Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "VManna"!
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg.
A Kt.17. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a szakrendszerű oktatásban az ötödik-hatodik évfolyamon a tantárgynak megfelelő tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, a d) pont szerint a hetedik-nyolcadik évfolyamon, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tízedik évfolyamon a tantárgynak megfelelő szakos tanári, az e) pont szerint a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettségre van szükség a tanításhoz.
Az oktatás-informatikus szakképesítés nem váltja ki az informatika szakos tanári szakképzettséget, ezért a biológia-technika szakos általános iskolai tanári és biológia szakos középiskolai tanári szakképzettséggel, valamint oktatás-informatikus szakképesítéssel rendelkező pedagógus jogszerűen nem taníthatja az informatika tantárgyat.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Ildike!
Tisztelt "Zebulon"!
A pedagógusok a nyári szünet alatt szabadságukat töltik. A pedagógusok szabadságát elsősorban a tanítási szünetekben kell kiadni. Szabadságuk mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. § (3) bekezdése, illetve a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatásban tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 10-11. §-a szabályozza. Mértéke 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság, melyből legfeljebb 15 napot jogszabályban meghatározottak szerint a munkáltató igénybe vehet. Az igénybevételi lehetőségek egyike a „nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás”. A vizsgára készítés ilyen feladat.
Az ily módon igénybe vett időben végzett munkáért külön díjazás nem jár: a pedagógus havi illetménye eleve tartalmazza ennek a tevékenységnek a díjazását.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "tirol8"!
Nincs jogszabályi tiltó rendelkezés, amely egy időben több közoktatási intézményvezetői pályázat benyújtására vonatkozna. Tehát egy személy egyszerre több intézményvezetői pályázatot is beadhat több helyre. Amennyiben több helyen is ugyanaz a személy nyeri el az igazgatói megbízást, akkor a pályázó jogosult arról dönteni, hogy melyiket fogadja el. Abban az intézményben, ahol emiatt a pályázati eljárás eredménytelen lett, új pályázatot kell kiírni, illetve a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának (16) bekezdésében foglaltak szerint lehet eljárni: „Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel a magasabb vezetői beosztáshoz szükséges feltétel.”
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Vaci"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész B) pontja alapján a középiskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott heti 40 órás munkaidejéből a kötelező óraszáma heti 22 óra. Az intézményvezető jogosult - ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van - elrendelni, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: R) 11/A. § (2) bekezdése alapján a pedagógus-munkakörben az ellátandó heti kötelező óraszám felett tanítási óra, foglalkozás megtartása a teljes munkaidőn belül akkor rendelhető el, ha az elrendelt órák száma a napi két és a heti hat órát nem haladja meg, ezen felül továbbá akkor, ha
• a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
• a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a regionális munkaügyi központ regionális kirendeltségének munkaközvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre - a Kt. 87. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre,
• a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
Pedagógus-munkakörben a rendes munkaidőn felül, rendkívüli munkavégzés keretében, tanítási óra megtartását csak akkor lehet elrendelni, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
Az R. melléklete alapján az ifjúságvédelmi felelős a nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő munkakör. Esetében természetesen kötelező óráról nem beszélhetünk, ebben az esetben a heti munkaidő 40 óra.
A jogszabály órakedvezményt az ifjúságvédelmi felelős esetében kötelezően nem ír elő.
Abban az esetben, ha a pedagógust pedagógus-munkakörben és nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben is foglalkoztatja az intézmény, a kinevezésében meg kell határozni, hogy az egyes munkakörökben, - a végzett tevékenységével arányosan - hány kötelező órát, illetve munkaórát köteles teljesíteni.
Pl. ha a pedagógust félállásban pedagógus munkakörben, félállásban pedig nevelést – oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatja az intézmény, akkor a félállásban pedagógus-munkakörben a kötelező óra heti 11 óra, a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben pedig félállásban heti 20 óra lehet.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető - helyettes
2009 szeptemberétől a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szak-középiskola és a PFDH Alapítvány animációkészítő szakképzést indít.
A képzés célja, hogy szakmai (OKJ) képesítést adjon azon jelentkezőknek, akik kreatívan gondolkodnak és vonzalmat éreznek az animáció, a vizuális és előadómű-vészetek valamint a számítógépes programok gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai képzés előfeltétele középiskolai érettségi és az augusztus 26-27. között esedékes kétnapos felvételi vizsgán való megfelelés. A két évfolyamos képzés során a növendékek megismerkednek az animáció alapjaival, a legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, elsajátítják mindazon szakmai ismereteket, melyeket a sikeres szakvizsgát követő munkájukban azonnal alkalmazni tudnak.
Tanárok: Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, illusztrátor, karikatúrista Péterffy Zsófia animációsfilm-rendező, festőművész, Pikler Éva grafikusmű-vész, illusztrátor, Ráthonyi Kinga keramikusművész, Gárdonyi László lát-ványtervező, Magyar Fruzsina dramaturg.
A képzés formája: két évfolyamos, nappali tagozatos Felvételi követelmény: érettségi bizonyítvány, sikeres felvételi vizsga A felvételi vizsga időpontja: 2009. augusztus 26-27. között, két nap. A felvett növendékeknek 100.000.- Ft beiratkozási díjat kell fizetniük, melyet három egyenlő részletben, a trimeszterek megkezdésekor egyenlíthetnek ki. Jelentkezési lap átvehető az iskola titkárságán vagy letölthető az iskola honlapjáról. Kitöltése után személy-esen kell leadni a titkárságon, amelyhez mellékelni kell az érettségi bizonyít-ványt, 2 db igazolványképet, a regisztrációs díj (3.000.- Ft/fő) és a tandíj első részletének befizetéséről szóló igazolást.
Érdeklődni lehet a 06 23 420 608 tele-fonszámon (szerdánként 9-11 óra között), vagy a 06 30 98 47 394 telefon-számon (hétköznap 9-17 óráig) vagy e-mailen: gimnazium@illyes-bors.sulinet.hu, patro@patro.hu
Tisztelt Figula Gabriella!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. §-ának (5) bekezdése a következők szerint rendelkezik:
„(5) Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek - az egyes munkakörök fizetési osztályokba történő tagozódását szabályozó - 61. §-a (1) bekezdésének h), i) és j) alpontja tartalmazza besorolási feltételeként az egyetemi végzettséget és szakképzettséget. Az idézett rendelkezés alapján az itt szabályozott esetekben az egyetemi végzettségen és szakképzettségen érteni kell a mesterfokozatot és szakképzettséget.
Ez az Ön esetében annyit jelent, hogy a mesterképzés szakon szerzett tanári oklevele alapján megilleti a „H” fizetési osztályba történő besorolás.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 128. §-ának (8) bekezdése a pedagógus-szakvizsga tekintetében mondja ki azt, hogy a közalkalmazottat az oklevél bemutatatását követő év első munkanapjától kell a szakvizsga alapján besorolni.
Nincs jogszabályi rendelkezés az átsorolás időpontjára abban az esetben, ha a közalkalmazott magasabb végzettséget szerez. Általános szabály, hogy ilyen esetben a magasabb fizetési osztályba történő átsorolás az oklevél bemutatásához kötődik.
Megemlítem még, hogy általános iskolában is a mesterképzésben szerzett szakképzettsége képezi a fizetési osztályba történő besorolás alapját, mivel a Kt. 17. §-a az általános iskolai évfolyamokon is lehetővé teszi az egyetemi szintű tanári szakképzettséggel történő tanítást. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát az ellátandó munkakörre előírt annak a legmagasabb végzettségnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „knikol”!
Tanítói diplomával Ön taníthat az 5-6. évfolyamon a szakrendszerű oktatásban is, ha matematika műveltségi területre szól az oklevele. Amennyiben szakkollégiummal rendelkezik, akkor csak az 5. évfolyamon taníthat a szakrendszerű oktatásban (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdés c) pont, 127. § (8) bekezdés). A nem szakrendszerű oktatásban pedig természetesen a 6. évfolyamig taníthat tanítói végzettséggel és szakképzettséggel anélkül, hogy elvégezné a szóban forgó 120 órás pedagógus-továbbképzést.
Az osztályfőnöki megbízás feltételeit a közoktatási törvény, illetve a vonatkozó jogszabályok nem rögzítik. Tehát a munkáltató (az igazgató) döntési jogkörébe tartozik, hogy ad-e Önnek a 6. évfolyamon is osztályfőnöki megbízást.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt „nagykokati”!
Az áthelyezésről a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 26. §-a a következők szerint rendelkezik:
„(1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.”
„(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.”
„(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el.”
Az idézett rendelkezés szerint az áthelyezés háromoldalú megállapodáson alapul, vagyis a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia az áthelyezéshez kapcsolódó kérdésekben. A törvény taxatív módon rögzíti azokat a kérdéseket, amelyekben a megállapodás kötelező. Természetesen a felek más kérdésekről is megállapodhatnak.
Feltétlenül követendő gyakorlatnak tartjuk, hogy az áthelyezés során mind a három fél írásban rögzítse álláspontját az áthelyezésre vonatkozóan, amelyben ki lehet térni a szabadság kérdésére is a későbbi jogviták elkerülése érdekében.
Véleményünk szerint: amennyiben az időarányos szabadság felett kiadott szabadságnapok pénzbeli visszatérítéséről nem állapodtak meg, akkor a szabadságot adott tárgyévre kiadottnak kell tekinteni.
Igaz ez fordítva is: Ha a munkáltató az időarányosan járó szabadságnál az áthelyezés időpontjáig kevesebb szabadságot adott ki, a különbözet megváltására csak ilyen tartalmú megállapodás esetén van helye. Megállapodás hiányában azt az új munkáltató az általános szabályok szerint adja ki.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.