Tisztelt "emeseamalia"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 39. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el és az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé (közoktatásról szóló törvény 40. § (1)-(4) bekezdések). Az eljárásban a szülői szervezet, óvodaszék – a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata nyilvános dokumentum, tehát annak elérhetőségéről intézményi szinten rendelkezni is kell.
A szervezeti és működési szabályzatban határozhatók meg azok a közoktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező a közoktatási intézmény valamennyi dolgozója, a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülők, valamint a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek részére.
A nevelési-oktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzat előírásaink meghatározásakor az intézmény alapfeladatellátási kötelezettségét és a gyermek mindenek felett álló érdekét kell, hogy szem előtt tartsa.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 6. § értelmében, a költségvetési szerv (jelen esetben az óvoda) az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára az alapító szerv határozza meg és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyon használatát. A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját - törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal – (a fent is hivatkozott) szervezeti és működési szabályzat állapítja meg azzal, hogy a szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell meghatározni.
A költségvetési szerv nem gazdasági vállalkozás, hanem közfeladatok megvalósítására rendelt - a közfeladatot meghatározott feltétel- és szabályrendszerben ellátó - szervezet. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 7. § d) pont arról is rendelkezik, hogy vállalkozási tevékenység a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül (irányadó jogszabály: az 1996. évi LVII. törvény).
Az Ön panaszlevelében leírtak alapján, az adott költségvetési szervben történő árusítás, értékesítés, a fent hivatkozottakon túlmenően adójogi és munkajogi kérdéseket is felvethet.
A közoktatásról szóló törvény 16.§ (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra), amely a kötelező óraszámból (a gyermekekkel közvetlen foglalkozással összefüggő, valamennyi tevékenységet magába foglaló időből ), valamint a foglalkozáson kívüli időre eső óraszámból tevődik össze. A közoktatási törvény 3. számú melléklet II. 9. pont rendelkezését figyelembe véve, a teljes rendes munkaidő az óvodában, a gyermekekkel közvetlen foglalkozással összefüggő, valamennyi tevékenységgel le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így óvodában különösen: felkészül a következő napi tevékenységekre, előkészíti azokat, meghatározott rend- vagy szükség szerint a szülők részére fogadó órát szervez, vezeti a gyermekek személyiségfejlődéséről szóló dokumentumokat, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, a gyermekek felügyeletének ellátásában, a gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében, részt vesz a nevelőmunkával összefüggő szakmai programokon-bemutató foglalkozáson, munkaközösségi programokon, értekezleteken stb., de az óvoda alapfeladatát tekintve, az árusítás semmiképpen sem tartozhat a munkakörébe.
A fentiekre való hivatkozással javasoljuk, hogy a panasz tárgyában mihamarabb forduljon az óvoda fenntartója felé.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes