2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  
  
Schosche üzenete
2010.02.09. 14:54
Tisztelt Varga Mária Beáta!
Köszönöm válaszát, de sajnos még mindig nem egyértelmű számomra a fizetési besorolás lehetséges módozata.
További kérdésem: pedagógiatanár mesterszak elvégzése után az általános iskolában alsótagozaton tanító pedagógus mikor sorolható "J" fizetési osztályba? Tehát be kell-e sorolni vagy sem ebbe a kategóriába?
Tisztelettel:Schosche
drbea üzenete
2010.02.08. 22:57
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta Főosztályvezető-helyettes Asszony!
Középiskolában tanító tanár vagyok. Az első diplomám általános iskolai tanári végzettség.Ezt követően elvégeztem a közoktatásvezetői szakot, mely szakvizsgaként beszámításra került, így lettem "F"-ből "G" kategóriás. Tavaly elvégeztem a mesterszakot. Munkáltatóm "H" kategóriába sorolt.
Kérdésem a következő: Helytálló-e a "H" kategóriába való besorolás, nem vagyok jogosult az"I" kategóriára?
Tudomásom szerint a "H" kategória az egyetemi besorolás, így nem látok különbséget a már megszerzett szakvizsga miatt.
Munkáltatóm arra hivatkozik, hogy a szakvizsgát hamarabb szereztem, mint az egyetemi végzettséget.Van ilyen időrendi szempont? Újra meg kellene szereznem ugyanazt a szakvizsgát, amit már egyszer megszereztem, hogy "I" kategóriába kerüljek?
Amennyiben jogosult vagyok az"I" kategóriába való besorolásra, kérem ismertesse velem a vonatkozó jogszabályt az érvelés elősegítéséhez.
Köszönöm a segítségét!
Tisztelettel: "tanci"
orsineni üzenete
2010.02.08. 21:24
Arra vonatkozóan szeretnék tájékoztatást kérni, hogy az abszolutórium (bolognai rendszer bevezetése előtti) megszerzése után mennyi idő áll rendelkezésre az államvizsgáig. Köszönöm.
petoa üzenete
2010.02.08. 14:18
Tisztelt Szerkesztőség!

2012-ben fogok érettségizni, de már ebben az évben fakultációt kell választanom, lehetőleg az érettségi tantárgyaim alapján. Időszűkében fontosnak érzem a kérdésem, ezért fordulok megbízható forráshoz. Mennyi az esélye annak, hogy 2-3 éven belül bevezetik, hogy egy természettudományos tárgyból kötelező az érettségivizsga tétele? A pontátszámítási rendszert is egyik évről a másikra változtatták meg, gondolom sokminden változhat a közeljövőben is.

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Tisztelettel: petoa
ksai üzenete
2010.02.08. 11:54
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta Főosztályvezető helyettes Asszony!

Prémium éves programban dolgozó munkavállaló hiányzása esetén kell-e változásjelentésen jelenteni.
Táppénz esetén orvosi igazolást kérünk a munkavállalótól (Táppénz nem jár nekik, így táppénzes papírt sem hoznak.).

A válasz azért is fontos, mert a gazdasági egység jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást munkabérükből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért.

Várom mielőbbi visszajelzésüket!

Köszönettel: ksai
ibikota üzenete
2010.02.08. 09:44
Tisztelt Szerkesztőség!
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!

Köszönöm kimerítő válaszukat.

Tisztelettel: "ibikota"
gyógypedagógus üzenete
2010.02.08. 08:23
Tisztelt Csillag Márta !
Köszönöm a kérdésemre adott választ.
Chleopathra üzenete
2010.02.07. 21:45
Tisztelt Minisztérium!

Olvastam a BKV sztrájk idejére kiadott állásfoglalásukat. Szeretném tudni, hogy abban az esetben hová tudok fordulni, ha az én gyermekem esetében szerintem ezt nem tartották be. Konkrétan az történt, hogy igazolatlannak tekintették azokat a napokat, amikor a gyermekem nem tudott bemenni a sztrájk miatt az iskolába. Azzal a felkiáltással, hogy miért nem gyalogolt el az iskoláig (a távolság több kilométer). Amikor ennek hangot adtam, akkor azt mondták, hogy igazoljam én azokat a napokat. Ezek után közölték a gyerekkel, hogy azt sem fogadják el, mert mire ezeket a köröket lefutottuk, addigra eltelt 1 hét, és plusz még osztályfőnöki intőt is fog kapni a gyerek. Miután kinyomtattam a honlapról az állásfoglalást közölték, hogy elfogadják az én igazolásomat, de az osztályfőnöki intőt azért megkapja a gyerek. Szeretném tudni, hogy milyen fórumon tudok panaszt tenni az iskola ellen. Sajnos nem ez az egyetlen probléma az iskolával. A tanárok önhatalmúlag változtatják az órarendet, mert "Nincs kedvem hétfőn reggel első órára bejönni!" Szabadságra mennek, ha úgy tartja kedvük. Betegség esetén nincs szaktanári helyettesítés, sőt semmilyen helyettesítés sincs. Várom válaszukat!

Tisztelettel: Faragó Krisztina
zoli69 üzenete
2010.02.07. 17:39
Tisztelt Minisztérium,

Az oktatási törvényben az szerepel, hogy egyes modulok oktatásához megfelelő tanári szakkal lehetséges.

A modulok bevezetésétől tíz évig az adott iskolában oktatásra jogosító diplomával (tetsz. szak esetén) oktatható.

Az etika tantárgy esetében mi minősül megfelelő szaknak.
Integrálható-e adott esetben az etika tantárgy pl. a filozófia tantárgyba?

Köszönettel: Borbély Zoltán
tom21 üzenete
2010.02.06. 14:28
Tisztelt Minisztérium!
2010 évben érettségizem. Az OKTV által meghirdetett Rajz és vizuális kultúra tantárgyból eljutottam a harmadik fordulóig (döntő). Régebben a jó helyezést elért tanulók érettségit kaptak eredményükért. Ez évben ha jó eredménnyel végzek a versenyen jár-e az idén is érettségi?
Tisztelettel egy érdeklődő diák
kingdavid üzenete
2010.02.05. 23:04
Tisztelt Szerkesztő!
Egy nagyon fontos kérdésem lenne. Hallottam, hogy bizonos feltételek mellett az egyetemre való pontszámításba lehet úgymond "segélypontokat" kapni nagycsaládosoknak. Nagyon érdekelne, hogy milyen körülmények között és mennyi pontot kaphatnék én, mint 7 tagú család tagja. Ha vagyoni szintekhez van kötve a dolog, kérem arról is amennyire lehet, részletesen tájékoztasson, hogy megfelelő döntéseket hozhassak az érettségire és felvételire való jelentkezéskor.
Nagyon köszönöm előre is!
A Szerkesztők üzenete
2010.02.05. 14:07
Tisztelt "ibikota"!

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) legutóbbi módosításával beiktatott átmeneti szabályai értelmében a 2009/2010. tanév második félévében és a 2010/2011. tanév első félévében a központi költségvetés által biztosított támogatásból a rendelet hatálybalépésekor a felsőoktatási intézményben már megkezdett tanulmányokkal összefüggő kiadások támogathatók, egyéb esetekben a továbbképzéssel összefüggő, az R. 16. § (4) bekezdésében foglalt költségekhez és kiadásokhoz a közoktatási intézmény, illetve a fenntartó saját forrásaiból és az R. 21/A. § b) pont szerinti forrásból lehet hozzájárulni (21/A. § c) pont). Az idézett rendelkezés azt jelenti, hogy 2010-ben a központi költségvetés által biztosított támogatásból csak a 2009-ben vagy azt megelőzően felsőoktatási intézményben megkezdett pedagógus-továbbképzésnek minősülő képzések finanszírozhatóak.
A szóban forgó költségvetési támogatás egyébként a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 12. b) pontjában meghatározott központosított előirányzat. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira vonatkozóan az oktatási és kulturális miniszternek 2010. március 15-éig rendeletet kell alkotnia. Javasolom ezért, hogy kísérjék figyelemmel a közeljövőben megjelenő jogszabályt, hogy az intézményük fenntartója tudja igényelni a támogatást.
A levelében konkrétan említett közoktatás vezetői szakirányú továbbképzés a fentiekben jelzett kritériumoknak (pedagógus-továbbképzésnek minősül, felsőoktatási intézményben folytatja, 2009-ben vagy azt megelőzően megkezdte) megfelel. Tehát, ha Ön szerepel az intézmény 2009., illetve 2010. évi beiskolázási tervében és a tanulmányokat valóban folytatja, akkor az intézmény fenntartója tud majd igényelni ennek finanszírozásához kiegészítő támogatást.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.05. 14:05
Tisztelt "Fülig"!

A Tisztaszoftver programról szóló megállapodás a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ (EKK) és a Microsoft között jött létre. A programnak önálló honlapja (www.tiszatszoftver.hu) van, ahol megtalálható az EKK munkatársainak az elérhetőségei. Az EKK megindította a közbeszerzési eljárást, amelynek eredményes lezárultát követően lehet szó a program meghosszabbításáról.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.05. 13:58
Tisztelt "donci"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 19. §-ában foglaltak szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a tanítás módszereit megválassza, továbbá értékelje és minősítse a tanulók teljesítményét. Ennek során figyelembe kell vennie a helyi dokumentumokat.
A tanulói teljesítmények értékelésének és minősítésének elveit, alkalmazott formáit a helyi pedagógiai program, illetve annak részét képező helyi tanterv tartalmazza. Ebben megfogalmazhatók a témazáró dolgozatok elbírálásával, illetve az érdemjegyek osztályzattá váltásával kapcsolatos előírások is. A szülőknek jogában áll mindkét dokumentumba betekinteni, a tanulókkal szemben támasztott helyi követelményeket, értékelési, minősítési elveket megismerni.
Ha a tanuló értékelése és minősítése nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik, az iskola döntése ellen a törvény 83. §-ában foglaltak szerint eljárás indítható. Az eljárást megindító kérelmet az intézmény fenntartójához kell benyújtani.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.05. 13:48
Tisztelt "gyógypedagógus"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 102. § (2) c) pontja értelmében a fenntartó határozza meg az adott nevelési évben indítható iskolai osztályok számát, továbbá meghatározott esetekben ő engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. E szerint a fenntartó engedélyezheti a maximális létszám túllépését.

a) 20 %-kal, ha az adott évfolyamon legfeljebb két osztály van, továbbá az osztályok számától függetlenül a tanítási év során akkor is, ha új tanuló felvételére, átvételére kerül sor. Ha oktatásszervezési okok indokolják, és az intézkedéssel az iskolai közösségek (iskolaszék, diák és szülői szervezetek) is egyetértenek, akkor további 10 %-os túllépést is engedélyezhet a fenntartó
b) ha az adott évfolyamon az osztályok száma kettőnél több, a maximális létszám 10 %-os túllépésére adhat engedélyt.

A közoktatási jogszabályokban nem talál létszámminimum-meghatározást, csupán átlag- és maximális létszámokat. Annak eldöntése, hány tanulótól indít önálló osztályt egy fenntartó, a helyi adottságoktól függ, az azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy finanszírozás szempontjából mindenképpen az a legkedvezőbb számára, ha az átlaglétszámhoz közelít a tanulók száma. A költségvetési törvény sem gyermeket, tanulót finanszíroz, hanem feladatot.
A közoktatás finanszírozása 2007. szeptember 1-jét megelőzően gyermekenkénti, fajlagos támogatás alapján került meghatározásra, s amennyiben az adott fenntartó a jogcímekben lévő feltételeket teljesíteni tudta, igénybe vehette a támogatást.
2007. szeptember 1-jétől azonban az óvodai neveléshez és az iskolai oktatáshoz is az ágazati törvényben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek szerint számított teljesítmény-mutató után jár normatív támogatás. A teljesítmény-mutató meghatározásánál az óvodai csoportokra, az iskolai évfolyamcsoportokra meghatározott átlaglétszámok, a gyermekek, tanulók heti foglalkoztatási időkerete, a pedagógusok heti kötelező óraszáma vehető figyelembe.
A közoktatási törvény 102. § (9) bekezdés b) pontja azt is kimondja, hogy a fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
 

 

V. Andrea üzenete
2010.02.04. 22:27
Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
1. matematika történelem matematika magyar ének
2. kémia rajz tánc és dráma történelem német
3. magyar német magyar fizika magyar
4. biológia fizika német német osztályfőnöki
5. orosz testnevelés biológia földrajz testnevelés
6. orosz földrajz kémia matematika
7. informatika testnevelés
8. informatika testnevelés
Tisztelt Szerkesztő!
Mivel sok a kivétel és félreértehő így megkérdezném, hogy a fenti órarend megfelelő-e a 10. osztályban? Heti 34 óra átlag 6.8. Látható, hogy két napon is 8 órát tanulnak. Ezek kötelező órák. "Szabadon válaszott" csak a korepetálás.
V. Andrea üzenete
2010.02.04. 21:08
Tisztelt Szerkesztők!
Fiam a szakközépiskolában második félévkor megbukott irodalomból. Természetesen felelőségem mint szülőnek megkérdőjelezhetetlen. Családunk normál család, gyermekem nem deviáns, a magatartásával az iskolában nincs komolyabb probléma. Mivel az ellenőrzőbe a jegyeiket már maguknak kell beírni így fordult elő, hogy az irodalom jegyekről nem kaptam kellő tájékoztatást.
Véleményem szerint a pedagógusnak, ha már 18 év a tankötelezettség ellenőriznie kellene, hogy a jegyek a szülő által szignózva vannak-e.
Kérdésem az lenne, hogy az osztályfőnöknek vagy a szaktanárnak nem lett volna kötelessége még a menthető "állapotban" a szülőt írásban vagy telefonon megkeresnie, hogy a gyermekkek komoly gondok vannak? Ez csak a pedagógus lelkiismeretére van bízva, vagy valamely paragrafus kimondja, hogy a pedagógus köteles a szülőt tájékoztatni a kirívó eseményekről?
Válaszukat köszönöm: V. Andrea
mr_stinson üzenete
2010.02.04. 17:56
Tisztelt Szerkesztőség!

Szeretnék kérdést/segítséget kapni az alábbi "problémámra".
Középszintű érettségit tettem angol nyelvből, osztályozóm is meg van, és az iskolánkban a Tanári Közösség szerint még be kell járnom angol nyelvórákra. 13. évfolyamos diák vagyok és NYEK-s. Tudomásom szerint, ha valaki egy adott tantárgyból leteszi az érettségit és az osztályozó vizsgát is, akkor utána nem köteles bejárni az adott tantárgy óráira. Lehet én tévedek, nem ismerem az oktatási törvényeket, de kérném segítségüket az imént leírt "problémámra"!

Tisztelettel: Barney Stinson
HJanosne üzenete
2010.02.04. 13:48
Tisztelt Szerkesztők!

Pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Az egyik kollégánk 1994-ben szerzett egyetemen tanári diplomát.
2002-ben egy továbbképzésen megszerezte a 120 pontot.
Az lenne a kérdésem, hogy a következő 120 pontot mikor kell megszereznie.
Honnan kezdődik az újabb 7 éves ciklus?
/Ha a diploma megszerzésétől számított 7 évig nem kell továbbképzésben részt venni, akkor ez nála a 1994-2001-es időszak. A következő 7 év - az én értelmezésem szerint - 2001-2008. Ebben az időszakban (2002-ben) megszerezte a 120 pontot. Az újabb 120 pontot tehát a 2008-2015-ben kellene megszereznie./
A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben leírt 7 évenkénti továbbképzést én így értelmeztem. Azt kérném, hogy ne a törvény idézésével, hanem a FENTI PÉLDA DÁTUMAINAK A HELYESBÍTÉSÉVEL (hogy hogyan követik egymást a 7 éves továbbképzési ciklusok) javítsanak ki, ha tévedek.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Tisztelettel: Harsányi Jánosné
hataztan üzenete
2010.02.03. 19:28
Azt szeretném megkérdezni, helyes-e, ha a középszintű szóbeli érettségi tételeit a következőképpen kapták meg a tanulók: 1. Petőfi Sándor, 2. Arany János ....Várom mielöbbi válaszát!
A Szerkesztők üzenete
2010.02.03. 16:06

Tisztelt "kuno"!

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a következőképpen rendelkezik a tanuló értékeléséről, illetve minősítéséről:
70. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Nem gondolnánk, hogy a tanuló minősítését merev matematikai szabályok szerint lehet, vagy kellene elvégezni, a minősítés ugyanis nevelési szempontokat is magában foglal. A törvény általános útmutatást ad, alkalmazása során a tanár egyénisége is érvényre jut. Elgondolkodtató, hogy fél évi minősítésnél a tanár két, ráadásul szélsőségesen eltérő osztályzat alapján, az átlagértéktől lefelé eltérve kívánja az érdemjegyet kialakítani. Az is elképzelhető, hogy egy kitűnő tanulóról van szó, akinek valamilyen okból becsúszott egy rosszabb érdemjegye. Annak alapján, amit levele tartalmaz, ezt az eljárást nem mernénk humánusnak nevezni. Figyelmébe ajánlom a közoktatási törvény fentebb idézett 7§. §-ának (4) bekezdését, melynek alapján a tanári kar bizonyos esetekben felülbírálhatja a tanár döntését.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.02.03. 15:50
Tisztelt Nagy Tibor!

Leveléből nem derül ki, hogy az iskolai rendszerben vagy felnőttképzésben kíván oktatóként részt venni.

Az iskolai rendszerű szakképzés alkalmazási feltételeit főszabályként a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: tv. (továbbiakban: Kt.) 17. §-a határozza meg. A hivatkozott bekezdés szakközépiskolában, szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget és szakképzettséget, a gyakorlati képzést végző pedagógusnak pedig a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget ír elő.

További lehetőséget a Kt. 127. § (2), (3), (4) bekezdése biztosít.
E bekezdések alapján szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre - az elméletigényes szakmai képzés kivételével - középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha a feladatot felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógussal nem tudják ellátni. Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható szakközépiskolában, továbbá - elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak oktatására a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember. Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik.

Tekintettel arra, hogy leveléből nem derül ki, hogy a műszaki informatikus szakmai képzettsége az OKJ szerinti középfokú szakmai képzettség, vagy felsőoktatásban szerzett felsőfokú végzettség és szakképzettség, továbbá az sem, hogy mérnöki oklevele milyen szakirányú, kérdésre nem áll módomban egyértelmű választ adni.
Remélem azonban, hogy oklevelei ismeretében a törvény adta lehetőséget fenti kifejtése alapján megtalálja a megfelelő megoldást.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.03. 15:46
Tisztelt "Napraforgo"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 45. § (2) alapján az iskola pedagógiai programot, annak részeként a Nemzeti alaptanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ajánlott kerettantervek közül választ.
A Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület esetében meghatározza az egyes évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, a fejlesztési feladatokat.
Az iskolák tantárgyi rendszerűket a műveltségi területek figyelembevételével helyi tantervükben határozzák meg. Az intézmény a helyi tantervében a magyar nyelv és irodalom tantárgyat egy tantárgyként is meghatározhatja, és ebben az esetben egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.
Tájékoztatom, hogy az intézmények pedagógiai programja nyilvános dokumentum, ezért biztosítani kell minden érdeklődő számára a hozzáférést.
Tájékoztatom továbbá, hogy kérdésében hivatkozott 4/2001. (I. 26.) OM rendeletet a 118/2008. (V. 28.) Kormányrendelet hatályon kívül helyezte.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.03. 15:42
Tisztelt "nagyroberto"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján tagozódnak fizetési osztályokba. Tehát csak olyan végzettség és szakképzettség alapján lehet a közalkalmazott pedagógusokat is besorolni, amelyet az általuk betöltött munkakörhöz a vonatkozó jogszabály, jelen esetben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) előír, és amelyhez kapcsolódóan a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) melléklete a besorolást lehetővé teszi.
A gyógypedagógus munkakörben a Kjt. vhr. melléklete szerint – pedagógus-szakvizsgával rendelkező közalkalmazott esetében – „G” fizetési osztályig történő besorolás lehetséges (kivéve a Magyar Tudományos Akadémia tagjait). Amennyiben Ön pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, és gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatják, a „G” fizetési osztályba történő besorolás a jogszerű, tehát „F” fizetési osztályt nem lehet megállapítani az Ön számára. Minderről a Kt. 128. §-ának (8) bekezdése rendelkezik a következők szerint: „Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni.”
Itt szükséges megjegyezni, hogy jelenleg áll előkészítés alatt a Kjt. vhr. módosítása, amely várhatóan hamarosan megjelenik. A tervezett módosítás értelmében a gyógypedagógus munkakörben is lehetővé válik a „H”, illetve „I” fizetési osztályba történő besorolás.
Amennyiben Ön a munkakör módosítását tartalmazó kinevezés-módosítást aláírta, akkor azt csak abban az esetben támadhatja meg, ha tévedésben volt, illetve megtévesztették, vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá az elfogadásra. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) minderről a következőképpen rendelkezik:
„7. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2) A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt.
(3) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Ezt követően az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben, ha a fél a saját jognyilatkozatát kívánja megtámadni.”
Amennyiben Ön egy adott munkakör betöltéséhez nem rendelkezik megfelelő, a Kt.-ben előírt végzettséggel és szakképzettséggel, akkor az erre vonatkozó kinevezés jogszabályba ütköző, amely semmisséget von maga után (Mt. 8. § (1) bekezdés).
A semmis megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha az Mt. eltérően nem rendelkezik -, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni. A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni (Mt. 8. § (2)-(3) bekezdés).
A kinevezés-módosításhoz külön indokolást nem szükséges fűzni, arra ugyanakkor természetesen nincsen lehetőség, hogy visszamenőleges hatállyal módosítsák a kinevezést.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.03. 15:31
Tisztelt "Schosche"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Kjt.) 61. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak. A fizetési osztályok megállapításánál a törvény a közalkalmazott által betöltött munkakör képesítési követelménye szerinti képzettséget veszi alapul. A fizetési osztályokba történő besorolásra kizárólag az adott munkakörre előírt iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség alapján kerülhet sor.

A Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) melléklete rendezi az egyes fizetési osztályokba tartozó közalkalmazotti munkaköröket. Ennek megfelelően a közoktatási intézményben tanító munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott „F”,”G”,”J” fizetési osztályba sorolható.

A felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. Amennyiben tehát Ön a pedagógia mesterszakot elvégzi, egyetemi szintű végzettséggel fog rendelkezni.

A jogszabályok szerint a közalkalmazottat minden esetben a munkakörhöz jogszabályban előírt iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, doktori cím, tudományos fokozat alapján kell besorolni, így a munkáltatónak azt kell vizsgálnia, hogy a közalkalmazott által betöltött munkakörhöz a jogszabály milyen követelményt határozott meg. Az osztályba sorolásnál nem szempont, hogy a közalkalmazott hány főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik.

Tekintettel arra, hogy a tanítói munkakörhöz a jogszabály nem ír elő egyetemi szintű végzettséget, Ön nem sorolható „I” fizetési osztályba, még akkor sem, ha egyetemi szintű végzettséggel rendelkezik.

Figyelmébe ajánlom a Vhr. 14/A. § (2) bekezdés b) pontját, mely szerint a kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban, ha az óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógiai, nevelőtanári, szakképzettséggel rendelkezik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

bmartus üzenete
2010.02.03. 15:12
Tisztelt Szerkesztők!
Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az általános iskolai magántanuló nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részesül? Ugyanis ezt az indokot kaptam az intézmény igazgatójától a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre igényelt iskolai étkeztetés elutasításában. Milyen jogok illetik meg a magántanulót abban az iskolában ahol a tanulói jogviszonya fenn áll?
Várom válaszukat.
Tisztelettel: B. Márta
ujvarizsuzsa üzenete
2010.02.02. 19:00
Tisztelt Fórum!
Szeretnék érdeklődni, hogy a Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottságot hol lehet elérni, hogy további információkat kaphassak az általuk kiállítható bizonyítványról. (A Kt. 127. § (1) bekezdés d) pontja említi e bizottságot, mint ahogy arról korábban tájékoztatott a Közoktatási Főosztály e-mailben való megkeresésemre.)
Előre is köszönöm segítségüket.
Ujvári Zsuzsanna
A Szerkesztők üzenete
2010.02.02. 14:35
Tisztelt „laci12”!

Amennyiben Ön tanulói jogviszonyban áll egy középiskolával, jelentkezését (kivétel, ha az iskola adott vizsgatárgyból nem szervez érettségi vizsgát) - középszintű vizsga esetén - a vizsgabizottságot működtető intézménybe nyújthatja be. Emelt szintű érettségi vizsga esetén az Oktatási Hivatal szervezi az érettségi vizsgákat, tehát ebben az esetben – ha szakközépiskolája nem kijelölt intézmény – valószínűleg a Hivatal által kijelölt, lakóhelyéhez legközelebbi intézményben tehet érettségi vizsgát.
Mivel Ön a nappali oktatás munkarendje szerint tesz érettségi vizsgát középiskolájában, az intézmény igazgatója jelöli ki az imént említett vizsgabizottságot, illetve annak összetételét. Amennyiben az iskolában érettségiztethet másik kémiatanár is, abban az esetben az igazgatónak joga van arra, hogy őt jelölje ki a vizsgabizottság tagjának. A leírtak értelmében tehát fordulhat kérésével az intézmény igazgatójához, azonban nincs számára kötelező érvényű szabályozás a kérés teljesítéséhez.
Tájékoztatom továbbá, hogy tanulói jogviszony megszűnése után van lehetősége a Hivatalnál történő jelentkezésre (akár közép-, akár emelt szintű vizsgáról van szó), amelynek értelmében a Hivatal jelöli ki az érettségi vizsga helyszínét, és időpontját. A tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsga már vizsgadíjköteles. Azonban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. § 1. bekezdésének b) pontja értelmében a tanulói jogviszony fennállása alatt ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás az érettségi vizsga.
Minden fontos, érettségivel kapcsolatos információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oh.gov.hu/erettsegi_vizsgak 

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.02. 14:28
Tisztelt „tore”!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) az érettségi vizsga bizottságára vonatkozó 13. § (3) bekezdése értelmében vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében, ha a Kt. másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
- az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
- középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári
- szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet (pl.: informatikai alapismeretek), valamint a szakmai alapozó ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség és szakképzettség.

Fentiek alapján az informatika tantárgy tanításához a középiskolában egyetemi szintű informatika szakos tanári végzettségre és szakképzettségre van szükség. Ugyanez szükséges az érettségi vizsgán a kérdező tanári feladatok ellátásához is. Ön csak olyan tantárgyból érettségiztethet a szakközépiskolában, amelyet a Kt. 17. §-ának (1) bekezdése alapján taníthat, tehát szakmai elméleti tantárgyakból.
Az informatika tantárgy tanítására Ön vélhetőleg a Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján jogosult. Tekintettel azonban arra, hogy az R. 13. §-ának (3) bekezdése a Kt. 17. §-ának (1)-(3) bekezdéseire mereven hivatkozik vissza, nincs lehetősége arra, hogy informatika tantárgy érettségi vizsgáján kérdező tanár legyen. Ehhez arra van szükség, hogy elvégezze az informatika tanári mesterképzést, és mesterfokozatot szerezzen.

Másik kérdésére vonatkozóan: Önnek téves az információja ezzel kapcsolatbna, mivel a műszaki szakoktató (informatika) főiskolai végzettséggel jelentkezhet a tanár-mérnöktanár (mérnök informatikus) mesterképzési szakra. Három intézményben indul: Budapesti Műszaki Főiskola (Óbudai Egyetem), Dunaújvárosi Főiskola, Széchenyi István Egyetem.

Üdvözlettel:
Közoktatási Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.02. 14:23
Tisztelt „koltai2003”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. §-a értelmében a közalkalmazottnak jubileumi jutalomként – a figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonyok mértékétől függő összegű – illetmény jár. Az illetmény a fizetési osztály és fizetési fokozat alapján megállapított garantált illetményből, a további szakképesítésért járó illetménynövekedésből és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészből tevődik össze.

Tekintettel arra, hogy a pótlékok, így a vezetői pótlék sem minősül illetménynek (Kjt. 85. § (9) bekezdés i) pont), azt a jubileumi jutalom mértékének meghatározásakor nem lehet számításba venni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

  
 5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok