Tisztelt "Amcsi"!
A középiskolai tanulók napi, ill. heti óraszámát a következő rendelkezések szabályozzák:
A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény
52. § (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több
a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.
(5) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több.
(6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.
Amennyiben a tanuló nem kötelező foglalkozásokat vesz fel, óraszáma megnövekszik.
243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
3. § (1) Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet a közoktatásról szóló törvény
a) 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás,
b) 52. §-ának (7) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás,
c) 52. §-ának (11) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
A tanítási órákon való részvétel rendje
4. § (1) A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
5. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.
(5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azoknál a tanulóknál is, akik a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése szerinti egységes iskolában vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban.
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
(2) Ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.
7. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
d) ha az iskolában nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás folyik, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban
da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások,
f) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése alapján szervezett alapfokú művészetoktatás
Mivel levelében a részletes körülményekről nem számolt be, az érvényes jogi szabályozásról a fenti tájékoztatást tudjuk adni.
Azt javasoljuk, hogy problémájával forduljon az intézmény igazgatójához, ill. fenntartójához.
Üdvözlettel:
Dr.
Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes