Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "gitta67"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. §-a a közoktatási intézmény vezetőjét teszi felelőssé az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. A közoktatási intézmény vezetőjének megkülönböztetett fontosságú feladata a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése.
A törvény az igazgató ellenőrzési tevékenységének módjára, alkalmazott eszközeire vonatkozó előírásokat nem tartalmaz. Az ellenőrzéseket helyben meghatározott módon kell végezni.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.§-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni „a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét”. Tekintettel arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, az ellenőrzés rendjével, módjával kapcsolatos előírásai a pedagógusok számára ismertek.
Az ellenőrzés szervezése során figyelembe kell venni közoktatásról szóló törvény 40. §-ának (11) bekezdésében foglaltakat is: „ Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.”
A helyi szabályozásból következik, hogy az ellenőrzésben érintett pedagógus köteles a szabályosan folyó ellenőrzést elviselni. Az igazgatói óraellenőrzést akkor sem akadályozhatja, ha az ellenőrzési szándékot pedagógiai szempontból szakszerűtlennek, vagy egyéb ok miatt indokolatlannak véli.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Winkler Katalin!
A kérdése nem tartozik az OKM hatáskörébe.
A hatályos szabályozás alapján azonban az alábbi tájékoztatást tudom adni.
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szabályozza a jogosultság kérdését. Ennek alapján: „Utazási utalvány” alapján évente 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:
a) a költségvetési szervek és intézmények - beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is - közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony, ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is, keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója,
b) az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok azon dolgozója, aki az a) pontban hivatkozott személlyel azonos munkakört tölt be kórházakban, szociális szolgáltatókban, alsó-, közép- és felsőfokú nevelési, oktatási intézményekben.”
A fentiek szerinti jogosultságot a munkahely útján igényelhető, a 2. melléklet szerinti utalvány alapján lehet megszerezni, ha a jogosult legalább egyéves - bármely munkáltatónál eltöltött - munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „chicaaa”!
Kérdésére a közoktatásról szóló törvény (Kt.1993. LXXIX tv.) 110. § (8) bekezdése adja meg a választ. Ez abban az esetben igaz Önre, ha az adott § (1-7)-ig bekezdésében leírtak egyike sem érvényes az helyzetére.
„110. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, illetve akkor tanköteles Magyarországon, ha
a) menedékjogot kérő, menekült, menedékes,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje
a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,
b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé.
(4) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, és - amennyiben tankötelessé válik - az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják a (4) bekezdésben meghatározott jogokat, illetve kötelesek megkezdeni a tankötelezettség teljesítését.
(6) A (4) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(8) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(7) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.”
Megjegyezzük, hogy a törvényi rendelkezések 2002-től tartalmazzák azt, hogy a külföldi állampolgárságú tanulók akkor vehetik igénybe a közoktatási szolgáltatásokat a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett, ha szülőjükkel együtt rendelkeznek huzamos tartózkodási engedéllyel. A nevelési-oktatási intézmény fenntartója csak ebben az esetben igényelhet állami normatívát a tanuló után. Amennyiben a külföldi állampolgárságú tanuló szülője nélkül kíván magyar nevelési-oktatási intézményben tanulni, a közoktatási szolgáltatások igénybe vételéért díjat fizet, melyet a közoktatási intézmény vezetője a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkenthet, illetve elengedhet.
A rendelkezés felmenő rendszerben került bevezetésre. Az állami normatíva igénylése a korábbi években is csak akkor volt törvényes, ha az összhangban történt a Kt. 124. § (12) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezéssel. 2002 után az újonnan felvett tanulók esetében a fenntartó csak akkor igényelhetett volna állami normatívát, ha a tanuló szülőjével együtt rendelkezik huzamos tartózkodási engedéllyel. A huzamos tartózkodási engedély megszerzésének további feltételei vannak, a szülőnek megfelelő anyagi körülményekkel kell rendelkeznie.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „endi76”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A továbbképzési kötelezettsége csak a továbbképzési ciklusban kezdődik el. A továbbképzési kötelezettséget megelőzőn teljesített továbbképzés álláspontunk szerint nem számítható be a kötelező továbbképzési ciklus alatt teljesítendő továbbképzésbe.
A rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14. § mondja ki, hogy a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „FGabriella”!
A gyermekek közétkeztetésének ellátására, így az általános iskolában étkező tanulók ellátására is, az egészséges táplálkozás biztosítására, az étkeztetés minőségének és körülményeinek javítására számos jogszabály, rendelet, ajánlás áll a teljesítésre szerződött felek és a végrehajtásban résztvevők rendelkezésére.
Ezen előírások szaktárcánk jogosultságán túlmutatnak, más szaktárca szabályozása alá tartoznak.
Az étel beltartalmi értékeinek előírásait a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet határozza meg, pontosan részletezve a csoportos étkeztetés számára életkoronként előírt napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási kötelezettségeket.
A http://efrira1.antsz.hu/portal/page?_pageid=240,126728&_dad=portal&_schema=PORTAL honlapon a közétkeztetésre klikkelve szakmai ajánlások is elérhetőek a különböző életkorú gyermekek ellátására vonatkozóan az alábbiak szerint:
• Javaslat az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához
• Ajánlások 4-6 éves gyermekek egész napos közétkeztetési ellátásához
• Ajánlások 7-14 éves gyermekek közétkeztetési ellátásához
A közétkeztetésben részt vállalónak ismernie kell az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló 9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendeletet is.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „anemargoo”!
Gyógypedagógiai pótlék jár annak, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a gyógypedagógiai pótlék abban az esetben illeti meg, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. (138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet l5. §.).
Amennyiben a tanév első napján az Ön által ellátott gyermekek száma azonos volt a kérdésében írt 67 fővel, akik közül 13 fő volt sajátos nevelési igényű, akkor a fentebb kiemelt feltételek hiánya miatt a gyógypedagógiai pótlékra Ön nem jogosult.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „aredna”!
Az előírt iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezők alkalmazása és foglalkoztatása jogsértő, és a Munka Törvénykönyve szerinti érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók.
A létszámleépítésről, átszervezésről közoktatási intézmény esetén a fenntartó jogosult dönteni, arról azonban, hogy személy szerint ez a döntés kit érint, a közoktatási intézményben foglalkoztatottak vonatkozásában a munkáltatói jogokat gyakorló vezető (igazgató) dönt. Ez a döntés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó döntés. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben csak abban az esetben kezdeményezhető sikerrel jogvita, ha a döntésének kialakítására irányuló szabályokat megsértette (a Munka Törvénykönyvéről szóló1992. évi XXII. törvény 199. § (4) bekezdés, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pont).
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „agáma”!
A Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (Vhr.) 14/A. § (2) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése alapján óvodamenedzseri szakképesítésének hasznosítása mértékétől függetlenül 5% illetménynövekedésre jogosult. A magasabb vezetői és vezetői megbízásokat a Vhr. 5. §-ának (1) bekezdése állapítja meg.
A Vhr. 7. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„7. § (1) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie.
(2) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a következők szerint:
a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia,
b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.”
Az idézett jogszabályi rendelkezések megtartásával helyi szabályozás kérdése, hány órát kell a vezetőnek az intézményben eltöltenie.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "csakén"!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 15. § (2) bekezdés h) pontja szerint számítástechnikai pótlék annak jár, aki általános iskolában, középiskolában, szakiskolában - kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül - a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatikai ismeretében való jártasságot legalább "E" fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni.
A fenti rendelkezések alapján, az informatika tantárgy oktatás esetén nem jár pótlék, de ha más tantárgy tanítása során a pedagógus munkakörének ellátásakor a tantervi követelmények átadásához és elsajátításának ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz, és legalább a fenti végzettséggel rendelkezik, akkor lenne jogosult a számítástechnikai pótlékra.
A rendszeres alkalmazás a jogszabályban nincs számszerűsítve, tehát a munkáltató joga annak eldöntése, hogy mit tekint rendszerességnek.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Egy anyuka"!
Az erdei iskolát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon szervezett kötelező tanórai, vagy nem kötelező (választható) tanórai, illetőleg egyéni foglalkozásnak tekinti. Ezeknek az oktatási formáknak a keretei között kell biztosítani az iskola helyi tantervében szereplő tananyag átadását, a követelmények teljesítését. A napi program követheti az adott évfolyam órarendjét, de attól el is térhet - természetesen a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartásával.
A nevelési–oktatási intézmények pedagógiai programjában két módon szerepelhet az erdei iskoláztatás, kötelező jelleggel, - ekkor az iskola, illetve fenntartója teljes mértékben fedezi a felmerülő költségeket - továbbá nem kötelező módon, ekkor más forrás(ok)ból valósulhat meg a program.
Amennyiben kötelező jelleggel valósul meg, úgy azt a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 114.§ „(4) bekezdése szerint lehet megszervezni. „ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport– vagy más foglalkozást, erdei iskolát a nevelési–oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet szervezni”.
Az iskola felelőssége, hogy olyan foglalkozási formákat tervezzen, melyek a szülők számára nem jelentenek többlet anyagi megterhelést. Amennyiben az iskola a kötelező erdei iskolai foglalkozási formát választotta, úgy a fent említett törvényi szabályozás értelmében kell az iskolának eljárnia. Ha a nem kötelező foglalkoztatási módot választották, az iskolának akkor is meg kell keresnie azokat a lehetőségeket (pályázatok, iskolai alapítvány, stb.), melyek segítségével lehetővé teszi, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyermekei is anyagi áldozatok vállalása nélkül részt vehessenek az erdei iskolai foglalkozásokon. Ha az iskola nem tudja megteremteni a lehetőségét annak, hogy a diákok térítésmentesen, anyagi hozzájárulás nélkül részt tudjanak venni a foglalkozásokon, azt az iskola nem teheti kötelezővé azon tanulók számára, akiknek a szülei nem tudják - vagy nem kívánják - a szükséges költségeket vállalni. Ha az erdei iskolát tanítási időben, szorgalmi időben szervezik meg, akkor csak önkéntesen, szülői hozzájárulással szervezhető. Ha valamely tanuló nem kíván ebben részt venni, akkor az Ő számára a normál tanítási rend szerinti foglalkozásokat biztosítani kell. Ilyen esetben az anyagi terhet vállalni nem tudó szülők gyermekei részére iskolai tanórákon való részvétel lehetőségét továbbra is kell biztosítania.
Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "arbor2"!
Két alapképzés vagy főiskolai képzés elvégzését követően természetesen nincs Önnek egyetemi szintű végzettsége.
Egyetemi szintű végzettséget vagy a többciklusú képzésben mesterszintű végzettséget csak egyetemi szintű szak, illetve mesterképzés sikeres elvégzésével lehet szerezni.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "német"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127.§ (1) bekezdés a) pontja szerint:” a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
- főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként, illetve jogelődjeként alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget;”
Tekintettel arra, hogy a német nemzetiségi tanárképzés csak 13 éves múltra tekint vissza, az idézett törvényhely alapján, Ön végzettségével taníthat német nemzetiségi iskolában 5-8. osztályig német nemzetiségi nyelvet.
Üdvözlettel:
Kerner Anna
vezető főtanácsos
Tisztelt "Edit56"!
A szöveges értékelést elrendelő törvényi szabályozás nem határozza meg, hogyan kell elkészíteni a szöveges értékelést. A minisztérium többféle módon segíti a szöveges értékelés gyakorlatát. Ezek egyike az a mondatbanknak nevezett javaslat, amely az értékelés szempontjaihoz, megfogalmazásához kíván segítséget adni. A mondatokat az OKM által kiadott szoftver is tartalmazza, melyet informatikusok frissítenek tanévenként.
Gyakorló pedagógusok, kiváló alsó tagozatos közösségek adtak segítséget, mondtak véleményt az országos közvélemény számára készült „Mondatbankok” megjelentetéséhez, melyet a számítógéppel való kitöltéshez az intézmények szabadon felhasználhatnak. Csak akkor alkalmazható jól egy-egy gyermek teljesítményének minősítésére, ha a tanító saját megfigyeléseit és tapasztalatait is el tudja helyezni a véleményben. A rugalmas alkalmazás kiegészítésekkel oldható meg, a helyi tanterv elvárásai szerint.
A minősítés a gyermeket tanító pedagógus feladata, de az intézmény dönt arról, hogy a programmal (számítógéppel) való kitöltés esetén milyen segítséget biztosít a tanítónak.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "peter_p"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107 §-ának (8) bekezdés d) pontja értelmében a közoktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka színvonalának értékelésére - intézményi szinten - szakmai ellenőrzést a fenntartó indíthat (középiskola esetén valószínűsíthetően a megyei vagy fővárosi önkormányzat).
Az intézmény szakmai ellenőrzését tehát az iskola fenntartójánál kezdeményezheti.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.