Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "komikami"!
A tárgyra vonatkozó 6/2009. (I. 20.) Korm. rendelet 2. §-ának (2)-(4) bekezdése alapján a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak (így az önkormányzati fenntartású iskolákban foglalkoztatott közalkalmazottak) a 2009. év második félévének hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg az alábbiak szerint jogosultak havi kereset-kiegészítésre:
„(2) A havi kereset-kiegészítés összege a tárgyhónapot követő bérfizetési napon kifizetésre kerülő bruttó illetmény egytizenketted része, ha a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye nem haladja meg a 131 000 forintot.
(3) Ha a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye meghaladja a 131 000 forintot, de nem éri el a 149 000 forintot, akkor a havi kereset-kiegészítés a 10 917 forintnak az a része, ami meghaladja a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye 131 000 forinttal csökkentett összegének a 60,65%-át. Amennyiben a foglalkoztatott a tárgyhónapban a beosztása szerinti nem mindegyik munkanapra volt jogosult illetményre, akkor a havi kereset-kiegészítés így számolt összegét a díjazott munkanapok és a tárgyhónap munkanapjainak arányában kell figyelembe venni.
(4) Nem fizethető havi kereset-kiegészítés, ha a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye eléri vagy meghaladja a 149 000 forintot.”
A fentiekből látható, hogy 149 000 forint bruttó havi illetmény felett nem jár ez év szeptembertől a kereset-kiegészítés.
Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig
Tisztelt "gorita"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 11. pontjának rendelkezése szerint „A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.”
A leírtakkal kapcsolatban tájékoztatjuk még arról, hogy „kisegítő iskola” 1995-től nincs a közoktatási intézmények körében. Vélhetően az Önt is foglalkoztató intézmény fenntartója közös igazgatású közoktatási intézmény létesítéséről döntött, mely intézménynek két – szakmailag és szervezetileg önálló – intézményegysége van: az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskola és a nevelési tanácsadó.
Amennyiben Önök a nevelési tanácsadás feladatai közül csak a gyermekek, tanulók vizsgálatát látják el, úgy mielőbb szükséges munkatervük, tevékenységük, és szervezeti és működési szabályzatuk felülvizsgálata annak érdekében, hogy az intézményegység a nevelési tanácsadás feladatait megfelelően ellássa.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "jancsi"!
A szakirányú továbbképzésben szerzett fejlesztőpedagógus szakképzettséggel a fejlesztőpedagógus munkakör betölthető.
A szakirányú továbbképzés keretében szerzett végzettségek kompetenciáit a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, melyeket az Oktatási Hivatal honlapján (http://www.oh.gov.hu/felsooktatas/szakiranyu/felsooktatasi) közzétettünk.
A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény (Kt.) l. számú melléklete Első részében foglaltak szerint fejlesztő-pedagógust az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában kötelező alkalmazni. Az az iskola, amelyik nem vesz részt az integrációs oktatásban, fejlesztőpedagógust a speciális végzettségű szakemberek foglalkoztatására vonatkozó szabályok alapján alkalmazhat, amelyek lehetővé teszik - a feladatoktól függően - a kötelező, illetve ajánlott létszámon túli foglalkoztatást.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "moniso"!
Általános iskola nem működtet pedagógiai szakszolgálatot. Közös igazgatású közoktatási intézmény létesítésére az intézmény fenntartója jogosult. A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el, a közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.
Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben ellátható feladatokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. §-ának (11) bekezdése a következők szerint határozza meg:
„Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is..”
A fenntartó dönt arról, hogy a fenti feladatok közül melyek ellátására létesíti az intézményt, a személyi, tárgyi feltételeket az ellátott feladatok alapján kell meghatározni és biztosítani.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "anna92"!
Aki a Magyar Köztársaságban, magyar közoktatási intézményben, középiskolában tanul, annak a magyar oktatási jogszabályok alapján kell érettségi vizsgát tennie. Magyarországon a matematika kötelező érettségi vizsgatárgy.
Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal
Tisztelt "b1118"!
A Munka Törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 117/B § (1) pontja szerint a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra, ez a pedagógusokra is vonatkozik. A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet harmadik rész II./9. pontja szerint a pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéssel is elismerhető. A pedagógus ilyen tevékenysége elismerésének lehetőségét az 1992. évi XXXIII. tv. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet is megerősíti: 11/B. § (4) A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapításakor a munkáltató előnyben részesíti azt a pedagógust, aki a közoktatási törvény. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában meghatározott feladatok ellátásában heti rendszerességgel közreműködik, és ezáltal tevékenysége meghaladja az átlagos teljesítményt.
A kormányrendelet 7. § (1) pontja szerint a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie.
A levelében jelzett, reggel 8-tól du. 14 óráig tartó időszakban történő tanulókísérés a fenti rendelkezések szerint munkaköri feladatnak minősül.
Külön kérdés, hogy ezeket az órákat milyen módon lehet a tanítási időkeretbe beszámítani? A közoktatási tv. 1. sz. melléklet harmadik rész II./6. pontja rendelkezik a tanítási időkeret kiszámításának módjáról. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.
Amennyiben tehát a pedagógus kéthavi időkeretbe beszámító kötelező órája a tanulókísérés idejére esik, a fenntartó egyetértésével ezeket az órákat a kísérő tanárra vonatkozóan teljesítettnek lehet elfogadni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Pint Klára!
Az érettségi eredmények nem évülnek el, nem vesznek el, tehát a meglévő érettségi eredményei megmaradnak, nem kell újra beiratkoznia egy középiskolába, hanem csak be kell fejeznie az érettségi vizsgát, és megkaphatja az érettségi bizonyítványát.
Levelében nem tesz említést arról, mely érettségi vizsgatárgyakból van eredménye, ezért csak általánosságban tudom Önt tájékoztatni. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes jogszabályok szerint kell letenni, tehát Ön a kétszintű érettségi vizsga követelményei alapján tehet érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból (tehát összesen 5 vizsgatárgyból) kell legalább elégséges osztályzatot szereznie.
A kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.
Viszont a vizsgaszabályzat 60/B. § (2) bekezdése alapján idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Ekkor az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tennie. Tehát abban az esetben, ha Önnek nem volt kötelező idegen nyelvből is érettségi vizsgát tennie, az érettségi bizonyítványának megszerzéséhez jelenleg sem kötelező (természetesen tehet idegen nyelvből is, csak nem kötelező).
Tervezés vizsgatárgy a jelenlegi érettségi vizsgarendszerben nincs, helyette másik vizsgatárgyat kell választania.
Érettségi vizsgát legközelebb a 2010. május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni. A május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgára (január közepétől) február 15-éig személyesen vagy postai úton lehet jelentkezni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságánál, valamint személyesen egy vizsgát szervező intézményben. (Azt tudnia kell, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését.)
Ha az Oktatási Hivatalnál nyújtja be a jelentkezését, a postai út esetében a jelentkezési lap letölthető lesz a www.oh.gov.hu honlapról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságának. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban fog szerepelni.)
Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságán fog jelentkezési lapot kapni. Ha az Oktatási Hivatalnál jelentkezik érettségi vizsgára, az érettségi vizsgáját az Oktatási Hivatal szervezi meg, természetesen a lakóhelyének a figyelembe vételével. (Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is az Oktatási Hivatal értesíti a vizsgázókat.) Az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságainak elérhetősége megtalálható a www.oh.gov.hu honlapon.
Felhívom a figyelmét a jelentkezési határidők betartására, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.
Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal
Tisztelt "tekilla12"!
A tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról, illetőleg annak mértékéről a Munka Törvénykönyvéről szóló (a továbbiakban: Mt.) 1992. évi XXII. tv. 115. §-a rendelkezik, melynek (1) bekezdése szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.
Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
A hivatkozott (2) bekezdésben foglaltakon túl az Mt. 115. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A (4) bekezdés kimondja, hogy a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
A BH 1999. 276. számú bírósági határozat értelmében az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt a munkáltató akkor is biztosítja, ha nem kötött tanulmányi szerződést, illetőleg a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte. Azt is kimondja ezen határozat, hogy a szabadidő mentességet jelent a munkavégzés alól, amire munkabér (távolléti díj) csak a 116. §-ban megjelölt esetben illeti meg a munkavállalót, vagyis ha általános iskolai tanulmányokat folytat.
Az Mt. 115.§-ához fűződő magyarázat a következőket tartalmazza „Tanulmányi szerződés nélkül is, a munkáltató köteles az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalójának legalább az e szakaszban előírt mértékű szabadidőt biztosítani.
Az iskolarendszerű képzés esetén, - mely lehet például állami, magán, egyházi, - a munkáltató a Munka tv. alapján köteles elengedni a munkavállalóját a kötelező képzésre, szakmai gyakorlat idejére, a vizsgára való felkészülésre és a vizsga letétele napjára, a diplomamunka elkészítésére. A törvény csak a szabadidő biztosításáról rendelkezik, az már a felek megállapodásának (tanulmányi szerződésnek a tárgyköre lehet), hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e a meg díjazást a munkáltató, vagy sem (pl. távolléti díjat vagy a munkaszerződés szerinti személyi alapbért fizeti stb.)
A szabadidő kiadása érdekében - a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből adódóan - köteles a munkáltatót előzetesen tájékoztatni arról, mely napokon lesz oktatás, és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását. A vizsgákra való tekintettel járó munkaidő-kedvezmény tervezett igénybevételét is előzetesen kell a munkavállalónak a munkáltatóval egyeztetnie. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény biztosítását, annak más időpontban történő kiadását nem határozhatja meg, a kiadása időpontja tekintetében köti a munkavállaló kérése. Természetesen, ha a munkavállaló az adott vizsgákhoz kötődően nem vette igénybe a törvény alapján járó pl. vizsgánkénti 4 munkanap szabadidő-kedvezményt, akkor a megmaradt napok kiadására a vizsgaidőszak leteltét követően nem tarthat igényt.
E szabadidőkre a Munka tv. alapján díjazás nem jár, a felek azonban a tanulmányi szerződésben (esetleg kollektív szerződésben) a munkáltató fizetési kötelezettségét megállapíthatják.”
Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "buksi1"!
Kérem, kérdésével közvetlenül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez forduljon. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet elérhetőségei:
Cím: 1085 Budapest, Baross utca 52.
Telefon: 06-1/434-57-00, 431-65-00, 477-56-00, 210-10-65
Fax: 06-1/210-10-63, 477-56-25
Honlap: www.nive.hu
Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal
Tisztelt "Zoltán1987"!
Az érdemi válasz érdekében kérem, hogy nevezze meg az iskolát, írja meg azt hogy hányadik osztályba jár, hány éves, és mikor létesített tanulói jogviszonyt, ugyanis ezen adatok ismerete szükséges a válaszhoz.
Üdvözlettel
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati iroda
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.