Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "orbane"!
A középiskolai szalagavatók a közoktatás ünnepi alkalmai. Lebonyolításuknak nincs törvényben szabályozott előírása. Az iskolák saját ünnepeikről, szalagavató, ballagási és egyéb hagyományaikról a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. (a továbbiakban: Kt) alábbiakban idézett 39. §-ában foglalt szakmai önállóságuk jegyében jogosultak dönteni.
„(1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik.”
Az iskola csak olyan ünnepségen történő részvételt tehet kötelezővé, amelynek a költségeit fedezi, illetve amelynek a költségeit a szülők előzetesen vállalták. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. § (2) bekezdése ugyanis kimondja: „a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul...”. A szalagavató költségigényes ünnep. Az anyagi terhek mérlegelése szociális érzékenységet kíván. A költségek mértékének megállapításakor figyelemmel kell lenni a Kt. 114. § (4) bekezdésének utolsó mondatára: „Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.”
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "orbane"!
Sajnos az Ön által felvázolt problémára nem tudunk igazán megnyugtató megoldást javasolni.
A tantárgy értékelése alóli felmentésre, illetve az egyéni felkészülésre a leveléből kiolvasható körülmények alapján valóban nincs jogszabályi lehetőség.
Amennyiben gyermeke egy másik szakmára szeretne áttérni, javasoljuk, hogy a 10. évfolyamot egy másik intézményben, egy másik szakmában kezdje meg, továbbá felmerülhet megoldásként a közoktatásról szóló törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott felzárkóztató oktatásba való bekapcsolódás lehetősége.
Javasoljuk, hogy a megoldási lehetőségek mérlegelésével keresse meg a megyei/fővárosi önkormányzat oktatási osztályát konkrét intézményi információ kérése céljából.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "kertész"!
Az iskola törvényes és szakszerű működésért az intézmény vezetője a felelős. Amennyiben az igazgató nem teszi meg a szükséges lépéseket a törvényes működés érdekében, a tanuló, illetve a szülő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény LXXIX 83. § (2) bekezdése alapján eljárást indíthat. Ha törvénysértésre (jogszabály, házirend, szmsz, egyéb belső szabályzat megsértése stb.) alapítja a sérelmét, akkor törvényességi kérelemmel a fenntartóhoz kell fordulnia, ha egyéni érdeksérelemként jelöli meg a mulasztást, akkor felülbírálati kérelemmel élhet, amelyet az iskolaszék, ennek hiányában az iskola pedagógusaiból álló bizottság fog elbírálni. A törvény bírósági felülvizsgálati lehetőséget biztosít abban az esetben, ha a fenntartó, illetve az iskolaszék döntésével a tanuló, a szülő nem elégedett.
Amennyiben a pedagógus úgy ítéli meg, hogy közte és a munkáltatója között megromlott az együttműködés, esetlegesen a munkáltató tanulókat használ fel ellene, elsődlegesen egyeztetést célszerű kezdeményeznie a munkáltatóval, illetve munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Amennyiben hitelt érdemlően tudja bizonyítani a tanulók ellene való „felhasználását”, az iskola fenntartójánál kell bejelentést tennie a törvénysértően eljáró intézményi vezetés ellen.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "revic"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségekről és szakképzettségekről. Az óvodapedagógus óvónői munkakörben foglalkoztatható. Általános iskolában napközi otthoni foglalkozáson az érdekelt iskoláknak megfelelő pedagógus vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos végzettséggel és szakképzettséggel alkalmazható és foglalkoztatható pedagógus.
Gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó tanár, az integrált nevelést, oktatást ellátó általános iskolában, vagy a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolájában alkalmazható. A megkezdett tanulmányok nem jogosítják fel munkakör betöltésére.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "c.otto"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete Harmadik rész II. fejezet 9. pontja szerint a pedagógus a kötelező óraszámán felüli munkaidőben egyebek között köteles ellátni a gyermekek, tanulók felügyeletét. Ezért külön díjazás nem jár, mert a 40 órás heti munkaidőn belül van.
A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-ában meghatározott óradíjat a kötelező óraszámon felül teljesített tanítási órákért, vagy annak 50 %-át más pedagógusnak a saját osztályával való együtt tanításáért kaphat.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Vaci"!
1.) Környezettan tanári egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus elsősorban környezettan tantárgyat taníthat általános és középiskolában egyaránt.
Ki kell emelni azt, hogy a közoktatási törvény értelmében az intézmények szakmai önállóságuk keretében maguk határozzák meg az iskola pedagógiai programját, annak részeként a Nemzeti alaptanterv alapján elkészítik helyi tantervüket. Az intézmény helyi tantervében határozza meg az egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit.
2.) A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének eseteit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontjai állapítják meg. A felmentést kizárólag az itt szabályozott feltételekre lehet alapítani. Ha a pedagógus kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában foglaltak alkalmazásával nem biztosítható, az iskolánál vélhetően létszámtöbblet van. Ebben az esetben az önkormányzati képviselő-testület létszámcsökkentést rendelhet el, amely jogszerű indoka lehet a munkáltató a felmentésének a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján.
3.) Az igazgatóhelyettes magasabb vezetői megbízása határozatlan időre szól. A magasabb vezetői és a vezetői megbízás visszavonásáról a Kjt. 23. §-ának (4) bekezdése rendelkezik, mely szerint a visszavonást a közalkalmazott kérelmére indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Önmagában az a tény, hogy az intézmény élére új igazgató került, nem elég indok ahhoz, hogy a helyettes magasabb vezetői megbízását visszavonják. Idézzük a Legfelsőbb Bíróság következő döntését:
BH2002. 116. II. A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (1) és (4) bek., MK 95].
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "ksai"!
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXII. törvény (Péptv.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt egyik feltétel szerint a prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy a programban részt vevő legfeljebb 5 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeit megszerzi, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül.
A hivatkozott 3. § a) pontjához a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény következő rendelkezései kapcsolódnak:
„18/A. § (1) 2012. december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.”
„18/B. § (1) 2013. január 1-jétől a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki
a) 60. életévét betöltötte, és
b) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint
c) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.”
A Péptv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a prémiumévek programba történő belépésre 2010. december 31-éig van lehetőség.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "zimt"!
Elsőként engedje meg, hogy felhívjam szíves figyelmét arra, hogy honlapunkon a Közoktatás címszó alatt segédanyagot talál a munkajogi változások értelmezéséhez és alkalmazásához (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2217&articleID=232449&ctag=articlelist&iid=1).
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosított 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. (Ebben az az újdonság, hogy a korábbi szabályozás szerint a közoktatási ágazatban csupán az intézmény vezetője (az igazgató) minősült magasabb vezetőnek.)
Ez a rendelkezés azonban csak - a végrehajtási felhatalmazás alapján módosított - a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal együtt értelmezhetők és alkalmazhatók. A végrehajtási felhatalmazás szerint a magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg (Kjt. 23. § (2) bekezdés).
Tehát azt a kérdést, hogy egy közoktatási intézményben a Kjt. módosított rendelkezéseivel összhangban ki minősül magasabb vezetőnek vagy vezetőnek, nem a munkáltatóknak kell esetről esetre eldöntenie, hanem a Kjt. vhr. módosított rendelkezései e tekintetben egyértelmű szabályozást adnak, amelytől nem lehet eltérni.
A Kjt. vhr. – említett – módosított 5. §-ának (1) bekezdése szerint:
„A közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül
a) magasabb vezető megbízásnak minősül:
aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,
ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás;
b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;
c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör:
ca) a központi műhely vezetői munkakör, a központi műhely vezető-helyettesi munkakör,
cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör,
d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.”
Fentiek alapján tehát a tagintézmény-vezető akkor minősül magasabb vezetőnek, ha igazgatói, óvodavezetői megbízást kapott. Erre a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint van lehetőség. Amennyiben a tagintézmény-vezető igazgatói, óvodavezetői megbízást nem kapott, akkor vezetőnek minősül. A tagintézmény-vezető helyettes mindig vezetőnek minősül.
A tagintézmény-vezetők és helyetteseik heti kötelező óraszámának megállapítása a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész I/A) pontjában foglaltak alapján történik. A tagintézmény-vezető és –helyettes óraszáma az említett joghely szerint valóban azonos. Lehetőség van azonban arra, a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/5. pontja alapján, hogy a vezető kötelező óraszámát a fenntartó egyetértésével a munkáltató csökkentse.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 14/A. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógust a további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további szakképzettséggel rendelkezik. A levelében említett „közoktatás-vezetői” szakvizsga pedagógus-szakvizsga, amelyet szakirányú továbbképzésben lehet megszerezni, és szakképzettséget is tanúsít, tehát a vezető megbízással rendelkező pedagógust ez után a szakképzettség után megilleti a további szakképesítésért járó illetménynövekedés (amellett, hogy „G”, illetve „I” fizetési osztályba kell besorolni). Minderre „ráerősített” a Kjt. vhr. legutóbbi módosítása, amely szerint, amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a 14/A. §-ának (2) bekezdés a) pontjában (vezető megbízással rendelkező) és 14/A. §-ának (3) bekezdésében felsorolt közalkalmazottat.
Fentiek alapján ugyancsak megilleti a vezető megbízással rendelkező pedagógust a további szakképesítésért járó illetménynövekedés, ha a besorolása alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "zsazsa73"!
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a közoktatási intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül magasabb vezetői munkakör a gazdasági intézményvezető-helyettesi munkakör,vezetői munkakör a gazdasági vezetői munkakör.
A magasabb vezetői munkakörbe sorolt gazdasági vezető az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy. A gazdasági vezető feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében annak helyettese, abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli.
2011. január 1-jétől a gazdasági vezetőnek pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelői képesítéssel, vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.
A magasabb vezetői munkakörbe sorolt gazdasági vezetői állást kötelező megpályáztatni.
Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében, a gazdasági feladatok irányítást ellátó vezető mindig magasabb kinevezett vezető munkakörben végzi tevékenységét.
Fentiektől eltérően a vezetői munkakörbe sorolt gazdasági vezető nem lehet az első számú vezető helyettese, eltérőek a végzettségre, képzettségre vonatkozó követelmények, továbbá nem kötelező az állást megpályáztatni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Borcsa"!
Az alábbiakban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt) alapján tájékoztatom.
A Kt. 53. § (8) bekezdés szerint a kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglakozáson. A kollégiumok nevelőtestületei 2004. január 31-éig titkos szavazás keretében dönthettek arról, hogy bevezetik-e a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást.
A kollégiumi nevelőtestület titkos szavazással hozott döntésével a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatás 2004. szeptember után is bevezethető. Szavazás évente egy alkalommal tartható. A szavazás a tanítási év utolsó hónapjában tartható, melynek eredményétől függően a következő tanévtől lehet bevezetni a pedagógiai felügyelő munkakörben történő foglalkoztatást. Ha a kollégiumban bevezették a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást, annak megszüntetéséhez a fenntartó egyetértésére van szükség. A megszüntetéssel kapcsolatos döntésre egyebekben a bevezetésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Kt. 129. § (7) bekezdése szerint a pedagógiai felügyelet ellátása kétféle módon történhet: egyrészről önálló pedagógiai felügyelői munkakör létrehozásával, másrészről a pedagógus munkakör és a pedagógiai felügyelői munkakör megosztásával.
Az önálló pedagógiai felügyelői munkakör létrehozásával a kollégiumi nevelő foglalkoztatására huszonnégy kötelező óra keretében kerül sor, a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglakoztatás pedig a heti teljes munkaidőben (40 órában) történik.
Ha a kollégiumban nem vezetik be a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglakoztatást, abban az esetben a kollégiumi nevelő kötelező órája heti harminc óra, illetve a gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra.
Fenti szabályozást nem érintette a közoktatási törvény 2006. évi módosítása.
Tehát a 2006. évi LXXI. törvény 20. § - ával bevezetett módosítások azt a kötelező óraszámot rögzítik, amikor a nevelőtestület arról döntött, hogy bevezetik a pedagógiai felügyelői munkakörben történő foglalkoztatást.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "tarnaierzsi"!
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontját módosító 323/2008.(XII.29.) Korm rendelet 2009. február 1-jei hatállyal módosította az osztályfőnöki pótlék mértékét, mely a hatályos szabályozás szerint a pótlékalap 38-100%-a.
Az osztályfőnöki pótlék a korábbi szabályozás szerint a pótlékalap 30-60%-a volt.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak, amennyiben osztályfőnöki feladatok ellátására megbízást kaptak, kötelezően járó pótlék az osztályfőnöki pótlék. Ennek következtében a jogszabály alapján újólag meghatározott alsó mértékig a munkáltatónak február 1-jei hatállyal fel kellett emelnie a pótlékok összegét.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogszabály módosítás nem általában rendelkezett az osztályfőnöki pótlék emeléséről, tehát amennyiben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott osztályfőnöki pótléka a korábbi időszakban több volt, mint a jogszabály módosításban meghatározott alsó mérték, akkor a munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy az osztályfőnöki pótlékot növelje.
A közalkalmazotti pótlékalap 2008-ban és 2009-ben is 20 000 forint.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Kis Gyula!
A kérdéséből nem derül ki, milyen rendszerű képzésben vesz részt az illető pedagógus, illetve hogy tanulmányi szerződést kötött-e a munkáltatóval, így az általános szabályok szerint tájékoztatom.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 115.§-a rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról.
A tanulmányok folytatásához szabadidő csak azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolai rendszerű képzésben vesz részt.
Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
A vizsgára való felkészüléshez, valamint a diplomamunka elkészítéséhez szükséges szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
A szabadidő nem fizetett, tehát ezekre a napokra a munkavállalót nem illeti meg díjazás.
A szabadidő biztosításának nem feltétele a tanulmányi szerződés, hiszen azt a munkáltató az Mt. rendelkezései szerint köteles biztosítani. Tanulmányi szerződés kötése esetén a jogszabály által kötelezően biztosítandó tanulmányi munkaidő- kedvezményen túl a munkáltató további kedvezményeket is biztosíthat.
A kérdéssel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a munkáltató jogosult meghatározni a munkaidő napi beosztását, illetve elrendelni a többlettanítást. Az intézményvezető dönthet úgy, hogy a pedagógus heti kötelező óráinak elosztása oktatásszervezési szempontból a hét négy napjára essen, de ez nem jelenti azt, hogy a pedagógus „négynapos munka hétben” dolgozik, hiszen a heti teljes munkaidő (40 óra) kötelező órával le nem kötött részében látja el egyéb feladatait, vagy a vezető elrendelése alapján többlettanítást végez.
Fentiek alapján tehát, amennyiben a közalkalmazott a szakdolgozat elkészítésével szeretne ezeken a napokon foglakozni, amelyre a munkáltató tíz munkanapot köteles biztosítani, ezt egyeztetnie kell munkáltatójával. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogszabály szerint a munkáltató csak szabadidőt köteles biztosítani, ha nincs tanulmányi szerződés, így ebben az esetben a munkáltatónak a pedagógus kérelmére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, vagy a rendes évi szabadság terhére fizetett szabadságot kiadni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "judit91"!
Kevés információt adott kérdésének egyértelmű megválaszolásához, mivel nem derül ki, hogy a megnevezett tantárgyakat a szakmai orientáció keretében, vagy a szakképző évfolyamokon tanítják.
Az Ön által felsorolt tantárgyak feltételezhetően a humán szakterület szakmai orientációs tantárgyai. Így a tanárokkal szemben támasztott végzettségi és szakképzettségi követelmények tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) g) pontjának előírásait kell alkalmazni.
A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
/d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;/
végzettség és szakképzettség.
Abban az esetben, ha az érdeklődés az egészségügyi szakképzésben történő oktatásra (is) vonatkozik, akkor az adott szakképzés központi programjaiban meghatározott (abban nevesített) végzettséggel való rendelkezés a feltétel. Az egészségügyi szakképesítések jelenleg elérhető központi programjai kizárólag az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet honlapján érhetők el:
http://www.etiped.hu/cgi-bin/WebObjects/etiped.woa/1/wa/oldal?kategoria=115&wosid=flZKstRTVY3ow3CxMrYGkw
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "b1118"!
Nevelési-oktatási intézményben az alkalmazási feltételeket a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a határozza meg.
17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;
i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú
végzettség és szakképzettség.
A 127. § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, az alábbiak szerint:
127. § (1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
- főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként, illetve jogelődjeként alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget;
- pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói és a nevelőtanári szakképesítést tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;
- egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelőtanári szakképzettséget.
b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget.
c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a - képzésről rendelkező jogszabály szerint - felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.
d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú szakképesítés.
e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt.
(2) Szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre - az elméletigényes szakmai képzés kivételével - középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha a feladatot felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógussal nem tudják ellátni.
(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható
a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai előkészítő ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;
(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik.
(10) Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.