra.

Arra való tekintettel, hogy az Alapprogram tartalma módosult, az óvodai nevelési program felülvizsgálata mindenképpen elvégzendő feladat az óvodai nevelőtestület részéről, a fenntartó által meghatározott határidőig. Az óvodai nevelési program felülvizsgálatának lehet eredménye az, hogy szükséges, de lehet eredménye az is, hogy nem szükséges módosítani az óvodai nevelési programot.
A nevelési program felülvizsgálatához, az eljárásrendhez segítségül szolgálhat az alábbi linken elérhető prezentációk tartalma: http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/ovodai-neveles-orszagos

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: közoktatási törvény) 44. § (1) bek. előírja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Rendelkezik arról is, hogy a fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni. Ha ilyen közoktatási szakértő nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakember kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlata van. A közoktatási törvény 88. § (6) bek.) alapján független közoktatási szakértő személyére a helyi önkormányzat megkeresésére, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal tesz javaslatot.

A fentiek összefüggésében, az Alapprogramot módosító 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján felülvizsgált, annak eredményeként szükség szerint módosított óvodai nevelési program szakértői véleményezése abban az esetben kötelező, ha benne a kiegészítés olyan szakmai tartalomra irányul (pl. a települési önkormányzat kötelező feladatellátásába tartozó sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez kapcsolódó kiegészítések, vagy programszerűen a kompetencia alapú programcsomaghoz kapcsolódó szakmai kiegészítések, vagy az inkluzív neveléshez, a migráns gyermekek neveléséhez kapcsolódó kiegészítések), amelyek szakmai tartalmi vizsgálatára a fenntartó önkormányzat hivatalának oktatási szakembere nem jogosult.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

dinó üzenete
2010.03.07. 22:04
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Intézményünkben pedagógus létszámcsökkentésre került sor. Részmunkaidő felajánlásról szeretnék kérdezni.60 óvodapedagógusból 1 embert kell leépíteni.
Pedagógiai és munkaszervezés szempontjából hogyan lehet megoldani, hogy az óvodapedagógusok egy részének munkaidejét csökkentsük, ha a KT.szerint az óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma 32, és erre az intézményben szükség is van. Kötelező-e felajánlani a részmunkaidőt létszámcsökkentés esetén, ha az ellentétes a biztonságos intézmény működéssel, és a gyerekek érdekeivel? (az intézményben nincs túlóra, mindenki a heti kötelező óraszámában dolgozik)
Vagy ki lehet kötni, hogy részmunkaidő esetén is heti 32 a kötelező óraszám? És akkor megoldott a biztonságos működést?
Köszönöm gyors válaszát
dinó üzenete
2010.03.07. 22:03
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Intézményünkben pedagógus létszámcsökkentésre került sor. Részmunkaidő felajánlásról szeretnék kérdezni.60 óvodapedagógusból 1 embert kell leépíteni.
Pedagógiai és munkaszervezés szempontjából hogyan lehet megoldani, hogy az óvodapedagógusok egy részének munkaidejét csökkentsük, ha a KT.szerint az óvodapedagógusok heti kötelező óraszáma 32, és erre az intézményben szükség is van. Kötelező-e felajánlani a részmunkaidőt létszámcsökkentés esetén, ha az ellentétes a biztonságos intézmény működéssel, és a gyerekek érdekeivel? (az intézményben nincs túlóra, mindenki a heti kötelező óraszámában dolgozik)
Vagy ki lehet kötni, hogy részmunkaidő esetén is heti 32 a kötelező óraszám? És akkor megoldott a biztonságos működést?
Köszönöm gyors válaszát
makrisz üzenete
2010.03.07. 09:18
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta Főosztályvezető-helyettes Asszony!
Középiskolában tanító tanár vagyok. Az első diplomám nyelvszakos általános iskolai tanári végzettség( főiskola). Ezt követően elvégeztem a közoktatásvezetői szakot, mely szakvizsgaként beszámításra került, így lettem "F"-ből "G" kategóriás. Tavaly elvégeztem a szakirányomhoz szükséges mesterszakot. Munkáltatóm "H" kategóriába sorolt. A velem együtt végzett, előzetesen megszerzett pedagógiai szakvizsgával rendelkező,más intézményben tanító kollégákat „I” kategóriába sorolták.
Kérdésem a következő: Helytálló-e a "H" kategóriába való besorolás, nem vagyok jogosult az"I" kategóriára?
Tudomásom szerint a "H" kategória az egyetemi besorolás, így nem látok különbséget a már megszerzett szakvizsga miatt.
Munkáltatóm arra hivatkozik, hogy a szakvizsgát hamarabb szereztem, mint az egyetemi végzettséget. Van ilyen időrendi szempont? Újra meg kellene szereznem ugyanazt a szakvizsgát, amit már egyszer megszereztem, hogy "I" kategóriába kerüljek?
Amennyiben jogosult vagyok az "I" kategóriába való besorolásra, kérem ismertesse velem a vonatkozó jogszabályt az érvelés elősegítéséhez.
Köszönöm a segítségét!
Tisztelettel: „makrisz”
  
 2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok