Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt „annykoo”!

A Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)  14/A. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a (4) bekezdése alapján a kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust, ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további szakképzettséggel rendelkezik.
Ennek figyelembe vételével a Kjt. 66. §-ban meghatározott, az alapvégzettségének megfelelő %-os illetménynövekedés illeti meg a magasabb vezető, illetve a vezető beosztásban dolgozó pedagógust. Az intézményvezető-helyettes magasabb vezető beosztású, ezért a végzettsége és szakképzettségei alapján illetménynövekedés illeti meg attól az időponttól kezdődően, amikor a szakvizsgázott munkakörbe („G”) fizetési osztályba sorolták, ha már akkor is vezető beosztásban dolgozott.
Álláspontom szerint az intézményvezető-helyettes közalkalmazotti kinevezésében szereplő szakképesítés: a közoktatási vezető szakon szerzett szakképesítés, mert a fizetési osztályba történő besoroláskor kötelezően figyelembe vették.  Ennél fogva, a %-os illetménynövekedés megállapításánál is figyelembe kell venni. A vezetői beosztásban dolgozókat azért nevesítette külön a hivatkozott rendelethely, mert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. §-ában felsorolt feladatokat látják el. Az itt megállapított felelősségi körben minden szakképesítését, közöttük a közoktatási vezető szakon elsajátított igazgatási, szervezési, irányítási, gazdálkodási stb. ismereteit közvetlenül óraszámban ki nem mutatható mértékben, de folyamatosan hasznosítja a vezető.  Mindezek alapján kell a további szakképesítést az illetmény megállapításánál figyelembe venni. 

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „hipanka”!

A kollégium magasabb vezetői munkakört betöltő gazdasági vezetőjének további jogviszonyával kapcsolatos kérdésre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai adják meg a választ.
A magasabb vezető tekintetében a 41. § (2) és (3) bekezdése állapít meg összeférhetetlenséget. Az adott eset nyilvánvalóan nem tartozik e körbe.
A 42. § a munkáltató részére a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal a munkaköri feladatai ellátására tiltja meg a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését.
A gazdasági vezető munkakörhöz nem tartoznak pedagógus-feladatok, ezért nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a nevelőtanári feladatokhoz a közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a (1) bekezdése j) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkező gazdasági vezető pl. óraadói megbízást kapjon. Pedagógus-munkakör ellátására polgári jogi jogviszony a Kt. 15. § (1) bekezdése alapján a 121. § (1) bekezdés 30. pontjában foglalt feltételekkel lésíthető. Az ügyelet ellátására – akár óraadó nevelőtanárként, akár nem-pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottként – a Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/C. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint van lehetőség.
Az intézmény gazdasági vezetőjének további jogviszony keretében történő foglalkoztatása célszerűségét a munkáltató ítélheti meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „dr_od”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (6) bekezdése szerint  a pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés
• hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,
• hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá
• az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.(XII. 22.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése fentieket az alábbiakkal egészíti ki.
A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.
A szakvizsgára történő felkészítés a felsőoktatásról szóló törvény szerinti szakirányú továbbképzés keretében történik.
A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján a szakirányú továbbképzés lehet:
• egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés,
• képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés,
• alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés,
• pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta

Tisztelt Szerkesztőség!
Kérdésem a következő:
Általános iskola első évfolyamán a napközis nevelőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie?
Felsős tanárként lehet-e első osztályban napközis, taníthat-e technika tantárgyat?
Ha nem jó a felsős tanári diploma, milyen tanfolyammal pótolhatja a tanítói diplomát?

Válaszukat köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!
2009 júniusában kapom meg diplomámat történelemtanár mesterképzés szakon. Eddig főiskolai diplomával tanítottam történelmet általános iskolában.
Kérdéseim:
1. Milyen fizetési kategóriába sorolhatnak a mesterképzés által?
2. Hol található a jogszabály, amely előírja ezt a fizetési kategóriát?
3. Mikortól jár az átsorolás (következő hónaptól jövő év januárjától)?
Válaszukat előre is tisztelettel köszönöm:
Kovácsné Figula Gabriella

A kérdésem az alábbbi:
Alapfokú képzésben tanító tanárként (általános iskolai tanár) a technika tantárgy tanításának milyen feltétele van (taníthatja-e mezőgazdasági ismeretek és gyakorlati szakos tanár) vagy ezzel a képesítéssel milyen tantárgyat taníthat?
Várom mihamarabbi válaszukat!

Tisztelt "krisztikiss"!

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet mellékletében a jelmagyarázatok között található meg az OKJ-s számok szöveges megfeleltetése, amelyből megállapíthatja, hogy az utazásügyintéző szakképesítés OKJ számának számjegyei mit takarnak. Mindezt a Hatályos Magyar Jogszabályok Gyűjteményében keresheti meg, az alábbi linket felhasználva.
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso/pf/SearchLaw/searchLaw.

Ezen hatályos rendelet szerint az Utazásügyintéző szakképesítés elágazásnál jelölt OKJ száma 54 812 02 0010 54 02.
Ugyanitt megnézheti a szakképesítés számának felépítését.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt "Kebacs"!

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 28. § (8) bekezdése szerint a gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja tanulmányait másik gimnázium megfelelő évfolyamán.
A közoktatási törvény 46. § (1) bekezdése szerint az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.
Az átvevő iskola a helyi tanterve alapján dönt arról, hogy az átvételnek, illetve a tanulmányok folytatásának melyek a követelményei. Az iskola igazgatója dönt arról is – az iskola helyi tantervében foglaltak alapján - hogy a korábban elvégzett tantárgyakat milyen módon számítja be a további tanulmányok során.

Üdvözlettel,
Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "dugó74"!

Feltehetően arra a szabályozásra gondol, amely a szociális munkás szakra vonatkozott abban az esetben, ha a képesítési követelményeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet szerint kezdte meg tanulmányait. Ennek 11. számú melléklete 9.1 pontja hivatkozik a 97/2000. (VI. 22.) kormányrendelet által meghatározott hallgatói körre, mint a nyelvvizsga-követelmény alól mentességet élvezőkre. Ez utóbbi kormányrendelet 2.§-a azokat a szociális munkás szakos hallgatókat mentesítette a nyelvvizsga-követelmény alól, akik 1996. január 1-je előtt létesítettek közalkalmazotti munkaviszonyt, illetve olyan munkaviszonyt, ami a képzés profiljába tartozik.

Ön a leírás alapján nem szociális munkás szakos, így Önre ez a szabályozás nem vonatkozik.

Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor

Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném megtudni, hogy egy időszakban adható-e be két különböző iskolaba egy azon személy által igazgatói pályázat, ha igen mi a teendő akkor ha mindkettő nyertes? Köszönettel: tirol8

Tisztelt Szerkesztőség!
Általános iskolában tanítok. Az egyik diákom családostól Angliába költözik, ezért előrehozott osztályozó vizsgát tesz az általam tanított tantárgyból is. Az iskola vezetése kötelezhet-e arra, hogy én készítsem fel a diákot a nyolcadikos tananyagból heti egy plusz órában ingyen? Várom mielőbbi válaszukat! Köszönettel: Zebulon

Tisztelt Cím!
A modultantárgyakról érdeklődnék. Valóban megszűnnek és integrálják azokat más tantárgyakba? Rebesgetik, hogy az egészségtan kötelező tantárgy lesz. Mikor kerül bevezetésre?

Tisztelt cím !

Tisztelt főosztályvezető-helyettes Asszony Úr !

28 éve általános iskola pedagógus vagyok, az utóbbi 24 évben osztályfőnök voltam,most a gyermekeim elballagtak.
Bejelentette az igazgató hogy szeptembertől a gyereklétszámra való tekintettel nem kapok új osztály, de most már a kezembe nyomta az értesítést az illetményváltozásról, hogy július, augusztus hónapra már meg is vonja az osztályfőnöki pótlékot,mivel a gyermekek elballagtak.
Szeretném megkérdezni, hogy mivel a tanév 2008 szeptembertől 2009 augusztusig tart, jár –e július, augusztus hónapban az osztályfőnöki pótlék, az igazgató milyen jogcímen tagadhatja meg annak kifizetését ?
Várom válaszát, mivel az értesítést az illetményváltozásról nem írtam alá.

Kérem tiszteljen meg válaszával !
Pál Katalin 9800 Vasvár Petőfi út 8
vasvari_pal@mailbox.hu

1125-ös kérdésem szeretném pontosítani:

Az első kérdésemnél a szóban forgó diploma élelmiszeripari mérnök.

Tudna-e nekem segíteni valaki, hogy melyek azok a középfokú iskolák, amelyeknél lehet olyan tantárgyakból leérettségizni, amiből nem érettségizett az ember kb. 20 éve. (közgazdasági érettségim van((1985)), de szeretnék leérettségizni biológiából és angolból jövőre)

Érdeklődni szeretnék, hogy csupán tanítói diplomával, taníthatok e 5. és 6. osztályban matematikát. Nem rendelkezem a 120 órás tanfolyammal.Emellett lehetek e 6. osztályban osztályfőnök?Gyors válaszukat köszönöm.Nagyon fontos lenne.

Tisztelt Nagy Gyöngyi Mária!

Kérem szakmai indokainkat figyelembe véve adjon egyértelmű eligazítást arra vonatkozólag, hogy mi módon tudnánk a normatíva elszámolását kistérségünkben egyértelműbbé tenni a logopédiai szakszolgálatok számára is, mert azt tapasztaltuk mindenki másképpen értelmezi az ide vonatkozó jogszabályokat.

Szakmai indokaink:
A logopédia szakmaisága az adatszolgáltatással nincs összhangban.
- A logopédiai terápiára folyamatosan vesszük fel és engedjük el a gyerekeket, attól függően kinek mikorra javul ki beszédhibája, így a statisztika csak a tanév végével pontos és végleges. (Szemben az óvodákkal és általános iskolákkal, ahol egész tanévben fix a csoport és osztálylétszám)
A gyerekek beszédhibájuktól függően különböző módon járnak terápiára:
 intenzív terápia (heti 3-4 alkalommal)
 normál terápia (heti 2 alkalommal)
Ebből következik tehát, hogy heti 1 alkalommal ott kell lennie a gyermeknek és akkor és csak akkor járhat normatíva, így a legtöbb munkaóra ráfordítást nem finanszírozzák.
- Ez a feltétel szinte lehívhatatlanná teszi a normatívát, mert kimaradt, hogy a figyelembe vehető 8 ill. 4 hónapon belül is engedünk el gyermeket, veszünk fel helyette másikat.
- Szünet és betegség is érintheti a gyermek terápián való megjelenését, ha csak egy hétig hiányzik már nem hívható le normatíva, hiába pótoltuk a következő héten az elmaradt óráit.
Mindezek arra sarkalják a logopédust, hogy minél több gyermeket vegyen fel egyszerre, és minél tovább folytasson egy terápiát esetenként indokolatlanul is.
Ez szakmailag teljességgel elfogadhatatlan, hiszen tudjuk azt is, hogy egy órán csak 3 gyermek foglalkoztatható hatékonyan, súlyos esetben pedig csak 1 gyermek (mindezek megfogalmazása kimaradt a törvényből is).
Azt is tudjuk, hogy logopédiai foglalkozásra hetente legalább 2 alkalommal kell járni a gyermekeknek, hogy a logopédiai terápia elérje célját.
A heti 1 foglakozás nem elegendő a gyermekeknek a beszédhibák javításához.
- Továbbá a költségvetési törvényben megfogalmazott feltétel és az elszámolás módja egymásnak ellentmondó. Ezt az ellentmondást még a területi Államkincstár ügyintézője sem tudta feloldani.

A fenti szakmai indokokra hivatkozva javaslatunk:
A logopédia esetében is egy konkrét esetszámhoz (alkalomhoz) kellene kötni
a normatíva lehívását.
Úgy gondoljuk, hogy ez a döntés a számításokat illetően reálisabb, egyértelműbb és nem csorbulna szakmaiságunk sem.

Köszönettel és tisztelettel:
Dr. Kovács Gyuláné
logopédiai vezető

Tisztelt Szerkesztőség! Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy klarinét szakos zeneiskolai tanárként élvezek-e valamilyen jogi előnyt egy nem szakos kollégával szemben? (Kicsit konkrétabban: pl. beiratkozáskor felvehet-e a nem szaktanár kolléga klarinétost úgy, hogy közben én még rendelkezek szabad felvevőkapacitással, és végül óraszámom eléréséhez más hangszerest - pl. furulyást, fuvolást - vagyok kénytelen felvenni.) Válaszukat előre is köszönöm! NR

Tisztelt Szerkesztőség!
Két kérdéssel fordulnék Önökhöz:

1) egyetemi vegyészmérnök, majd főiskolai mérnöktanár régebbi rendszerben szerzett diplomával milyen tárgyakat lehet tanítani általános iskolában?

2) műszaki informatikus + mérnöktanár (MA) egyetemi szakkal rendelkezem. Szeretném még a matematika tanári szakot is elvégezni. Erre csak a matematika BSC elvégzése után van lehetőségem?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szerkesztőség!

Taníthatok-e számítástechnikát általános iskolában a következő végzettségekkel:
pedagógia-technika szak (oktatástechnológia szakirány,
matematika szak,
számítógéprendszer-programozó OKJ 54 4641 05,
9 év tanítási gyakorlat
Tisztelettel:
z.

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy szociálpedagógus "majdnem" (már csak egy félévem van a főiskolán) végzettséggel lehetek e napközis- tanítónő, nevelőnő?!
Válaszát előre is köszönöm!

Szabó Sarolta

Tisztelt Szerkesztőség!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az érettségiző diákoknak kell -e bármilyen nagyságrendű összeget (akár csak 5HUF-t is) fizetnie az érettségi bizonyítványokért, és amennyiben esetleg ezt az összeget valaki nem fizeti be akkor az járhat -e olyan következményekkel, hogy az illető nem kap érettségi bizonyítványt sikeres vizsgái ellenére? Kérem válaszukat az általam megadott e-mail címre szíveskedjenek küldeni.
Köszönettel: gluckerzsebet

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!

Panaszomra (hogy lassan milliós szinten mozognak a szalagavató- és ballagási ünnepségek) adott válasza számomra csak azt mutatja, hogy a tanárok azt csinálhatnak, amit akarnak! A törvények megfelelő hátteret biztosítanak nekik ehhez...

Ugye, Ön is tudja, hogy a gyerekeink érdekében nem merünk a tanárokkal vitatkozni, mert a gyerek issza meg a levét (sajnos, ez több éves tapasztalatom).

Ezt az eszement költekezést nem ISKOLÁNKÉNT (a tanári kar belátására bízva) kellene rendezni, hanem országosan és egységesen!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. § (2) bekezdése ugyanis kimondja: „a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul...”

Nos, jelzem Önnek, hogy SEMMIFÉLE írásbeli nyilatkozatot nem írtunk alá, hogy vállalnánk a szalagavató többszázezres, illetve a ballagás többszázezres költségeit!
Arról sem írtunk alá írásbeli nyilatkozatot, hogy vállaljuk évente az éppen ballagók pénzbeli hozzájárulását, mert ezt is KELL fizetnünk...
Csak szép sorban jönnek az üzenetek, hogy fizessünk be erre ennyit, arra meg annyit (lehetőleg pár napon belül).

Én igenis úgy gondolom, hogy ezt a dolgot ideje lenne törvényben szabályozni és normális keretek közé szorítani a szalagavatót illetve a ballagást!
Ha egy iskola emellett szeretne BÁLT rendezni, ahova szabadon az megy el, aki akar, az ellen nem lenne kifogásom, de a szalagavató- és ballagási ünnepség KÖTELEZŐ annak a diáknak, aki abban az iskolában éppen 12. osztályba jár!

Továbbra is fenntartom, hogy felháborító a 12-es diákokat és a szüleiket ilyen költségekre kötelezni!
Nem a szülőknek és a gyerekeknek kellene vitatkozni a tanárokkal ebben az ügyben, mert eleve kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, hanem az iskola felettes hatóságainak kellene megszabni a mértéket!!!

(Megkockáztatom, hogy a tanárok ill. az iskola jelentős jutalékokat kaphat a fotósoktól, tánctanároktól, ruhakölcsönzőktől, és a különböző vállalkozóktól, akiknek nagyon jó üzlet a szalagavató és a ballagás.)
Micsoda dolog ez, hogy az Oktatási Minisztérium szendén félrenéz, amikor Önök is tudják, mi folyik itt?!

Nem riadok vissza attól sem, hogy újságíróknak, riportereknek, parlamenti képviselőknek megírjam panaszomat, ami nem csak engem dühít, hanem sok-sok szülőt ebben az országban!

Üdvözlettel : Egy Anyuka

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!
Jelenleg gyesen vagyok. Magyar szakos tanárként végeztem.
A közoktatási törvény módosítása minden általános iskolában előírja a nem szakrendszerű képzés bevezetését 5-6. osztályban, ezért ha szeretnék visszamenni tanítani nekem is el kell végeznem. Azonban gyes mellett ezt nehéz kifizetni. Érdekelne tehát, hogy a gyesen lévő pedagógusok kaphatnak-e valamilyen mértékű támogatást, esetleg fizetési kedvezményt a tanfolyam díját illetően.
Köszönöm válaszát! Tisztelettel: R.E.

Tisztelt "fotin"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori,
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári
végzettség és szakképzettség szükséges a tanításhoz.
A Kt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

Ön tehát az angol nyelv és irodalom szakos tanár és bölcsész oklevele alapján az általános iskola 1-4. évfolyamán akkor taníthatja az angol nyelvet, ha az iskolában emelt szintű oktatás folyik. Ez a rendelkezés nem fogja hatályát veszteni a jövőben sem, legalábbis jelenleg nincs olyan átmenti szabály, amely ezt előírná. Emelt szintű oktatás hiányában azonban már az eddigiekben sem taníthatta volna az idegen nyelvet az általános iskola 1-4. évfolyamán. A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése szerint ugyanis a nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "H.G"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény  (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló 2007. évi C. törvény 2007. szeptember 1-jétől a megalapozott kiválasztás és a garanciák teljesebb körű biztosítása érdekében a törvény - fő szabály szerint - pályázati eljárás lebonyolításához köti a közalkalmazotti jogviszony létesítését, valamint az általános munkajogi szabályoknál részletesebben szabályozza a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó feltételeket.
A fentiek vonatkozásában, valamint figyelemmel a levele tartalmára, amely részletkérdéseket nem vet fel, a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése értelmében, közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletének 9. pontja írja elő, hogyha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget  szakképesítést, szakképzettséget és  nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír.

„A Kjt. 61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

a) az „A” fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a „B” fizetési osztályba
ba)
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
c) a „C” fizetési osztályba
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb)
cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
d) a „D” fizetési osztályba
da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; „

A dajka, mint nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján, az  „A” fizetési osztálytól, a „D” fizetési osztályig terjedően sorolható  fizetési osztályokba, a fent idézett Kjt. 61. § (1) bekezdés szerint.

Amennyiben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, a munkakörre megállapított osztályok közül.

A kérdésére való figyelemmel, a dajka állás pályázati eljárás útján éppúgy betölthető alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályázóval, mint az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel rendelkező pályázóval, a Kjt. 61. § (1) bekezdése vonatkozásában, amennyiben a pályázati kiírásban a pályázat elnyerésének feltételei között azon követelmény kerül előírásra, vagy előnyként kerül feltüntetésre.

Fő szabály szerint, a pályázati felhívást (így jelen esetben, az Ön levelének tartalmára való figyelemmel, a dajka állás betöltésére szóló pályázati felhívást), a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, valamint helyben szokásos módon kell közzétenni (ha a fenntartó önkormányzat, akkor a székhelyén, ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a  társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá a  munkáltató,  a székhelye és telephelye szerinti településen).

A pályázati felhívásban meg kell jelölni:
a) a munkáltató és a betöltendő munkakör megnevezését,
b) a munkakörbe tartozó lényeges feladatokat,
c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét
d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá
e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.
A beérkezett pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető  - helyettes

Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Asszony!

Köszönöm válaszát, mindössze egy kérdésem maradt: Mi az, ami a "pedagógus szakvizsga" definíciónak megfelel?...gondolok itt pl. a 120 órás nem szakrendszerű oktatásra való felkészítés során szerzett tanusítványra.

mi a különbség az alábbi utazásügyintéz? szakmák között(54 812 02 0010 52 02 és a 54 812 02 0010 54 02 )Több iskolát is néztem és az egyik helyen, hátulról a harmadik szám 2-es a másikon 4-es...

Tisztelt Dr.Sárvári Judit!
Következő kérdésemmel fordulok önhöz:2004-ben kezdtem meg tanulmányaimat a Kaposvári Egyetemen (Tanulásban akadályozottak szakos-gyógypedagógus) és 2008-ban végeztem.
Alapfokú C-típusú nyelvvizsga a követelmény a diploma kiadásához.Szakmámban nem tanítok idegen nyelvet és 17 éve dolgozom egy szociális intézményben ahol bentlakásos sérűlt gyermekekkel foglalkozom.Mint a szociális szakoknál van nyelvvizsga mentesség az én esetemben nem jár?
Köszönettel várom válaszát!

Tisztelt Brassói Sándor fősztályvezető-helyettes úr!

Köszönöm részletes válaszát, nagyon sokat segített!
üdvözlöm! Óvónő