2024. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  
  
A Szerkesztők üzenete
2009.11.03. 09:41

Tisztelt "ksai"!

A további szakképesítésért járó illetménynövekedés szabályait, feltételeit, mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (2)-(3) bekezdése és a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 14/A. §-a határozza meg.
Az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt képesítési feltételeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a, illetve 127-128. §-ai tartalmazzák.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával a levelében említett pedagógus helyes fizetési osztálya „I” (egyetemi szintű informatika szakos tanár + pedagógus szakvizsga). Tekintettel arra, hogy főiskolai szintű matematika szakos szakképesítését a kötelező óra legalább 10%-ában hasznosítja, 7 % illetménynövekedésre jogosult.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.03. 09:38

Tisztelt "ovodatitkar"!

A jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához, melyről a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. §-a rendelkezik, a Kjt. 87/A. § (1) bekezdésében közalkalmazotti jogviszonynak elismert jogviszonyokat - függetlenül azok megszűnése módjától - kell számításba venni.
Az előző pontban írtakra figyelemmel a levelében említett jogviszonyok közül a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál fennállott munkaviszonyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 209. §-a alkalmazásával csak akkor lehet számításba venni a jubileumi jutalomra jogosultság tekintetében, ha áthelyezéssel szűnt meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.11.03. 09:27

Tisztelt "V. Andrea"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (3) bekezdése határozza meg a tanulói terhelés napi felső határát. E szerint a tanuló kötelező tanórai foglalkozása a kilencedik-tizedik évfolyamon nem lehet több napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál.
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet tovább részletezi a törvényben megszabott jogi kereteket. E szerint a tanórai foglalkozás lehet kötelező tanórai foglalkozás, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás, továbbá egyéni foglalkozás.
A Kormányrendelet 6. § (1) bekezdése értelmében hetedik-tizedik évfolyamon a tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy napon hét tanítási óránál nem lehet több. A Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése a tanuló heti terhelését maximálja. Ennek alapján a tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege a hetedik-tizenharmadik évfolyamon a közoktatásról szóló törvényben meghatározott heti átlagban öt és fél tanítási órát egy tanítási héten legfeljebb négy tanítási órával haladhatja meg.
A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozóan figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások,
f) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése alapján szervezett alapfokú művészetoktatás
óraszámait.
Amennyiben úgy tapasztalja, hogy gyermeke iskolájában a fenti előírásoktól eltérően szervezték meg az oktatást, javasoljuk, hogy panaszával az igazgatót, ennek eredménytelensége esetén a fenntartót keresse meg.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

szabonemarti üzenete
2009.11.02. 23:43
Tisztelt Oktatási és Kulturális Minisztérium!
Segítségüket szeretném kérni egy manapság igen gyakran előforduló problémával kapcsolatosan, mely úgy gondolom, sok hasonló korú honfitársamnak okoz gondot.
3 évvel ezelőtt, 21 évi közalkalmazotti – tanítói - munkám során lettem munkanélküli több hasonló korú társammal együtt. Akkor a kormány létszámleépítést rendelt el a közszférában és azóta nem tudok elhelyezkedni a pályán. Egyetlen általános iskolába sem vesznek fel még napközis nevelőnek sem. Álláslehetőség ugyan van, de mivel a közalkalmazotti bértábla kötelezi a munkáltatókat a különböző besorolási/fizetési kategóriákhoz tartozó bérek kifizetésére, pénz pedig állítólag nincs elegendő, így az én korosztályomhoz tartozó /a 40 éven felüli/emberek számára reménytelen az elhelyezkedés esélye is. Több száz állást pályáztam meg /nem túlzás!/ az elmúlt 3 év folyamán. Elkeserítő, hogy szinte minden esetben azzal az indokkal kapom vissza a válaszokat, hogy az önkormányzatok - esetenként az iskola igazgatója- nem engedélyezi, hogy 21 éves szakmai múlttal vegyenek fel tanítókat, mert nem tudják a munkabért kifizetni. Mellesleg a válaszlevélben olykor-olykor megjegyzik, hogy az önéletrajzom alapján szakmailag és emberileg igen értékes embernek tartanak. Volt olyan alkalom, hogy megmondtam, azt sem bánom, ha kevesebb bért kapok valamivel, de a munkahelyre szükségem van, mert el kell tartanom a családomat. Végső soron mégiscsak ez a szakmám, szerettem, erre tettem le az eskümet, tisztességgel és becsülettel lelkiismeretes, minőségi munkát végeztem. Nem kevés időt töltöttem el ezen a pályán, pályázatokat nyertem a tanulókkal, szerettek a gyerekek és a szülők egyaránt. Én már nem akarok családot alapítani, nem megyek táppénzre egy kis apró egészségügyi probléma miatt, nem szándékozok munkahelyet váltani, megbízható, hosszú távú, aktív munkaerő lennék. Mindez hiába! A munkabér kötelezi a munkáltatókat, még annak árán is, ha év közben egy-egy gyermekcsoporthoz akár több tanítót kell felvenniük, mert a fiatal munkaerő olykor-olykor nem elég kitartó a tanév végéig sem. Eddig az iskolák a nyugdíjas nevelőket foglalkoztatták előszeretettel, mivel kevesebb járulékot kellett utánuk fizetni. Jelenleg a nyugdíjasok végleg nyugdíjba vonulnak az új törvényrendeletek következtében, de a probléma még mindig adott. A mai 40-es korosztályra, akikre még mindig bizton lehetne számítani a nehéz helyzetekben is, akik az ország építésének és fejlődésének a biztos magja lenne, akik a jövő nemzedékét, a felnövekvő ifjúságot pozitív EMBERI értékekkel és érzésekkel ruházná fel, akik a mai nyugdíjasoknak megteremtené a nyugdíjak kifizetésének lehetőségét, ránk, már nincs szüksége a mai társadalomnak?! Végleg leírtak bennünket?! Hová jutott az oktatás? Csoda, ha egyre többeket /fiatalokat és időseket, alacsonyan vagy magasan kvalifikált embereket egyaránt/ minimálbérrel foglalkoztatnak a munkaerőpiacon, nem fizetik be az adókat, egyre többen tisztességtelen, példátlan életet élnek és rossz példát mutatnak a mai ifjúságnak, akik mindebből csak annyit érzékelnek, hogy ez utóbbiból jobban meg lehet élni ma Magyarországon, mint a tisztességes becsületes munkából. Miért nem lehet ezeken sürgősen változtatni? Miért nem érdeke az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, hogy a becsületesen dolgozni akaró és példamutató középkorosztály el tudjon helyezkedni a szakmájában és tisztességes, adófizető állampolgára legyen a mai magyar társadalomnak, példaképe a felnövekvő ifjúságnak?
Évtizedek, évszázadok teltek el, de erre még nem volt példa a világtörténelemben, hogy ennyi megaláztatást kelljen átélnie értékes embereknek csak azért, mert dolgozni szeretnének, s hogy ennyire ne legyen becsülete egy társadalomban a munkaképes, szakmailag elismerést érdemlő középkorosztálynak.
Kíváncsian és most már egyre türelmetlenebbül várom a fejleményeket, hiszen sok megpróbáltatáson és rögös utakon mentem keresztül az elmúlt években, mindenhol akadályokba ütköztem, pedig csak dolgozni szeretnék egy olyan munkakörben, mely jelenlegi iskolai végzettségeimnek megfelelő és munkabért is adnak érte. /A munkabér mennyiségéről már szó sem esik!/ Folyamatosan képeztem magam, mire most meg már azt mondják „túlképzett vagyok”. Ördögi kör! Valójában az igazi ok a korom /pedig még nem is vagyok idős/ és a vele együtt járó bérezésem.
Kérem mielőbbi intézkedésüket, hogy minél előbb visszatérhessen a társadalom pozitív szemlélete a normális emberi értékek megőrzését, megbecsülését és a tisztességet illetően építő jelleggel a mindennapi életbe a munkaerőpiac – oktatás, nevelés - területén is.

Előre is köszönöm intézkedésüket!
komikami üzenete
2009.11.02. 21:44
Tisztelt Szerkesztőség!

Tanító vagyok egy általános iskolában és szeptemberig kaptam a 2009. évi keresetpótló kiegészítőt. Ez, ha jól tudom a 13 havi juttatás elporlasztott formája volt. Most már nem kapom, mi ennek az oka? Főnököm azt mondta, hogy szeptember óta az a törvény, hogy ha 140.000 Ft. felett van a bruttó fizetés, akkor nem jár. Tényleg van ilyen törvény?
Várom megtisztelő válaszukat!

Köszönettel: Erzsébet
edna32 üzenete
2009.11.02. 20:27
Tisztelt Szerkesztőség!
Egy dolgozónkról kiderült, hogy tévesen sorolták be 12 éve,amire az akkori vezető felhívta a figyelmét.A-ból áttette a polgármester a B kategóriába,mindenféle végzettség nélkül, hiszen most is csak 8 osztálya van.Az új vezető korrigálni szeretné a rossz besorolást.A B-ből az A-ba akarja sorolni, de a B-nek megfelelő bérre-munkáltatói döntés alapján ki kell-e egészítenie az alapilletményt?Ez a bruttó bér 95600Ft,amit soha nem érne el az A besorolás szerint.Amíg dolgozik ezt a bért fogja kapni,mint egy érettségizett?Jubileumi jutalomra lenne most jogosult, de az A, vagy a B szerinti alapilletményt kell ilyenkor számítani?
buksi1 üzenete
2009.11.02. 16:41
Tisztelt Szerkesztők!
Aziránt érdeklődöm: hol és kitől lehet hozzájutni az "érettségi módszertani útmutató az ügyviteli alapismeretek tantárgyhoz" c. kiadványhoz?

Válaszukat köszönöm!
csurajoe üzenete
2009.11.01. 16:57
Egy korábbi hozzászólásban és a 1993. évi LXXIX. törvényben olvastam, hogy "Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik." Tehát érettségiztethet is. Ez a törvény még most is hatályos? Tehát akinek főiskolai idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettsége van, az most is érettségiztethet?

Vaci üzenete
2009.11.01. 12:47
Tisztelt Szerkesztők!
Az idei évtől lettem egy középiskola vezetője. A középiskolában német nemzetiségi oktatás is folyik. Átnéztem a pedagógusok fizetési kimutatásait, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdéseim.
1.) német nyelvvizsgapótlék jár-e annak a kollégának, aki német nyelvszakos tanár és még pl. történelem szakos tanár és a történelmet német nyelven tanítja, mellette tanít német nyelvet, történelmet, stb.
2.) (német) nemzetiségi pótlék jár-e abban az esetben, ha a kötelező óraszámának kevesebb mint a felében tanít német nyelven pl. filozófiát.
3.) Jár-e számítástechnikai pótlék annak a kollégának, aki gépírás oktatáshoz használ minden tanórán számítógépet; félállásban foglalkoztatott pedagógus, és minden órájában gépírást oktat, szakoktatói végzettséggel rendelkezik?
4.) Igazgatóhelyettes kaphat-e osztályfőnöki pótlékot?
5.) Igazgató (heti 2 óra a kötelező óraszáma) kaphat-e (számítástechnika-fizika tanári egyetemi végzettséggel rendelkezik) pótlékot (szakmai szorzó? talán 7?), ha csak az egyik szakját (számítástechnikát) tanítja? Kaphat-e számítástechnikai pótlékot, mert az igazgatói munkájában a számítógép használata szinte kötelező.
6.) Ha egy földrajz-rajz szakos kolléga német nyelven is tanítja a földrajzot, de a kötelező óraszámának kevesebb mint 50 %-ában, ebben az esetben milyen plusz járandóság illetheti meg? Nemzetiségi pótlék gondolom nem. Nyelvvizsgapótlék, ha rendelkezik nyelvvizsgával, akkor gondolom igen. Jól értelmezem?
Köszönöm válaszukat!
Zoltán1987 üzenete
2009.10.30. 11:30
Tisztelt Szerkesztok!

Egy olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy év elején beiratkoztam egy iskolába Fehérváron nappali tagozatra és kaptam iskolalátogatásit és családi pótlékigénylő lapot is. Azonban két hónap után hoztak nekem egy szerződést amibe az állt, hogy felnőttképzésbe veszek részt és nem jár semmi és be kell fizetnem 120.000 forintot. Amikor megkérdeztem, hogy miért nem szóltak (mert nem szóltak, hogy át akarnak tenni) azt mondták tévedtek. A papírjaimat több mint 3 ember töltötte ki és mindegyiket az igazgatónő is aláírta.

Aztán mikor ezt közölték, hogy nem lesz semmi rá egy hétre megint azt mondták lesz minden és nappalis leszek most meg egyik napról a másikra behívnak és szólnak, hogy inkább megszüntetik az osztályt és el lehet menni. Két hónapig bejártam tanultam és most meg csak így elküldik az embereket. Ilyet csinálhat egy iskola?

Először át akartak tenni felnőttképzésbe és erre mindenki az osztályba felháborodott és nem akart senki átmenni, aztán beígérték másodszorra is a nappali tagozatot és utána most meg azzal jönnek, hogy inkább megszüntetik az osztályt és el lehet menni!

Össze vissza beszélnek HAZUDNAK mindenről és most meg mikor szóltak, hogy megszüntetik ezt a szakot azt mondták áttesznek egy másikra és mondtam, hogy nem akarom, de azt mondták beírnak.

Ilyen ügybe kihez vagy hova fordulhatok?
anna92 üzenete
2009.10.30. 00:25
Tisztelt Szerkeszto!

Szlovákiában szulettem, szlovák állampolgár vagyok, de Magyarországon folytatom tanulmányaimat, immáron hét éve. Idén érettségizem, a kérdésem az lenne, hogy ha szlovák állampolgár vagyok a szlovákiai torvények szerint érettségizhetem? Számomra a matematika problémás tantárgy, Szlovákiában matematikából senki nem koteles érettségit tenni, a kérdésem tehát az, hogy én koteles vagyok-e? Ha nem mit kell tennem a dolog érekében?

Válaszát elore is koszonom!
A Szerkesztők üzenete
2009.10.29. 13:44

Tisztelt "minvez"!

 

A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 9. §-a írja elő azt a minimális juttatási összeget, amit kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés címén a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vevők számára kötelezően biztosítani kell. Eszerint a keresetkiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb
a) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el,
b) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.
Órakedvezményt ez a rendelet, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) nem biztosít a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vevők számára. Ettől függetlenül a Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész II/5. pontja alapján a heti kötelező óraszám csökkentésére lehetősége van a munkáltatónak.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.10.29. 13:25

Tisztelt "martonb"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ában határozza meg a közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének k) pontja értelmében az alapfokú művészetoktatási intézményben oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész végzettségre és szakképzettségre van szüksége. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi rendelkezés szakirányú tanári végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, ezért a főiskolai és egyetemi szintű végzettség és szakképzettség is megfelelő a munkakör betöltéséhez. Itt jelzem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.
A Kt. fenti rendelkezéseinek azért van jelentősége, mert a közalkalmazott besorolása a munkaköréhez kapcsolódik (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 63. § (1) bek.). Tehát a közalkalmazott besorolása nem csak attól függ, hogy milyen végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, hanem attól is, hogy egy adott munkakör betöltéséhez a külön (ágazati) jogszabály milyen iskolai végzettséget és szakképzettséget ír elő.
Tehát amennyiben az alapfokú művészetoktatási intézményben tanító pedagógus mesterfokozatot szerez, akkor a helyes besorolása „H” fizetési osztály lesz (illetve „I”, ha pedagógus-szakvizsgával is rendelkezik.)
Más kérdés, hogy a mesterképzésben megszerzett szakképzettségével taníthatja-e az adott tantárgyat (furulya, klarinét) a kérdésben jelzett pedagógus. Amennyiben a mesterképzésben megszerzett szakképzettségével nem taníthatja a felsorolt tantárgyakat, akkor a besorolásánál sem kell figyelembe venni.
Minden olyan esetben, amikor nem dönthető el, hogy egy adott végzettséggel és szakképzettséggel tanítható-e egy tantárgy, a Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt szabályt lehet segítségül hívni. Eszerint az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.10.29. 13:09

Tisztelt "Ercila"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § kimondja, hogy ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a részére százalékos illetménynövekedés jár.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)14/A. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
Álláspontom szerint a gyors- és gépírás szak egy szakképesítés, ezért külön-külön a gyorsírás illetve a gépírás oktatásáért nem jár százalékos illetménynövekedés. 

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

tekilla12 üzenete
2009.10.29. 12:03

Tisztelt Szerkesztő!

 
Érdeklődni szeretnék, hogy az első diploma megszerzésénél, a vizsganapokra jár e szabadság, és ha igen, akkor fizetett vagy fizetetlen szabadságot kell a munkáltatómnak biztosítani?

Köszönöm!

krenjoli üzenete
2009.10.28. 19:27
Tisztelt Szerkesztő!
Szeretnék érdeklődni, hogy iskolában alkalmazott technikai dolgozók esetében (takarító, konyhás)szükséges-e az erkölcsi bizonyítvány?
Köszönettel: Joli
rozsika üzenete
2009.10.27. 18:57
Tisztelt szerkesztő!
18. életévét betöltött gyermekem esti tagozaton tanul középiskolában. Már 2 éve, hogy fizeti az egészség biztosítási járulékot. A családipótlékon kívűl más jövedelme nincs. Köteles-e fizetni? Tisztelettel várom válaszát.
jancsi üzenete
2009.10.27. 14:26
Tisztelt Szerkesztők!
Pontos felvilágosítást szeretnék kérni, hogy okleveles pedagógia szakos tanár egyetemi végzettséggel milyen tantárgyakat taníthatok, és milyen típusú intézményekben?
A Szerkesztők üzenete
2009.10.27. 11:26
Tisztelt Varga Tímea!

Az Oktatási Hivatal megfelelő oldalain talál választ az érettségi díjaira vonatkozó kérdésére: http://www.oh.gov.hu/gyik/jelentkezes.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

minvez üzenete
2009.10.26. 17:19
Tisztelt Szerkesztők!

Továbbra is várom válaszukat az 1330-as hozzászólásra. Vagyis, milyen kedvezmény(ek) járnak a minőségügyi vezetőnek a közoktatási intézményekben?

Köszönettel: egy minőségügyi vezető
Karfiol üzenete
2009.10.26. 16:33
Tisztelt Szerkesztők!

Jogszabályok felkutatásában kérnék segítséget! Van-e olyan jogszabály, amely leírja, hogy ki az utazó gyógypedagógus? Utazó gyógypedagógus csak az, aki SNI gyermekeket lát el? Ez konkrétan le van így írva? Az a logopédus, aki minden nap más közoktatási intézménybe viszi ki a szolgáltatást, nem utazó szakember?
Egyáltalán van-e jelentőssége, hogy valakit utazó szakembernek titulálnak? Jár-e töbletjuttatás számára?

Előre is köszönöm válaszukat!

Karfiol
A Szerkesztők üzenete
2009.10.26. 13:27

Tisztelt "agáma"!

A tanítási időkerettel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletének Harmadik részében a II/6. pont foglalkozik. Annak ellenére, hogy az óvodában nem tanításról, illetve nem tanítási évről beszélünk, a tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezést alkalmazni kell az óvodára is. Az említett rendelkezés szerint a  pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - tehát az óvodapedagógusok munkáját is  - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg.
Kimondja továbbá ez a rendelkezés azt is, hogy a tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe, óradíj pedig a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. E törvényi rendelkezéshez kapcsolódóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ágazati végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 16. §-ának (1) bekezdése is rögzíti, hogy óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret teljesítést.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkájának megszervezésére előírt tanítási időkeret mértékére vonatkozó meghatározásban a „legalább” szóból az következik, hogy a munkáltató kettőnél több havi időkeretet is megállapíthat.
A Munka Törvénykönyvérőről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.)118/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a - 17/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével - munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkaidő legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is megállapítható.
A kötelező óraszámon felüli órák  „lecsúszására” nincs lehetőség. A heti kötelező óraszámon felüli órák a többletórák köréből akkor kerülnek ki, ha a tanítási időkereten belül a pedagógusnak volt olyan távolléte, amely a megtartott kötelező órák számát csökkenti. Az összegyűlt kötelező óraszámon felüli órákat azonban a munkáltató szabadidőként nem adhatja ki.
A tanítási időkeret teljesítésének méréséhez szükséges dokumentumok vezetését a munkáltató határozhatja meg. Az Mt. 140/A. §-ának (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat. A jelenléti ív alkalmas lehet azon időtartamok tükröztetésére is, amelyek alatt - a kötelező óraszám teljesítésén túl - az intézményben végezhető feladatok ellátása történik. Ezeket a feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Az általánosan használt jelenléti íven kívül más nyilvántartási forma is létezhet, az a fontos, hogy egyrészről a többletórák, másrészről a rendes munkaidőnek a nem foglalkozási órákkal történő esetleges túllépése mérhető legyen. (Ez utóbbihoz az elrendelt túlmunka tartozik.)

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.10.26. 13:23

Tisztelt "Mirtillcat"!

Kérdésfeltevése pontatlan, annyi pontosításra mindenképpen szükség van, hogy általánosan a tanulóknak járó ösztöndíj nincs, csak a törvényben meghatározott kritériumoknak eleget tevő esetben adható ösztöndíj, az is csak költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 14/A. §-a alapján válaszolhatunk.
A hivatkozott törvény szerint az állam a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával - a rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig - támogatást nyújthat.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.10.26. 13:20

Tisztelt "Uhu"!

A tanmenet a pedagógus munkáját tervező, ütemező dokumentum. A tanmenet fogalmat sem a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, sem annak végrehajtási rendeletei nem használják. Bár a tanmenetek használata ennél fogva nem kötelező, a tervszerűség a pedagógus munkájában sem nélkülözhető. A pedagógusnak jogában áll munkáját a helyi pedagógiai program figyelembevételével saját elgondolása szerint tervezni, ütemezni.
Tekintettel arra, hogy a tervszerűség az iskola jogos elvárása a pedagógussal szemben, az iskola pedagógiai programja tartalmazhat erre vonatkozó előírásokat. A tervszerűségnek azonban nem kizárólag a tanmenet a dokumentuma. Egyéb helyi, egyéni megoldások is lehetségesek.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes         

A Szerkesztők üzenete
2009.10.26. 13:19

Tisztelt "portoky"!

Általános iskolai bizonyítvány pótlására az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincs lehetősége. Iskolai tanulmányokat igazoló bizonyítvány kiállításához törzslap szükséges. Törzslappal az iskola, annak megszűnése esetén pedig az a közoktatási intézmény rendelkezik, amelyiknél az iskolafenntartó, illetve az önkormányzat az iratokat elhelyezte. Az intézmény iratanyagának elhelyezését az iskola fenntartójától lehet megtudni.
Amennyiben már a fenntartó sem érhető el, meg kell keresni azt az önkormányzatot, amelyiknek a területén az iskola működött.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes      

A Szerkesztők üzenete
2009.10.26. 13:16

Tisztelt "éva66"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 63. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. § (8) bekezdése kimondja, hogy azt a közalkalmazott pedagógust, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. Az óvodamenedzser szakosító képzésben szerzett oklevele pedagógus szakvizsgának minősül, tehát Önt a „G” fizetési osztályba kell besorolni.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.
A százalékos illetménynövekedés a fejlesztő óvodapedagógus további szakképesítése alapján akkor jár, ha a kötelező óraszáma 10%-át meghaladó időtartamban, azaz 4 órát végzi a fejlesztői tevékenységet.  

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes                     

tnesr üzenete
2009.10.23. 14:53

Tisztelt OKM!

Számítástechnika szakos tanári diplomával rendelkezem. Dolgozhatok e óvodában óvonőként, ha szeptembertől elkezdem az óvonőképző főiskolát?

 

Válaszukat előre is köszönöm!

tnesr

A Szerkesztők üzenete
2009.10.22. 13:44

Tisztelt "Túristvándi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket és szakképesítéseket, amelyek az egyes pedagógus feladatok ellátásához szükségesek és elégségesek.
A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének j) pontja a napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás esetében nevesíti a szociálpedagógus végzettséget és szakképzettséget. Ez azt jelenti, hogy Ön végzettsége és szakképzettsége alapján napközis nevelői munkakört tölthet be általános iskolában. Ezen kívül a Kt. 127. § (1) bekezdés a) pontjának első francia bekezdése értelmében:
„127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;”

Tehát amely tantárgy tanításának módszertanát elsajátította a felsőfokú iskolai tanulmányai során, azt a tantárgyat taníthatja is az általános iskolában.
A fejlesztő pedagógus ajánlott alkalmazását a Kt. 1. számú mellékletének Első része az integrációs felkészítésben részt vevő iskolákban tünteti fel.
Amennyiben pedagógus-munkakör betöltésére jogosult, nincs akadálya annak, hogy osztályfőnök legyen, vagy akár munkaközösség-vezetői megbízást is kapjon.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.10.22. 13:41

Tisztelt "llot"!

A Kt. 52. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy:
- a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.
- a tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges;
- a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal;
- a heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.

A közoktatási törvény 52.§ (6) bekezdése nem az egyes tanuló számára fejlesztésre előírt órát adja meg közvetlenül a százalékos értékek kiszámításából, hanem annak a heti időkeretnek a mértékét lehet az említett paragrafus alapján kiszámítani, amit a fenntartó minimálisan köteles biztosítani az együttnevelt sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs foglalkozásaira iskolai szinten összesen.

Az így megállapításra kerülő rehabilitációs órakeretnek az a célja, hogy szakszerűen, rugalmasan kerüljön felhasználásra, igazodjon a tanuló fejlődéséhez, fejlődési üteméhez, szakmai kérdés annak meghatározása, hogy az érintett tanulók az órakeret terhére szervezett rehabilitációs tanórákon történő részvételének meghatározása.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.10.22. 13:39

Tisztelt "morgolodo"!

A dohányzással, dohánytermékek fogyasztásával kapcsolatos szabályokat a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény állapítja meg. 
A törvény helyileg korlátozta a dohányzást, előírva azt, hogy csak a kijelölt helyeken lehet dohányozni. Korlátozást vezetett be arra vonatkozóan, hogy mely helyszíneken nem lehet dohányzóhelyeket kijelölni. Kifejezetten rendelkezik arról, hogy a 18. életévüket be nem töltött személyek pl.: a közforgalmú intézmények dohányzásra kijelölt helyein sem dohányozhatnak. A törvény az általános szabályokon kívül az iskolákban történő dohányzásra vonatkozó speciális szabályokat is meghatároz. Tartalmaz a törvény a dohánytermékek forgalmazásával és forgalmával kapcsolatos korlátozásokat is.
Az Ön által felvetett problémára vonatkozó rendelkezéseket azonban a törvény nem tartalmaz. A felvetett probléma csak törvénymódosítással rendezhető, ez azonban – a vonatkozó esetben - nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium, hanem az Egészségügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

  
 13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok