Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "Óvónő"!
A higiénés előírások, javaslatok az iskolások és a diákok esetében is hasonlóak, mint az óvódásoknál, ezért nyugodtan használják ezeket a tájékoztatókat Önök is. A pl. ezen az oldalon http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=764&articleID=233217&ctag=articlelist&iid=1 található tanácsok általában a zárt közösségben lévő gyerekekre vonatkoznak, így az óvódásokra is. Szintén itt talál egy linket a gyakori kérdésekről, ezt is ajánlom figyelmébe: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/h1n1_gyik_090903.pdf.
Ezen kívül az itt megadott hivatalos honlapokon tájékozódhatnak bővebben az új influenzáról, vagy érdeklődhetnek a zöld számon.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "Jolán"!
A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 4. § (3) bek. szerint: A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. A rendelet 5. § (3) bek. szerint: „Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.” (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.
A rendelet a tanulók napi, ill. heti óraszámát is szabályozza, az iskola feltételezhetően ezzel összhangban állapította meg a tanuló heti óraszámát. Az iskola teljesíti az érettségire való felkészítés kötelezettségét is, a választható tantárgyakból széles választékot kínál.
A fent idézett jogszabály azt jelenti, hogy a tanuló, ill. a szülő az iskolában történő beiratkozáskor tájékozódhat az iskola pedagógiai programjáról, illetve az annak a részét képező helyi tantervről. A szülőnek, szülői szervezetnek joga, hogy a tanulók oktatásával kapcsolatosan kérdést tegyen fel, véleményt nyilvánítson. Azt javasoljuk, hogy az órabeosztással kapcsolatos problémát az iskola igazgatójával beszélje meg. Amennyiben úgy gondolja, hogy az iskola nem járt el megfelelően, az iskolát fenntartó önkormányzathoz fordulhat.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Gabryella"!
A korszerű nevelő-oktató munkában a megismerés fő forrása az önálló és a csoportos tapasztalás. Olyan ismeretszerzési folyamat, amely során a tanuló az alkotófolyamat részeként és eredményeként sajátítja el a tudnivalókat. Nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő, lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására. A kompetencia alapú oktatás alkalmazásakor a hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindezek alapján természetesen az a cél, hogy a helyi pedagógiai gyakorlatban ne a „végigszáguldás”, a „stresszel teli utálat” jellemezze a nevelő-oktató munkát. A tanítás-tanulás folyamatában a tankönyvek és munkafüzetek használata, a módszertani szabadság alapján a pedagógus szaktudására bízott felelősség. Azt javaslom, hogy a gyermeke iskolájában tegye szóvá, ha úgy véli, hogy a megvásárolt taneszközöket nem használják a gyakorlatban.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "L.R."!
Ön tévedésben van azzal kapcsolatban, hogy az OKJ keretében szerezhető szakképesítés nem ad középfokú szakképesítést. A jelenleg hatályos, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet 1. számú melléklete alapján az 52 azonosító számú (fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül), továbbá az 54 azonosító számú (jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító emelt szintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül) szakképesítések tartalmazzák a számítástechnikai szakképesítéseket, amelyek döntő része érettségi vizsga megszerzése után sajátítható el, és középfokú számítástechnikai szakképesítést ad.
Javasoljuk egyrészt, hogy a munkáltatóval egyeztessen arról, milyen konkrét középfokú számítástechnikai szakképesítés megszerzését látja szükségesnek a besoroláshoz, másrészt javasoljuk, hogy további információért a szakképzésért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz forduljon.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "igi2"!
Elsőként engedje meg, hogy tájékoztassam, hogy a 2009. január 1-jével hatályba lépett munkajogi jogszabályok változásához és értelmezéséhez kapcsolódóan segédanyagot jelentettünk meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, amely a Közoktatási GYIK címszó alatt közvetlenül elérhető (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2217&articleID=232449&ctag=articlelist&iid=1).
Kérdésére a válasz a segédanyagunkban is megtalálható az alábbiak szerint:
„A jelenlegi tagintézmény-vezetők határozatlan idejű vezetői megbízása tekintetében átmeneti szabályt nem tartalmaz a végrehajtási rendelet. Ennek megfelelően megoldásként javasolható:
- vezetői megbízásuk a jogviszonyuk megszűnéséig változatlan marad,
- a határozatlan idő közös megegyezéssel alakul át határozott idejűvé,
- a munkáltató a végrehajtási rendelet módosításának indokával egyoldalúan alakítja át a megbízást határozott idejűre. (Az utóbbi megoldás választása esetén természetesen nem tudunk nyilatkozni arról, hogy egy esetleges munkaügyi jogvita során a bíróság milyen döntést hozna.)”
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Kerti Júlia!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet II. fejezet 11. pontja értelmében: „A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.”
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "Timi3"!
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján az iskola használt tankönyvekkel is biztosíthatja a tankönyv-támogatást a kedvezményre jogosultak számára:
„Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
d) három- vagy többgyermekes családban él,
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).”
A jogszabály kimondja továbbá, hogy az iskola részére a tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv, illetve ajánlott és kötelező olvasmányok, stb. vásárlására kell fordítani, melyek az iskolai könyvtár állományába kerülnek (7. § (4) bek.). A rendelkezéssel a jogalkotó szándéka az, hogy valamennyi rászoruló gyermek tankönyvtámogatását biztosítani tudja az iskola, illetve számukra megfelelő minőségű használt tankönyvek álljanak rendelkezésre.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "gyógypedagógus"!
A megkeresésében jelzett probléma kapcsán tájékoztatom, hogy a tankönyvrendelésre vonatkozó jogszabályok a szülők felé történő tájékoztatási kötelezettséget írnak elő az iskola számára, valamint rendelkeznek a szülői szervezet véleménynyilvánítási jogának biztosításáról. A rendelkezések lehetőséget adnak továbbá a normatív kedvezményen kívül egyéb kedvezmény nyújtására:
„7. § (1) Az iskolai tankönyvellátás rendjét - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg.
(2) Az iskola igazgatója döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.” (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről)
„22. § (1) Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni
.
„(10) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.” (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet)”
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Rácz Zsuzsanna!
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése értelmében
„Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
d) három- vagy többgyermekes családban él,
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).”
Abban a kérdésben, hogy az ingyenes tankönyvre történő jogosultság elbírálásánál kit kell három- vagy többgyermekes családban élőnek tekinteni, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdése értelmében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény családi pótlékra vonatkozó II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni:
„12. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,…”
Amennyiben az Ön gyermeke ilyen képzésben részt vevő hallgató, úgy a közoktatási intézményekben tanuló gyermekek – tehát a gimnazista gyermek is – jogosultak a normatív kedvezményre.
A jogosultságot a megállapított családi pótlékkal kell igazolni:
„…A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:
a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
.
(3) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.” (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. §)
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.