Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "bmárti"!

A felsőoktatásban más feltételek között biztosított a nyelvvizsgával kapcsolatos támogatás, mint a közoktatásban. A felsőoktatás területén nincs jogszabályi kötelezettség a nyelvvizsga árának kötelező érvényű visszafizetésére. A minisztérium 2003-ban, valamint 2004-ben költségvetési támogatás keretében biztosított az intézményeknek meghatározott összeget, melyet a nyelvi oktatás feltételeinek javítására, vagy a hallgatók nyelvvizsga díjának visszatérítésére használhattak fel.

Sajnálattal tájékoztatom, hogy a fenti időszakot követően nincs lehetőség a nyelvvizsga díjának visszatérítését kérni.

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

Tisztelt "Hazsu"!

Az óvoda, a többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 24.§ (1) bekezdése szerint „..a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény”- ami azt jelenti, hogy semmiféle készségszint felmérésére nincs szükség és lehetőség. A teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik a gyermekek nevelése.
Emelt szintű oktatást az általános iskola szervez. A törvény 121. § Értelmező rendelkezések (7) bekezdése így definiálja: „emelt szint, meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása.” Így az ének-zene tantárgyból emelt szinten tanító iskolákban heti 4 órában foglalkoznak a helyi tantervben tervezett módon a tantárggyal. „Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.”(tv.66.§ (1) bekezdés)
A Nemzeti alaptanterv alkalmazásáról kiadott rendelet elvárása 243/2003. Korm. rendelet Nat 3.§
(6) Az első-negyedik évfolyamon - bármely tantárgyból - emelt szintű oktatás csak akkor indítható, ha azon - feltéve, hogy az évfolyamon párhuzamos osztály nem indul - minden jelentkező tanuló részvétele biztosítható. Ha az iskolában az említett évfolyamokon párhuzamos osztályok indulnak, s nem mindegyik osztályban szerveznek emelt szintű oktatást, vagy az egyes osztályokban eltérő tantárgyakból szerveznek emelt szintű oktatást, a tanulók osztályokba történő beosztásánál a szülők emelt szintű oktatásra vonatkozó választását figyelembe kell venni. Ha adott tantárgyra benyújtott valamennyi kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmének teljesítése után lehet a további felvételi kérelmeket elbírálni. Ha az érintett tantárgy tekintetében az összes felvételi kérelmet - a megadott sorrend szerint - az iskola nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell eldönteni, melyik jelentkező vehet részt az emelt szintű oktatásban. A sorsolásra az érintett tanuló szülőjét meg kell hívni.

„2/A. § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon.” Természetesen az ének-zene emelt szintű oktatásban csak az lehet sikeres, akinek a zenei hallása, a ritmikai készsége tehetségről árulkodik. Ezért az iskolákban a beiratkozás alkalmával játékos foglalkoztatáson megfigyelik a dallami és ritmikai alapkészségeket. Ez azonban nem jelenthet felvételiztetést.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "dr_od"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  (a továbbiakban: Kt.) 18. § - a a nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei között az alábbiak szerint határozza meg a pedagógus - szakvizsgára, továbbá a pedagógus – szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettségre vonatkozó szabályokat.

Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
- az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a Kt. 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;
- másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség.

Fenti rendelkezéshez az átmeneti szabályokat a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése határozza meg. Ennek alapján 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.
Kiemelendő azonban, hogy már 2002. január 1-jétől kezdődően a nevelési-oktatási intézmény vezetői megbízásánál - azonos feltétellel rendelkező pályázók esetén - előnyben részesítési kötelezettséget írt elő a jogszabály a pedagógus-szakvizsgával rendelkező pályázó tekintetében.
A pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképzettség vonatkozásában a Kt.  128. § (22) bekezdése rögzíti, hogy a másodszor és további alkalommal történő vezetői megbízáshoz a 2015/2016. tanítási évtől kezdődően kell megkövetelni az intézményvezetői szakképzettség meglétét.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Pipa"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. § (8) bekezdése értelmében:
„Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni.”
Fentieknek megfelelően a jogszabály szerint kell eljárnia a munkáltatójának a szakvizsga megszerzését követően az átsorolás tekintetében.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet  ( a továbbiakban: Vhr.) 14/A. § - a határozza meg annak feltételeit, hogy mely esetekben illeti meg a közalkalmazottat a hasznosítás mértékétől függetlenül, illetve a hasznosítás mértékét figyelme véve további szakképesítésért járó százalékos illetménynövekedés.
Tekintettel arra, hogy a közoktatás vezetői szakvizsga újabb szakképzettséget is igazol, így a Vhr. 14/A. § (4) bekezdése alapján jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott pedagógust a magasabb fizetési osztályba sorolás mellett.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "ksai"!

A prémiumévek programról és különleges foglakoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Péptv.) 2. §-ának 4/b) pontja szerint a programban részt vevőnek prémiumévek programba történő belépését közvetlenül megelőzően irányadó illetménye a közalkalmazottak esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §-a alapján a kinevezésében foglalt illetmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok összegével egyezik meg.
A Kjt. 66. §-a a garantált illetményről, a további szakképesítés után megállapítható illetménynövekedésről, valamint a garantált illetménynél magasabb összegű illetményről (munkáltatói döntésen alapuló illetményrész) rendelkezik.
Rendszeres illetménypótléknak minősül a levelében felsorolt vezetői pótlék, az osztályfőnöki pótlék és szakmai munkaközösség-vezetői pótlék, mivel ezek a pótlékok - az adott feltételek esetén - folyamatos megilletik a pedagógust.
A határozott idejű kereset-kiegészítést a hivatkozott rendelkezés nem tartalmazza, ezért azt a programba belépő – Péptv. 4. §-ának (4) bekezdése szerinti – juttatásának kiszámításakor figyelembe venni nem lehet.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Pénzesné"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (3) bekezdése szerint „A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti”. A tankötelezettség időtartama tehát nem az elvégzett évfolyamok számához, hanem az életkorhoz kötött.
A tizenhatodik életévüket betöltők iskolai tanulmányaikat a közoktatásról szóló törvény 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések szerint szervezett felnőttoktatás keretei között (esti, levelező, táv- stb.) folytathatják.
A megfelelő tanulási keret, illetve képzési hely megválasztásához kérje az iskola igazgatójának a segítségét.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztő!

Szeretném megkérdezni, hogy milyen kiegészítő képzésben kell részt vennem, ha gyógypedagógus diplomával általános iskolában szeretnék tanítani?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztő!
Az a kérdésem, hogy tanító-gyógypedagógus diplomával óvodapedagógusként alkalmazhatnek-e?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel kérdezem, hogy mikor kapok (ha egyáltalán kapok valaha) választ a 2009. február 11.-én feltett kérdésemre. Elég türelmes természetű vagyok, csak érdekel, van-e rá mód, hogy megkapjam a választ. Lehet, hogy más számára ez nem kardinális kérdés, nekem viszont fontos lenne. Ha pedig nem tudnak nekem segíteni, azt is megértem, csak akkor legalább arra méltassanak, hogy ezt megírják. A kérdésemet újra felteszem itt, ne kelljen visszakeresni.

Válaszukat előre is köszönöm!


Tisztelt Szerkesztő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:

2006-ban szereztem meg két diplomámat. Az egyik földrajz tanár szakos, a másik pedig (terület- és településfejlesztő) geográfus diploma. Jelenleg a második diplomámmal helyezkedtem el, vagyis nem tanárként. Kérdésem a következő lenne: attól függetlenül, hogy nem tanítok, a földrajz tanári diplomámra is vonatkozik-e a kötelező továbbképzés? És ha igen, akkor mettől meddig terjed a 7 éves intervallum, és hány pontot kell teljesíteni? Pontosan melyik rendeletben tudok erről bővebb információt szerezni? Továbbá hol tudok utánanézni, milyen típusú továbbképzést kell teljesítenem a geográfus diplomámhoz. Gondolok arra, hogy amit földrajzos továbbképzésként végzek, elfogadható-e a geográfushoz, vagy fordítva. Vagy teljesen eltérő képzést kell elvégezni a kétféle szakhoz?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!
Az 1103-as üzenet után lenne még egy kérdésem. Alapdiplomám után (történelem szakos ált. isk. tanár, okleveles népművelő) soroltak be F7 kategóriába, majd G7-be a szakvizsgámat követő év jan.1-től. 2008-ban fejlesztőpedagógusi (tehát újabb) szakképzettséget szereztem, teljes óraszámomat (heti 24 óra) fejlesztőpedagógusként fejlesztéssel töltöm, ennek ellenére az újabb szakképzettség után járó, 5%-os fizetésemelési igényemet az igazgatóm elutasította, mert szerinte ez nekem nem jár. Szerintem pedig ez engem megillet(ne.) Kinek van igaza?
Tisztelettel köszönöm válaszukat!

Tisztelt Szerkesztők!
Alapdiplomám szerint történelem szakos általános iskolai tanár és okleveles népművelő vagyok. 2007-ben szakvizsgáztam preventív és korrektív pedagógiai pszichológia szakon az ELTE PPK-n, majd ugyanitt 2008-ban fejlesztőpedagógus szakképzettséget (másod- ill. harmaddiplomát) szereztem. Az iskolámban fejlesztőpedagógusként tanulási nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztését végzem 1-8 évfolyamon. Kérdésem az, hogy ezzel a szakvizsgás - preventív, korrektív pedagógiai pszichológia - végzettséggel ill. fejlesztőpedagógusi szakképzettséggel részt vehetek-e a nem szakrendszerű oktatásban?
Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők! Két évig jártam nappalin gimnáziumba,ahol földrajzból elvégeztem az előírt két évet(heti két óra két évig).Most 3 éves levelező 11. osztályába járok ahol földrajzot is oktatnak.Megkérdeztem,szükséges-e vizsgáznom földrajzból(mivel már elvégeztem,le vagyok zárva csak nem ott)és azt mondták igen.De szerintem nem kéne.Kérem írják meg,hogy mi a teendő ilyen helyzetben.Előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők! Előző hozzászólásomra még nem kaptam választ, viszont az idő sürget. Kérem, hogy írják meg, pontosan milyen pótlék illet meg egy minőségirányítási vezetőt, s azt milyen levonások terhelik. (pl. munkáltatói járulék terhelheti-e a 16000 Ft-os bruttó összeget?)
Köszönettel várom válaszukat!

Tisztelt Szerkesztő!

Végzős hallgató vagyok az egyik főiskolán. Záródolgozatomat a Minőségbiztosítás az oktatásban címmel írtam meg. A bírálóm a következő kérdést javasolta a záródolgozatom védése során: "Milyen kormányzati-politikai irányelvek, szabályozások vannak jelen a közoktatás minőségbiztosításának területén?"

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztő!
Kérem segítségét az alábbi kérdésben:
Kollégium magasabb vezető állású kinevezett gazdasági vezetője főiskolai pedagógiai végzettséggel is rendelkezik.
Jogszerűen , saját intézményben nevelőtanári, esetenként ügyeleti munkát végezhet-e eredeti munkaköre mellett részmunkaidősként, mint további jogviszonyos? Vagy ha nem, van-e valamilyen jogi lehetőség erre bármilyen foglalkoztatási formában?
Válaszukat esetleges jogszabályi hivatkozással érdeklődéssel és köszönettel várom!

Egy érdekes levelet találtam - túlságosan is érdekes, hogy ilyen létezik 20096-ben Magyarországon.

" Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!


A Szent István Gimnázium – amint azt Ön nyilván tudja - újabb igazgatóválasztás előtt áll. Szeretnénk megkönnyíteni a döntését azzal, hogy röviden, pontokba foglalva beszámolunk Önnek a jelenlegi igazgató közel egyéves működése alatt történtekről. Azért is tesszük ezt, mert Kurnász László maga mondta egy szülői kérdésre válaszolva a Hídlapban: „Megválasztásom óta azon dolgozom, hogy minden rendben menjen. Szeretném, ha tetteim alapján ítélnének meg a későbbiekben”.


A levél aláírói is ezt szeretnék: tettei, egyéves munkája alapján döntsenek az újra pályázó Kurnász László alkalmasságáról.


1. 2008 májusában egy olyan kolléganőt nevezett ki igazgatóhelyettesnek, akit a tantestület egyetlen tagja sem támogatott.


2. 2008 júniusában - az érettségi dolgozatok megtekintésekor - eltűnt 2 emelt szintű dolgozat a nem megfelelően megszervezett felügyelet miatt. A dolgozatok a mai napig nem kerültek elő.


3. A nyár folyamán a képviselő-testület elvette iskolánktól az esti tagozatot. Az igazgató nem biztosította az átszervezéssel kapcsolatban véleményezési jogukkal élni kívánó iskolai szervezetek rendeltetésszerű joggyakorlását (Kt 11.§(7)): az átszervezéshez a fenntartó köteles szakértői véleményt beszerezni, ezt az igazgató nem bocsátotta rendelkezésünkre.


4. Az ének-bármely szakosnak meghirdetett állásra olyan pályázót alkalmazott, akinek nincs ének szakos végzettsége, nincs karvezetői tapasztalata sem, miközben indok nélkül utasított el olyan pályázót, aki megfelelt a kiírásnak. (Pályázati feltételek: „Ének-zene tantárgy tanítása, énekkar vezetése - Legalább 3-5 év szakmai tapasztalat”.)

- A tanév folyamán a régóta nagy sikerrel, jól működő énekkar munkája – szakember híján – ellehetetlenült. A tanulók önálló, majd általuk választott vezetővel történő felkészülését megtiltotta, s csak a diákok közös fellépése után engedélyezte.


5. A szakköri órakeret felosztásakor nem kérte ki a nevelőtestület véleményét, amire a Kt. 57.§ (2) kötelezi. (Ezért „hivatalosan” nincs az idén több olyan szakkör, amelyre tömeges igény lenne.)


6. A tanulmányi versenyek felügyeletét többször késve szervezte meg, volt rá példa – 2008. 12.05-én, az Arany Dániel Országos Matematikaversenyen -, hogy az iskola portása látta el a versenyfelügyeletet.


7. Az iskolavezetés hibája miatt több tanulmányi versenyről későn kaptunk értesítést.
- A Varga Tamás Matematikaverseny megyei fordulójába jutott diák szaktanárát az igazgató a továbbjutásról nem értesítette, így aztán a tanuló nem tudott részt venni a versenyen.
- Nem indulhatott diákunk az idegen nyelvi OÁTV-n, mert az iskolavezetés elmulasztotta értesíteni a szaktanárokat a nevezési határidőről.
- A biológia OKTV dolgozatainak központi javítókulcsát egy nappal a dolgozatok továbbküldési határideje előtt bocsátotta a szaktanár rendelkezésére, ezzel veszélyeztette a javítás pontosságát és szakszerűségét (a javításra egyébként egy hét állt volna rendelkezésre).


8. 2008 novemberében a fenntartó - felmenő rendszerben - megszüntette a nyelvi-informatikai évfolyamot. Az igazgató az intézkedés ellen semmi komoly, lényegi lépést nem tett, sőt ismételten megszegte a véleményeztetési folyamat megszervezésének rendjét: az idevonatkozó törvényi paragrafusok szerint a véleményre jogosult szervezeteknek ismerniük kell többek között az előterjesztést, az önkormányzati intézkedési tervet, a szakértői véleményt, s véleményük kialakításához megfelelő időnek kell rendelkezésre állni.
- A szakértői vélemény dátuma 2008. 11.09. (vasárnap). Ezt az érintettek 2-3 nappal később kapták meg.
- Az igazgató a képviselő-testület rendelkezésére bocsátott egy DÖK-álláspontot, amely 11.10-ei s egy alkalmazotti álláspontot, amely 11.04-ei véleménynyilvánításról szól.
- A tantestület valódi állásfoglalása 11.25-én készült – ez viszont nincs az előterjesztéshez csatolva. Azt kell feltételeznünk, hogy nem jutott oda.


9. A minőségi bérpótlék elosztása (a kollégák és a közalkalmazotti tanács előzetes jelzése/kérdése ellenére) ellenőrizhetetlen módon, nem az érvényben lévő IMIP alapján történt. A közalkalmazotti tanács kétszeri, utólagos írásbeli tájékoztatást kérő levele a kiosztás szempontjairól mind a mai napig megválaszolatlan, miközben az igazgatót törvény kötelezi (Munka Törvénykönyve, Kjt.) az együttműködésre.


10. Az önkormányzat év végi jutalmazására – a vezetőségen kívül – kizárólag olyan kollégákat terjesztett fel, akik csak az új tanév kezdete (2008 szeptembere) óta dolgoztak, ill. léptek újra munkába az iskolában.


11. Miközben a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása igazgatói jogkör, ezzel kapcsolatban az igazgató a kötelező teendőkön túl (a tantestület többszöri figyelmeztetése ellenére) semmit nem tett. Az utolsó pillanatban a tantestület vette kézbe a feladatot - a megfelelő számú jelentkező ennek köszönhető, az igazgató csak asszisztált, a folyamatban tevőlegesen nem vett részt.


12. Rendszeresen előfordult, hogy a tanítási idő alatt, ill. abban az időben, amikor tanulók tartózkodtak az épületben, sem az igazgató, sem helyettese(i) nem volt(ak) jelen az iskolában. Néhány példa:
- A fizika OKTV dolgozatokat a felügyelő tanár igazgatói utasításra a portásnak adta le.
- 2009. március 23-án 13.30-kor már nem volt az iskolában felelős vezető.
- Március 6-án és 9-én a tanítás kezdetekor nem volt benn felelős vezető, a helyettesítést az iskolatitkár írta ki.


13. A 2009. márciusi túlóra-elszámolás (januári-februári órák)
- több helyen hibás - ennek következtében 3 fő az áprilisi fizetésben nem kapta meg a januárban, februárban megtartott túlórái díját;
- a túlórák egy részét pedig a tanárok aláírása nélkül számolta el a vezetés.


14. A közalkalmazotti tanácsi választás eredményét az igazgató megtámadta a munkaügyi bíróságon, de a megválasztott KT-tagok ellenkező értelmű jogerős döntésig hivatalban vannak, munkájukért 2008. november 5-től órakedvezmény jár. Az igazgató a túlóradíjakat nem volt hajlandó elszámolni. Ráadásul a jogerős végzés nem adott igazat az igazgatónak, a túlórák elszámolására írásban benyújtott kérelemre választ máig nem adott.


15. A munkaügyi törvényeket megszegve alkalmazott helyettesítő tanárt.


16. Ésszerűtlen gazdálkodást, átláthatatlan eszközbeszerzést folytat: pl. az új informatikaterem felszerelésénél nem kérte ki a szakmailag kompetens kollégák véleményét.


17. Az iskola presztízsét rombolta nemcsak vezetői, hanem szakmai tevékenységével is: pl. saját tanítványait felkészítés nélkül nevezte a városi történelemversenyre, ahol az egyébként jó képességű tanulók – önhibájukon kívül – utolsó helyezést értek el.


18. Önkényesen változtatott meg iskolai dokumentumot: a Szervezeti és Működési Szabályzat tantestület által elfogadott változatában még nem szerepelt a helyettes(ek) munkaköri leírása.


19. A tanulókkal kapcsolatos fegyelmező és jutalmazó tevékenysége következetlen: pl. országos első helyezésért nem adott igazgatói dicséretet, ennél kisebb fajsúlyú teljesítményért viszont igen.


20. Vezetői koncepció és a jogszabályismeret hiányában az alapvető törvényeket (pl. Munka Törvénykönyve, Kjt.) sorozatosan megszegte.
- A különböző iskolai szervezetek (nevelőtestület, alkalmazotti testület, közalkalmazotti tanács, iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat) jogait több esetben csorbította, ill. elvonta (lásd 8., 9. pont; az iskola költségvetéséről sem a tantestület, sem az iskolaszék nem kapott tájékoztatást).
- Jogszabályellenes, hogy nem időben vagy egyáltalán nem készített el iskolai dokumentumokat (pl. erre a tanévre nem készült ellenőrzési terv, máig sincs kész a továbbképzési terv), jogszabályellenes, hogy az érettségiztető tanárok megbízása és az írásbeli vizsgákra a felügyeleti beosztás nem készült el időben, hogy az iskolaszék nem kapott a féléves munkát értékelő tantestületi értekezletről jegyzőkönyvet.


21. Protekcionista személyzeti politikát folytat (a minőségbiztosítással nem a megfelelő végzettséggel rendelkező kollégákat bízta meg), egyes esetekben visszaélt vezetői hatalmával (szakköri órakeret elosztása, munkaközösség-vezetők megválasztása stb.).


22. Az igazgatónak és helyettesének felelősség- és munkamegosztása, ügyeleti rendje nem átlátható, a tantestület számára a helyettes egyetlen érzékelhető „vezetői” tevékenysége a közönségszervezés.


23. Az igazgató a tantestülettel gyakorlatilag nem kommunikál: „aki hallja, adja át” módon hirdet ki tudnivalókat, ill. a tanáriban lévő táblát használja üzenetei közvetítésére; a tantestületet vezetni, irányítani nem képes, a szakmai munkát megítélni nem tudja (órát nem látogat), az értekezleteken (beleértve a félévi munka értékelését) készületlen.


Esztergom-Kertváros, 2009. április 22."

Iskolai intézményegységként mőködő 3 csoportos óvodába integráltan működik + 1 bölcsődei csoport (szakamailag önnáló). A óvodai - bölcsődei egység vezetője (nem függetlenített) ellátja az óvoda szakmai irányítását, csoportban is dolgozik, valamint a bölcsőde működésével kapcsolatos feladatokat (gyermekek felvétele, kapcsolattartás a szülőkkel, szülőcsoportos beszélgetések szervezése, nyilvántartások vezetése, statisztikák küldése, értekezleteken való résztvétel, elllenőrzések dokumentációinak előkészítése stb.) Iskolai végzettsége: gondozónő, szakvizsgázott óvodapedagógus.
Kérdésem: Hány órát köteles óvodai csoportban eltölteni a gyermekek között, bölcsődei feladatok ellátása mellett.

Tisztelt "tuce71"!

A pedagógus továbbképzésről és szakvizsgáról szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. 20. §-ának (5) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől közoktatási intézmény vezetésére új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával. A 2009. évi intézményvezetői megbízás tekintetében  még a 20. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása kötelező, amely a szakvizsgával rendelkező pályázó előnyben részesítését írja elő.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 5. §-a (5) bekezdésének e) pontja értelmében a pályázati felhívás a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket kiegészítő feltételeket is tartalmazhat. Megítélésünk szerint azonban a szakvizsga kötelező feltételként történő előírása ellentétes a már hivatkozott kormányrendelet szabályozásával. Ha azonban a pályázati felhívás már megjelent, az abban foglaltakhoz a pályáztató a pályázat elbírálásakor kötve van.
Második kérdésére a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 12. §-a (4) bekezdésének első mondatában található meg a válasz, miszerint  „A nevelőtestület – a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig – elnökből és két tagból álló bizottságot (továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Óvónő"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 102. § (2) bekezdés a) pont rendelkezik arról, hogy a fenntartó dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.

A Kt. 24. § (4) bekezdése írja elő, hogy az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak (ezen feladatellátás az önkormányzat kötelező alapfeladata is az önkormányzati törvény értelmében). A Kt. ugyanebben a paragrafusban szabályozza azt is, hogy a meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, amelyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.

Az itt hivatkozott összefüggéseket, valamint a levelében az arra való hivatkozást figyelembe véve, miszerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szülők az óvoda nyitva tartási idején túl érkeznek meg gyermekeikért az óvodába, a fenntartónak érdemes átgondolni a helyi igények alapján az óvoda nyitvatartási idejét. Természetesen a heti ötven óra nyitva tartási időn túl tartó működés a személyi feltételek biztosítására vonatkozóan is felülvizsgálatot von maga után, a Kt. 1. számú melléklet első részében meghatározott óvodapedagógus létszám megállapítása miatt.

A Kt. 54. § alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért a közoktatási intézmény vezetője a felelős. Ezen megfelelés egyik alapfeltétele, a jogszabályok figyelembe vételével, az intézmény működési rendjének szabályozása.

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg (Kt. 40. § (1) bek.)

A törvény végrehajtási rendelete, nevezetesen a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet (a továbbiakban R) 4. § - ában foglaltak szerint, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni több kötelezettség között:

• a gyermekek, a tanulók fogadásának, az óvoda nyitva tartásának rendjét, így a nyitva tartás idején túl az óvodában maradó gyermekek elhelyezéséről való rendelkezést (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény figyelembe vételével),
• a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét, továbbá,
• mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, illetve a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

Az „R” 6. § előírása szerint a nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, indokolt segítséget kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen.

Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

A gyermekvédelmi felelős segíti az óvoda pedagógusainak munkáját.

A gyermekvédelmi felelős feladata különösen:
• a pedagógusok, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét,
• a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,
• a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,
• az óvoda vezetője vagy helyettese - ha nincs gyermekvédelmi felelős - látja el az itt meghatározott feladatokat.

A Kt. 40. § (7) bekezdés rendelkezik arról, hogy az óvoda házirendjében kell rögzíteni a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos szabályokat.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
fősztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztők!

Kérdésem az lenne, hogy "főiskolai szinten mérnök-informatikus szakos mérnöktanár"-ként taníthatok-e gimnáziumban?

Úgy láttam, hogy most már csak mesterszakon lehet mérnöktanári végzettséget szerezni.

Tehát, mi van azokkal, akik az új rendszer előtt szereztek mérnök-informatikus (főiskolai) és mérnöktanár (főiskolai) végzettséget? Hol taníthatunk?

Köszönettel: Tamás

Tisztelt Szerkesztők!
Várom válaszukat a következő dátummal íródott kérdéseimre:
2009.03.21 09:12:48!
Előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!
Mozgássérült lányom most lesz ovis. Érdekelne, hogy mennyi fejkvótát kap utána az intézmény, és hogy ennek összegét felhasználhatják-e teljes egészében az előírt órák finanszírozására, vagy csak egy része fordítható erre. Válaszukat mielőbb várom!
Köszönöm!

Kedves Szerkesztők?

Tudatosan nem válaszolnak az én kérdésemre immáron másodszor? Vagy ennyire nehezet kérdeztem?

Tisztelt "nida"!

A testnevelés és sport sajátosan összetett műveltségi terület, mely teljesen egyenrangú más műveltségterületekkel. Az iskolai tanulmányok során a testnevelést is ugyanúgy értékelik, mint bármely más tantárgyat, a testnevelésből kapott osztályzatok beleszámítanak a tanulmányi átlagba, tehát ha a diák testnevelésből gyengén teljesítve abból kevésbé jó osztályzatokat kap, azzal átlagát rontja. Amennyiben a felvételinél a tanulmányi átlag is beleszámít a szerezhető pontokba, az esetben a rossz testnevelés osztályzat miatti rosszabb átlag kevesebb pontot eredményez. Ugyanez vonatkozik az Ön által „egyéb ügyességet igénylő”-nek nevezett műveltségi területekre, mint a művészetek (ének-zene, rajz), és az életvitel és gyakorlati ismeretek.

Kérvény elkészítését és beadását nem befolyásolja a kérvény beadójának életkora, de szeretném felhívni a figyelmét, hogy az iskolában kapott osztályzatokkal (pl. testnevelés osztályzat) kapcsolatban az iskola az illetékes, ha bármilyen ilyen jellegű problémája van, kérvényét oda kell benyújtania, mert a minisztérium ilyen jellegű ügyekkel hatáskör hiányában nem foglalkozik.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "Móni66"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 17.§ (2) bekezdése valóban azt mondja, hogy az a személy, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel rendelkezik, minden iskolatípusban alkalmazható idegen nyelv tanítására. Így első kérdésére, hogy taníthat-e az 1-12 évfolyamokon, azt kell válaszolnom, hogy igen, ha az 1-4. évfolyamokon szakrendszerű képzés folyik az adott idegen nyelvből.
Amennyiben az 1-4. évfolyamokon az idegen nyelv oktatása nem szakrendszerű képzésben folyik, a 17.§ (8) bekezdése értelmében Önnek el kell végeznie a 120 órás tanfolyamot. Egyébként is ajánlott szakmailag, hogy az ezeken az évfolyamokon dolgozó pedagógus ismerje a korosztály életkori sajátságait és a hozzá kötődő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket. Úgy gondolom, ezzel megadtam a választ a második és harmadik kérdésére is.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "annykoo"!

1. A minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 17/2009. (IV.2.) OKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontja szerint az R-ben foglalt támogatásokat a közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartói – így természetesen az egyházi fenntartók - is igényelhetik. Az R. 7. § (5) bekezdésének cb) pontja az  önkormányzati fenntartókra vonatkozik, vagyis számukra kötelező eleme a teljesítmény motivációs alapból történő igénylés benyújtásának az IMIP elfogadására vonatkozó fenntartói döntés.
2.  Az R. 7. §-a (5) bekezdésének cg) és ch) pontja szerint két, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott és egy vezető beosztású személy legalább kétszeri értékelését kell benyújtani. Amennyiben tehát intézményükben csak 2008-tól működik a teljesítményértékelési rendszer, még ha éves ciklusban működtetik is azt, az R-ben meghatározott dokumentáció benyújtására ez nem szolgáltat elegendő dokumentációt, hiszen ehhez két egymást követő év értékelésére lenne szükség a fent jelzett munkakör, ill. beosztás vonatkozásában.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztők!
A pedagógus továbbképzéssel kapcsolatban szeretném kérdezni: Az intézmény által támogatott és nem teljesített képzések után milyen törvény által biztosított követelése lehet az iskolának a kollégával szemben. Van-e a másod diploma megszerzésének határideje a főiskola 4 évének letelte után, amennyiben már halasztott éveket a kolléga. Meddig odázható el a teljesítés?
Köszönöm a válaszukat!

Tisztelt Szerkesztők!

Prémium éves programban való belépés kapcsán szeretném kérdezni az alábbiakat:
1. Prémium éves programba belépő kolléga illetményének kiszámolásakor figyelembe vehetők – e korábbi illetményei közül az alábbiak:
 Osztályfőnöki pótlék
 Vezetői pótlék (igazgatóhelyettesi pótlék)
 További szakképesítése után járó illetmény
 Munkaközösség-vezetői pótlék
 Határozott idejű kereset-kiegészítés összegét.

Köszönettel!

Tisztelt „fres”!

A magasabb szintű részvizsga nem váltja ki az alacsonyabb szintű komplex vizsgát, mivel a komplex vizsga valamelyik – az Ön által jelzett esetekben a beszédkészség, beszédértés – készségét nem méri, ezekről semmilyen adatot az írásbeli nyelvvizsga nem tartalmaz.

A 2006. március 1-je előtt  főiskolai műszaki szakon megkezdett tanulmányok esetén igaz, hogy alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga az oklevél megszerzésének feltétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kiváltja, hanem a szakcsoport így állapította meg a képesítési követelmények nyelvi előírását a fent jelzett szintű szakon.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

A következő kérdésre szeretnék Önöktől választ kapni:
Tanári szakos diplomáim mellett Közoktatás- vezetői szakvizsgával is rendelkezem, jelenleg igazgatóhelyettesi munkakörben dolgozom. A közoktatás-vezetői szakvizsgám után jár-e, mint magasabb vezetői beosztásban lévőnek további pótlék? A munkáltatóm szerint nem, mivel vezetői pótlékot kapok.