Nemzeti Erőforrás Minisztérium

A következő két kérdésben kérem a segítségüket:
Aki fizika-technika tanári szakos főiskolai diplomával + gazdaságinformatikus egyetemi végzettséggel rendelkezik, az taníthat-e általános iskolában informatika tantárgyat?
Alapfokú művészetoktatás keretében színművészeti ágban taníthat-e beszédgyakorlatot, színjátékot, vers és prózamondó tantárgyakat az, aki főiskolai magyar tanári szakos diplomával rendelkezik?
Köszönöm a gyors választ!

Kedves Fórumozók!

Amennyiben van köztetek, olyan, aki végzős középiskolás és/de legalább elmúlt már 18 éves, ahhoz lenne pár kérdésem, nagyon FONTOS, aki tud segíteni legyen olyan szíves írjon erre a címre: naomipapp@citromail.hu

Üdv: Almacsutka

Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdésem lenne: főiskola levelező tagozatára, költségtérítéses képzésre járó hallgató jelentkezhet-e középiskola szakképző évfolyamára. Azaz lehet-e egy diáknak egyszerre tanulói és hallgatói jogviszonya párhuzamosan?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!

A segítségüket szeretném kérni az alábbi kérdésben.
Én egy alapítványi óvodában dolgozom és arra lennék kíváncsi hogy én most közalkalmazott,vagy egyszerű munkavállaló vagyok?
A munkáltatóm azt mondja hogy a munka törvénykönyve vonatkozik ránk,nem pedig a közalkalmazotti törvénykönyv.
Azért lenne számomra fontos megtudni ezt az információt,mert nem akarják megadni nekem a közalkalmazottaknak járó pedagógusi pótszabadságomat,ami ha jól tudom 25 nap a meglévő 21 nap mellé.
Tegnap adtam be a felmondásomat a munkahelyemen és szeretném biztosan tudni,mert ha mégis közalkalmazott vagyok akkor esetleg a Munkaügyi Bíróságon követelhetném a tavalyi évről elsikkadt szabadságaim után járó ellentételezést és tisztában lennék az erre az évre időarányosan járó szabadságaim számáról.
A munkaadóm fenyeget hogyha kitudódik a munkatársaim számára az a tény hogy felmondtam,akkor megvonja tőlem az időarányosan járó szabadságom kifizetését,vagy kiadását.
Számomra ez is jogtiprásnak tűnik.
Még az lenne a kérdésem hogy a ma beadott felmondásomból kérjek-e egy aláírt másolatot?Sajnos nem tudom mi ilyenkor a teendő.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdvözlettel:Schindler Renáta

Tisztelt Szerkesztő!

A segítségét szeretném kérni, mint prémiuméves dolgozó. Nem találtam a program leírásában lakóhely, (munkahely )változtatására lehetőséget. Milyen intézkedést kell kezdeményeznem és hol, hogy elköltözve egy másik iskolában folytathassam atörvényben előírt munkát?

Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Nagyné M.Ágnes

Tisztelt "Megbizas"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 18. § (1) bekezdése rendelkezik az intézményvezetői megbízás feltételeiről. Az a) pont értelmében az intézményvezetői megbízás elnyeréséhez szükséges a pedagógus-szakvizsga. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése szerint pedig
„2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.”
A fentiek értelmében tehát a pedagógus-szakvizsga csak a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásakor előírás, valamint a Kt. 33. §-ának (6) bekezdése szerint a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjével szemben elvárás. Amennyiben a levelében jelzett tagintézmény szakmailag nem önálló, akkor olyan személy is megbízható a vezetésével, aki nem rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig
vezető-tanácsos

 

Tisztelt "Marcsi79"!

A tanköteles tanuló tankötelezettségét külföldön is teljesítheti, ehhez külön engedélyre nincs szükség, de a szülőnek iskolájában be kell jelentenie, hogy gyermekét külföldön kívánja iskoláztatni. A magyarországi tanulmányok folytatásának két lehetősége van. Választhatja azt, hogy iskolájuk igazgatójától kéri, hogy gyermeke magántanuló legyen. Ebben az esetben az iskola igazgatója meghatározza, hogy milyen módon kell a gyermeknek számot adnia tudásáról, hányszor kell hazautaznia. A másik megoldás, hogy gyermeke külföldi iskolában tanul, és az ott szerzett bizonyítványt végleges hazatérésükkor számítják be magyarországi tanulmányaiba.
Azt javasoljuk, külföldön tanuló gyermekei problémájával keresse meg annak az iskolának az igazgatóját, ahová visszatérésük után gyermekét be kívánja íratni. A külföldi tanulmányok beszámításáról annak az intézmények a vezetője dönt, ahol gyermekei tanulmányaikat folytatni kívánják. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha gyermeke külföldön fejezi be az általános iskolát, és magyarországi középiskolába kíván jelentkezni.

Üdvözlettel:
Dr. Kozma László
főtanácsos

 

Tisztelt Szerkesztők!

Matematika-földrajz szakos tanárképző főiskolai végzettségem van. ( Egy oklevélben szerepel a két szakom. )
A 2008/2009-es és a 2009/2010-es tanévben is tanítottam mindkét tantárgyat 40-60 %-os megosztásban.

A kérdésem az lenne, hogy járna-e nekem a KJT 66 §-a alapján az 5 %-os "kétszakos pótlék" ?
Ha igen ezt visszamenőleg is igényelhetem-e és milyen módon?

A kinevezésemben a végzettségnél: tanárképző főiskola, a munkakörnél: tanár szerepel.
Ha ez a kinevezés nem megfelelő, kérhetem-e ennek a módosítását visszamenőleg?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!

Matematika-földrajz szakos tanárképző főiskolai végzettségem van. ( Egy oklevélben szerepel a két szakom. )
A 2008/2009-es és a 2009/2010-es tanévben is tanítottam mindkét tantárgyat 40-60 %-os megosztásban.

A kérdésem az lenne, hogy járna-e nekem a KJT 66 §-a alapján az 5 %-os "kétszakos pótlék" ?
Ha igen ezt visszamenőleg is igényelhetem-e és milyen módon?

A kinevezésemben a végzettségnél: tanárképző főiskola, a munkakörnél: tanár szerepel.
Ha ez a kinevezés nem megfelelő, kérhetem-e ennek a módosítását visszamenőleg?

Válaszukat előre is köszönöm!

Nappali rendszerű oktatásban részesülő tanulóink létszáma 96 fő. Igényelhető-e 2010-ben informatikai fejlesztési feladatok támogatása az oktatási és kulturális miniszter ............./2010. (.....) OKM rendelet 1-es bekezdés e) pontja szerint?
Tanulóink kollégiumi jogviszonyban nem állnak.

Alapfokú esti rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után miért nem igényelhető szakmai-informatikai normatíva? Az esti rendszerű oktatásban kötelező tantárgy az informatika, melyet csoportbontásban tanulnak a hallgatók.

Üdvözlettel: Kozmáné

Tisztelt dr Varga Mária Beáta főosztályvezető-helyettes!

Nagyon szépen köszönöm válaszát! Sokat segített.
Üdvözlettel: K. Éva

Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem az lenne,hogy álltalános iskola alsó tagozatában az ellenörző könyvbe a tanuló értékelését
a tanulónak vagy a pedagógusnak kell beírnia?
Fiam 3.osztályos ,és nem jól olvashatóan beírt osztályzata miatt beírást kapott amit megalapozatlannak ítélek.
Válaszukat köszönöm.
Üdvözlettel:T Katalin

Tisztelt Szerk.!
Érdeklődöm,hogy kötelezővé tehető.e a 30 órás továbbképzés számomra,ha rendelkezem két egyetemi diplomával,szakvizsgával /2002/ és 360 óra akkreditált továbbképzéssel /2009./,továbbá 58 éves vagyok?
Válaszukat köszönöm.klaris

Tisztelt "concerto0403"!

A tanulmányi versenyek szervezésére vonatkozóan nincs központi előírás, engedélyezési eljárás. Azonban a minisztérium a 7-10. évfolyamok tanulói számára országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyeket szervező intézmények, szervezetek, alapítványok számára tanévenként pályázatot ír ki, amellyel anyagi támogatást lehet elnyerni. A versenyfelhívás megjelenik az OKM honlapján. A minden tanévre kiadásra kerülő tanév rendjéről szóló rendelet előírja, hogy az iskolák munkatervükben határozzák meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészítik a tanulókat. Az Oktatási és Kulturális Közlönyben, illetve az OKM honlapján nem szereplő versenyekre való felkészítés akkor építhető be munkatervbe, ha azzal az intézményben működő szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat is egyetért.
Tájékoztatom, hogy a 2009/2010. tanévre kiírt, már lezárult pályázatot az OKM Támogatáskezelő Igazgatóság honlapján, az alábbi címen érhetik el: http://www.okmt.hu/?oldal_id=214, melyből tájékozódhat a pályázat általános feltételeiről.
A versenyszervezők számára a 2010/2011 tanévi felhívás a második negyedévben várható. Kérem, kísérje figyelemmel az OKM honlapján a Pályázatok/közoktatási pályázatok oldalt.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "rakoczi"!

Az, hogy az óvodatitkár felmentési idejére felvehető-e helyettesítés céljából határozott időre közalkalmazott, elsősorban pénzügyi kérdés, mivel ez a megoldás kettős bérfizetést eredményez, hiszen ugyanarra az időszakra fizetni kell a felmentési idejét töltő közalkalmazottnak az átlagkeresetet (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 93. § (3) bekezdés), valamint a helyettesítő számára az illetményt. Tehát ezt a kérdést csak helyben, az intézmény fenntartójával egyeztetve lehet eldönteni. Amennyiben a helyettesítés mellett döntenek, akkor ezt csak határozott időre, a felmentési idejét töltő közalkalmazott jogviszonya megszűnéséig szóló kinevezéssel tehetik meg, hisz a felmentési idejét töltő közalkalmazott még „állományban van”. Amíg pedig nincs üres státusz, addig nem tudják határozatlan időre felvenni az új kollégát.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban. Kjt.) 21/A. § tartalmazza a próbaidőre vonatkozó szabályokat. A próbaidő kikötését a Kjt. főszabályként kötelező jelleggel előírja, és meghatározza azokat az alkalmazási eseteket, amelyeknél nem kell, vagy nem lehet próbaidőt kikötni.

A Kjt. nem tesz különbséget a határozatlan és határozott idejű közalkalmazotti jogviszony között a próbaidő tekintetében, tehát a határozott idejű foglalkoztatáskor is alkalmazni kell a próbaidő kikötését. Amennyiben a határozott idejű kinevezést egy meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására alkalmazzák, akkor el lehet tekintetni a próbaidő kikötésétől (Kjt. 21/A. § (4) bek.).

Az óvodatitkári tevékenység nem feladat, hanem munkakör, ezért akár határozatlan időre, akár határozott időre történik a kinevezés, a próbaidő kikötése kötelező.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "hipanka"!

A közalkalmazotti tanács pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tisztségviselőjének a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 62. §-ban írt munkaidő-kedvezményt a kötelező óra arányos csökkentésével kell kiadni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet harmadik rész II/12. pont alapján.
Az Mt. 62. § (2) bekezdése szerint az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.
Számokban ez a következőt jelenti:
Heti szinten
30 óra : 40 órához
x óra : 6 órához
x = 4,5 óra

Havi szinten
129,9 óra : 173,2 órához
x óra : 25,98 órához
x = 19, 485 óra

(Kötelező óraszám 1 hónapra: 30 x 4,33 = 129,9 óra, ennek a 15 %-a 19,485 óra
a teljes munkaidő 1 hónapra : 40 x 4,33 = 173,2 óra, ennek 15%-a 25,98 óra)

Tekintettel azonban arra, hogy az Mt. a havi munkaidő csökkentéséről, a Kt. pedig speciális szabályként a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kötelező órájának arányos csökkentéséről rendelkezik, ennek megfelelően a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott estében is, a teljes munkaidő és a kötelező óra közti időt is csökkenteni kell.

A kötelező óra és a teljes munkaidő közti időre eső rész:
Heti szinten
40 óra - 30 óra= 10 óra
10 óra 15 %-a = 1,5 óra

Havi szinten
173,2 óra -129,9 óra = 43,3 óra
43,3 óra x 0,15 = 6,495 óra

Ha összeadjuk a kötelező órára és a teljes munkaidő és kötelező óra közti munkaidőre eső részeket, az megegyezik a teljes munkaidő 15%-ával:

4,5+1,5= 6

40x0,15= 6 óra

19,485+6,495= 25,98

173,2x0,15= 25,98 óra

Összegezve tehát a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti tanács elnöki megbízással rendelkező kollégiumi nevelőtanár heti 30 kötelező órájának arányos csökkentése heti 4,5 óra órakedvezményt jelent a kötelező órájából, ami kiegészül a kötelező órán felüli heti munkaidő 1,5 órával való csökkentésével.
Természetesen ez utóbbi a gyakorlatban csupán elvi csökkentést jelent, tekintettel a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak speciális munkarendjére, azonban a munkáltatónak figyelemmel kell lennie az egyéb munkaköri kötelezettségek elosztásánál erre is.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt Szerkesztők!

A Kt. 128. §-ának (8) bekezdése értelmében: A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség.

Tehát a közgazdász főiskolai diploma után megszerzett okleveles közgazdász-tanár egyetemi végzettség, ami posztgraduális képzésként valósult meg, egyenértékű a pedagógus szakvizsgával?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!

Hol lehet törvényi szabályozást találni arról, hogy milyen végzettségek egyenértékűek a pedagógus-szakvizsgával?
Vagy kitől kell ez ügyben hivatalos állásfoglalást kérni?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt "ekorodi"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. §-a kimondja, hogy ha a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a részére járó garantált illetménye az egyetemi végzettségű és besorolású közalkalmazott esetében:
a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%-kal,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%-kal növekszik.

A Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdése rendelkezik a kérdésben szereplő további szakképesítések után járó százalékos illetménynövekedés megállapításának szabályairól.
„(2) A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust
a) ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot lát el, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további,
szakképzettséggel rendelkezik.”

Jogi álláspontunk szerint a két pedagógus szakképesítése és a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak alapján 10%-os illetménynövekedés jár Önnek.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "Fülig"!

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján a közoktatási szakállamtitkárság minden évben az adott tanévre vonatkozó jogszabályok alapján „Tanévnyitó kiadvány” összeállításával kívánja segíteni a közoktatási intézmények munkáját. A kiadványhoz a közvetlen elérhetőség: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/tanev_2009_2010_090813.pdf.

A 2009/2010-es tanévben is az elmúlt évekből ismert módon lehet a pedagógus igazolványt a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló pedagógus, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai felügyelő, szabadidő szervező munkaköröket betöltők számára kiállítani. A pedagógus igazolvány kiállításához szükséges adatlapot a nyomdától kell igényelni. A pedagógus igazolványt a munkáltató a kiállítás évét követően, minden év szeptember 15-ig – a dátum feltüntetésével, aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával – érvényesíti. A pedagógus igazolvány érvényes a kiállítását, továbbá az érvényesítését követő év szeptember 15-éig. A 2009/2010-es tanévben nem kerül sor az új eljárási rend bevezetésére. Az új forma az új tanévben belépők, valamint azok számára kerül bevezetésre, akiknek már nem lehet a korábban kiállított pedagógus igazolványt érvényesíteni. Az Oktatási Hivatal elektronikus úton értesíteni fogja a közoktatási intézményeket a változásokról, illetve mind a www.kir.hu honlapon, mind a www.okm.gov.hu honlapon tájékoztatót jelentetünk meg, amikor alkalmazni kell az intézményeknek az új eljárási rendet.

Végül tájékoztatom, hogy a 2010/2011-es tanévtől a pedagógus igazolvány igénylésére vonatkozó érvényes eljárási rendet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 1-3. §-aiban szabályozza.

Üdvözlettel,
Simon Henrietta

Tisztelt "szakoktato"!

Osztályfőnöki megbízást az iskolában tanító pedagógus illetve oktató is kaphat.
Nem jogszabályi, hanem pedagógiai követelmény, hogy olyan személyt bízzon meg az igazgató osztályfőnöki feladatokkal, akinek van órája az osztályban.
A naplóba, ha nem a tényleges tényeket rögzítik, az felvetheti a bűncselekmény gyanúját is.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Kedves Tanárnő!

Az intézménnyel jelenleg jogviszonyban álló tanulók eredményeit a FIT elemző szoftverbe belépve tudják elemezni.

A FIT jelentés szoftverbe belépve kiválaszthatják azt, hogy melyik, a rendszerbe betöltött mérés adatait szeretnék elemezni, a 2008-as vagy 2009-es mérését, valamint választhatják a „jelenleg jogviszonyban álló tanulók”-at elemzésre.

Ekkor a szoftver betölti a kiválasztott mérésben részt vett azon tanulók mérési azonosítóit, akik jelenleg Önökkel jogviszonyban állnak. A lista betöltődése után a Részt vett oszlopban megadhatják, hogy jelenleg melyik osztályban tanulnak a tanulók (a részt vett oszlop megfelelő sorára kattintva felugró ablakban), majd továbblépve elemezhetik a tanulók eredményeit.

Természetesen ezzel a módszerrel csak a 2008-as és 2009-es mérésben részt vett tanulók eredményei érhetők el, hiszen a mérési azonosítót a 2008-as mérésben vezettük be. Ezért a 2009-ben 10. évfolyamos tanulók 2007. évi 8. évfolyamos eredményét nem tudja így elérni, akkor ugyanis még nem volt a tanulóknak egyedi azonosítója, így az eredményük nem követhető nyomon. A jelenlegi 9-es és 10-es diákjainak korábbi eredményei azonban már megtalálhatóak a rendszerben.

A rendszer jelenleg is fejlesztés alatt áll, egy hónapon belül jelentős frissítések várhatók, amelyek a szoftver használatát reményeink szerint jelentős mértékben könnyítik majd.

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya

 

Tisztelt "dinó"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § -a (1) bekezdésének felvezető szövege a 30/A. §-ban és a 30/B. §-ban foglalt korlátozásra utal, mint amelyet a felmentés alkalmazása előtt érvényesíteni kell.
Az intézménynél történő létszámcsökkentés elrendelése esetén a munkáltató köteles a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadni és a (3) bekezdés szerint a kinevezést megfelelően módosítani, amennyiben az érintett óvodapedagógusok kérik a munkaidő mértékének csökkentését.
Munkaszervezési kérdés, hogy az egy óvodapedagógusi munkakörhöz tartozó heti 32 óra kötelező foglalkozást egy vagy több – részmunkaidőben foglalkoztatott – pedagógus látja-e el. Részmunkaidőhöz nem kapcsolódhat heti 32 kötelező óra. Véleményünk szerint a részmunkaidő nem veszélyezteti az intézmény működését és megfelelő szervezéssel a gyermekek érdekeit sem.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt Náray Lajosné!

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény nem tartalmaz tiltó rendelkezést atekintetben, hogy a 3. §-ban írt feltételeknek megfelelő közalkalmazott a programban azért ne vehetne részt, mert korábbi munkáltatójánál a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor végkielégítésben részesült.
Erre figyelemmel a levelében említett pedagógusok számára – közalkalmazotti jogviszonyuk létszámleépítésre alapított felmentéssel történő megszüntetése előtt [Kjt. 30.§ (1) bek. b) pont] – a prémiumévek programban való részvételt fel kell ajánlani.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "tanarnomf"!

A prémiumévek programban résztvevők illetményét a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Pép.tv.) 4. §-a – többek között – az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„(2) A programban részt vevő munkakörrel nem rendelkezik, azonban a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint fennálló jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt, hetente - munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában - legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát köteles a munkáltató erre irányuló, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályok szerint megadott utasítása esetén elvégezni…”
„(4) A programban részt vevő havonta korábbi illetménye hetven százalékának megfelelő mértékű juttatásban részesül.”
„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára … a Kjt. … rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell…”
A Péptv. 2. §-ának 4. pontja a korábbi illetmény fogalmát a következők szerint határozza meg:
„4. korábbi illetmény: a programban résztvevőnek a prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőző tizenkét egész havi - a munkáltatóval fennállt ennél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a jogviszony teljes időtartama alatti összes egész havi - illetményének, munkabérének havi átlaga az alábbiak szerint: …
b) közalkalmazottak esetében a Kjt. 66. és 66/A. §-a alapján a kinevezésben foglalt illetmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok”… együttes összege.
A hivatkozott rendelkezés szerint a rendszeres illetménypótlékot az Mt. 151/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés nem minősül illetménypótléknak, ezért azt a programban részt vevő juttatásának megállapításakor nem lehet figyelembe venni.
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről rendelkező 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a a következő: „A rendelet hatálya a költségvetési szervekre és a velük
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.),
szerinti jogviszonyban állókra terjed ki, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével.”
Ebből következően a programban részt vevő eseti keresetkiegészítésre nem jogosult.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "jujiabf1"!

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján kiadott OKM miniszteri rendeletekről segédanyagot jelentet meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékes szakterülete a www.okm.gov.hu honlapon. A rendeletek szövege több honlapról is elérhetőek, pl. www.kozlonyok.hu/Magyar Közlöny, a www.okm.gov.hu Pályázatok/Közoktatási pályázatok honlapon, a www.magyarorszag.hu vagy az www.okmt.hu/ Hazai pályázatok/Közoktatási rendeletek/Közoktatási rendeletek 2010 honlapon.

Az eddig megjelent rendeletek:
- 5/2010 (I. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásához
Megjelent a Magyar Közlöny 11. számában
A támogatási igény benyújtásának határideje: 2010. február 15.

- 13/2010. (III. 19.) OKM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó gyógypedagógiai pótlékra jogosultak támogatása és az osztályfőnöki pótlékra jogosultak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
Megjelent a Magyar Közlöny 40. számában
A támogatási igény benyújtásának határideje: 2010. március 25.

- 15/2010. (III. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
Megjelent a Magyar Közlöny 40. számában
A támogatási igény benyújtásának határideje: 2010. április 20.

Az informatikai fejlesztési feladatok c. rendelet előkészület alatt áll. Tájékoztatásul közlöm, hogy minisztériumunk az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9.§ (1) bekezdése alapján 2006. január 1-jétől kezdve közzéteszi a közigazgatási eljárás ideje alatt a www.okm.gov.hu honlapon a „Jogszabálytervezetek” menüpont alatt a jogszabály-tervezeteket.

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján az e rendelet (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

Üdvözlettel,
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "Kocsise"!

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium minden évben a 7-10. évfolyamok tanulói számára országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyeket szervező intézmények, szervezetek, alapítványok számára pályázatot ír ki, amely elbírálása után dönt a szakmailag és a pénzügyileg támogatott tanulmányi versenyekről.
Tájékoztatom, hogy a 2009/2010. tanévre kiírt pályázatra a Kitaibel Pál középiskolai biológiai és környezetvédelmi tanulmányi verseny szervezői nem adtak be pályázatot a támogatás érdekében, ezért nem is nyerhettek anyagi támogatást a verseny szervezéséhez.
Az előbbiekből következően a Kitaibel Pál középiskolai biológiai és környezetvédelmi tanulmányi verseny versenyfelhívása nem jelent meg a minisztérium honlapján, sem az Oktatási és Kulturális Közlönyben, mint a minisztérium által támogatott verseny.
A fentiekből következően a szervezőknek semmilyen alapjuk nem volt arra, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumot a verseny honlapján található versenyfelhívásban a verseny kiírói között szerepeltessék.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "gigi55"!

Tájékoztatom, hogy az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet a nyelvvizsga-korhatárra vonatkozóan a következőképpen rendelkezik:

3. § (1) Nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltött személy jelentkezhet. A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált idegen nyelvből és magyar nyelvből jelentkezhet vizsgáztatási joggal rendelkező, akkreditált vizsgaközpontnál nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik. A jelentkező a vizsgaközpont bármely - a 8. § (3) bekezdése szerint működő - vizsgahelyén tehet vizsgát.

A fentiektől eltérni nem lehet, a megfogalmazás azonban lehetőséget ad arra, hogy még 14. életévét be nem töltött személy is jelentkezhet, amennyiben a fenti feltételnek megfelel.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

 

Tisztelt Szerkesztőség!
Érintett szülőként érdeklődöm, hogy van-e arra törvényes lehetőség, hogy a község egyetlen óvodáját július közepétől augusztus végéig teljes egészében bezárják? A gyermekek elhelyezéséről nem gondoskodnak, teljes egészében a szülőknek kell megoldani. Tudomásom szerint városi óvodák esetében az óvodák felváltva tartanak szünetet, illetve anno - még az én gyerekkoromban - az óvónő szabadsága idejére az iskolában tanító pedagógusokat vonták be egy-egy hétre a helyettesítésére. A mai világban még az óvodák rendes nyitvatartásához sem alkalmazkodik a szülők munkaidő-beosztása, nemhogy a teljes ellátatlanságot meg tudnánk oldani. Azt hiszem, nem vagyok egyedül a problémámmal. Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztőség!
Érintett szülőként érdeklődöm, hogy van-e arra törvényes lehetőség, hogy a község egyetlen óvodáját július közepétől augusztus végéig teljes egészében bezárják? A gyermekek elhelyezéséről nem gondoskodnak, teljes egészében a szülőknek kell megoldani. Tudomásom szerint városi óvodák esetében az óvodák felváltva tartanak szünetet, illetve anno - még az én gyerekkoromban - az óvónő szabadsága idejére az iskolában tanító pedagógusokat vonták be egy-egy hétre a helyettesítésére. A mai világban még az óvodák rendes nyitvatartásához sem alkalmazkodik a szülők munkaidő-beosztása, nemhogy a teljes ellátatlanságot meg tudnánk oldani. Azt hiszem, nem vagyok egyedül a problémámmal. Válaszukat előre is köszönöm.