2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  
  
A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 14:44

Tisztelt "Kiskurucz"!

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. 
A pedagógusok képesítési előírásait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 17. § határozza meg, óvodapedagógus munkakörben óvodapedagógus végzettséggel és szakképzettséggel alkalmazható, ezért a besorolása is e képesítése alapján történhet.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a részére járó garantált illetménye  főiskolai végzettségű és besorolású közalkalmazott esetében:
 a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
 b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14/A. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
Amennyiben az óvodapedagógus munkaköre ellátása mellett a fejlesztő pedagógus végzettségét és szakképzettségét hasznosítja a fenti szabályok szerint, akkor jár Ön részére a százalékos illetménynövekedés.
Abban az esetben, ha a fejlesztő pedagógus szakirányú szakképzettséggel egyben pedagógus-szakvizsgát is tett, amelyet az oklevél igazol, a Kt. 17. §-ának (5) és 128. §-ának (8) bekezdése alapján megilleti a „G” fizetési osztály.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 14:37

Tisztelt "Ronyman"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja határozza meg, hogy általános iskolában milyen pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkezni a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozónak. Az általános iskolában az informatika tantárgy oktatásához szükséges végzettség és szakképzettség informatika vagy számítástechnika tanár. A szakoktatói végzettsége és szakképzettsége nem megfelelő végzettség az általános iskolai tanári munkakör betöltéséhez.   
A szakoktató szakképző iskolában a szakiránynak megfelelő gyakorlati képzésben oktathatja a tanulókat.  

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 14:31

Tisztelt "jujiabf1"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében az óvoda és általános iskola összevonásával úgynevezett közös igazgatási közoktatási intézmény jön létre. A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. Tehát az óvoda és az általános iskola is egy-egy intézményegység lesz. Ez független attól, hogy ugyanazon településen működik mindkettő. A távolságnak a tagintézményi „státusz” szempontjából van jelentősége. A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 36. pontja szerint a tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el. Vagyis az óvoda attól még lehet intézményegység, hogy az iskolával egy településen van, tagintézménynek viszont nem feltétlenül kell minősíteni. Mindez az alapító okiratban egyértelműen rögzítve kell, hogy legyen.

Az igazgatóhelyettes magasabb vezető megbízásnak minősül, a magasabb vezetői megbízás ellátására pedig kötelező a pályázat kiírása. Az igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg határozatlan időre.

A Kt. 1. számú mellékletének Első részében foglaltak szerint az intézményegység-vezető nem kötelező létszám, tehát az óvodai intézményegység élére nem kötelező intézményegység-vezetőt megbízni. Amennyiben mégis meg akarnak bízni intézményegység-vezetőt az óvoda élére, akkor a magasabb vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat [Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rend. 5. §] kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pályáztató az igazgatótanács, és a megbízást az igazgató tanács adja ki.   

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 12:21

Tisztelt "agáma"!

1. Az értekezletek megszervezése tárgyában:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban közoktatási törvény) 40. §-sa rendelkezik arról, hogy az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a közoktatási intézmény működésére vonatkozó rendelkezéseket.

A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában több pont között meg kell határozni mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni (így pl. javasolt az értekezletek, rendkívüli értekezletek megszervezésének rendjét is itt szabályozni).

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdés rendelkezése szerint az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. Ehhez ki kell kérni, az óvodaszék, az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét is.
Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni:
- az óvodai nevelés nélküli munkanapok (az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg)
- a fenntartó által meghatározott nyári nyitvatartási rendet,
- az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját;
- az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját.

2. A terhelhetőség tárgyában feltett kérdésében:
Az Ön teljes heti munkaideje a Munka Törvénykönyve szerinti 40 óra. A heti teljes munkaidő magában foglalja a közoktatási törvény 1. számú mellékletének „Első rész” alatt előírt kötelező óraszámot. A heti teljes munkaideje és a heti kötelező óraszáma közötti időbe az óvodában szervezett értekezleten való részvétel is beletartozhat.  

A közoktatási törvény 1. számú mellékletének „Harmadik rész” II./6.pontja alapján, a pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások) kell fordítani.

A közoktatási törvény 1. számú mellékletének „Harmadik rész” II./ 18. pont alapján, a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, óvodában nevelőmunkát végezzen, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási/nevelői munkaórák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy nevelési/tanítási napon a kettő, egy nevelési/tanítási héten a hat tanítási, óvodában nevelőmunka órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó nevelőmunka/tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 12:12

Tisztelt "szepibolya"!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 4.sz. melléklete szerint az osztálynapló és a tájékoztató füzet kötelezően használatos nyomtatványok. Adattartalmukat, szerkezetüket jogszabály nem határozza meg, következésképp a pedagógiai igényeknek megfelelő formában helyileg, intézményi szinten is elkészíthetők szakértő bevonása nélkül is. Az iskolák által készített naplók használatba vételéhez nincs szükség minisztériumi jóváhagyásra. Tekintettel azonban arra, hogy a naplók a pénzügyi ellenőrzésnek is dokumentumai, ajánlatos a helyi naplók készítése során az intézményfenntartó véleményét figyelembe venni.
Az iskolai nyomtatványokra, illetve azok szabályaira vonatkozó megállapításai több tekintetben pontatlanok:
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. sz. melléklete nem tartalmazza az osztálynaplók felépítését. Osztálynaplóról a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MOK rendelet 4. sz. mellékletének foglalkozási naplók fejezete alatt történik említés, a dokumentum felépítésének ismertetése nélkül
- jogszabály nem írja elő a tanulók azonosító kódjainak osztálynaplóba írását. A kódoknak itt nincs jelentősége.
- az utóbb években a nagy tömegben forgalmazó Pátria Nyomda Zrt-nél és az Állami Nyomda Zrt-nél gyártott általános iskolai osztálynaplók tantárgyi rovata megegyezik a bizonyítványok és a tájékoztató füzetek tantárgyi rovatával.
- nincs jogszabályi előírás arra, hogy az osztálynaplóba kerüljenek be a nevelőtestületnek a tanulók továbbhaladására vonatkozó határozatai. Ezeknek a határozatoknak a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló törzslapban van a helyük.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 11:29

Tisztelt "evi1966"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 60/B. § (1) bekezdése alapján:
„60/B. § (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.”
A vizsgaszabályzat tehát a 2009/2010. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában engedi utoljára az idegen nyelvi érettségi vizsga nélkül érettségi bizonyítvány megszerzését. Az idézett bekezdés tartalma már 2005. január 1-je óta részét képezi az érettségi vizsga rendszerének, így a szabályozás lehetővé tette a szükséges felkészülési időt az érintettek részére, hogy a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától idegen nyelvű érettségi vizsgát tudjanak tenni.
A hatályos szabályozás szerint – amennyiben Ön a 2009/2010. tanév május-júniusi, vagy az azt követő vizsgaidőszakban tesz érettségi vizsgát – kell idegen nyelvből is érettségi vizsgát tennie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Korra, illetve egyéb egyedi esetre vonatkozó méltányosság gyakorlására sajnos nincs mód, hiszen a vizsgaszabályzat bekezdése egyértelműen szabályozza az idegen nyelvi érettségi vizsga letételi kötelezettségét a felnőttoktatásban a meghatározott vizsgaidőszaktól.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.24. 11:27

Tisztelt "Kalmár1"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképesítéseket, amelyek az egyes pedagógus-munkakörök ellátásához szükségesek és elégségesek.
A Kt. 17. §-ának (2) bekezdése értelmében idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
Tekintettel arra, hogy olasz nyelv- és irodalom szakos bölcsész végzettsége nem pedagógus végzettség, olasz nyelvet – a Kt. 127. § (1) bekezdés első francia bekezdésében írt szabály alkalmazásával – csak akkor taníthat, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. A végzettségre, szakképzettségre vonatkozó szabályokat az óraadó tanárok tekintetében is alkalmazni kell.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

morgolodo üzenete
2009.09.23. 18:15
T.Szerkesztők!
Van-e olyan hatályos törvény ami tiltja a 14-15 éves korú gyerekek dohányzását ? Az iskolában tilos a dohányzás. Az utcán pár lépsre az iskolától a nyolcadikos gyerek együtt cigarettázik az anyjával. Az anya szerint jobb így hogy ő megengedi, mert úgyis megvenné a gyerek titokban. A boltokban tilos kiskorúnak cigarettát eladni, súlyos büntetés jár ha a boltos ránézésre nem tudja megállapítani hány éves az illető, mert ha jól tudom igazolványt nem kérheti el. A szülőt viszont semmi büntetés nem éri.Helyes ez így?
A Szerkesztők üzenete
2009.09.23. 14:07

Tisztelt "Karol34"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 130. § (2) bekezdése határozza meg, hogy a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) szünetelése idejére milyen esetekben jár szabadság.
Eszerint (többek között)
a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
b) a szülési szabadság tartamára;
c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére.
A Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében:
A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Az előzőekben írt rendelkezések ismeretében kiszámított szabadságot a Mt. 134. § szabályai szerint kell kiadni.
A szabadság megváltására kizárólag a Mt. 136. § (1) bekezdésében írt esetben, így például a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor  kerülhet sor.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes         

portoky üzenete
2009.09.23. 09:02
Tisztelt Szerkesztőség!
Az után érdeklődék, hogy egy elveszett általános iskolai bizonyítványt hogyan lehetséges pótolni abban az esetben ha az adott iskola már megszűnt?

Köszönöm a segítséget előre is!
Atory üzenete
2009.09.23. 03:37
Tisztelt Szerkesztőség!
Segítséget szeretnék kérni,gyermekem most lett első osztályos.
Van az osztályban egy nála 2-évvel idősebb roma gyerek,aki folyamatosan bántalmazza,a /napokban szívtájékon rúgta!/a kicsit,a tanárok nem tesznek semmit,mert a gyereknek jogai vannak,a szülőket nem érdekli,a kisfiam fél iskolába menni.
Kis faluban lakunk,hová fordulhatok? Köszönöm a válaszukat.
kiralynem üzenete
2009.09.22. 21:06
Tisztelt Szerkesztőség!
A Felnőttoktatásban a Felnőttek Középiskolájában ( levelező tagozaton)engedélyezhető-e az, hogy a tanuló saját kérésére ismételje meg az évet?
Az Ifjusági osztályban szükséges-e minden évfolyam elvégzéséről bizonyítványt kiállítani akkor, ha több évfolyam követelményeit teljesíti egy tanév alatt?

Válaszukat köszönöm.
Ercila üzenete
2009.09.22. 15:22
Tisztelt Szerkesztőség!

Magyar, gyors- és gépírás szakos tanári végzettséggel rendelkezem. Érdeklődöm, hogy a gyorsírás tantárgy tanításáért (heti 2 órában, tehát a kötelező óraszám 10%-ában tanítom)jár-e számomra a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés? (Gépírást is tanítok több mint 10 órában)
Jelenlegi besorolásom alapján az "illetménynövekedés összegét" nem kapom, amit a munkáltatóm azzal indokol, hogy a gyors- és gépírás egy szaknak számít, ezért nem is jár.
Válaszukat előre is köszönöm!
eszene üzenete
2009.09.22. 11:11
Tisztelt Szerkesztőség!

A kérdésem az lenne, hogy van maximum óraszám az általános iskolás tanulók esetében? Értem ezt úgy, hogy lehet egy napon 8 tanítási órája egy hetedikes gyermeknek?? Van erre jogszabály?
Köszönöm. Üdvözlettel: Andrea
martonb üzenete
2009.09.21. 22:11
Köszönöm a választ.
Üdvözlettel: M.Béla
éva66 üzenete
2009.09.21. 19:52
Tisztelt Szerkesztőség!
Óvónőként dolgozom egy kis faluban. 1996-ban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán Óvodai menedzser szakosító képzésben vettem részt. Jelenleg végzős hallgató vagyok, Fejlesztő óvodapedagógus szakvizsgás képzésen.Kérdésem: jogosult vagyok-e a szakképzés utáni illetménynövekedésre, és ha igen, mennyi %-ra.
Üdvözlettel: Éva
A Szerkesztők üzenete
2009.09.21. 15:16

Tisztelt "1955"!

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi költségvetési törvény) 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. k) pontja rögzíti, hogy az intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulásoknál hogyan kell az étkeztetésben részt vevők számát meghatározni.
A 2009. évi költségvetési törvény említett rendelkezése értelmében „Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg, főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. … Az étkezésben résztvevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.”. Mindezek alapján látható, hogy naponként kell az étkeztetésben részt vevő gyermekek létszámát először meghatározni, ezt követően pedig az egyes napokon részt vevő gyermekek összlétszámát kell egész évre összeadni, majd elosztani – az intézményi típusoknak megfelelően meghatározott – a napok számával.
E számításnak köszönhetően, ha egy gyermek egy napon hiányzik, akkor őt csak azon a napon nem lehet figyelembe venni az étkeztetésben részt vevők létszámában, amelyiken hiányzott, a többi napon igen, s így nem esik el a fenntartó a támogatástól.

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.09.21. 15:04

Tisztelt "bittova"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) kormányrendelet (Vhr.) melléklete a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörnek minősülő pedagógiai asszisztens munkakör betöltését „C”–„F” fizetési osztályba sorolást eredményező  végzettséggel teszi lehetővé.
Tekintettel arra, hogy jogszabály a pedagógiai asszisztens munkaköri feladatok ellátásához nem ír elő szakképesítést - így a pedagógiai asszisztens szakképesítést sem -, nincs akadálya annak, hogy az említett feladatokra az érettségizett közalkalmazottat foglalkoztassa.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.21. 15:02

Tisztelt "tanítók"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképesítéseket, amelyek az egyes pedagógus feladatok ellátásához szükségesek és elégségesek.
A Kt. 17. § (1) bek. b) pontja a tanítói feladatok ellátásához tanítói végzettséget ír elő. A 17. § (5)-(6) bekezdése rendelkezik a pedagógus-szakvizsgáról.
A fizetési osztályt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. §-a értelmében a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképesítés alapján kell megállapítani. A szakvizsgázott tanító munkakörbe és a „G” fizetési osztályba az sorolható, aki a munkakörre előírt tanítói szakképzettsége mellett pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.
A mesterképzésben megszerzett pedagógia szakos tanári végzettség fizetési osztályát nem változtatja meg. A pedagógia szak azonban a további szakképesítés hasznosításától függetlenül járó illetménynövekedésre jogosít a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 14/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.21. 14:50

Tisztelt Forrainé Kószó Györgyi!

A kéthavi időkeret kiszámításának alapelve voltaképpen egyszerű: az olyan órákat, melyeket a tanár a kötelező óráján felül teljesít, és ezért nem számoltuk be a kéthavi időkeretbe, levonni sem lehet. Ehhez viszont a nyilvántartásban el kell különíteni a tanár kötelező óráit és a kötelező órákon felül elrendelt tanítási órákat. A keresőképtelenség időtartamára a tanítási időkeretet a törvényi előírásnak megfelelően csak a kötelező órák mértékével lehet csökkenteni. Ekkor a plusz órák egyszerűen nem teljesülnek, nem fognak megjelenni az elszámolásban, ezért óradíjat sem kell utánunk fizetni. Megjegyezzük, hogy óradíjat csak a tanítási időkereten felül megjelenő órák után lehet fizetni. 

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

c.otto üzenete
2009.09.21. 14:35
Tisztelt andrea43!
Bár magam nem vagyok szakértő, de 22 évet eltöltve szakképző intézetben (gyakorlati oktatásvezető,majd ig.h) úgy gondoltam válaszolok feltett kérdésére.
Röviden: Önöket valószínű csúnyán átverik! (gondolom magánvállalkozó alkalmazza gyermekét -elnézést a tisztességes vállalkozóktól)
Önöknek nem hogy fizetniük nem kellene, de nem kis ösztöndíjra, és egyéb juttatásra lennének jogosultak.
Az alábbi címet belinkelve részletesen olvashat ezen juttatásokról!
http://www.skik.hu/index.php?id=926
Hivatalos eljárást kezdeményezni ez ügyben a területileg illetékes iparkamaránál lehet.

A Szerkesztők üzenete
2009.09.21. 14:14

Tisztelt "jphajni"!

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 14/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
A további szakképzettségért járó illetménynövekedés feltétele tehát az, hogy a szóban forgó szakképzettség a pedagógus kinevezésében szerepeljen, illetve, hogy a szóban forgó szakképzettségét a heti kötelező óra legalább 10 %-ában hasznosítsa is.
A tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről szóló 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 5. §-ának (7) bekezdése értelmében: „a tanítóképzésben a szakkollégiumi tanulmányok befejezésével elnyert képesítés - amelyet az oklevélhez csatolt  „Betétlap” („Melléklet”) igazol - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdésében szabályozott további szakképzettség és az ott meghatározott feltételek mellett illetménynövekedésre jogosít.” A 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet – a felsőoktatás átalakulása miatt – 2006. március 1-től ugyan nincs hatályban, de ez a körülmény nem változtat azon, hogy a pedagógus az ötödik-hatodik évfolyamon történő szakrendszerű tanítás során a megfelelő műveltségi területen szerzett szakképzettségét hasznosítja. Véleményünk szerint az 5%-os illetménynövekedés akkor illeti meg a szakkollégiummal, illetve a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógust, ha kötelező óraszáma keretében másik osztályban vagy évfolyamon tanítja a szakkollégiumának vagy műveltségi területének megfelelő tantárgyat, és az így megtartott órák száma a kötelező óra legalább tíz százalékát kiteszi.
Itt szükséges megjegyezni, hogy műveltségi területen szerzett szakképzettség illetménynövekedésre jogosító szakképzettségként történő elfogadásának egységes értelmezése és alkalmazása érdekében a Kjt. vhr. soron következő módosítása során pontosító rendelkezést fogunk a jogszabályba iktatni.
Amennyiben a további szakképesítésért járó illetménynövekedést a fentiekben jelzett feltételek fennállása ellenére a munkáltató nem fizette ki Önnek, akkor a bérkülönbözetre vonatkozó igényt – egy 1999-ben született Legfelsőbb Bírósági határozat (BH1999. 330.) szerint – három évre visszamenőleg lehet követelni. A szóban forgó határozatban a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre vonatkozó igény az általános szabályok szerint elévül (3 év). Maga a helytelen besorolás azonban állapotsérelmet jelent, ezért azt mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a sérelem az anyagi jog szabályai szerint egyébként alaptalan.
Fentiek alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11. § (1) bekezdése szerinti három éves elévülési igény csak a bérkülönbözetre vonatkozik. A helytelen besorolást korrigálni kell, tehát a kinevezésben az illetménynövekedést fel kell tüntetni mindaddig, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ában szabályozza azt a kérdést, hogy a pedagógus-munkakör betöltésének az egyes évfolyamokon milyen végzettségi és szakképzettségi követelményei vannak.  A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán valamennyi tantárgyhoz megfelelő a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor) végzettség és szakképzettség. Tehát Ön tanítói végzettségével és szakképzettségével taníthatja a testnevelést is az 1-4. évfolyamon.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.09.21. 14:08

Tisztelt Horváth Annamária!

A tanulmányok alatti vizsgákat a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza.
A 21. § az osztályzatok megállapítására szolgáló vizsgákat, a javítóvizsgára kötelezés eseteit és a javítóvizsga letételének lehetőségét ismerteti. Az osztályozó és a javító vizsgák megszervezésének idejét a 25. § szabályozza:
„(1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.
(2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.”
A jogszabály idézett szakasza a vizsgák időpontjának meghatározására, a vizsgák megszervezésére és lebonyolítására az iskolát jogosítja fel.  A vizsgák időpontját azonban az iskola úgy köteles meghatározni, hogy sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanuló számára jusson elegendő felkészülési idő a javítóvizsgához. A javítóvizsga csak kivételes esetben húzódhat át a következő tanév kezdetére. Az augusztus végére kitűzött osztályozóvizsga ennek a követelménynek nem felel meg. Az iskola erre vonatkozó döntése pedagógiai-szakmai és jogszabályi tekintetben egyaránt aggályos.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

minvez üzenete
2009.09.20. 09:48
Tisztelt Szerkesztők! Érdeklődni szeretnék, hogy a minőségügyi vezetőnek milyen kedvezmények (pl. órakedvezmény) járnak? Elképesztőnek tartom a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés 300(!) %-át, vagyis a bruttó 15700 Ft-ot havonta ezért a munkáért. 100 fős tantestületben a ped. teljesítmény-értékelés, minősítés is óriási feladat, a többiről nem is beszélve. Kérdezem: Mitől várják a minőségi oktatást?
Misi372 üzenete
2009.09.19. 15:30
Üdvözletem!
Hétévenkénti pedagógus továbbképzéssel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kapni. 93/2009 (IV.24) Korm. rendelet szerint az ECDL vizsa is beszámítható a hétévenkénti továbbképzésbe.Kérdésem:a Kormányrendelet előtt (2009. 02.hó)megszerzett ECDL vizsga is beszámítható a hétévenkénti továbbképzésbe?
Válaszát Köszönöm: Misi372
ildi66 üzenete
2009.09.19. 15:03
Tisztelt Szerkesztők!
Érdeklődnék, ha gyermekem elvégzi az alapfokú német nyelvvizsgát,német órára be kell-e járni, és kaphat-e jegyet németből?Vagy ez csak középfokú nyelvvizsgánál működik?
Kérem válaszukat.
Üdv
llot üzenete
2009.09.17. 13:36
Tisztelt Szerkesztők!
Enyhe értelmi fogyatékos tanulókat, a többi nem fogyatékos tanulóval együtt tanítjuk az évfolyamokon.
A következőképpen alakul a létszámuk:
-1. évf.:2 tanuló
-3. évf.:1 tanuló
-5. évf.:3 tanuló
-8. évf.:1 tanuló
Kérdésem: Mennyi habilitációs, rehabilitációs óra szükséges ezeknek a tanulóknak?(Kt. 52.§(6.) bekezdése a mérvadó)
A hét tanulót lehet együttesen fejleszteni a habilitációs foglalkozásokon?
Köszönöm a választ.
ervint üzenete
2009.09.17. 09:07
1293-as üzenetre nem kaptam választ!!!
Kérem a válaszukat.
bobane üzenete
2009.09.16. 15:26
Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./"szakképzettség:szakvizsgázott pedagógus"/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!
bobane üzenete
2009.09.16. 15:26
Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./"szakképzettség:szakvizsgázott pedagógus"/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!
  
 16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok