2014. november 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  
  
A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:05

Tisztelt "Misi372"!

Az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges és elégséges képesítési feltételeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. § határozza meg, valamint átmeneti rendelkezések találhatók a 127. és 128. §-ban.
„17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári;
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;
végzettség és szakképesítés.”
A Kt. 128. § (5) bekezdésének f) pontja értelmében kollégiumban pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, és 1996. szeptember 1. napjáig ebben a munkakörben hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 15:00

Tisztelt "diadora"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 18. § (1) bek. d) pontja értelmében az intézményvezetői megbízás egyik feltétele a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 5. § (16) bekezdése értelmében:
5. § „(16) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. A közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a (14) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel a magasabb vezetői beosztáshoz szükséges feltétel.”
Az idézett jogszabályi rendelkezést – véleményünk szerint – a magasabb vezető tartós akadályoztatása esetén, helyettesítésre szóló megbízásnál is megfelelően alkalmazni kell, következésképpen ilyen megbízás csak határozatlan időre alkalmazott pedagógusnak adható.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 14:58

Tisztelt "edna32"!

A fizetési osztályt a munkakörre előírt végzettség, szakképesítés alapján a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61-63. §-a alapján kell megállapítani.
A besorolás a munkáltatói jogkör gyakorlójának joga és felelőssége. Nincs törvényi lehetőség a besorolási szabályoktól való eltérésre.
Amennyiben a fizetési osztályt tévesen állapították meg, azt haladéktalanul módosítani kell, az illetmény azonban nem csökkenhet, a különbözet ún. munkáltatói döntésen alapuló illetményként a személyi illetmény része marad.
A jubileumi jutalom kifizetésénél az illetményt és nem a besorolási illetményt kell figyelembe venni.

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 14:56

Tisztelt "rozsika"!

Nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékességébe tartozik annak meghatározása, hogy ki és milyen feltételekkel jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint az Országos Egészségügyi Pénztár feladat- és határkörébe tartozik e kérdés megválaszolása. Egyéni ügyekben a tartózkodás hely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár jogosult eljárni. Az OEP elérhetőségeit a következő linken érheti el:
http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,1540685&_dad=portal&_schema=PORTAL

A területi szervek elérhetősége pedig a következő linken találja meg:
http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,32912&_dad=portal&_schema=PORTAL

Üdvözlettel:
dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:48

Tisztelt „Vaci”!

Elöljáróban figyelmébe ajánlom a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 54. §-át, mely az intézményvezető feladat és hatáskörét rögzíti. Ennek megfelelően a közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
A munkáltatói jogok gyakorlása körébe tartozik az intézményben alkalmazottak bérének/illetményének megállapítása is a jogszabályokban foglalt rendelkezések ismeretében, ezek betartásával.
A pótlékok tekintetében egyrészről a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakba: Kjt.) fogalmaz meg rendelkezéseket, másrészt a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) határozza meg a kötelező és adható pótlékok körét, a jogosultság feltételeit.
A Kjt. az idegennyelv-tudási pótlék tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik.
„ 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(5) A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
75. § (2) A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.”

Fentiek alapján tehát amennyiben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott valamely tantárgyat idegen nyelven oktat, jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra is.
A korm. rendelet 15. §-a részletesen szabályozza a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak járó és adható pótlékok körét. A nemzetiségi pótlék jogosultsági feltételeiről – a kötelező pótlékok sorában – a 15. § (2) bekezdés f) pontja, a számítástechnikai pótlék jogosultsági feltételeiről pedig a 15. § (2) bekezdés h) pontja rendelkezik. A pótlékok alsó és felső mértékét a 15. § (3) bekezdése határozza meg.
Figyelmébe ajánlom még a 15. § (8) és (10) bekezdését.
A kötelezően adandó pótlékok mértékét - az e rendeletben meghatározott keretek között - a nevelési-oktatási intézményen belül pótlékonként egységesen a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg.
Az adható pótlékok bevezetését a nevelési-oktatási intézmény fenntartója - ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosítja - engedélyezi és a Kjt. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között meghatározza a pótlék mértékét.
A közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy a kötelezően kifizetett illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75%-át. A korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a meghatározott mértéken felüli összeg központi költségvetési többlettámogatás nélkül biztosítható.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:41

Tisztelt „csurajoe”!

A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot ellátó tanárok képesítési követelményeit évek óta változatlan jogszabályok szabályozzák. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint:
„(3) […] Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.”
Ennek értelmében az a tény határozza meg a vizsgáztatás feltételét, hogy az adott pedagógus meglévő képesítésével taníthatja-e adott tantárgyát a középiskolában.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 17.§-a iskolafokonként, iskolatípusonként és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket, ezért más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására. Az Ön által leírt esetre a 17. § (2) bekezdése vonatkozik, miszerint
„(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:38

Tisztelt „sjudit”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. §-a alapján az iskola működésének törvényességéről az iskola igazgatójának kell gondoskodnia. Szintén ő gyakorolja az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogkörből eredő jogokat, így ő dönt a felvételről, illetve az elbocsátásról is. Amennyiben az iskolában törvénysértően foglakoztatnak pedagógusokat a szakrendszerű oktatás keretében, javasoljuk, hogy panaszával keresse meg az iskola felett törvényességi ellenőrzésre jogosult fenntartót. A fenntartói irányítás keretében lehetőség van az intézmény működésének, ennek keretében a jogszerű foglalkoztatásnak törvényességi ellenőrzésére, továbbá az igazgatóval szembeni munkáltatói intézkedés megtételére is.

Üdvözlettel:
Dr. Farkas Ildikó
vezető-tanácsos

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:35

Tisztelt „infotanarka”!

A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 14. §-a értelmében a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint a hétévenkénti továbbképzés teljesíthető a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél megszerzésével.
Fentiekből következően Önnek kedvezményként jár a várakozási idő csökkentése, amely azonban egy hétéves cikluson belül csak egyszer érvényesíthető.

Üdvözlettel:
Dr. Farkas Ildikó
vezető-tanácsos

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:32

Tisztelt „aloksi”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 16. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint „A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.”
A Kt. 1. sz. melléklete Harmadik rész I/B Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkakörök című fejezetében foglaltak szerint a kollégiumi nevelőnek 24, a kollégiumi nevelőnek gyakorló kollégiumban és a fogyatékos tanulók kollégiumában 22 a heti kötelező órája. Ez 24x60, illetve 22x60 percet jelent. Megjegyezzük, hogy az egyéb munkakört ellátó pedagógusok kötelező tanítási óráinak időtartama is 60 perc, amiből csupán a tanulókkal való közvetlen tanítási foglalkozás időtartama 45 perc.
A Kt. 1. sz. melléklete Harmadik rész II. fejezet 6. pontjának rendelkezése szerint a pedagógus kötelező óráját a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, egyéni foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:29

Tisztelt „szabonemarti”!

Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörét jogszabályok határozzák meg, és ezek alapján az Ön által felvetett ügyben - problémáját megértve - intézkedési jogköre a miniszternek nincs.
A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az ehhez kapcsolódó illetménytáblát pedig a Magyar Köztársaság aktuális éves költségvetéséről szóló törvény határozza meg. A törvények elfogadása az Országgyűlés hatásköre.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. §-a az intézményvezető feladat és hatáskörét rögzíti. Ennek megfelelően a közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. A munkáltatói jogok gyakorlása körébe tartozik az intézményben alkalmazottak kiválasztása, bérének/illetményének megállapítása is a jogszabályokban foglalt rendelkezések ismeretében, ezek betartásával.
A jogszabályok alapján tehát az intézmény vezetője jogosult dönteni arról, hogy a pályázati felhívásra beadott álláspályázatok közül melyiket fogadja el.
Abban az esetben - ahogy levelében jelezte – ha Ön valószínűsíti, hogy álláspályázatait kora miatt nem fogadták el, az Esélyegyenlőségi Hatósághoz fordulhat ügye kivizsgálását kérve, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § (1) bekezdés o) pontjára hivatkozással.

Bízom abban, hogy - a levelében jelzett problémák ellenére - megtalálja az Önnek legmegfelelőbb állást, és megszerzett kompetenciáit a pedagógus pályán ismét kamatoztatni tudja.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:24

Tisztelt „kisdedo”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. §-ának (2) bekezdése – 2009. január 1-jei hatállyal - úgy rendelkezett, hogy a magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. Ugyanez a bekezdés kimondja azt is, hogy a munkáltató vezetőjének helyettese magasabb vezetőnek minősül.
Az óvodavezető-helyettesi megbízás pályáztatása a Kjt. hivatkozott rendelkezéséből következett.
Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló – legutóbb elfogadott – 2009. évi CXXVI. törvény módosítja a Kjt-t is. A Kjt. új 20/B. §-a (5) bekezdésének b) pontja értelmében a munkáltató kivételével a magasabb vezető beosztás pályázat kiírása nélkül is betölthető, ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval. Ez a szabály a módosító törvény 2010. január 1-jei hatálybalépését követően alkalmazható.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:21

Tisztelt „dorjan”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (8) bekezdése előírja, hogy a tanár csak akkor taníthat a nem szakrendszerű oktatásban, ha egy legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzésen vagy szakirányú továbbképzésen részt vett. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a szóban forgó pedagógus elsajátítsa a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. A levelében leírtak alapján Ön szakirányú továbbképzésben vett részt, amelynek eredményeként „tanító gyógytestnevelés szakirányon” szakképzettséget szerzett. Ezen szakképzettség megszerzésével – véleményem szerint – Ön elsajátította azokat az ismereteket, amelyeket a Kt. a fentiekben jelzettek szerint a nem szakrendszerű oktatásban történő tanításhoz megkövetel.
Megjegyzem egyébként, hogy a testnevelés tantárgy tanításához az általános iskola összes évfolyamán megfelelő a testnevelés szakos tanári végzettség és szakképzettség (Kt. 17. § (1) bek. b)-d) pont).
Ugyancsak felhívom szíves figyelmét a Kt. 128. §-ának (20) bekezdésében foglalt szabályra, amely szerint: „A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” Amennyiben ezen feltételnek Ön megfelel, akkor a 2012/2013. tanítási év végéig még egyébként is taníthatna a nem szakrendszerű oktatásban.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2009.12.29. 13:18

Tisztelt „weh1750”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben történő alkalmazáshoz milyen felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkezni.
A Kt 17. § (1) bekezdés b)-d) pontjai értelmében:
„b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári”
végzettség és szakképzettség szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
A fenti jogszabályi idézet alapján egyértelműen megállapítható, hogy az informatika tantárgyat Ön az általános iskola 5-6. évfolyamán taníthatja a tanítói (informatika műveltségi terület) végzettségével és szakképzettségével. Ezen kívül Ön taníthat az 1-4. évfolyamon, és az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban is. Nem taníthat azonban a 7-8. évfolyamon informatika tantárgyat, mert ehhez a tantárgynak megfelelő szakos tanári (informatika tanári) végzettséggel és szakképzettséggel kellene rendelkeznie, az informatikus-könyvtáros végzettség és szakképzettség pedig ezzel nyilvánvalóan nem azonos.
Egyúttal megjegyzem, hogy minden olyan esetben, amikor egyértelműen nem állapítható meg, hogy egy adott tantárgy tanítására egy adott végzettség és szakképzettség jogosít-e, akkor a Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Az említett joghely értelmében az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Tehát, ha egy adott tantárgy oktatásának módszertanát Ön a felsőoktatási tanulmányai során elsajátította, akkor ezt az adott tantárgyat taníthatja is az általános iskolában. Amennyiben az előbbiekben jelzett feltétel teljesül, akkor ezt a személyi anyagban elhelyezett leckekönyvmásolattal és/vagy a felsőoktatási intézmény igazolásával kell alátámasztani.

Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig

 

gysz üzenete
2009.12.28. 10:44
Tisztelt Szerkesztőség!
Iskolánkba főállásban alkalmazunk rendszergazdát (40 órás munkahét). Mivel az informatikai rendszerünk elég szerteágazó, és más iskolatechnikusi feladatokat is ellát, a napi 8 órás munkaidejét kitöltik a rá bízott feladatok. Jelenleg szükség lenne arra, hogy heti 6 órában tanári tevékenységet is folytasson 1/13-as szakképzési évfolyamon. Olyan témakör oktatásáról van szó melyhez ő ért legjobban, mivel a fő tevékenységével (hálózatépítés, üzemeltetés) megegyezik. Egyébként egyetemen szerzett informatikaszakos tanár képesítése is van. Az órákat szívesen vállalná, természetesen a napi 8 órás munkaidején túl.
Kérdésem, hogy adhatok-e számára óraadói megbízást a heti 6 órára, vagy valami más törvényes megoldás létezik-e?
Tisztelettel várom válaszukat!
gysz
gteva üzenete
2009.12.26. 21:50
Tisztelt Szerkesztők!
Iskolánkban e tanévtől a tantestület tiltakozása ellenére új igazgatót neveztek ki, aki nem a tantestület tagjai közül választotta 2 helyettesét. Tantestületünknek még a véleményét se kérdezték meg a helyettesek személyéről, mert nyilvánvalóan az is ellenállást váltott volna ki. Azt szeretném megkérdezni, hogy legalább véleményezési jogunk nem lett volna? És ha ezzel nem élhettünk, tehetünk-e valamit így utólag?
Válaszukat előre is köszönöm.
zsozso üzenete
2009.12.22. 08:40
Tisztelt Szerkesztők!
2012-ben leszek jogosult az előrehozott csökkentett összegű nyugdíjra, mivel pont akkora lesz meg a 37 szolgálati évem, és 1953-ban születtem. (nő vagyok)Jelenleg 22 kötelező órával teles munkaidővel vagyok foglalkoztatva . Azt szeretném kérdezni, hogy milyen mértékű óraszám csökkentés jelentné számomra azt, hogy már nem teljes év szolgálati időt jelentene alkalmazásom, s így a kellő szolgálati időm sem lenne meg.
Köszönettel
chesterke üzenete
2009.12.21. 13:26
Tisztelt Szerkesztők!

A következő szituáció alakult ki az egyik tanár ismerősömmel: Jelenleg 3 hónapos terhes, heti 27 órában tanít egy iskolában (gimnázium, szakközépiskola és szakiskola). A kötelező óraszámban való tanítást és a "mellékes" munkát (javítás, készülés) tökéletesen el tudja látni terhesen is, viszont a túlmunkától szeretne megszabadulni. A helyettesítést könnyen meg tudnák oldani, a kollégákkal már meg is beszélték ezt. Nagyon szeret tanítani, illetve osztályfőnök is, ezért semmiképp sem szeretne táppénzre menni.

Az igazgató megtagadta az erre vonatkozó kérelmét, arra hivatkozva, hogy az Mt. szerint a heti munkaidő 40 óra. Később felszólította az ismerősömet, hogy írásban nyújtsa be neki a törvényi hivatkozásokat, ami alapján a túlmunka alóli mentesítést kéri, ezt követően pedig elrendelt egy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot, amin az ismerősöm nem nagyon szeretne részt venni, hiszen egy valószínűleg egy idegen orvos által végzett nőgyógyászti vizsgálat lenne, amire semmi szükség. Nem beteg, csak terhes. Egyébként az igazató úr négyszemközt közölte vele, hogy mindezt azért teszi, mert "nem szereti" az ismerősömet.

Kérdéseim a következők:
-kötelezheti-e az igazgató, hogy írásban, törvényi hivatkozásokkal bizonyítsa az igazát?
-kötelezheti-e egy teljesen felesleges orvosi vizsgálatra?
-mi a lehető legegyszerűbb módja annak, hogy a kötelező óraszámnál ne kelljen többet tanítania? mi történhet, ha a kötelező óraszámon felüli órákra egyszerűen nem megy be?
-érdemes-e a fenntartót értesíteni az iskolában történő visszásságokról?

Válaszukat előre is köszönöm.
laci12 üzenete
2009.12.18. 20:39
Tisztelt OKM
Nem szeretném rabolni az idejüket, de egy fontos kérdésem lenne.Most 12-es vagyok, egy budai gimnáziumban, de az öfő és egyben kémia faktos tanárom megmondta nekem ,hogy az érettségin bármit csinálok nem ad jobbat kettesnél(ez visszavezethető a kettőnk rossz kapcsolatára)Azt szeretném megtudni, hogy milyen módon lehet középszintű érettségit más iskolában lerakni (nem abban amellyel pillanatnyilag tanulói jogviszonyban állok), vagyis azt szeretném tudni ,hogy lehet-e más iskolában érettségire jelentkezni
Biológia:emelt.Töri,Matek,Angol,Kémia:középszintű érettségit szeretnék tenni, bármire hajlandó lennék csak ne a mostani sulimban kelljen érettségiznem (fizetnék is érte)
Amennyiben van rá mód kérem válaszoljanak , mert ez nekem életbevágó
Tisztelettel:Gerő László
A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:43

Tisztelt "óvónéni60"!

1. Az óvodai neveléssel és az ahhoz kapcsolódó normatív támogatással összefüggő kérdésére való hivatkozással, az alábbiakról értesítem.

A hatályos közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 24. § - ára való tekintettel az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
Az óvodába a gyermek a harmadik életévének betöltése után vehető fel (közoktatási törvény 65.§ (1) bek.). A szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (Az óvodában a nevelési év a Kt. 121.§ 24. pontjában meghatározottak szerint szeptember 1-jétől a következő év augusztus  31-éig tartó időszakra terjed ki.)
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 6. § (1) bek. módosította, a jelen levél második bekezdésében hivatkozott közoktatási törvény 24. § (1) bekezdését.
A módosítással beiktatott új szabály szerint 2010. szeptember 1-től az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban, fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
A közoktatási törvény 33. § (14) bekezdése 2009. szeptember 1-től lehetőséget biztosít egy új típusú közoktatási intézmény, nevezetesen az egységes óvodai és bölcsődei nevelési feladatokat ellátó (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde) intézmény létesítésére. Az egységes óvoda-bölcsőde sajátossága, hogy benne a legalább második életévét betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható bölcsődés korú gyermek közös nevelése is biztosítható, maximum 5 fő részére. A részletszabályokat, a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 39/M § -a tartalmazza.
Ezen gyermekek meghatározásánál a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit kell összhangban alkalmazni a költségvetési törvényben meghatározottakkal.
Ennek alapján normatív támogatás finanszírozásánál az egységes óvoda – bölcsődében a legalább második életévét betöltött gyermekeket akkor lehet két főként értelmezni, ha ők az adott költségvetési év szeptember 1-je és december 31-e között töltötték be a második életévüket, s az ellátást december 31-e előtt igénybe is veszik.
Óvodában azokat a gyermekeket lehet a finanszírozás szempontjából egy főként figyelembe venni, akik az adott költségvetési év december 31-e előtt betöltik a 3. életévüket, s legkésőbb december 31-ig igénybe is veszik az óvodai ellátást. Ezekre a gyermekekre már a költségvetési törvény óvodai normatív támogatási szabályrendszere vonatkozik.

2. A kéthavi tanítási időkerettel összefüggő kérdésére való hivatkozással, az alábbiakról értesítem.

Minden olyan pedagógus-munkakörben alkalmazni kell a kéthavi tanítási időkeretet, ahol a közoktatásról szóló törvény heti kötelező óraszámot ír elő. Az óvodapedagógusok esetében ez így van, tehát a kéthavi tanítási időkeret is kötelező. A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Harmadik részének II/6. pontja így rendelkezik erről:
„A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.”

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:36

Tisztelt "Rézi77"!

A szakmai véleményünkről az általános szabályok szerint tájékoztatom, tekintettel arra, hogy az eset összes körülménye a levélben leírtak alapján nem ismert.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: Kt.) 7. §-ában szabályozott - a tanulói jogviszony magántanulóként történő teljesítésével kapcsolatos – kérdésben, valamint az a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 23. § (1) bekezdésében rögzítettekkel kapcsolatban kér szakmai véleményt.

A Kt. hivatkozott szakasza alapján a tanuló – a szülő választása szerint -  tankötelezettségét magántanulóként is teljesítheti.
A Kt. rendelkezései szerint az iskolába járással kapcsolatos kötelezettség teljesítésének módjáról a szülő jogosult dönteni. Ehhez a szülői döntéshez nincs szükség sem előzetes, sem utólagos engedélyezésre az intézményvezető részéről.

Az intézmény vezetőjének felelőssége abban áll, hogy a szülői döntést, az eset összes körülményére tekintettel, mérlegelje abból a szempontból, hogy a szülő döntése megfelel-e  a gyermek mindenek felett álló érdekének, illetve hogy a tanuló felkészítése/felkészülése megoldható-e anélkül, hogy iskolába járna.
Abban az esetben tehát, amikor az intézmény vezetője úgy ítéli meg, hogy a tanuló magántanulóként is képes eleget tenni a tanulmányi követelményeknek, a megkezdett tanulmányokat magántanulóként is be tudja fejezni, tudomásul veszi a szülői döntést.
Amennyiben a tanuló hátrányos helyzetű (a Kt.-ben meghatározott fogalom szerint), az intézményvezetőnek álláspontja kialakítása előtt be kell szereznie a tanuló lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hogy a tanulónak hátrányos-e ez a megoldás.

Abban az esetben, amikor akár a gyermekjóléti szolgálat, akár az intézményvezető úgy ítéli meg, hogy a gyermek számára hátrányos lehet, ha tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, az intézmény vezetője értesíteni köteles a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét, és a jegyző jogosult eldönteni, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.
A jegyző döntése ellen közigazgatási úton adott a jogorvoslat lehetősége.
Fentiek alapján tehát, a kérdéshez kapcsolódó szabályozás szerint döntési jogköre a szülőnek és az önkormányzat jegyzőjének van.
A tanulók érdekének védelmében az intézmény vezetőjének a hátrányos helyzetű tanulók esetében minden esetben kötelező álláspontja kialakításához beszerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:31

Tisztelt "ovi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 40. § (1) bekezdés alapján a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, a szervezeti és működési szabályzatban, a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket a közoktatási törvény 40.§ (7) bekezdése szerint az óvoda házirendjében kell megállapítani.
Az itt hivatkozott intézményi szabályzók tartalmi vonatkozásaira irányadó rendelkezéseket a „nevelési – oktatási intézmények működéséről” szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet (a továbbiakban „R” )  4.§-a (az SzMSz), illetve a 4/A§ -a (Házirend) írja elő.
Az „R” 4. § (1) bekezdés előírásai alatt, a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell többek között meghatározni a vezetők, az óvodaszék, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját.
A közoktatási intézmény működésében azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó törvényben meghatározott eljárásrendben történő jóváhagyásával válik érvényessé (közoktatási törvény 44. § (1) bek.).
Az óvoda, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet alapján elkészített, vagy adaptált és a fenntartó által jóváhagyott  nevelési program szerint végezheti munkáját (közoktatási törvény 45. § (1) bek.)
Az óvoda nevelési programjának tartalmában többek között rögzíteni kell a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit (közoktatási törvény 47. § d)pont).

A helyi nevelési program és az intézmény működésére irányuló helyi szabályzók elkészítésénél és jóváhagyásánál nem hagyhatóak figyelmen kívül a személyiségi jogok védelmét rendező Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezések.
Az általános szabályozás célja, hogy absztrakt módon, általánosítva védje a személyhez fűződő jogokat. Ebből következtethetünk arra, hogy valamennyi személyiségi jog, a törvényben nem nevesítettek is jogi védelem alatt állnak. A személyhez fűződő jogok oly nagy területet foglalnak el, hogy azok felsorolása nem lehetséges és nem is célszerű. Modern világunkban újabb és újabb személyhez fűződő jogok jönnek létre, ezek automatikusan megilletik a személyt, nincs szükség törvénybe iktatni őket. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a jogellenességet elkövető fél szankciókra számíthat, a sértés, veszélyeztetés ellen a törvény védelmi eszközöket biztosít.
A Ptk. 75. § (1) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
A Ptk. 75. § (3) bek. alapján a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A Ptk. 76. § rendelkezését figyelembe véve, a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A Ptk. 82. § szabályozásában rögzítésre került, hogy a törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.
A Ptk. 85. § (1) A személyhez fűződő jogokat - a 85. § (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak személyesen lehet érvényesíteni.
A Ptk. tehát kifejezetten szól a jogosult hozzájárulásáról a személyéhez fűződő jogaival kapcsolatban, amely jogokról a jogosult lemondhat, de feltételként szabja, hogy a cél, ami miatt lemond a személyéhez fűződő jogairól, nem sérthet társadalmi érdeket.
A közoktatásra vonatkozó hatályos jogi szabályozás tehát nem ad felhatalmazást a közoktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak az általános szabályoktól való eltérésre.
Az Ön által hivatkozott IPR program nem írja és írhatja felül a magasabb rendű jogszabályokban előírt kötelezettségeket, azokkal nem lehet ellentétes.
Az IPR program a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés, a szülőkkel való partnerségi kapcsolat kiépítésére terjed ki, de annak eszközéül nem írja és írhatja elő a családlátogatásra kötelezést.
A szülőkkel, családdal történő kapcsolattartás alatt többek között érthető:
1. a személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel,
2. a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása,
3. a rendszeres napi vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon, a gyermeki tevékenységekben,
4. egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása (ez utóbbi a Családsegítő szolgálat bevonásával lehetséges a szülő beleegyezésével)
5. a szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése (pl. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb.)
6. partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása, stb.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:10

Tisztelt "1tanár"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 19. § (6) bekezdése értelmében „azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.”
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 58. § (2) bekezdésének megfelelően a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2009. évben 14 000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet 4-7. §-ában meghatározott feltételek szerint. Az említett Kormányrendelet 5. § (2) bekezdése értelmében „a hozzájárulást a munkavégzés évét követő év április havi munkabérrel, illetőleg illetménnyel együtt kell kifizetni, átutalni. A hozzájárulást - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az a munkáltató fizeti ki, akinél a pedagógus a munkavégzés évének december 31. napján alkalmazásban állt. Ha a pedagógus több munkáltatónál állt alkalmazásban, a hozzájárulást - a pedagógus választása szerint - az a munkáltató fizeti ki, amelynél nagyobb összegű hozzájárulásra szerzett jogot, ha ez nem állapítható meg, az a munkáltató, aki a pedagógust a teljes munkaidő nagyobb részében foglalkoztatta.”
A hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet a fenntartó biztosítja a közoktatási intézmény részére, ezért a kérdező a helyi önkormányzattól kaphat választ kérdésére.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.18. 12:08

Tisztelt "ókidli"!

A munka törvénykönyvéről szóló 1992. XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdése értelmében munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) a természetbeni juttatás egyik - munkáltató által választható – formája. A munkáltatót semmi nem kötelezi arra, hogy válassza ezt a természetbeni juttatást.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69. §-a és 1. sz. mellékletének 8.30 pontja foglalkozik ezzel a juttatással, illetve talál róla információkat az APEH honlapján is (www.apeh.hu).
Mivel a közoktatási intézmények költségvetését a fenntartó hagyja jóvá, az ő döntésén múlik az is, betervezi-e a személyi kiadások során ezt a természetbeni juttatást.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

hollka üzenete
2009.12.17. 11:37
Tisztel Szerkesztők!
Összevont Óvoda és bölcsőde az intézmény ahol dolgozom. Nem vagyok függetlenítve, szakmai vezetőként és gondozónőként dolgozom a bölcsődei egységben. Szeretném megtudnim mennyi órakedvezményre vagyok jogosult a plusz munkakör ellátásáért, illetve a jogszabályra ami ezt meghatározza!
Előre is köszönöm szíves válaszukat
hollka üzenete
2009.12.17. 11:32
???
Vitike1 üzenete
2009.12.15. 21:31
Tisztelt Szerkesztők!
Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási, Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Intézmény esetében amely, óvodát, könyvtárat művelődési központot és általános iskolát foglal magában van-e olyan szabályozás, hogy amennyiben iskola is van az összevont intézményben az Igazgatónak tanári vagy tanítói végzettséggel is kell rendelkeznie, vagy megfelelő az óvodapedgógusi és tanügyigazgatási végzettség a főigazgatói állás betöltéséhez?
Másik kérdésem az lenne, hogy általános iskola tagintézmény-vezető kinevezéshez nincs alkalmazásban olyan szakvizsgázott pedagógus aki pályázatát beadhatná erre a posztra, de lehetőség sincs üres álláshely meghírdetésére, hogyan lehet megpályáztatni az adott vezetői posztot?
Válaszukat előre is köszönöm!
hanna2009 üzenete
2009.12.15. 13:47
Tisztelt Szerkesztők!
Sürgős állásfoglalásukat kérnénk az alábbi ügyben. Egyik pedagógiai szakszolgálattól kerülnék át a másikhoz. A 14/1994.MKM Rendelet szerint január 01-től pedagógus szakvizsgával kéne rendelkeznem a logopédus munkakör betöltéséhez? Vagy úgy is értelmezhető a 3. §, hogy a szakfeladat ellátásához szükséges logopédiai végzettség elegendő? _Eddig két értelmezéssel találkoztam: a logopédiai terápiás ellátást csak szakmai végzettségű pedagógus láthatja el, illetve 2010. január 01-től csak akkor vehetnek fel, ha pedagógus szakvizsgával is rendelkezem. Többszöri olvasás ellenére sem sikerült egyértelműen értelmeznünk a jogszabályt. Tisztelettel kérjük segítségüket! Előre is köszönjük!
t.eszter üzenete
2009.12.14. 22:10
Tisztelt Illetékes! Tanítóképző Föiskola végzettségem mellé szereztem egy másoddiplomát: tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár,gyógypedagógus. Ezután átsoroltak F kategóriából G-be egy bizonyos rendelet alapján melyből kitűnt, hogy e végzettség egyenértékű a pedagógus szakvizsgával./ Sajnos ennek az iratnak nincs nyoma/ Visszatehetnek -e az F kategóriába, évek múltával,megkérdőjelezve az akkori döntés törvényszerűségét? tisztelettel:egy pedagógus
Takácsné üzenete
2009.12.09. 21:54
Segítségüket kérem az alábbi témában:
2 éve prémium éves közalkalmazott vagyok. Sajnos ez évben többször voltam beteg és táppénzes állományba kerültem. A béremet megkaptam, de azt mondták a hiányzásokat pótolnom kell. Szerintem ez nem jogos, hiszen táppénzes papirral igazoltam a betegségemet, illetve a hiányzásomat.
Tisztelettel várom a véleményüket. Köszönettel: Takácsné
gyógypedagógus üzenete
2009.12.09. 17:08
Tisztelt Szerkesztők!
Az oktatási intézmények normatív finanszírozásával kapcsolatban kérdeznék. A válasz sürgős lenne. Értelmezésünk szerint a törvény azt írja le, hogy 1-4 évfolyamon a csoportfinanszírozás lehívható 100%-ban ha az adott évfolyamon (1-4) az osztályok átlaglétszáma 21 fő/csop, ez a helyzet 5-8 évfolyamon ha ez 23 fő/csop, napközis csoportnál 25 fő/csop. Az oktatási törvény is ezekre az osztálylétszámokra szablya meg a kötelező órák és az adható órák %-os arányát. Szabályos-e, hogy a fenntartó az intézményeit a gazdasági helyzetre hivatkozva a törvényben leírtaknál magasabb osztálylétszámokat szab meg. Így az intézmények felhasználható órakerete is jelentősen csökken, valamint több 10 pedagógus munkája szűnne meg. Nem értünk mi ehhez, de hogy van az, hogy egy finanszírozási rendszer (Megyeri féle) paraméterei igény szerint változtathatók, annak nem a törvény számait kellene tartalmazni. Mellékelten megjegyzem nincs minimum létszámú osztályunk. Valamint tanév közben ilyen indokkal teremthet-e olyan helyzetet, hogy osztály kelljen összevonni és a tantárgyak heti óraszámát kelljen csökkenteni. Tudom, hogy az Önök válasza nem kötelez senkit semmire, de legalább tudnánk,hogy amit igazságtalannak gondolunk az az-e. sok aggódó pedagógus.
  
 9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok