2014. július 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  
  
A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 16:35
Tisztelt "arisztotelesz"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben történő alkalmazáshoz milyen felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkezni.
A Kt. 17. § (1) bekezdés e) pontja értelmében „a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettség és szakképzettség” szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez. Az etika tantárgy tanításához tehát etika szakos tanári végzettségre és szakképzettségre lenne szükség.
A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a tanári mesterszakon szerezhető szakképzettségekről szóló) 3. számú melléklete szerint etikatanár szakképzettség szerezhető az ember és társadalom műveltségterületen kizárólag második szakképzettségként. Aki tanári oklevéllel rendelkezik (újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben) egy év alatt meg tudja szerezni az etikatanári szakképzettséget. Tekintettel arra, hogy ezen szakképzettség felvételéhez szükséges előismeret, legalább 50 kreditet előtanulmányként kell teljesítenie (vagy korábbi tanulmányokból bemutatnia) az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4/A. melléklete szerint megadott szabad bölcsészet etika szakirány, filozófia szakirány, vagy vallástudomány szakirány, vagy katekéta lelkipásztor alapképzési szak, vagy a korábbi rendszerű főiskolai ember- erkölcs és vallásismeret-tanár szak ismereteiből. Tehát, ha korábban Ön ilyen képzéseken nem vett részt, akkor először részismeretek megszerzésére irányuló hallgatói jogviszonyban 50 kredit előtanulmányt kell végeznie, (ez kb. 1 év), majd azt követően egy éves mesterképzésben elvégezheti az etikatanár szakképzettséget.
Tekintettel arra, hogy jelenleg – a felsőoktatási rendszer átalakulása miatt – ezen alapképzési szakról érkező még nem végezhetett, ezért a tantárgyat olyan személy taníthatja, aki a felsőoktatási tanulmányai során az etika tanításának módszertanát elsajátította. A Kt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja szerint ugyanis:
Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt
;”

Ez a kivételi szabály a jövőben is alkalmazható, tehát függetlenül attól, hogy az etikatanár szakképzettség már megszerezhető, az is taníthatja a tantárgyat, aki a fentiekben jelzett feltételeknek megfelel. A magyar szakos tanári végzettséget és szakképzettséget szerzett pedagógus ennek a kritériumnak vélhetőleg nem felel meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 15:16
Tisztelt "sumike"!

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra speciális szabályok vonatkoznak abban a tekintetben, hogy a pedagógus heti teljes munkaideje két részből áll, a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával, a gyermekekkel, tanulókkal a pedagógus szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) példálózó jelleggel sorolja fel, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a kötelező órák teljesítésébe illetve a kötelező órák teljesítésén túl beszámíthatók, amelyeket a pedagógusnak munkaköri feladatként el kell látnia.
A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások megtartása.
A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – a pedagógus ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.
A pedagógus munkarendjét a munkáltatója – az intézmény vezetője - határozza meg. Ennek megfelelően jogosult dönteni például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározásáról, a munkaidő beosztásáról.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 7. § (1) bekezdése szerint a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására a Kt.-ben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma – a Kjt. vhr. - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg.
Kötik tehát a munkáltatót is a jogszabályban meghatározottak, nevezetesen, hogy óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 15:12

Tisztelt "czita"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 122. § értelmében „A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 56. § (3) bekezdése szerint: „A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.”
Az idézett jogszabály helyes értelmezésével és alkalmazásával megállapítható, hogy mivel munkaköre jelentős részében pedagógus – munkakör - megítélésünk szerint – jogosult a 25 nap pedagógus munkaköri pótszabadságra.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 15:05

Tisztelt "orsineni"!

Kérdésére válaszolva tájékoztatom Önt arról, hogy a záróvizsga letételének nincs időkorlátja.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata a tanulmányok befejezését követő hetedik év után feltételhez kötheti, illetve mindig a hatályos követelmények szerint kell és lehet záróvizsgázni.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó

A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 12:24
Tisztelt "kingdavid"!

A felsőoktatási felvételi eljárás során a nagycsaládosok nem kaphatnak kedvezményt, többletpontot.

Kérdése vélhetően arra vonatkozik, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők valóban kaphatnak többletpontot.

Erről részletesen olvashat a www.felvi.hu honlapon, illetve a felvételi tájékoztatóban.

Hátrányos helyzetű az a jelentkező, aki középfokú tanulmányai során rendszeres gyermekvédelmi támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült, vagy akit a jegyző védelmébe vett, vagy állami gondozott volt és a felvétele esetén a beiratkozáskor nem tölti be a 25. életévét.

Amennyiben Ön ezen kritériumoknak megfelel, és ezt igazolja, meg fogja kapni a többletpontokat a felvételi eljárás során.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

 

matyika üzenete
2010.02.17. 16:42
Én szeretném megkérdezni, ha valaki tudna rá válaszolni, h egy középiskola szerintem jogtalanul kötelezi a diákjait arra, hogy a megrendezendő szülők nevelők báljára minden egyes diáktól(még aki nem is akar részt venni rajta!!!!!!), h fizessen be 500 ft-ot.És itt nem az összeg nagyságáról lenne szó hanem arról, h semmi bizonylatot vagy blokkot nem ad róla és kötelezi!!!!ha valaki tudna rá nekem választ adni azt megköszönném.
matyika üzenete
2010.02.17. 16:39
Én szeretném megkérdezni, ha valaki tudna rá válaszolni, h egy középiskola szerintem jogtalanul kötelezi a diákjait arra, hogy a megrendezendő szülők nevelők báljára minden egyes diáktól(még aki nem is akar részt venni rajta!!!!!!), h fizessen be 500 ft-ot.És itt nem az összeg nagyságáról lenne szó hanem arról, h semmi bizonylatot vagy blokkot nem ad róla és kötelezi!!!!ha valaki tudna rá nekem választ adni azt megköszönném.
matyika üzenete
2010.02.17. 16:32
Én szeretném megkérdezni, ha valaki tudna rá válaszolni, h egy középiskola szerintem jogtalanul kötelezi a diákjait arra, hogy a megrendezendő szülők nevelők báljára minden egyes diáktól(még aki nem is akar részt venni rajta!!!!!!), h fizessen be 500 ft-ot.És itt nem az összeg nagyságáról lenne szó hanem arról, h semmi bizonylatot vagy blokkot nem ad róla és kötelezi!!!!ha valaki tudna rá nekem választ adni azt megköszönném.
moholysuli üzenete
2010.02.17. 10:22
1.
Földrajz-matematika szakos általános iskolai tanár vagyok. Jelenleg egyetemre járok, környezettan szakra. A kiegészítő szak másfél éves, júniusban fejezem be az első évet.
Kérdésem:
Taníthatok-e általános iskolában fizikát és kémiát? Szakosnak minősül-e a leadott óra 2010. szeptember 1-től?
2.
1999-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakán másoddiplomát szereztem. Biológiát és egészségtant is tanítok általános iskolában.
Kérdésem:
Szakosnak minősül-e az általam leadott biológia óra?
A Szerkesztők üzenete
2010.02.16. 15:21
Tisztelt "nke"!

Megkeresésében azt írja, hogy két iskolában óraadó pedagógusként dolgozik. Amennyiben mindkét iskolában a polgári jogi szerződéssel alkalmazzák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 15. §-a (1) bekezdése, illetve a 121. § (1) bekezdésének 30. pontja alapján, juttatásaira a szerződésben foglaltak vonatkoznak. Ha legalább az egyik iskolában részfoglalkozású közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatják, a jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) vonatkozik. A Kjt. nem rendelkezik sem az étkezés támogatásáról, sem a ruházati költség-hozzájárulásról, azonban a munkáltató a kollektív szerződésben foglaltak szerint vagy saját döntése alapján adhat ilyen támogatásokat. E juttatások feltételeit helyileg kell szabályozni.
A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés a pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottakat illetheti meg, ugyanis az intézményhez biztosítandó összeg számítási alapját ez a létszám képezi. A Kt. 118. §-a (2) bekezdése szerint a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit az intézmény kollektív szerződésében, ennek hiányában szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a munkáltató a feltételeknek megfelelő részmunkaidőben foglalkoztatottakat is keresetkiegészítésben részesítse, az óraadó tanárok azonban nem tartoznak ebbe a körbe.
A környezettanári szakképzettséggel kapcsolatos kérdésére a pedagógus-munkakörök betöltésére vonatkozó előírásokra kell utalni. A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének c-e) pontjai alapján az iskolai oktatás ötödik-hatodik, illetve hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a pedagógus-munkakör betöltéséhez a tantárgynak megfelelő szakos tanári, a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemen szerzett tanári szakképzettségre van szükség. A környezettanár egyetemi szintű szakképzettségével mind az általános iskolában, mind a középiskolában környezettan tantárgyat taníthat, illetve a környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán kívüli és iskolán kívüli programokat szervezhet.
Azt, hogy a környezettan tanítás milyen módon valósul meg az egyes iskolákban, az adott iskolák pedagógiai programja, helyi tanterve határozza meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Turine üzenete
2010.02.16. 13:04
Tisztelt Szerkesztőség!

Kérdésem a következő, melyben kérem szíves állásfoglalásukat:
Egyetem fenntartójú gyakorló óvodáról lenne szó, ahol az óvodapedagógusokra a 138/1992. Korm.rendelet, a Közokt.tv, és Kjt. az irányadó.

Óvodapedagógusunk végzettségei:
1988. okl. óvónő (főisk.dipl.)
1998. óvodapedagógus (főisk.dipl.)
1998. 120 órás tanfolyam (ped.int.tovképz.)
2001. tánc-és drámapedagógus (főisk.végz.)
2010.febr. okl. pedagógustanár (egyetemi végz.)

Óvónőként dolgozik gyakorló óvodánkban, és megbízással oktat az egyetemen.
A G fizetési osztályba került besorolásra és további szakképesítést is kapott fenti végzettségeire, valamint a várakozási ideje is csökkentésre került.
A 138/1992. Korm rendelet is, a KT is valamint a 17/2010.(II.5.)korm.rendelet melléklete is szabályozza az óvodapedagógusi besorolást, mely szerint a D, F, G, és J fizetési osztályokba sorolhatók a végzettségeik függvényében.
Tehát kiiktatták a H és I fizetési fokozatot, így az egyetemi diplomával marad a G fizetési osztályba, és mivel két további szakképesítésre is kap 8%-ot, az sem adható a részére?
Melyik törvény vagy rendelet írja le konkrétan, hogy a szakvizsgázott pedagógus (akár egyetemi végzettséggel, akár főiskolai szakvizsga oklevéllel) melyik fizetési osztályba tartozik?

Előre is köszönöm segítő együttműködésüket! Üdvözlettel: Tné
bnevenka üzenete
2010.02.15. 20:12
Tisztelt Szerkesztők!

A következő probléma megoldásához szeretnék segítséget kérni.
Általános iskolánkban alapfokú művészetoktatás is folyik ; többek között angol és német nyelvű drámajátékot is tanítunk. A művészeti iskolák minősítése során probléma adódott a nyelvszakos tanárok végzettségével.
A minősítő bizottság állásfoglalása szerint angol/német drámajátékot magyar szakos diplomával rendelkező pedagógus taníthat (drámapedagógusi végzettséggel együtt). Ezért, azokat a nyelvszakosokat, akik nem rendelkeznek magyar szakos diplomával, kirakták a művészeti iskolából. Ezzel szemben, olyan kolléga is tanít angol drámajátékot, aki tanítói diplomával és angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

A közoktatási törvényben nem találtunk olyan rendelkezést, amely az idegen nyelvi drámajáték tanítását magyar szakos diplomához kötné, csak az alább említett paragrafust, amely szakirányú végzettség szükségességét említi.
Kérdésem: az angol/német tanári diploma nem számít szakirányú végzettségnek az idegen nyelvi drámajáték tanításához?
Középfokú nyelvvizsga annak számít?
Következő tanévben újra esedékessé válik a műveszetoktatási intézmények minősítése: számíthatunk pozitív változásra a végzettségek megítélésében?
Szeretném, ha tájékoztatnának a törvényről, amely az idegen nyelvi drámajáték tanításához szükséges végzettségről rendelkezik.
Köszönettel egy angol szakos tanár
17 § k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói vagy művész; művészeti szakközépiskolában, ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés, a tizenegyedik évfolyamtól a művészeti tárgynak megfelelő egyetemi szintű tanári, illetve művész;
(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
A Szerkesztők üzenete
2010.02.15. 16:36
Tisztelt "bfedit"!

A kérdésében megfogalmazott kereskedő-boltvezető szakképesítés vizsga írásbeli része alóli felmentéssel kapcsolatban a választ a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 5. § (1)-(3) bekezdése adja meg, amely kimondja, hogy

„(1) A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. Döntését a korábbi vizsga letételét igazoló okirat, a vizsgázó kérelméhez csatolt dokumentumok és a szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendelet alapján hozza meg.

(2) A vizsgabizottság a vizsgafelmentésről hozott döntéséről a kérelmet benyújtó vizsgára jelentkezőt a jelentkező számára legkedvezőbb időpontban, de legkésőbb a szakmai vizsga első vizsgatevékenysége megkezdése előtt 3 munkanappal korábban, írásban tájékoztatja. A vizsgabizottság döntését határozatba foglalja, amelyet e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni.

(3) Ha a vizsgabizottság azt állapítja meg, hogy a vizsgára jelentkező a vizsgált szakképesítés esetén minden vizsgarész tekintetében teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben előírtakat, akkor a vizsgázó számára újabb szakmai vizsga letétele nélkül a szakmai vizsgabizonyítványt a korábbi vizsgán, vizsgákon elért eredménye alapján kell kiállítani.”

Üdvözlettel:
a szerkesztők

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.15. 16:20
Tisztelt "hunfi"!

A 8. évfolyamosok központi írásbeli vizsgáin több mint 61.000 diák, az idén felvételizők több mint 60%-a vett részt.
Az írásbeli vizsga feladata, hogy olyan mércét állítson, olyan módszereket alkalmazzon, amelyekkel a tanulói teljesítmények összehasonlíthatók. Ennek megfelelően a gyakorlott pedagógusokból álló feladatlap készítő bizottságok – immár sok éve megszokott módon – a felvételi feladatlapokat az alábbi tartalmi szempontok szerint állítják össze.

(Az alábbi idézet az Oktatási Hivatal honlapján mindenki számára elérhető tájékoztató anyagból való.)
„Az írásbeli felvételi vizsga célja elsősorban az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt. A konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert, begyakorolt eljárások alkalmazása mellett egyes feladatok újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitnak a tanultak mozgósításának. ….
A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága.”
Az idei feladatsorok is a fentiek figyelembe vételével készültek, és a bizottságok több hónapos mérlegelése, valamint számos lektorálási, ellenőrzési lépés után kerültek a vizsgázók elé.
A vizsga természetéből adódik, hogy a tanulók egy jelentős része számára a feladatsorok nehéznek bizonyultak. Minden érdeklődőt megnyugtathat azonban az a tény, hogy minden diák egyforma feladatlapot oldott meg, a követelmények mindenki számára egyformák, így a felvételért folyó versenyben az eredmények a tényleges teljesítménybeli különbségeket fogják tükrözni.
Minden vizsgarendszerben a feladatsorok „nehézségének” megítélése alapvetően a tények elemzése nélkül szubjektív. Ezért az Oktatási Hivatal a vizsgák után elkészíti a vizsgateljesítmények statisztikáját, és ezt évek óta megszokott módon nyilvánosságra is hozza a honlapján.

A korábbi évek elemzései azt bizonyítják, hogy a központi írásbeli vizsgák feladatlapjai viszonylag egyenletes követelményeket támasztva, az egyes teljesítmények között megfelelően különbséget téve, jól mérik a felvételizők teljesítményét. Mivel ebben a tanévben az előkészítés ugyanolyan gondos és alapos, szakmailag átgondolt és ellenőrzött volt, mint a korábbi években, nincs ok azt feltételezni, hogy ez az idén másként lenne.
Ahogy korábban, úgy az idén is a feladatsorok tárgyilagos, szakmai megítélése majd az eredmények ismeretében lesz lehetséges. A statisztika elkészítése és annak nyilvánosságra hozatala az idén sem marad el.
Addig is minden, a vizsgával kapcsolatos szakmai észrevételt szívesen fogadunk, hiszen ezek segítik a következő évi feladatsorok összeállítását.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.15. 15:48
Tisztelt Dávid Anna!

Az iskola helyesen jár el, amikor megkérdezi a nyelv választásáról a szülőket. Ezt az alkalmat kellene kihasználniuk, amikor az igény mellett indokaikat is közlik az intézménnyel.
A szülői „jog” értelmezése ebben a szituációban nehéz, hiszen a nyelvi csoport szervezése létszámhoz kötődik. Az iskola lehetőségei korlátozottak. Mégis úgy vélem, ha időben megismerik kérésük indokoltságát, nem lesz lehetetlen teljesíteni az angol nyelvcsoportba kerülést.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.15. 15:46
Tisztelt "Óvónő"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (12) bekezdése szabályozza a közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztő munka alapdokumentumának kötelező tartalmi elemeit.
A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. §-a a minőségfejlesztés célját határozza meg, a 9. §-a pedig garanciális szabályként rögzíti a közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztő munka elismerésének rendjét. Azt, hogy az intézményben a minőségfejlesztő szervezet, csoport munkájában hány főnek kell részt vennie, jogszabály nem határozza meg. Erről az intézményvezető a helyi sajátságok figyelembevételével jogosult dönteni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.15. 15:44
Tisztelt "ksai"!

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése alapján a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja.
Fentieken túl lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy a közalkalmazott a hasznosítás mértékétől függetlenül jogosult legyen a további szakképesítés alapján járó százalékos illetménynövekedésre. A kinevezésben feltüntetett további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásakor, ha könyvtárosi végzettsége mellett tanári, tanítói végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

jszeva üzenete
2010.02.15. 13:16
Tisztelt Szerkesztő!
Kérdésem arra vonatkozik, hogy mely esetben jár a dolgozónak a további szakképesítés utáni %-os illetmény.
"A" dolgozó tanítói végzettséggel és testnevelés tanári szakkal rendelkezik. Jelenleg csak az alsó tagozatban tanít, felső tagozat ebben az intézményben nincs is. Korábban felső tagozatban testnevelést is tanított, ezért kapta a %-os illetménykiegészítést. Jelenleg jogosult e erre?
"B" dolgozó tanító + angol tanári szakkal rendelkezik. Jelenleg csak angolt tanít 3. - 4. évfolyamokon, valamint a felső tagozatban. Előző igazgatója %-os illetménykiegészítésben részesítette. Jogosult e erre jelenleg?
"C" dolgozó tanítói végzettség mellett nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakirányú szakképzettséget szerzett. Intézményünk normál, nem speciális tantervvel működő általános iskola, pedagógiai programunkban ilyen jellegű végzettségre nincs különösebben szükség, ezért ismételt kérdésem a dolgozóra vonatkozóan: jogosult e %-os illetmény kiegészítésre? (SNI-s tanulókat is fejleszt, a kötelező óráin túl.)
Válaszát az alábbi jeligére kérem: jumi
Wordswort üzenete
2010.02.13. 12:48
Tisztelet!

6. os Diák vagyok azt se tudom hogy msot ide kell e irno ma felvételivel kapcsolatos dolgokat de ide leirom .
1. Felvételiben találhatok oclsan kérdések amelyek nem pontosak igy találgatni kell és SZERINTEM ne azon muljon hogy felvesznek -e vagy sem hogy most egybe irtad a szó vagy külön mikor azt se lehet tudni hogy melyiket fogadják el.... de köszönük és örülök h nem adták meg a pontot .... gratulálok .... felháboritó nade mindegy....
2. Sporteredményeket nem nézik? csodás de azért legyenek Olimpiai bajnokaink ugye? igen és hogy? gondolkodjatok már istenem felháboritó igy akartok Olipmiai bajnokokat? tanulás kötelezö de mellete sportolok is van aki csak tanul és annak persze hogy midnen jól sikerül de én közbe lehet hogy jó tanulás mellet sportolnék is hogy egyszer TÁN olimpia bajnok legyek... áhh dehogy is hagyd félbe a sportot mert msot felvételizel igen és fél évet tudják milyen nehéz bepótolni egy sportban? ... de nembaj...
3. tanárok lefele kerekitenek mert UGYEBÁR minnél többen vanak a suliban annál több pénzt kapnak igy nem akarják hogy a gyerekeket felvegyék Gimnáziumba . Szerintem elenörizni kéne ezt hoghy ne lefele kerekítsenek. És persze utoljára kérem szépen nézzék meg az iskolában tanító tanárokat hogy hogy kerülnek oda? mert botrány. Például megemlíteném Földrajz tanárom aki azt hiszi Amerikába van Kína és abbol irat DOLGOZATOT AMIT NEM IS TANULTUNK botrány persze és én kapom az intöt ha közbe szolok ... Igen gratulálok szeritnem jólenme ha mielött egy tanárt felvenének az iskolába ellenörizték h normális e... arról ne is beszéljek hogy van oylanis aki a nyelvével az orrába turkál vagy aki nyakoncsak vagy aki üvöltözik vagy aki nemszeret tanitani de mégis keresnie kel lvalahogy pénzt és eza legegyszerübb.....

Minden estre gratulálok önöknek szerintem botrány ami itt müködik de midenegy.. én örük ha egyáltalán valaki ezt eloplvasa és felfogja h nem megy ez igy jól!:6.osztályos tanuló a Kerék utcai gimnáziumba! a nevemet inkább nem irnám le mert a végén még én kapom az intöt hogy panaszkodok.
Polli üzenete
2010.02.13. 11:07
Tisztelt Szerkesztők!
Törvényes-e, ha törvénytelenűl működtet egy polgármesteri hivatal egy általa fenn tartott általános iskolát? Ha megvon minden jutttatást és a törvényben foglatak ellenére megszüntet álláshelyeket és arra kötelezi a dolgozoit, hogy betegen is dolgozzanak, mert nem fizeti ki a táppénzen lévő dolgozót helyetestő dolgozónak a bérét? Illeteve megszüntet minden technikai és adminisztratív álláshelyet? Mit tehet ebben az esetben egy iskola gazgató és a dolgozók? És emelett még több törvénytelen dolgot is elkövet a polgármesteri hivatal !!!!!!!
beresk üzenete
2010.02.12. 10:51
Tisztelt Szerkesztők!
Arra szeretnék választ kapni, hogy milyen juttatások képezik a távolléti díj számításának alapját:
-besorolás szerinti illetmény,
-százalékos illetménynövekedés,
-pótlékok.(Vhr.15.§)
Kérdésem: ide tartozik -e az integrációs és képességkibontakoztató tevékenységet folytató intézményekben dolgozó pedagógusok kiegészítő illetménye, melyet az érintett dolgozók havi rendszerességgel: idén 2010. január és augusztus 31. közötti időszakban kapnak?
Tisztelettel:
beresk
Schrodinger üzenete
2010.02.11. 20:35
Üdvözlök Mindenkit!

Alapvetően végső elkeseredésem íratja velem e sorokat. Az országos közhangulatot velünk kapcsolatosan mindenki érzi, különösebben nem szükséges ragoznom.
Én itt állok több mint két évtizedes tanítói múlttal, s ha nem állnának mögöttem az elmúlt évek sikerei,emlékei, bizony azt mondanám, alkalmatlan vagyok a pályára. Lassan már én sem látok más megoldást, csak a pálya elhagyását. Megyek takarítani,újságot kihordani..már mindegy.
Csak ne kelljen bemenni az iskolába..Abba a szentélybe, mely hajdan az életem volt.
Az életem néhány éve alakult úgy, hogy egy kis falusi iskolába kerültem tanítani. Nagy lelkesedéssel láttam hozzá, kihívás volt, még sosem tanítottam cigány gyerekeket. Nehéz harc volt,mire elfogadtak, de túl vagyunk rajta, most már ezzel nincs gond. A szüleikkel sem. Tisztelettudóak velem,nem volt eddig még gondom velük.
Ellentétben a fenntartónkkal. Persze ott sem nekem személy szerint, hanem az egész tantestületnek.
Fennhangon hirdetik a faluban - a polgármesterrel az élen-, hogy a pedagógusok nem dolgoznak, nem foglalkoznak semmivel. Gyakorlatilag úgy beszél velünk, mint ahogy én például a kutyámmal sem szoktam. Az új igazgató mindenben partnere. Az utasításait mindig valakinek mondja, hogy mondja meg a többieknek. Na, persze a következő nap már egészen más utasítást mond. Össze-vissza beszél. Még szerencse, hogy mi ismerjük egymást. Csak ennek köszönhető, hogy még nem ugrottunk egymás torkának.

Számomra tiszta sor, hogy vannak kötelező órák, meg vannak olyan feladatok, amelyek összefüggenek az oktatás-neveléssel, és el kell látnunk..DE!
Egyszer szeretném már olvasni valahol azt, hogy a pedagógus kötelező órákon túli munkaidőmből mennyit fordíthatok maximum az órákra való felkészülésre, mennyit a füzetek, dolgozatok javítására? Hogy tudjam már végre, hogy mennyi időre oszthatnak be ügyeletre, mennyi időt kell fordítanom ünnepségekre, rendezvényekre való felkészítésre? Mennyi időt fordíthatok az egyre növekvő adminisztrációra? Önművelésre? Értekezletekre,meg mindenféle szakmai műhelyekre, klubokra,amiket az utóbbi időben előszeretettel találnak ki nekünk.

Persze nem is lenne ezzel semmi gond, csak tisztázzuk már végre , hogy mennyit készülhetek időben a másnapi órámra? Tíz percet/ óra, vagy félórát? Persze tudom, hogy különbség van óra és óra között, de egy átlagot azért vonjunk már!
Az én jelenlegi munkaidőm,amit az igazgatóm elrendelt, az úgy néz ki, hogy abba már nem hogy az órákra való felkészülés, de még a javítás sem nagyon fér bele.
Ráadásul mindegyikünk nagy örömére benne vagyunk még ebbe a nagyszerű IPR-be. Az összes törvény által felsorolt tevékenységet, ami a kiegészítő bértámogatáshoz szükséges, ingyen végezzük . Kezdve az egyéni fejlesztési tervtől kezdve, az adott munkacsoport munkájában való részvételig..stb..(Ez azért lényegesen több, mint az IPR előtti osztályfőnöki teendő.
Mind emellett szakköröket kell tartanunk 550 Ft/ óra netto bérért. Mondván, hogy a pályázati pénzből nem jut több. Ha helyettesítenünk kell, azt is ezzel az óradíjjal számolják el nekünk. .
Nekem naponta 5-6 órám van. Igen csak izgatja a fantáziám, hogy a munkaidőmből fennmaradó napi két-három órába a felkészülésen kívül még mi fér bele? Talán még a tanulók munkáinak kijavítása, mondhatnók...
Na, de aki úgy gondolja, hogy akár az belefér,az még sosem tanított differenciáltan, fogalma sincs a kooperatív ,netán a projekt módszerről..
S akkor még hol vana pedagógusoktól elvárt többi teendő?
Nos,én nem vagyok apáca ..Vannak saját gyermekeim is, akiket én szeretnék nevelni. Időnként szeretném őket elvinni kirándulni,színházba, moziba..meg egy kicsit világot látni. Bár utóbbira esélyünk sincs, hisz örülök, ha a fűtés elszámolás költségeit sikerül részletekben kifizetnem a következő fűtésszezonig..
Így maradnak az álmok, meg az egyre erősödő elhatározás..Menekülni ebből az össze-visszaságból..
vakriz üzenete
2010.02.11. 17:20
Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdésre szeretnék Önöktől választ kapni:
2010. január 01-től megillet-e a garantált illetményem 8%-al történő emelkedése és a fizetési fokozatok közötti várakozási időm egy évvel történő csökkentése?

Tényállás:
1996-ban vezető - óvodapedagógus (=óvodai menedzser) szakvizsgázott pedagógus képesítést szereztem Budapesten. Ezt követően 1997. január 01-től a "G" fizetési osztályba soroltak, várakozási időmet egy évvel csökkentették, garantált illetményemet 5%-al megnövelték.
1981.december 01-től - 2005. augusztus 15-ig magasabb intézményvezetői teendőket láttam el, óvoda- és konyha vezetőjeként.
2005. augusztus 16-tól óvodapedagógus munkakörben dolgozom.
2009. május 29-én differenciáló (fejlesztő) szakpedagógus szakirányon egy második szakvizsgázott óvodapedagógus oklevelet szereztem Kecskeméten.

Várom mielőbbi válaszukat!
A Szerkesztők üzenete
2010.02.11. 14:01
Tisztelt "komikami"!

Az általános szabályok alapján az alábbiak szerint tájékoztatom, tekintettel arra, hogy a levélből a részletes tényállás nem állapítható meg.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 21. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony főszabály szerint határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.
A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, vagyis, ha azt nem helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására kötötték ki. A közalkalmazottnak e rendelkezésre alapozva lehetősége van a munkaügyi bíróság előtt kérni, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy a közalkalmazotti jogviszony a törvényi feltételek fennállásának hiányában határozatlan időtartamra jött létre.
Előzőekből következően tehát nincs olyan szabály, amelyre hivatkozik, nevezetesen, hogy a határozott idejű jogviszonyt három év után határozatlan idejűvé kell módosítani.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.11. 13:58
Tisztelt "MKati"!

Amennyiben Önt nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézményben alkalmazzák pedagógus-munkakörben, akkor munkaviszonyban áll, és jogviszonya tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni főszabályként. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a közoktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezései is irányadók. A közös szabályok közül esetünkben figyelmet érdemel a Kt. 122. § (1) bekezdése, mely szerint a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

Abban a kérdésben, hogy a béren felül milyen további juttatásokra jogosult a munkavállaló, a munkáltatóval történő megállapodás az irányadó, melyet célszerű a munkaszerződésben rögzíteni.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése rendelkezik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak pótszabadságának munkáltató általi igénybevételének lehetőségéről. E szerint a pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás;
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvónő esetében - a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.

Fentiek alapján a túlmunka díjazására vonatkozó szabályok is alkalmazandók, így óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít.
Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is vonatkozik a pedagógus- munkakörben történő foglalkoztatás speciális szabálya, hogy a pedagógus heti teljes munkaideje két részből áll, a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával, a gyermekekkel, tanulókkal a pedagógus szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből. A Kt. példálózó jelleggel határozza meg, hogy a kötelező órák teljesítésén túl melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak munkaköri feladatként el kell látni. Ide tartoznak pl. a nevelői-oktatói munkával, a gyermekekkel, tanulókkal történő megfelelő foglakozáshoz kapcsolódó feladatok, melyek körébe tartozik a foglakozásokra való felkészülés, a foglakozások előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézmény működésével összefüggő olyan feladatok, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmet.

A pedagógus munkarendjét a munkáltatója – az intézmény vezetője - határozza meg. A munkáltatói jogkör magában foglalja többek között a munkaviszonnyal kapcsolatos bármely intézkedést, így a munkavállaló munkarendjének meghatározását is. A munkarend a munkaidő felhasználásával, beosztásával kapcsolatos szabályozást jelenti, például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározását, a munkaidő beosztását, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást, a pihenőidő kiadását.

Fentieken túlmenően az intézmény vezetőjének felelőssége az intézmény jogszerű, törvényes működtetése, így a jogszabály és az intézményi alapdokumentumok szerint a tanulók kötelező és nem kötelező tanórai foglakozásának, a tanulók munkarendjének meghatározása. Az oktató-nevelő munka folyamatosságának biztosítása egy viszonylag állandó munkarendet feltételez mind a munkavállaló munkarendje, mind a tanulók órarendje tekintetében. Az alkalmazási feltételek kérdést, a Kt. 17. §-a rendezi.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Sehrgut üzenete
2010.02.10. 16:30
Tisztelt Szerkesztőség!

I. ÁMK-val kapcsolatosan kérném szíves jogértelmezési segítségüket!

Az ÁMK-nak 3 intézményegysége van: Német Nemzetiségi Általános Iskola (német nyelvoktató kisebbségi oktatással), Nemzetiségi Alapfokú Művészeti Iskola és Könyvtár-közművelődés.

Az ÁMK magasabb vezetői megbízására szóló pályázati kiírásában feladatként „többcélú intézmény irányítása” van megjelölve. Ezt követően a „pályázati feltételek” következnek:
- pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,
- legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,
- büntetlen előélet, cselekvőképesség,
- középfokú német nyelvvizsga,
- közoktatás vezetői szakvizsga.

Kérdéseim:
1) Jogszerű-e, hogy a pályázati kiírást a Kt. 18.§(1)a)b)c)d) és (2) alapján, és nem a Kt. 18.§(7) alapján írták ki? /Ily módon a Könyvtár-közművelődés intézményegységben dolgozót kizárják a pályázási lehetőségből, és úgy kezelik az intézményt, mintha az csak nevelési-oktatási intézmény lenne/.
2) Jogszerű-e, hogy a pályázati kiírásban nem pedagógus szakvizsga, hanem közoktatási vezetői szakvizsga szerepel? /A pedagógus szakvizsga előírás 2010. január 1-től (277/1997. Kormányrendelet), az intézményvezetői szakvizsga viszont csak másodszor, vagy többedszeri megbízásnál előírás (Kt. 18.§(1)b)/.
3) Jogszerű-e, hogy a pályázati kiírásban középfokú német nyelvvizsga szerepel feltételként? /Nyelvoktató kisebbségi oktatásban a törvény nem írja elő a vezetőnek a nyelvvizsgát/.
4) Az ÁMK magasabb vezetőjének megbízásához is szükséges a német kisebbség egyetértése, vagy csak az Általános iskolai intézményegység vezetőjének megbízásához kell? /Kt. 102.§(12); Kt. 121.§(6)/
5) Amennyiben az ÁMK magasabb vezetőjének megbízásához is szükséges a német kisebbségi önkormányzat egyetértése, akkor a tanulólétszámba a Művészeti Iskola tanulóit is bele kell számolni, és úgy kell a 25%-nak teljesülnie? /Kt. 121.§(6)/

II. Intézményi átszervezéssel kapcsolatos kérdésem: jelenleg nyelvoktató kisebbségi oktatást folytat az Általános Iskola. Amennyiben legalább 8 szülő kéri, akkor kötelezően be kell indítani (felmenő rendszerben) a kéttannyelvű oktatást is?

Szíves válaszukat előre is tisztelettel köszönöm!
julgar üzenete
2010.02.10. 15:18
Tisztelt Szerekesztőség !
1981-ben magyar-történelem szakos tanárként végeztem Pécsen.Jelenleg is ebben a munkakörban tanítok.
Az évek során a következő továbbképzéseken vettem részt:
Diszlexia és diszgráfia tanfolyam ( 80 óra)
Nem szakrendszerű oktatás (120 óra )
GMP tanfolyam (beszédészlelési és beszédmegértés diagnosztikája és terápiája) ( 30 óra)
Fejlesztőpedagógus képzés ( 316 óra)
Ebben a tanévben már kapam 9 fejlesztőórat, mert sok a BTM-s gyermek az iskolában.
A törvény szerint csak 2012/2013 -ig lehet csak ezt ezekkel a képesítésekkel fejleszteni, mert attól kezdve fejlesztőpedagógusi diploma kell.
A kolléganőjük szeint ez csak azokra vonatkozik, akiket ebben a munkakörben fogklalkoztatnak.( Én magyar-tört. szakos tanárként dolgozom).Hogyan kell értani ezt a törvényt?
Ki téríti meg azoknak a kárát , akikkmár sok pént áldoztak saját képzésükre?( iskolák és tanárok egyaránt). Értem én ,hogy kell a szabályozás, s 60-120 óra kevés ehhez a feladathoz.De nincs valami méltányosság?Már kb. 500 óráról van "papírom"( mögötte persze vizsga, záródolgozat stb.)
köszönettel és tisztelettel : julgar
beresk üzenete
2010.02.10. 08:30
Tisztelt Szerkesztők!
Általános iskola igazgatójaként dolgozom. Az iskolában van egy tanító szakos kolléga, aki a tanítói szak mellett informatika műveltségterületen szerzett szakképzettséget. Az iskola 4. osztályában tanít, és a 3. és 4. osztályban heti 2 órában számítástechnikát oktat, valamint heti 2 órában számítástechnika szakkört vezet.
A számítástechnikai műveltségterületen szerzett végzettségét elismerve további szakképesítésnként, kapja az 5%-os illetménypótlékot.
Kérdésem: jár-e neki a számítástechnikai pótlék is, mivel nem csak számítástechnikát tanít, a végzettsége megvan , és a tanulók tudásának ellenőrzésére rendszeresen használja az informatikai eszközöket.
Tisztelettel: beresk
bmartus üzenete
2010.02.09. 17:57
Tisztelet Szerkesztők!
Már írtam Önöknek, de még nem kaptam választ, ami sürgős lenne a számomra
Kérdésem a következő volt:

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy az általános iskolai magántanuló nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részesül? Ugyanis ezt az indokot kaptam az intézmény igazgatójától a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre igényelt iskolai étkeztetés elutasításában. Milyen jogok illetik meg a magántanulót abban az iskolában ahol a tanulói jogviszonya fenn áll?
Várom válaszukat.
Tisztelettel: B. Márta
pedagogia üzenete
2010.02.09. 15:31
Tisztelt Szerkesztők!
Család és gyermekvédő szakos mesterképzésben veszek részt, alsótagozatos tanítóként dolgozom általános iskolában, s gyermekvédelmi feladatokat látok el, vagyis GYIV felelős vagyok. Kérdésem, ha elvégzem a mesterszakot, melyik fizetési kategóriába kell az igazgatónak besorolnia? Figyelembe kell-e vennie a szaknak megfelelő egyetemi végzettségemet, s megkaphatom-e a "J" fizetési kategóriát?
Tisztelettel: Ped Mária
  
 4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok