Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt „menyus123”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint középiskola és szakiskola esetén nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a huszonkettedik életévét. A határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt.
További lehetőséget kínál a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. § (11) bekezdése, amely szerint: „Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelőzően létesítették, tanulmányaikat a nappali rendszerű oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.”
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „t.magdolna”!
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115. § rendelkezik arról, hogy az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. E rendelkezés azt is jelenti, hogy nem tilthatja meg a munkáltató a művelődéshez, illetve tanuláshoz való alkotmányos alapjog érvényesítését.
A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
A kötelező iskolai foglalkozásokon való részvétel biztosításán túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
A diplomamunka (szakdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A törvény szabadidő biztosítását rendeli. Kollektív szerződés hiányában a munkáltató dönt arról, hogy fizetett, vagy fizetés nélküli szabadidőt biztosítanak-e a dolgozó részére az iskolarendszerű tanulmányok folytatásához.
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályozza a pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv készítésével kapcsolatos eljárást.
A pedagógus-továbbképzési terv nemcsak nyilvános, hanem azt a nevelőtestület fogadja el, és azt be kell küldeni a fenntartóhoz. A beiskolázási tervet az igazgató készíti el tanévenként, a munkaközösségek véleményének kikérésével. A továbbképzési és beiskolázási tervről a munkáltatónak be kell szerezni a közalkalmazotti tanács véleményét.
A támogatás visszafizetéséről szintén a kormányrendelet rendelkezik. A 17. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „A munkáltató - az Mt. 162. § (3) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással - a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint az (1) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. …..A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előzőekben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, illetve a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy azt a munkáltató munkavállaló esetén rendkívüli felmondással, közalkalmazottnál a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel, illetve elbocsátással megszüntette. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik közoktatási intézményben, illetve a közoktatás irányításában helyezkedett el, és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus szakvizsgára való felkészülést. A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.”
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "kardoseva25"!
Az előzetes ismeretek beszámításáról az iskola igazgatója dönt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27. §-ának (15) bekezdése szerint: Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából.
Pusztán a kilencedik évfolyam beszámítására tehát a Kt. sem ad lehetőséget.
A feltett kérdéshez küldött információ több bizonytalanságot is rejt, nem tudható meg egyértelműen például az, hogy milyen előzetes ismeretekre építve kíván két tanévet egy tanév alatt teljesíteni. Mit jelent az, hogy a 9. osztályról van szakmunkás bizonyítványa? Ez csak akkor lenne értelmezhető, ha az 1/9. évfolyam elvégzésére épülően szerzett szakmunkás bizonyítványt. Ebben az esetben azonban semmilyen beszámítható közismereti tantárgyat nem tanult.
A szakmunkás bizonyítványtól függetlenül is lehetőség van arra, hogy a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti [Kt. 71. § (3) bek.].
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "blili"!
Az egésznapos (iskolaotthonos) foglalkozások időtartamának meghatározásához az alábbi jogszabályokat szükséges figyelembe venni:
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklete Harmadik rész I/B Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkakörök című fejezetében foglaltak szerint az általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában nem szaktanítást végző osztálytanító heti kötelező óraszáma 22. Ez 22x60 percet jelent. Megjegyezzük, hogy az egyéb munkakört ellátó pedagógusok kötelező tanítási óráinak időtartama is 60 perc, amiből csupán a tanulókkal való közvetlen tanítási foglalkozás időtartama 45 perc. A pedagógus az óraközi szünetben, vagyis a 45 perces tanítási óra feletti időben - a Kt.1. számú melléklete Harmadik részének II/9. pontja szerint – a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el.
A fentiek alapján a tanulószobai és a napközis foglalkozások időtartama is 60 perc. A tanítási órákon kívüli foglalkozások 90 perccel történő számításának nincs jogszabályi alapja.
- A tanítási órák időtartamát a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. §-ának (3) bekezdése a következőképpen szabályozza: „Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy
a) a tanítási órák ideje hatvan percnél, alapfokú művészetoktatási intézményben és művészeti szakképző iskolában kilencven percnél nem lehet hosszabb, továbbá
b) az egy tanítási napon a közoktatási törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni”.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "molacika"!
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (IV. 8.) MKM rendelet 24. § (5) bekezdése értelmében:
„(5) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.”
A középiskolának Önt nyilatkoztatnia kell, hogy járni kíván-e az előrehozott érettségi vizsgán sikeresen teljesített tantárgy óráira, vagy nem. (Ha igen, akkor ezek a tanórák számára szabadon választott órák lesznek, amelyre vonatkozóan a megjelenés, a részvétel szabályai ugyanazok, mint a kötelező tanóráknál. Tekintettel azonban arra, hogy a tantárgyak tanulmányi követelményeit a tanuló teljesítette, a középiskolának nem kell a tanuló teljesítményét ismételten osztályzattal értékelni, minősíteni.)
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "fszabolcs"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ában határozza meg a közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak értelmében az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a tanítói, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
Amennyiben Ön a történelem tanári oklevelét még nem kapta meg, nem rendelkezik a történelem tanításához megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel. Végzettséget és szakképzettséget ugyanis csak az oklevél igazol. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 62. §-ának (1) bekezdése értelmében a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Az Ftv. 62. §-ában foglaltak alapján a sikeres záróvizsgát követően az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatása után állítja ki a felsőoktatási intézmény.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (3) bekezdése szerint, „ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.” A Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglaltak értelmében: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”
Amennyiben Ön a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, akkor lehet a fenti rendelkezést alkalmazni, tehát határozott idejű kinevezéssel lehetne Önt foglalkoztatni, mégpedig egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani.
A tanítói végzettségével az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban taníthat, illetve az angol műveltségi területre tekintettel az angol nyelv tantárgyat is taníthatja ezeken az évfolyamokon.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Steiner Zsoltné!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ában határozza meg a közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban tanítói, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettségi és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
Szakkollégiummal rendelkező tanító tehát a nem szakrendszerű oktatásban taníthat az 5-6. évfolyamon, illetve a Kt. 127. §-ának (8) bekezdése értelmében - az emelt szintű oktatás kivételével - az iskolai oktatás ötödik évfolyamán a szakrendszerű oktatásban is.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "gzsoma"!
Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének m) pontja új pedagógiai módszernek, megoldásnak, szervezeti formának tekinti. A benne folyó tevékenység pedagógiai-tartalmi és szervezeti jellemzőit a törvény 121. §-a (1) bekezdésének 17. pontja tartalmazza: „az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében” történik.
A szabályozás tehát a hagyományosan délelőtt folyó tanítást a korábban kizárólag délutáninak tekintett foglalkozási formákkal kombinálja. Az így nyert iskolaotthonos nevelés és oktatás – a tanulók tanulmányi terhelésén pihenéssel, kikapcsolódással, rekreációs programokkal könnyítő - vegyes tevékenységgé alakul. Ebből a munkaszervezetből értelemszerűen következik, hogy nem egyszerű feladat több órás egyéni külön foglalkozást, például zeneiskolai tanulmányokat beépíteni. A jogszabály azonban nem tiltja az egyéni érdeklődés alapján választott foglalkozásokon való részvételt.
Megelőzendő a későbbi zavarokat, a felvételre jelentkezéskor részletesen tájékoztatni szükséges a szülőket az iskolaotthonos nevelés és oktatás sajátosságairól és arról is, hogy ezt a pedagógiai rendszert nem kötelező a szülőnek választani. Ezt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának (2) bekezdése biztosítja: „Az iskola nem teheti kötelezővé a tanuló beíratását az iskolaotthonos nevelésbe és oktatásba. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek - szükség esetén - másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni”.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "hajni70"!
A jogalkotó is felfigyelt arra a jelenségre, hogy a tankönyvkiadók okkal, vagy ok nélkül rendszeresen változtatnak a tankönyvekben az utánnyomások során. Ezirányú tapasztalatok és panaszok nyomán jogszabály-módosítást hajtottunk végre. A tartós tartalom és a tartós kivitel nemcsak a felhasználó (pedagógus, tanuló, könyvtár) szempontjából alapvető követelmény, hanem a finanszírozás (a szülő, fenntartó, költségvetés) tekintetéből is.
Nem vitatva pl. a helyesírási-, illetve nyomdahibák módosításának szükségességét, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. számú OM rendelet szabályba foglalta a tankönyv tartalma vagy borítója cseréjének korlátait, a lehetőséget, a csere anyagi vonzatát, valamint a csere következményeként rendelkezik arról is, hogy az iskoláknak kötelező jegyzéket küldeni a változásokról. A teljesség igénye nélkül idézzük a jogszabályból a vonatkozó részt:
5. Tankönyv borítójának megváltoztatása esetén címenként fizetendő
|
25 000 Ft
|
6. Tankönyv kötésmódjának megváltoztatása, illetve különböző kötésmódú változata esetén címenként fizetendő
|
25 000 Ft
|
Tisztelt "c.otto"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az Ön által feltett kérdésről nem rendelkezik. A jogszabály értelmezésekor abból kell kiindulni, hogy mi a tanuló mindenek felett álló érdeke. Ha a szünetelést engedélyező döntés nem tartalmaz rendelkezést a tanulmányok folytatásáról, akkor a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti. Meghosszabbodik a tankötelezettség, ha a tanuló hetedik életéve betöltése után kezdte meg tanulmányait, továbbá a tankötelezettség meghosszabbítható a sajátos nevelési igényű tanuló esetében annak a tanévnek a végéig, amelyben huszadik életévét betölti. Fentiekből következik, hogy a tanulói jogviszony szünetelését követően sem szűntethető meg a tanulói jogviszony a tankötelezettség megszűnése miatt tanév közben.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "edna32"!
A közoktatási intézmények összevonása után az óvoda intézményegység-vezetői megbízás akkor válik szükségessé és indokolttá, ha az óvoda az összevonást megelőzően önálló intézményként működött. Ebben az esetben az összevonással az óvoda megszűnik, ami maga után vonja az önálló óvoda vezetésére szóló magasabb vezetői megbízás megszűnését is, tehát nem kell a vezetői megbízást visszavonni. Az önkormányzat tényként állapítja meg ilyenkor a megszűnő intézmény vezetői megbízásának megszűnését. Ha sor került a megbízás visszavonására, annak egyszerű indoka az, hogy a vezetése alatt működött óvoda – mint önálló költségvezetési szerv – megszűnt.
A vezetői megbízás megszűnése vagy visszavonása esetén a közalkalmazottat eredeti, azaz óvodapedagógus munkakörben kell foglalkoztatni. A vezetői megbízás alapján nem munkakört tölt be az óvodavezető, a munkaköre a vezetői megbízás időtartama alatt is óvodapedagógus. A munkakör elfogadása az óvodapedagógus kinevezés aláírásával megtörtént. Amennyiben nem kívánja ellátni az óvodapedagógus munkakörét, akkor azt lemondással szüntetheti meg.
Az óvoda intézményegység-vezető megbízására a magasabb vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat [Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rend. 5. §] kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pályáztató az ÁMK igazgatója, és a megbízást az igazgatótanács adja ki.
Az ÁMK igazgatója átmeneti megbízást a pályázat eredményes lebonyolítása, de legfeljebb egy tanévre/nevelési évre adhat az intézményegység vezetésére.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "borenichevi"!
A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint a pedagógus szakvizsga két részből áll: a kötelező ismeretkörökből és a válaszható ismeretkörökből.
A válaszható ismeretkörök között szerepel:
„a pedagógus munkakörökhöz, illetve a közoktatási intézmények egészéhez kapcsolódó speciális feladatok (mérés és értékelés, szaktanácsadás, vizsgaelnöki, szakértői, minőségbiztosítási feladatok) ellátásához szükséges ismeretek, tudás, készség és képességek elsajátítása.”
A szakvizsgája így teljes, hogy a válaszható ismeretkörökből is teljesítette a követelményeket. A szakvizsga alapján az intézmény minőségirányítási programja végrehajtásának irányításában és megvalósításában, továbbá ilyen irányú szakértői tevékenység ellátásában részt vehet. Szakértői tevékenységet a szakértői névjegyzékbe történő felvétel után vállalhat.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Anoli67"!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg.
A közismereti tantárgyak oktatásához az iskolatípusnak megfelelő pedagógus-szakképzettségre van szükség. A tantárgyi modul (pl. társadalomismeret) oktatására is a megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség vagy a munkakörre előírt szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „mandolin58"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 118. § (5) bekezdése szerint az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához.
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi költségvetési törvény) 3. számú melléklet 17. 2. pontjában meghatározza az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét, egyrészt általános hozzájárulásként a tanulók tankönyvellátásához, másrészt a tanulók ingyenes tankönyvellátásának hozzájárulását.
A közoktatási törvény 118. §-ának (5) bekezdése szerint a tankönyv megvásárlásához nyújtott támogatás felhasználásának módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr. tv.) 6-7. §-ában meghatározottak szerint. A Tpr. tv. említett paragrafusa továbbá rögzíti, hogy a tankönyvtámogatás a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére használható fel.
A Tpr. tv. 7. §-a továbbá rögzíti, hogy az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A Tpr. tv. továbbá kimondja, hogy az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
Az iskola tankönyvellátási rendjét az iskola izgatója határozza meg, aki döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.
Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint kell gondoskodnia az ingyenes tankönyvellátásról.
E bekezdés szerint az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanuló számára a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre.
Fentiek alapján a jogszabályok rögzítik, hogy mely tanulóknak kell ingyenesen biztosítania az iskolának a felsorolt módon a tankönyveket, vagyis e tanulóknak semmilyen körülmények között nem állhat fenn fizetési kötelezettségük. A többi tanuló esetében a fenntartó helyi önkormányzat helyi rendeletében további kedvezményeket adhat az iskolai tankönyvvásárláshoz, amelynek feltételeit e rendeletben kell rögzítenie. A Tpr. tv. 7. § (5) bekezdése értelmében az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
A fenti jogszabályi rendelkezések szerint és a költségvetési törvényben meghatározott igényjogosultsági feltételnek megfelelő tanulók létszáma alapján kell a fenntartónak elszámolni, de figyelembe kell vennie az említett rendelkezésekben foglalt előírásokat.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „Anne"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény lehetővé teszi, hogy a magyar tanulók tankötelezettségüket külföldön teljesíthessék. A magyar jogszabály ide vonatkozó rendelkezéseit tájékoztatásul megküldöm Önnek. Javasoljuk, hogy a jogszabályrészeket tegyék fel a kérdésre adott válaszunkkal együtt
„Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai
109. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön.
(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.
(3) A lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.
(4) Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.
Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai
és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása
111. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatási és kulturális miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.”
Ahhoz, hogy hazatérésüket követően a tanuló Magyarországon folytathassa tanulmányait, az a feltétel, hogy a magyar iskola igazgatója elismerje a külföldön végzett tanulmányokat. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény határozza meg, hogyan lehet a külföldi tanulmányokat beszámítani:
„A résztanulmányok beszámítása
62. § (1) Külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik.
(2) A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez csatolni kell a 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti okiratokat és azok hiteles fordítását. Az oktatási intézmény nem hiteles fordítást is elfogadhat.
(3) Az oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg.
(4) Az oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait”.
Amikor a tanuló hazatér, a tanulmányai folytatásakor kell majd a fentiek szerint igazolnia, hogy milyen módon tett eleget a tankötelezettségének, illetve a külföldi tanulmányok beszámításához szükségesek az előírt igazolások. Nem felel meg tehát a valóságnak az iskolaigazgató azon állítása, hogy gyermeke csak akkor folytathatja tanulmányait hazatérve, ha magántanuló lesz. Erre is van lehetőség, ebben az esetben azonban valóban félévente vizsgáznia kellene a tanulónak, az iskola által meghatározott időpontban és módon.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „ervint"!
Mivel Magyarország is az Európai Unió tagja, így a diákok számára megnyílt a lehetősége annak, hogy – amennyiben lehetőségük van rá – külföldi iskolákban végezzék tanulmányaikat. Sajnálattal kell értesítenem azonban arról, hogy a diákok külföldi tanulását ösztöndíj porgramokkal támogatni nem áll módunkban. Ajánlom figyelmébe a www.osztondij.lap.hu honlapot, ahol a különböző lehetőségeket gyűjtik egy helyre.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „matin”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ában határozza meg a közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak alapján alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain, továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész; művészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a művészeti tárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, illetve művész végzettségre és szakképzettségre van szükség a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 147. §-ának 45. pontjában foglaltak értelmében a „végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.” Az Ftv. 60. § (4) bekezdése értelmében a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése csupán a záróvizsgára bocsátás feltétele. A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele (Ftv. 62. § (1) bekezdés). Tehát az abszolutórium végzettséget és szakképzettséget még nem tanúsít, erre csupán az oklevél alkalmas, amelynek hiányában pedagógus-munkakört nem lehet betölteni.
Az Ftv. 62. §-ában foglaltak alapján a sikeres záróvizsgát követően az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatása után állítja ki a felsőoktatási intézmény (tehát a törvényben nincs a nyelvvizsga megszerzésére vonatkozóan záros határidő előírva).
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 12. § (3) bekezdése szerint, „ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.” A Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglaltak értelmében: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”
Az abszolutóriummal rendelkező, diplomáját nyelvvizsga hiányában még meg nem szerzett személy esetében ez a szabály legfeljebb akkor alkalmazható, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel a hallgatói jogviszonyát fenn tudja tartani, tehát hallgatói jogviszonyban áll. Ebben az esetben lehetne Önt határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatni, mégpedig egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.