Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "Bigyula"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 78. §-a alapján az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.
A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető
• a nappali oktatás munkarendje, továbbá
• esti,
• levelező vagy
• más sajátos
munkarend szerint.
A felnőttoktatásban
a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.
Fentiekből következően lehetőség van egyéni felkészülés alapján is eljutni az érettségi vizsgáig. A felnőttoktatással foglalkozó iskolákkal kapcsolatos további információt a fővárosi/ megyei önkormányzat oktatási osztályától kérhet.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "mama"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak kötelező képesítési feltételeiről. Az óvodába főiskolai végzettségű óvodapedagógus alkalmazható óvónői munkakörbe.
E főszabály alól kivételt enged a Kt. 128. § (5) bekezdése, amely szerint, ha a törvény rendelkezéseinek hatályba lépésekor (1997.) már rendelkezett legalább hét éves óvodapedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal, akkor középfokú végzettséggel alkalmazható óvodapedagógus munkakörre.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "intermezzo"!
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 11. a) pontja értelmében:
„a) Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása
Előirányzat: 588,0 millió forint/év
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott középiskolában megszervezett 2010. évi középszintű érettségi vizsgán résztvevők létszáma alapján, az érettségi vizsga megszervezéséhez, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13) Korm. rendelet alapján.”
Tájékoztatom továbbá, hogy a középiskolákat működtető intézményfenntartók törvényben rögzített alapfeladata a középiskolai intézményi keretek között lezajló középszintű érettségi vizsgák megszervezéséhez szükséges források biztosítása. Az intézmény fenntartójának tehát az intézményi költségvetés előkészítése során, illetve döntései meghozatalakor terveznie kell a lehetséges költségekkel, hiszen az érettségi vizsga a közoktatás része.
Mindezek értelmében a megjelent költségvetési törvény szerint az idei évhez hasonlóan zajlik le a középszintű érettségi vizsgák iskolai és fenntartói feladataihoz történő hozzájárulás igénylési menete, a központi költségvetés az idei évben is biztosít támogatást az érettségi vizsgák lebonyolításához.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "jujiabf1"!
A szabadság kiadásának rendjét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 134. § és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 11. §-a határozza meg.
A Mt. 134. § (1) –(2) bek értelmében:
„(1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.”
A Vhr. 11. § (1)-(2) bek. szerint:
„(1) A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.
(2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.”
Az idézett jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával és értelmezésével megállapítható,hogy a munkavállaló, így a pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógus is alapszabadsága és nem évi rendes szabadsága ¼-ével rendelkezik.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "550428fanni"!
A végkielégítésre való jogosultság és mértékének megállapításánál, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 37. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni.
Eszerint:
„(4) ….. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál – az áthelyezést kivéve – nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt….”.
Ennek megfelelően korábbi közalkalmazotti jogviszonyait csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha áthelyezéssel szűntek meg, és azok között az ún. áthelyezési lánc sem szakadt meg. A végkielégítés mértékét a Kjt. 37. § (6) bekezdése tartalmazza.
A felmentési idő mértékét – a jogviszonyok megszűnése módjától függetlenül – a közalkalmazotti jogviszonyok tartama alapján kell meghatározni [Kjt. 33. §, 87/A. § (1) bek.].
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "casio68"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak kötelező képesítési feltételeiről. Informatika oktatására informatika tanári végzettséggel és szakképzettséggel alkalmazható pedagógus.
Az ECDL vizsga illetve az informatikus könyvtáros végzettség és szakképzettsége nem tanúsít pedagógus végzettséget, ezért nem oktathatja az informatika tantárgyat.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "kistérség"!
A pedagógusok kéthavi időkeretének kiszámítását a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. mellékletének II./6. pontja szabályozza. A pedagógiai szakszolgálatban dolgozó pedagógusok időkeretének kiszámításával kapcsolatosan figyelembe kell venni a 11. pont rendelkezéseit is. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával, azaz a közvetlen foglalkozással kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.
Amennyiben a gyermek, tanuló nem jelenik meg a megbeszélt foglalkozáson, a fenti rendelkezések szerint a tanórát nem lehet elszámolni. Ha az órát más időpontban nem lehet pótolni, a kéthavi időkeretben valóban mínuszként jelenik meg. A pedagógus illetményét azonban akkor sem lehet csökkenteni, ha a kéthavi időkeret teljesítménymutatója negatív. Túlóradíj viszont csak a kéthavi időkeret teljesítése után fizethető.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "ksai"!
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 90. §-át alkalmazni kell a közalkalmazotti jogviszonyban is. E szakasz (2) bekezdés e) pontja szerint:
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
Az Mt. 138 § (5) bekezdése szerint kötelező a munkavállaló részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani:
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "ilem"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) rendelkezései értelmében a tanuló joga, hogy igénybe vegye a napköziotthoni, tanulószobai ellátást (11. § (1) a) pontja).
A napközis és tanulószobai foglalkozás az ún. tanórán kívüli foglalkozás körébe tartozik. Az iskola ezeket a tanulók igényei szerint szervezi meg.
A közoktatási törvény 53. § (3) - (4) bekezdése kimondja, hogy az iskola a szülő igénye alapján köteles a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. Ezeket úgy kell megszerveznie, hogy „a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.”
Ha a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat nem saját maga oldja meg a gyermekek szállítását, akkor meg kell térítenie a kötelező felvételt biztosító óvodába és iskolába való utazás költségeit, illetve szükség esetén kísérőről kell gondoskodnia. Erről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 91. § (9) bekezdése rendelkezik.
Fentiek értelmében a napközi, a tanulószoba megszervezése a szülői igényekhez igazodva az iskola számára jelent kötelezettséget, a tanuló számára ennek igénybevétele jog, lehetőség. Ha a kötelező felvételt biztosító iskoláról van szó, az önkormányzat kötelessége gondoskodni a tanulók utaztatásáról, vagy úgy, hogy saját erőből oldja meg, vagy úgy, hogy fizet annak, aki ezt a feladatát ellátja.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "imizsu"!
A tanítási napok kiszámításával kapcsolatosan szíves tájékoztatásul közöljük a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit:
52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti
(2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "t.magdolna"!
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a beiskolázási tervbe valóban az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. Az R. 6. §-ának (6) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet. Mindezzel összefüggésben munkaügyi vita kezdeményezhető.
Az R. 1. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.
Tekintettel arra, hogy a beiskolázási terv évente kerül elkészítésre, az abba való felvételt is évente kell kezdeményezni, a közoktatási intézményben meghatározott ütemezés szerint, úgy, hogy a március 15-ei határidő tartható legyen. Kérdés, hogy tanulmányai utolsó félévét mikor kezdte meg. Mivel a beiskolázási terv egy évre készül, ezért minden félév elején nem kell kérelmezni az abba történő felvételt, csupán egyszer, az év elején. Amennyiben Ön a 2009. évi beiskolázási tervben szerepelt, akkor a 2009 szeptemberében kezdődő félévre nem kellett külön és újra kérnie a felvételét.
Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.