Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt „annykoo”!
A Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14/A. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a (4) bekezdése alapján a kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust, ha magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, és a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen, továbbá számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, a b) pontban felsorolt további szakképzettséggel rendelkezik.
Ennek figyelembe vételével a Kjt. 66. §-ban meghatározott, az alapvégzettségének megfelelő %-os illetménynövekedés illeti meg a magasabb vezető, illetve a vezető beosztásban dolgozó pedagógust. Az intézményvezető-helyettes magasabb vezető beosztású, ezért a végzettsége és szakképzettségei alapján illetménynövekedés illeti meg attól az időponttól kezdődően, amikor a szakvizsgázott munkakörbe („G”) fizetési osztályba sorolták, ha már akkor is vezető beosztásban dolgozott.
Álláspontom szerint az intézményvezető-helyettes közalkalmazotti kinevezésében szereplő szakképesítés: a közoktatási vezető szakon szerzett szakképesítés, mert a fizetési osztályba történő besoroláskor kötelezően figyelembe vették. Ennél fogva, a %-os illetménynövekedés megállapításánál is figyelembe kell venni. A vezetői beosztásban dolgozókat azért nevesítette külön a hivatkozott rendelethely, mert a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. §-ában felsorolt feladatokat látják el. Az itt megállapított felelősségi körben minden szakképesítését, közöttük a közoktatási vezető szakon elsajátított igazgatási, szervezési, irányítási, gazdálkodási stb. ismereteit közvetlenül óraszámban ki nem mutatható mértékben, de folyamatosan hasznosítja a vezető. Mindezek alapján kell a további szakképesítést az illetmény megállapításánál figyelembe venni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „hipanka”!
A kollégium magasabb vezetői munkakört betöltő gazdasági vezetőjének további jogviszonyával kapcsolatos kérdésre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai adják meg a választ.
A magasabb vezető tekintetében a 41. § (2) és (3) bekezdése állapít meg összeférhetetlenséget. Az adott eset nyilvánvalóan nem tartozik e körbe.
A 42. § a munkáltató részére a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal a munkaköri feladatai ellátására tiltja meg a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését.
A gazdasági vezető munkakörhöz nem tartoznak pedagógus-feladatok, ezért nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a nevelőtanári feladatokhoz a közoktatásról szóló törvény 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a (1) bekezdése j) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkező gazdasági vezető pl. óraadói megbízást kapjon. Pedagógus-munkakör ellátására polgári jogi jogviszony a Kt. 15. § (1) bekezdése alapján a 121. § (1) bekezdés 30. pontjában foglalt feltételekkel lésíthető. Az ügyelet ellátására – akár óraadó nevelőtanárként, akár nem-pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottként – a Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/C. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint van lehetőség.
Az intézmény gazdasági vezetőjének további jogviszony keretében történő foglalkoztatása célszerűségét a munkáltató ítélheti meg.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „dr_od”!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (6) bekezdése szerint a pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés
• hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,
• hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá
• az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.(XII. 22.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése fentieket az alábbiakkal egészíti ki.
A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.
A szakvizsgára történő felkészítés a felsőoktatásról szóló törvény szerinti szakirányú továbbképzés keretében történik.
A szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján a szakirányú továbbképzés lehet:
• egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés,
• képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés,
• alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés,
• pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
Tisztelt "krisztikiss"!
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet mellékletében a jelmagyarázatok között található meg az OKJ-s számok szöveges megfeleltetése, amelyből megállapíthatja, hogy az utazásügyintéző szakképesítés OKJ számának számjegyei mit takarnak. Mindezt a Hatályos Magyar Jogszabályok Gyűjteményében keresheti meg, az alábbi linket felhasználva.
http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso/pf/SearchLaw/searchLaw.
Ezen hatályos rendelet szerint az Utazásügyintéző szakképesítés elágazásnál jelölt OKJ száma 54 812 02 0010 54 02.
Ugyanitt megnézheti a szakképesítés számának felépítését.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "Kebacs"!
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 28. § (8) bekezdése szerint a gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja tanulmányait másik gimnázium megfelelő évfolyamán.
A közoktatási törvény 46. § (1) bekezdése szerint az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.
Az átvevő iskola a helyi tanterve alapján dönt arról, hogy az átvételnek, illetve a tanulmányok folytatásának melyek a követelményei. Az iskola igazgatója dönt arról is – az iskola helyi tantervében foglaltak alapján - hogy a korábban elvégzett tantárgyakat milyen módon számítja be a további tanulmányok során.
Üdvözlettel,
Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "dugó74"!
Feltehetően arra a szabályozásra gondol, amely a szociális munkás szakra vonatkozott abban az esetben, ha a képesítési követelményeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet szerint kezdte meg tanulmányait. Ennek 11. számú melléklete 9.1 pontja hivatkozik a 97/2000. (VI. 22.) kormányrendelet által meghatározott hallgatói körre, mint a nyelvvizsga-követelmény alól mentességet élvezőkre. Ez utóbbi kormányrendelet 2.§-a azokat a szociális munkás szakos hallgatókat mentesítette a nyelvvizsga-követelmény alól, akik 1996. január 1-je előtt létesítettek közalkalmazotti munkaviszonyt, illetve olyan munkaviszonyt, ami a képzés profiljába tartozik.
Ön a leírás alapján nem szociális munkás szakos, így Önre ez a szabályozás nem vonatkozik.
Üdvözlettel,
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "fotin"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori,
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári
végzettség és szakképzettség szükséges a tanításhoz.
A Kt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
Ön tehát az angol nyelv és irodalom szakos tanár és bölcsész oklevele alapján az általános iskola 1-4. évfolyamán akkor taníthatja az angol nyelvet, ha az iskolában emelt szintű oktatás folyik. Ez a rendelkezés nem fogja hatályát veszteni a jövőben sem, legalábbis jelenleg nincs olyan átmenti szabály, amely ezt előírná. Emelt szintű oktatás hiányában azonban már az eddigiekben sem taníthatta volna az idegen nyelvet az általános iskola 1-4. évfolyamán. A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése szerint ugyanis a nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "H.G"!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról szóló 2007. évi C. törvény 2007. szeptember 1-jétől a megalapozott kiválasztás és a garanciák teljesebb körű biztosítása érdekében a törvény - fő szabály szerint - pályázati eljárás lebonyolításához köti a közalkalmazotti jogviszony létesítését, valamint az általános munkajogi szabályoknál részletesebben szabályozza a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó feltételeket.
A fentiek vonatkozásában, valamint figyelemmel a levele tartalmára, amely részletkérdéseket nem vet fel, a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése értelmében, közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletének 9. pontja írja elő, hogyha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget szakképesítést, szakképzettséget és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír.
„A Kjt. 61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az „A” fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
b) a „B” fizetési osztályba
ba)
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;
c) a „C” fizetési osztályba
ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
cb)
cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
d) a „D” fizetési osztályba
da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; „
A dajka, mint nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör, a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján, az „A” fizetési osztálytól, a „D” fizetési osztályig terjedően sorolható fizetési osztályokba, a fent idézett Kjt. 61. § (1) bekezdés szerint.
Amennyiben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, a munkakörre megállapított osztályok közül.
A kérdésére való figyelemmel, a dajka állás pályázati eljárás útján éppúgy betölthető alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályázóval, mint az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel rendelkező pályázóval, a Kjt. 61. § (1) bekezdése vonatkozásában, amennyiben a pályázati kiírásban a pályázat elnyerésének feltételei között azon követelmény kerül előírásra, vagy előnyként kerül feltüntetésre.
Fő szabály szerint, a pályázati felhívást (így jelen esetben, az Ön levelének tartalmára való figyelemmel, a dajka állás betöltésére szóló pályázati felhívást), a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán, valamint helyben szokásos módon kell közzétenni (ha a fenntartó önkormányzat, akkor a székhelyén, ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá a munkáltató, a székhelye és telephelye szerinti településen).
A pályázati felhívásban meg kell jelölni:
a) a munkáltató és a betöltendő munkakör megnevezését,
b) a munkakörbe tartozó lényeges feladatokat,
c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét
d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá
e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.
A beérkezett pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető - helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.