2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  
  
tibispori üzenete
2010.01.11. 19:53
Tsiztelt Szerkesztők!

Műszaki informatikus + mérnöktanár MA végzettségem van, irodai asszisztenseket tanítok.
Az ő képzésükben jelentős szerepet kap a gépírás, ügyvitel is.
Milyen kiegészítő képzést kell elvégezni hogy az ez irányú gyakorlatot illetve
elméletet tarthassam nekik?

Köszönettel:

Nagy Tibor
shane üzenete
2010.01.11. 15:19
Tisztelt szerkesztő!

Érdeklődni szeretnék, hogy utólagos érettségi vizsgát hol tehetek matematikából, mik a feltételei, milyen anyagi vonzata van ha van egyáltalán? Én 1998-ban érettségiztem, azóta felsőfokú szakképzést szereztem és 1 évet egy főiskolára jártam, amit ott kellett, hogy hagyjak egyéb okok miatt.

Köszönettel,
H.Nikolett
donci üzenete
2010.01.09. 16:45
Megteheti-e a pedagógus, hogy a témazáró dolgozat eredményét kétszer írja be, az év végi értékelést pedig számtani átlaggal számolja? Ez is "súlyozásnak" számít?
MKati üzenete
2010.01.08. 18:43
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Miután végeztem az ELTE-TTK-n egy XVI kerületi vendéglátó ipari szakközépiskolában tanítottam matematikát és fizikát, továbbá osztályfőnök voltam. Most otthagytam a munkahelyemet (nem könnyen), szeretnék váltani, de tisztán kell látnom, hogy érdemes-e tanári pályát folytatnom vagy inkább egy irodában tologassak aktákat? Nos a kérdéseim a következők:
1.Magániskolában alkalmazottként bejelentve közalkalmazotti fizetést kapnék, akkor járnak hozzá a különböző pótlékok és juttatások? (pl bérlet, étkezési hozzájárulás, szakpótlék, stb..)?
2.Magániskolában kötelesek-e kifizetni azokat az órákat, ami a kötelezőn felül tartok?(nem heti 22-őt hanem 23-vagy annál többet).
3.Normális-e hogy hetente változik az órarend? Hozhatnak rendszeresen olyan helyzetbe, hogy nem tudom előre a másnapi órarendemet?
4.Ki kell- e fizetni azokat az órákat, amiket helyettesítek?
5.A szabadságokkal kapcsolatban: Ha az iskola fenntartója kiírattatja velem (szabadságnak) az őszi, téli, tavaszi, nyári szüneteket, akkor amikor kilépek a munkahelyemről akkor jogosan vonhatja le tőlem a 22(alapszabadság)+10 pótszabadságon felüli napokat a fizetésemből? (ugyanis az összes szünetet összevetve sokkal több jön ki 32 napnál)
6.Jogos-e az a kijelentés, hogy a maradék 15 pótszabadsággal ő rendelkezik, és ezért nem adja ki?
7.Kötelezhetnek-e szóban arra, hogy olyan órákat írjak alá a naplóban, amiket nem tartottam meg?
8.Megszabhatják-e az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatban, hogy mennyi hiányzást írhatok be a naplóba?
9.Fősikolai végzettségű tanárok taníthatnak érettségiző osztályokat szakközépiskolában?
10. Kötelezhetek arra, hogy minden nap reggel fél 8-tól délután 4-ig benn legyek az iskolába. Ha szülői értekezlet, vagy fogadó óra van akkor 6 vagy annál tovább?

Soha nem gondoltam, hogy egy tanári állás során nem a tudás átadása lesz a legnagyobb gondom.
Válaszát előre is köszönöm!
Bambi689 üzenete
2010.01.06. 20:18
Arról szeretnék érdeklődni, hogy mi a teendő, ha én jelesre érettségiztem informatikából és szeretném kiváltani az ECDL vizsgákat, de már néhányat közülük korábban teljesítettem, tehát már van vizsgakártyám. Ebben az esetben újra be kell fizetnem a regisztrációs díjat?
Köszönettel: Molnár Viktória
kuno üzenete
2010.01.06. 19:29
Arról szeretnék tájékoztatást kérni (vagy legalább útmutatást), hogy középiskolában (egy gimnáziumban) a szaktanároknak fél ill. év végi jegyadáskor miket kell figyelembe venni, a jegyet hogy alakíthatja (gondolok itt hogy, szigorúan csak a jegyek átlagának megfelelőt vagy a tanár saját belátása szerint adhat-e osztályzatot) a tanár?
Azért lennék erre kíváncsi, mert történelem tanárom (aki egyben osztályfőnököm sé az iskola igazgatóhelyettese is) felhívta rá a figyelmet hogy nála az 1-es és 5-ös érdemjegyre ő nem 3-ast ad, hanem 2-est. Azért kérdezném ezt, hogy megteheti-e ezt, anélkül hogy bármilyen jogszabály sértene.

Elöre is köszönöm a válaszukat:
R.Bálint
dbook üzenete
2010.01.05. 21:31
Tisztelt Hölgyem !
Tisztelt Uram !

Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy mennyi munkaidőt lehet figyelembe figyelembe venni abban az esetben, ha iskolánkat összevonták egy másik általános iskolával és át kell járni a másik iskolába órát tartani.

Az oda és visszautazás ideje kb. két tanóra, továbbá az esetleges előkészületek is több időt igényelnek, mintha ezeket az órákat egy iskolában tartanám meg.

Válaszukat megköszönve :

István
komikami üzenete
2010.01.05. 19:33
Tisztelt Szerkesztő!

Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen szabályozás arra, hogy mikortól kell valakit véglegesíteni?
Én most vagyok 4 éve az iskolámban szerződéssel és úgy hallottam, hogy 3 év után már véglegesíteni kellett volna.

Várom megtisztelő válaszát!

Erzsébet
Fülig üzenete
2010.01.05. 13:21
Tisztelt Szerkesztő!

A Tisztaszoftver program keretében 2010. február 28-ig biztosított a pedagógusoknak a Microsoft termékek ingyenes használata. Lesz-e a programnak folytatása, erről nem találtam információrt a honlapjukon.

Üdvözlettel:
Fülig
SzAncsa üzenete
2010.01.04. 13:09
Segítséget szeretnék kérni abban hogy milyen iskolákban és milyen tantárgyakat taníthatok a végzettségemmel.
Az első diplomám Gazdasági Informatikai szakirányon szereztem így mérnök informatikus lettem. (kecskeméti főiskola, GAMF)
A második diplomám Mérnök tanári szakirányon szereztem és mérnök-informatikus szakos mérnök-tanárnak nyilvánítottak. (Dunaújvárosi főiskola)
A harmadik diplomámat ( a nyelvvizsga hiánya miatt még nem kaptam kézhez), de Közgazdás tanári szakon szereztem. (Corvinus Egyetem)

A kérdésem az lenne, hogy taníthatok-e általános iskolában alsó és felső tagozaton matematikát, technikát, fizikát, informatikát?
Szakmunkásképzőben matematikát, technikát, fizikát, informatikát?
Szakközépiskolában matematikát, technikát, fizikát, informatikát?
Gimnáziumban matematikát, technikát, fizikát, informatikát?
Taníthatok-e szakmai (gazdasági tantárgyakat szakmunkás- és szakközépiskolákban?
Felnőttképzésben, és felsőfokú vagy középfokú képesítést adó iskolákban taníthatok-e?

Segítségüket előre is köszönöm!
morgolodo üzenete
2010.01.03. 15:32
Tisztelt Szerkesztő!

1988-ban végeztem tanító szakon. A kötelező továbbképzésem első ciklusa , ha jól tudom1998-2005. Ez idő alatt összesen 90 óra továbbképzésem volt és 2004-be elkezdtem egy szakvizsgával záródó képzést. 2006 májusban végeztem.Majd még 2006-ban elvégeztem egy 30 órás képzést és 2007-ben szintén egy 30 órást. Kérdésem, hogy a szakvizsgám hogyan befolyásolja a továbbképzési kötelezettségemet, már ha egyáltalán számít.A második továbbképzési ciklusban 2005-2012 még el kell -e végeznem 60 órát?
Továbbá arra is kíváncsi lennék, hogy tanítóként dolgozhatnék-e a nem szakrendszerű oktatásban továbbképzés nélkül? Csak könyvtár szakkollégiumi végzettségem van, illetve a szakvizsgám alapján Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus. Válaszát előre is köszönöm.
arisztotelesz üzenete
2010.01.02. 22:09
Kérdésem:
Magyar szakos tanár taníthatja-e az etika tantárgyat gimnáziumban?
arisztotelesz üzenete
2010.01.02. 22:09
Kérdésem:
Magyar szakos tanár taníthatja-e az etika tantárgyat gimnáziumban?
pampo89 üzenete
2010.01.02. 15:59
Tisztelt Szerkesztők!!!

Először is szeretnék elnézést kérni hogy erre a kérdésre itt kerítek sort de a felsőoktatás címkénél nem tudok új üzenetet létrehozni! Problémám s következő: OKJ-s díszműkovács szakmára jelentkeznék minden ismertetőt megtaláltam csak épp intézményt ahol foglalkoznak ilyennel egyet sem! Van olyan intézmény itt Magyarországon ahol ez tanulható egyáltalán???
A válaszukat megköszönöm! Tisztelettel: Hrtyan Ákos
Balha üzenete
2010.01.01. 22:09
Tisztelt Szerkesztők!
1992-ben szereztem tanári diplomát, majd 1996-ban elvégeztem még egy tanári szakot és 1999-ben közoktatási vezetői végzettséget is szereztem. 1988-1996-ig tanítottam, majd 2004-től kerültem újra vissza a pedagógus pályára. Azóta egy gyet-en lévő kolléganő helyett vagyok határozott idejű szerződésekkel, általában évente 2-3 hosszabbítással. (2009-ben például 01.01-től 06.15-ig, majd 08.31-ig, majd 12.31-ig.) Most 2010. 06. 25-ig szóló szerződést kaptam. Első kérdésem: Jogszerű-e ez a sok néhány hónapos meghosszabbítás?
Közben 2009. tavaszán elvégeztem egy 120 órás továbbképzést (a nem szakrendszerű oktatáshoz). Azonban a 2011-ben esedékes soros előrelépésemet a mostani szerződésemben nem csökkentették a tanfolyam elvégzése miatt 1 évvel. Jól gondolom, hogy kellett volna?
És még egy probléma. Az iskola 4 pályázaton is nyert komoly összegeket, emiatt ebben a tanévben minimum 200 óra továbbképzésen kellett-kell részt vennem. Kötelezhető vagyok-e erre, azt figyelembe véve, hogy a képzések péntek délutánonként és szombat egész napokon vannak?
Megtisztelő válaszukat megköszönöm! Tisztelettel:Balhási Istvánné
czita üzenete
2010.01.01. 00:32
Tisztelt Szerkesztők!

Alapítványi középiskolában dolgozom, nem közalkalmazottként, 6 órás állásban, GYES mellett.
Mivel néhány óra még hiányozna a kötelező óraszámomhoz, a szerződésemben adminisztrációs tevékenység is
szerepel az oktatás mellett. Időközben még néhány órát kaptam, 16 órát tanítok, és e mellett osztályt is kaptam.
A kérdésem: megillet-e a 25 nap pótszabadság engem is?
Életkoromból adódóan 22 nap rendes szabadság jár, ennek java része elfogy a tavaszi, őszi és téli szünetekre.
Nyárra alig marad. Jogos lenne, ha nyáron adminisztrációs tevékenységre szinte folyamatosan beosztanának?
Ez az adminisztrációs tevékenység egyébként tanfolyami 'kliensek vadászatából' és a cég számláinak rendezéséből, beviteléből állna.

Válaszukat köszönöm!
ugyfel üzenete
2009.12.30. 13:25
Tisztelt Minisztérium!


Egy művelődési házban dolgozom már 8 éve közalkalmazottként. 2008-ban sikeres államvizsgát tettem művelődésszervező szakon. A nyelvvizsga felén már túl vagyok, de a szóbeli része még hiányzik. Kérdésem a következő lenne: besorolhat-e a munkáltatóm "F" fizetési osztályba, a nyelvvizsga letételének időbeli meghatározása mellet? Ha igen, kérem jelöljék meg a megfelelő jogszabályt, mely ide vonatkozik. Válaszukat előre is köszönöm!
amkgazd üzenete
2009.12.30. 09:56
Tisztelt Minisztérium!

Az Általános Művelődési Központ intézményének óvodájában a 75 óvodás gyermekből 3 sajátos nevelési igényű gyermek van, az iskolájában a 243 tanulóból, pedig 17.
Az óvodában 1fő óvónő a 3 SNI gyermeknek, az iskolában 3 pedagógus a 17 SNI gyermeknek heti 1-3 órában végzi a fejlesztő felkészítést. Az óvodában a gyógypedagógusi munkát az óvodavezető beosztásban lévő óvónő végzi. Az iskolában a 3 fő pedagógus nem fejlesztőpedagógus beosztásban van, különböző szaktantárgyakat tanítanak több évfolyamon a tanuló részére. A fenntartó szerint a pedagógusoknak nem jár gyógypedagógiai pótlék a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 15. §-sa alapján, mivel a pedagógusok az SNI gyermekeket fejlesztő óráikon felüli kötelező óráikon normál tanulókkal foglalkoznak, és az SNI gyermekek aránya nem éri el a 33 %-ot. A pedagógusok szerint jár nekik a gyógypedagógiai pótlék, mert a fejlesztő óráikon csak sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkoznak. Kérdésem, hogy az előbbiekben leírtak alapján az óvodai és az iskolai pedagógusoknak jár-e a gyógypedagógiai pótlék? Előre is köszönöm a választ.
Ditte21 üzenete
2009.12.29. 16:01
Tisztelt Szerkesztő!

A következő kérdésekben szeretném a segítségét kérni.
2010 márciusában a SOTE gyógyszertári asszisztensi képzést indít. A tandíj 150FT/félév és a kézés három féléves. Az ügyintéző hölgy tájékoztatott, hogy a képzés valószínűleg uniós támogatással fog indulni ezért tandíjmentes lesz, de nem mindenki számára. Kérdésemre, hogy kik kaphatnak tandíjmentességet, milyen feltételekkel és hogy hol tudok bővebb tájékoztatást kapni a támogatott képzésről már nem kaptam választ.
Az Ön segítségét kérném, hogy legyen szíves tájékoztatást adni az ügyel kapcsolatban, ugyis nem szeretnék az ügyintéző nemtörődömsége miatt ugymond lemaradni a kézpzésről. A másik kérdésem az lenne, hogy mivel tartós munkanélküli vagyok, rendelkezésre állási ellátásban is részesülök , kaphatok e képzési támogatást az munkaügyi központtól? Ez lenne az első okj képzésem.

Várom mielőbbi szíves válaszát!

Köszönöm!
A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 16:00

Tisztelt "Bigyula"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 78. §-a alapján az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.

A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető
• a nappali oktatás munkarendje, továbbá
• esti,
• levelező vagy
• más sajátos
munkarend szerint.

A felnőttoktatásban
a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.

Fentiekből következően lehetőség van egyéni felkészülés alapján is eljutni az érettségi vizsgáig. A felnőttoktatással foglalkozó iskolákkal kapcsolatos további információt a fővárosi/ megyei önkormányzat oktatási osztályától kérhet.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:58

Tisztelt "mama"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak kötelező képesítési feltételeiről. Az óvodába főiskolai végzettségű óvodapedagógus alkalmazható óvónői munkakörbe.
E főszabály alól kivételt enged a Kt. 128. § (5) bekezdése, amely szerint, ha a törvény rendelkezéseinek hatályba lépésekor (1997.) már rendelkezett legalább hét éves óvodapedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal, akkor középfokú végzettséggel alkalmazható óvodapedagógus munkakörre.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:56

Tisztelt "intermezzo"!

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 11. a) pontja értelmében:
„a) Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása
Előirányzat: 588,0 millió forint/év
A támogatást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott középiskolában megszervezett 2010. évi középszintű érettségi vizsgán résztvevők létszáma alapján, az érettségi vizsga megszervezéséhez, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13) Korm. rendelet alapján.”
Tájékoztatom továbbá, hogy a középiskolákat működtető intézményfenntartók törvényben rögzített alapfeladata a középiskolai intézményi keretek között lezajló középszintű érettségi vizsgák megszervezéséhez szükséges források biztosítása. Az intézmény fenntartójának tehát az intézményi költségvetés előkészítése során, illetve döntései meghozatalakor terveznie kell a lehetséges költségekkel, hiszen az érettségi vizsga a közoktatás része.
Mindezek értelmében a megjelent költségvetési törvény szerint az idei évhez hasonlóan zajlik le a középszintű érettségi vizsgák iskolai és fenntartói feladataihoz történő hozzájárulás igénylési menete, a központi költségvetés az idei évben is biztosít támogatást az érettségi vizsgák lebonyolításához.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:52

Tisztelt "jujiabf1"!

A szabadság kiadásának rendjét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 134. § és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 11. §-a határozza meg.
A Mt. 134. § (1) –(2) bek értelmében:
„(1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.”
A Vhr. 11. § (1)-(2) bek. szerint:
„(1) A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.
(2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.”

Az idézett jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával és értelmezésével megállapítható,hogy a munkavállaló, így a pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógus is alapszabadsága és nem évi rendes szabadsága ¼-ével rendelkezik.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:38

Tisztelt "550428fanni"!

A végkielégítésre való jogosultság és mértékének megállapításánál, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 37. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni.
Eszerint:
„(4) ….. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál – az áthelyezést kivéve – nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt….”.
Ennek megfelelően korábbi közalkalmazotti jogviszonyait csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha áthelyezéssel szűntek meg, és azok között az ún. áthelyezési lánc sem szakadt meg. A végkielégítés mértékét a Kjt. 37. § (6) bekezdése tartalmazza.
A felmentési idő mértékét – a jogviszonyok megszűnése módjától függetlenül – a közalkalmazotti jogviszonyok tartama alapján kell meghatározni [Kjt. 33. §, 87/A. § (1) bek.].

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:35

Tisztelt "casio68"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak kötelező képesítési feltételeiről. Informatika oktatására informatika tanári végzettséggel és szakképzettséggel alkalmazható pedagógus.
Az ECDL vizsga illetve az informatikus könyvtáros végzettség és szakképzettsége nem tanúsít pedagógus végzettséget, ezért nem oktathatja az informatika tantárgyat.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:33

Tisztelt "kistérség"!

A pedagógusok kéthavi időkeretének kiszámítását a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. mellékletének II./6. pontja szabályozza. A pedagógiai szakszolgálatban dolgozó pedagógusok időkeretének kiszámításával kapcsolatosan figyelembe kell venni a 11. pont rendelkezéseit is. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával, azaz a közvetlen foglalkozással kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.
Amennyiben a gyermek, tanuló nem jelenik meg a megbeszélt foglalkozáson, a fenti rendelkezések szerint a tanórát nem lehet elszámolni. Ha az órát más időpontban nem lehet pótolni, a kéthavi időkeretben valóban mínuszként jelenik meg. A pedagógus illetményét azonban akkor sem lehet csökkenteni, ha a kéthavi időkeret teljesítménymutatója negatív. Túlóradíj viszont csak a kéthavi időkeret teljesítése után fizethető.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:30

Tisztelt "ksai"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 90. §-át alkalmazni kell a közalkalmazotti jogviszonyban is. E szakasz (2) bekezdés e) pontja szerint:
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
Az Mt. 138 § (5) bekezdése szerint kötelező a munkavállaló részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani:
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:26

Tisztelt "ilem"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) rendelkezései értelmében a tanuló joga, hogy igénybe vegye a napköziotthoni, tanulószobai ellátást (11. § (1) a) pontja).
A napközis és tanulószobai foglalkozás az ún. tanórán kívüli foglalkozás körébe tartozik. Az iskola ezeket a tanulók igényei szerint szervezi meg.
A közoktatási törvény 53. § (3) - (4) bekezdése kimondja, hogy az iskola a szülő igénye alapján köteles a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. Ezeket úgy kell megszerveznie, hogy „a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.”
Ha a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat nem saját maga oldja meg a gyermekek szállítását, akkor meg kell térítenie a kötelező felvételt biztosító óvodába és iskolába való utazás költségeit, illetve szükség esetén kísérőről kell gondoskodnia. Erről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 91. § (9) bekezdése rendelkezik.
Fentiek értelmében a napközi, a tanulószoba megszervezése a szülői igényekhez igazodva az iskola számára jelent kötelezettséget, a tanuló számára ennek igénybevétele jog, lehetőség. Ha a kötelező felvételt biztosító iskoláról van szó, az önkormányzat kötelessége gondoskodni a tanulók utaztatásáról, vagy úgy, hogy saját erőből oldja meg, vagy úgy, hogy fizet annak, aki ezt a feladatát ellátja.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:21

Tisztelt "imizsu"!

A tanítási napok kiszámításával kapcsolatosan szíves tájékoztatásul közöljük a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit:
52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év - a tanév rendjében meghatározottak szerint - februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 26. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti
(2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:18

Tisztelt "t.magdolna"!

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a beiskolázási tervbe valóban az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. Az R. 6. §-ának (6) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet. Mindezzel összefüggésben munkaügyi vita kezdeményezhető.
Az R. 1. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.
Tekintettel arra, hogy a beiskolázási terv évente kerül elkészítésre, az abba való felvételt is évente kell kezdeményezni, a közoktatási intézményben meghatározott ütemezés szerint, úgy, hogy a március 15-ei határidő tartható legyen. Kérdés, hogy tanulmányai utolsó félévét mikor kezdte meg. Mivel a beiskolázási terv egy évre készül, ezért minden félév elején nem kell kérelmezni az abba történő felvételt, csupán egyszer, az év elején. Amennyiben Ön a 2009. évi beiskolázási tervben szerepelt, akkor a 2009 szeptemberében kezdődő félévre nem kellett külön és újra kérnie a felvételét.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

  
 8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok