2014. október 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  
  
magdaneedit üzenete
2009.08.14. 20:08
Tisztelt Szerkesztők!

Arra szeretnénk választ kapni, hogy 1998-ban szereztem egy felsőfokú oktatás informatikus (54 4641 03 számú) szakot. Ezzel pedagógus végzettség mellett taníthatok-e általánosiskolában informatikát? Matematika kémia szakos tanár vagyok. Választ előre is köszönöm.
bobane69 üzenete
2009.08.13. 13:48
Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./"szakképzettség:szakvizsgázott pedagógus"/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!
bobane69 üzenete
2009.08.13. 13:48
Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./"szakképzettség:szakvizsgázott pedagógus"/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!
Seregtanar üzenete
2009.08.12. 21:11
Tisztelt Fórumozók.
Ha valaki érdemben tudna válaszolni 1215. szám alatt feltett kérdéseimre megköszönném.Rohamosan közeleg a következő tanév, és nem szeretném, ha törvénytelenséget követnék el. Sajnos a prémium évek programról, és annak végrehajtásáról, senki nem tud egyértelműen nyilatkozni.Az ineternetet átnézve amennyire lehetett nem tudtam ezekre a kérdésekre választ kapni.
Előre is köszönöm.
pimpinkin üzenete
2009.08.12. 20:20
Tisztelt Szerkesztők!

Kérem, legyenek szívesek válaszolni kérdésemre, melyet már 07.23-án is feltettem Önöknek, vagy ha Önök nem tudják választ, kérem abban segítsenek, hogy kihez fordulhatnék a kérdésemmel.

Tisztelt Szerkesztők!

Az idén végeztem a Szegedi Egyetemen, minőségfejlesztés-tanár mesterszakon. Igazgatóhelyettesként dolgozom egy iskolában, informatikát tanítok (egyetemi végzettséggel) és egyik vezetőségi feladatköröm az intézményi minőségfejlesztési rendszer koordinálása.
A kérdésem a következő: A megszerzett minőségfejlesztés-tanár végzettség szakvizsgával egyenértékű végzettségnek tekinthető -e? Jelenleg "H" fizetési osztályban vagyok, a végzettség megszerzésével milyen fizetési osztályba léphetek?

Az oklevélben a következő szöveg szerepel: "Ezt az oklevelet xy számár állítottuk ki ... A Szegedi Tudományegyetem nevű felsőoktatási intézmény minőségfejlesztés-tanár szakán tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje 5 félév.
A következő tárgyakat tanultam: Adatbázisok létrehozása, díjmodellek, Európai Unió és nemzeti minőségfilozófiák, folyamatszabályozás, harmonizált európai szabványok, matematikai és statisztikai alapok, mérőeszköz szerkesztés elméleti és gyakorlati alapjai, minőség és környezet, minőség és társadalom, minőség és versenyképesség, minőségbiztosítási rendszerek, minőségirányítás és szabványok, minőségmenedzsment, modelladaptáció, BSC+EFQM, Önértékelés pedagógiája, pedagógiai értékelés, rendszerépítés és tervezés, statisztikai adatok feldolgozása számítógépen, stratégiai menedzsment, team-munkakultúra, adatbázisok építése a gyakorlatban, elégedettségi vizsgálatok az iskolai gyakorlatban, folyamatos fejlesztés gyakorlata, Jó gyakorlatok - benchmarking, kreativitás és szabályozás, minőség és környezettudatosság kialakításának módszerei, minőségfejlesztés a közoktatási intézményekben, önértékelés módszertana, rendszerépítés módszertana, Rendszerkarbantartás és tanúsítás módszertana, tanítást kísérő szeminárium, szakterületi (minőségfejlesztési) gyakorlat, összefüggő szakmai gyakorlat (minőségfejlesztés)

Válaszukat előre is köszönöm!
Ronyman üzenete
2009.08.12. 16:54
Tisztelt szerkesztők!

Kérdésem a következő lenne:
Műszaki Szakoktató szakon végeztem 2009 januárjában Informatika nyakirányon a Pécsi Tudományegyetemen. Általános iskolában szeretnék tanítani informatikát. Lehetséges ez?
a PTE honlapján ez áll:
" alkalmasak:
-gyakorlati oktató tevékenység folytatására;
-a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására;
az oktatás keretében felnőttoktatásra;
az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására."
Illetve ugyenez megtalálható a következő pdv 37. oldalán. is :http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200507/tobbciklusu_osszesites_050719.pdf

Válaszukat előre is köszönöm!
Ronyman üzenete
2009.08.12. 16:39
Tisztelt szerkesztők!

Kérdésem a következő lenne:
Műszaki Szakoktató szakon végeztem 2009 januárjában Informatika nyakirányon a Pécsi Tudományegyetemen. Általános iskolában szeretnék tanítani informatikát. Lehetséges ez?
a PTE honlapján ez áll:
" alkalmasak:
-gyakorlati oktató tevékenység folytatására;
-a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására;
az oktatás keretében felnőttoktatásra;
az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására."
Illetve ugyenez megtalálható a következő pdv 37. oldalán. is :http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200507/tobbciklusu_osszesites_050719.pdf

Válaszukat előre is köszönöm!
bittova üzenete
2009.08.12. 13:02
Tisztelt Fórumozók!
A következő kérdésem lenne: alaklmazhatunk-e pedagógiai asszisztens munkakörbe érettségizett, de pedagógiai asszisztens OKJ-s végzettség nélüli személyt. Kifejezetten ebéldetetés és adminisztrációs munkák végzésére.
Válaszukat köszönöm!
gyógypedagógus üzenete
2009.08.12. 11:20
Kedves Magdaneedit!
Az 1000 Ft-t az iskola minden jogviszonyban álló tanulója után megkapja, elsősorban arra, hogy az ingyenességet biztosítsa 8nem Kata, Sári...stb) nem osztjuk ki, ebből kell a könyvtárfejlesztésre és a többi jogszabályban meghatározott dologra elkülöníteni... . A 10000 Ft-tal szintén nem számolhatsz teljes egészében (csak 7500-zal) mindjárt nem marad 1500 sőt ki sem futja..... Olvassátok el a jogszabályt szigorú elszámolás van, nyomon követhető, de ha az iskola nem érti, akkor a Szülőtől, hogyan várhatjuk el??? Nagyon kérjük, hogy amikor a kérdéseinkre válaszolnak, példákon keresztül tegyék, hiszen a szabályok szövegét mindenki megtalálja, de mivel a jog speciális nyelvezet nem teljesen kézenfekvő. Éppen azért a sok kérdés hiszen sokan sok módon értik a mondatokat, a példa ezzel szemben sokkal egyértelműbb és érthetőbb. Köszönjük
matin üzenete
2009.08.11. 16:31
Tisztelt Szerkesztők!
Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalásukat kérni.
Ez év júniusában sikeres államvizsgát tettem a Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakán. Nyelvvizsgám még hiányzik, így nem kaptam még kézhez a diplomámat.
A kérdésem az lenne, hogy ezekkel a feltételekkel taníthatok-e alapfokú művészeti iskolában? Ha igen, akkor mennyi időm van a nyelvvizsga letételére?
Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Matin
matin üzenete
2009.08.11. 16:25
Tisztelt Szerkesztők!
Az alábbi kérdésben szeretném állásfoglalásukat kérni.
Ez év júniusában sikeres államvizsgát tettem a Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakán. Nyelvvizsgám még hiányzik, így nem kaptam még kézhez a diplomámat.
A kérdésem az lenne, hogy ezekkel a feltételekkel taníthatok-e alapfokú művészeti iskolában? Ha igen, akkor mennyi időm van a nyelvvizsga letételére?
Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Matin
A Szerkesztők üzenete
2009.08.11. 15:49
Tisztelt " tjzsuzs"!
 
A családi pótlék összegéről, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjairól a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezik.
 
A 11. § (1) bekezdése szerint a családi pótlék havi összege:
"a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint"
 
E rendelkezés szerint kapott az Ön családja mindaddig havi 48 000 forint családi pótlékot, míg mindhárom gyermeke a közoktatásban végezte tanulmányait. Legidősebb gyermeke azonban nappali tagozatos egyetemi hallgató lett, így utána már nem jár családi pótlék, de a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni őt is. Ezt a kötelezettséget a törvény 12. § ab) pontja írja elő:
 
"12. § A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik"
 
Az Ön által az intézmény számára bemutatott családi pótlékról szóló igazolás egyértelműen bizonyítja, hogy háromgyermekes családról lévén szó, jogosult az ingyenes tankönyvellátásra felhatalmazó igénylőlap kitöltésére.
 
Felhívom szíves figyelmét a tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. törvény 8. § (9) bekezdésére, mely szerint fennállhat az a körülmény, hogy - alapítványi iskoláról lévén szó -  az iskola nem teljes körűen, hanem csak a költségvetési törvényben nyújtott 10 000 forint erejéig biztosítja a tanuló részére a tankönyvtámogatást. Ez akkor fordulhat elő, ha írásbeli megállapodás szól arról, hogy fizetési kötelezettségeket vállalt fel a szülő. A jogszabály szövege:
 
  "(9) Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola a közoktatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet kevesebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott hozzájárulás egy tanulóra jutó összege."
 
Üdvözlettel:
Dr. Bartha Lajosné
tankönyvkiadási referens
A Szerkesztők üzenete
2009.08.11. 15:27
Tisztelt "ficvazi"!
 
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 71.§ (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az idegen nyelv tanulásának első évében a tanuló az adott idegen nyelvből nem utasítható évfolyamismétlésre. Az alábbiakban idézem a jogszabály vonatkozó részét, amelyet a minisztérium honlapján is megtalál.
 
71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni - iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül - az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.
 
Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető
A Szerkesztők üzenete
2009.08.11. 15:13
Tisztelt "czita"!
 
1.
A nevelési-oktatási intézményben az alkalmazási feltételeket - főszabályént - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)  határozza meg. E törvény a 17. §-a szerint a szakrendszerű oktatásban az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség szükséges az alkalmazáshoz.
 
A vegyész mérnöktanár végzettség és szakképzettség a fenti feltételek egyikének sem felel meg.
 
További lehetőséget a Kt.  127. §- a kínál. E szerint: az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát. A feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Tekintettel arra, hogy mérnöktanár-képzésben nem kifejezetten az általános iskolai  tantárgy-módszertan  általában  nem szerepel, nem tartom valószínűnek, hogy a vegyész  mérnöktanár képzés ez alól kivétel lenne, de ezt csak a leckekönyv alapján lehet megállapítani.
 
2.
Az alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg a tanári mesterszak szerkezetét, és sorolja fel a tanári mesterszakon szerezhető szakképzettségeket. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, (továbbiakban: Rendelet) 4. számú melléklete tartalmazza a tanári mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint 4/A. melléklete a szakképzettségek megválasztásának előképzettségi feltételeit.
A Rendelet 4. mellékletének 11.2 pontja szerint a tanári szakon az első végzettség és tanári szakképzettség megszerzésekor - az alábbi esetek kivételével - két tanári szakképzettséget kell megszerezni. Egy tanári szakképesítés szerezhető
-           a szakmai tanári, a művészeti tanári, illetve a hittanár-nevelő tanár szakképzettségekre felkészítő képzésekben,
-           a nem tanári mesterszakot követő vagy azzal párhuzamosan folytatott tanári mesterszakon,
-           pedagógus szakképzettséget nyújtó alapképzési szakot követő tanári mesterszakon, továbbá
-           a korábbi, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti, főiskolai szintű tanári oklevéllel rendelkezők vagy az egyetemi szintű tanári, illetve nem tanári képzésben oklevelet szerzettek tanári mesterszakon folytatott tanulmányai során.
Vagyis Önnek a mérnöktanár szakképzettség birtokában lehetséges egy szakos tanár-matematikatanár szakképzettségre jelentkezni. A Rendelet 4. számú melléklet 4.4 b) pontja szerint újabb, oklevelet adó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben a képzési idő 2 félév, az elvégzendő kreditek száma 60 kredit.
Az alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) korm. rendelet a matematika tanári szakképzettséget az első, közismereti tanári szakképzettségekhez sorolja. A Rendelet 4. számú melléklet 11.2.1. pontja kimondja, hogy a képzésbe az egyes első tanári szakképzettségek szerint meghatározott - az alábbiakban és a 4/A. számú mellékletben megfelelő alapképzési szakként megnevezett - alapképzési szak(ok)ról vagy szakirányokról, valamint az ezeknek megfelelő mesterképzési, illetve a korábbi - az 1993. évi LXXX. törvény szerinti - főiskolai vagy egyetemi szintű szakokról lehet belépni. A korábbi főiskolai és egyetemi szintű szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a megfelelőség e szerint nem állapítható meg, a megfelelő szakterületen szerzett 110 kredit értékű tanulmányok teljesítése az adott tanári szakképzettség megválasztásának feltétele, melynek megfeleltethetőségét a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben ítéli meg.
A Rendelet szerint matematika műveltségi területen a matematikatanár szakképzettségre a matematika alapképzési szakról lehet belépni.
Az első tanári szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való megválasztásának előfeltétele az adott tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak ismereteiből legalább 50 kredit értékű - tantervben meghatározott - szakterületi ismeret elsajátítása.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. § (1) szerint részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette a felsőoktatási intézmény által a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony - külön felvételi eljárás nélkül - beiratkozással keletkezik. A hallgatót az e §-ban foglalt eltéréssel illetik meg a hallgatói jogviszony alapján biztosított jogok és terhelik e jogviszonyon alapuló kötelezettségek.
(2) Részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre a felsőoktatási intézmény maximális létszámának figyelembevételével, költségtérítéses képzés keretében, a 32. § szerinti képzésekre meghatározott képzési program alapján, egy alkalommal, legfeljebb két félévre létesíthet hallgatói jogviszonyt azzal a személlyel, aki nem áll hallgatói jogviszonyban.
(3) A képzés befejezését követően a felsőoktatási intézmény a megszerzett ismeretekről, kreditértékről igazolást állít ki. A megszerzett ismeretek a felsőfokú tanulmányokba beszámíthatók.
A fentiek alapján szakmai álláspontunk az, hogy mérnöktanári szakképzettsége birtokában Ön újabb tanári szakképzettségként veheti fel a matematika tanári szakképzettséget 2 féléves 60 kredites képzés keretében. Az újabb szakképzettség keretében felvett matematikatanári szakképzettség felvételi előfeltétele az 50 kredit matematika előtanulmány. Ez egy felsőoktatási intézményben részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés keretében végezhető el költségtérítéses formában, legfeljebb két félév időtartamban. Vagyis, amennyiben matematika tanári szakképzettséget kíván szerezni, akkor kérjük, hogy keresse meg annak a felsőoktatási intézménynek a tanulmányi adminisztrációját, melyen a tanári mesterszakot elvégezni kívánja, és érdeklődjön közvetlenül az intézménytől a részismeretek megszerzésére irányuló képzés indításáról, tartalmáról és költségeiről.
 
Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető
magdaneedit üzenete
2009.08.11. 12:58
Tisztelt OKM!

Arra szeretnénk választ kapni, hogy 1998-ban szereztem egy felsőfokú oktatás informatikus (54 4641 03 számú) szakot. Ezzel pedagógus végzettség mellett taníthatok-e általánosiskolában informatikát? Matematika kémia szakos tanár vagyok. Választ előre is köszönöm.
mandolin58 üzenete
2009.08.11. 12:56
Tisztelt Szerkesztők !
A következő kérdés foglalkoztat.
Egy tanuló a jogosultsági feltételek esetén 1000 Ft általános, és 10000 Ft támogatást kaphat az ingyenes tankönyv biztosításához.
Amennyiben a tankönyvár pl: 9500 Ft, ennél a tanulónál megmarad 1500 Ft. Más tanuló megkaphatja-e ezt az összeget, akinél pl: a tankönyvek ára 17000 Ft ?
A normatíva elszámolásnál csak létszámmal számolunk el. Ha nem adjuk ezt a példa szerinti 1500 Ft-ot másik tanulónak, abban az esetben van-e állami támogatás visszafizetési kötelezettség.
Az idő rövidsége miatt kérem mielőbb válaszoljanak.
Pipa üzenete
2009.08.10. 21:56
Tisztelt Szerkesztők!

A következő kérdésre szeretnék sűrgösen választ kapni. 1-4 évfolyamon taníthatja-e a testnevelés tantárgyat a tanító szakos kolléga.

Köszönettel: Pipa
Heizler üzenete
2009.08.08. 14:14
Tisztelt Szerkesztők!

Érdeklődnék, hogy az általános iskolai képzéssel kapcsolatban (tantárgy esetleges létrehozása) hol, és milyen formában van lehetőségem javaslattal élni?
Seregtanar üzenete
2009.08.07. 20:40
Tisztelt Szerkesztők!
2009 június 30.-ától P.É.P. program résztvevője vagyok.Szakközépiskolában tanítok informatikát.Szeretném megtudni,
1. Mennyi a lesz a kötelező órám a következős tanávtől. ( munkaidőm).
2. Bruttó fizetésemből hogyan tudnám kiszámítani nettó fizetésem.Milyen levonások terhelik, hány %-ban.
3. Eddig ugyanebben az iskolában vállalkozóként rendszergazda is voltam.Számlát adtam.Ezután minden jogkövetkezmény nélkül folytathatom-e ezt a tevékenységem.
Várom válaszukat, tisztelettel: Seregtanar
borenichevi üzenete
2009.08.05. 18:02
Tisztelt Szerkesztők!
2009.februárban pedagógus szakvizsgát szereztem./szakvizsgázott pedagógus/
Az Oklevél Mellékletében ez szerepel:"A minőségbiztosítási feladatok ellátásához szükséges képesítés tanulmányi követelményeinek eleget tett." - ez számomra pontosan milyen kompetenciát jelent, ill. mire tudom "használni"?
Lehet, hogy a válasz teljesen egyértelmű, csak én "bonyolítom"??
Köszönöm a választ!borenichevi
gyógypedagógus üzenete
2009.08.05. 15:20
Kedves Timi3!
Én nem az OKM vagyok, de ezen a honlapon megtalálod a tankönyvpiac rendjéről szóló rendeletet, amelyben le van írva, hogy az iskolák milyen módon biztosíthatják az ingyenességet azoknak a tanulóknak akik erre jogosultak, azt hogy melyik intézmény ezt hogyan teszi, melyik formát választja a hatályos alapdokumentumaikban szabályozza ( Szervezeti és Működési szabályzat, Helyi Tanterv, Intézményi Minőségirányítási program, Nevelési Program,)melyeket jóvá kell hagynia a nevelőtestületnek, a diákönkormányzatnak, a szülői szervezetnek, ezek minden intézményben nyilvánosak, neked mint szülőnek vagy leendő szülőnek jogodban áll sőt szerintem kötelességed megismerni.
De röviden, az iskolák nemcsak ÚJ tankönyvek tulajdonba adásával biztosíthatják az ingyenességet, hanem könyvtári kölcsönzéssel, tartós tankönyvekkel, használt könyvek biztosításával. Ezek a tankönyvek a tanév végén visszaadásra kerülnek, de addig kell az ilyen könyveket biztosítani, míg a gyerekeknek ezekre a tanulmányaik során szükség van.
A törvény nem, azt mondja, hogy a gyereknek a tulajdonába száll és, ha már nem kell akkor azt tesz vele amit akar, hanem az a célja, hogy minél több tanuló részesülhessen ilyen lehetőségben, az iskolák olyan tankönyvi bázist hozhassanak létre, hogy a tanévkezdés senkinek se vagyonokba kerüljön, valamint jól felszerelt iskolai könyvtárak, gazdag segédanyag álljon a gyerekek rendelkezésére.
Mivel a szabályozás intézményenként változik így javaslom, hogy még most járj utána, hogy az általad választott iskola melyik változatot alkalmazza.
A dokumentumokból az intézmény fenntartójánál is kell lenni.
Timi3 üzenete
2009.08.04. 15:49
Tisztelt OKM!

A tanácsukat szeretném kéri.Nekem most mennek a hármas ikreim első osztályba és igy nekünk ingyenes a tankönyv.Viszont azt hallottam,hogy nem új könyveket fogunk kapni hanem használtak. Az lenne a kérdésem,hogy meg jár-e nekünk az új tankönyv vagy csak akkor kapunk ha kifizetjük és akkor nem kell használtból tanulni a gyerekeknek.
Várom válaszukat.
Köszönettel timi
Timi3 üzenete
2009.08.04. 15:49
Tisztelt OKM!

A tanácsukat szeretném kéri.Nekem most mennek a hármas ikreim első osztályba és igy nekünk ingyenes a tankönyv.Viszont azt hallottam,hogy nem új könyveket fogunk kapni hanem használtak. Az lenne a kérdésem,hogy meg jár-e nekünk az új tankönyv vagy csak akkor kapunk ha kifizetjük és akkor nem kell használtból tanulni a gyerekeknek.
Várom válaszukat.
Köszönettel timi
Karol34 üzenete
2009.08.04. 14:44
tisztelt OKM!
segítségüket szeretném kérni!
Általános iskolában dolgozom tanítóként. 2005. novemberében szültem első gyermekemet, addig szeptembertől betegállományban voltam. Majd 2008.március 30-án megszületett második gyermekem is.
ez év szeptemberétől viszont közalkalmazottként, de teljesen más munkakörben szeretnék másik intézménybe elhelyezkedni.
a kérdésem az: hány nap szabadság jár nekem erre az időszakra, és kifizetik e ezeket a napokat nekem megváltásként?
Köszönettel:
Karol34
jujiabf1 üzenete
2009.08.01. 20:08
Tisztelt OKM!

A fenntartó az általános iskolához vonta az óvodát is, amely ugyanazon a településen van.
Milyen intézmény lesz ezután az összevont intézmény? Többcélú közoktatási intézmény ?
Az óvoda intézményegysége lesz-e, mivel ugyanazon a településen van?
Az igazgatónak kell-e pályázatot kiírni a helyettesi pozíciók betöltésére; az óvoda, mint intézményegység vezetésére és az iskola igazgató-helyettesi posztjára?
Segítségüket előre is köszönöm!

A Szerkesztők üzenete
2009.07.31. 13:45

Tisztelt "viki1988"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése rendelkezése szerint a határozott időre szóló magasabb vezetői megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. A kinevezés szerinti munkakör pedig pedagógus-munkakör, illetve szakvizsgázott pedagógus-munkakör lehet.
Természetesen nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az újonnan megbízott magasabb vezető, a nevelőtestület véleményének kikérésével, intézményvezető-helyettesi megbízást adjon a közalkalmazottnak.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.07.31. 13:44

Tisztelt " kiskantafalvi"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 62. §-a egységesen rendelkezik a nyelvvizsga követelményéről alap- és mesterképzés tekintetében is, ugyanakkor az idegen-nyelvi követelmények teljesítését az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg.
A záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában oklevéllel még nem rendelkező személy nem áll hallgatói jogviszonyban, ugyanis a felsőoktatásról szóló törvény 76. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a hallgatói jogviszony megszűnik az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján.
 A közoktatásról szóló törvény 127. §-ának (10) bekezdése a tanulmányokat folyatató, utolsó évfolyamos hallgatók alkalmazásáról rendelkezik, ebből következően nem vonatkozhat azokra, akiknek a hallgatói jogviszonya már megszűnt.
A pedagógus-munkakörök betöltéséhez előírt felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél igazolja.
A felsőoktatásról szóló törvény 62. §-ának (7) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki akkor, ha az oklevél kiadására nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem kerülhet sor. Kimondja továbbá ez a bekezdés azt, hogy az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, az a záróvizsga letételét tanúsítja.
Nyilvánvaló tehát, hogy a közoktatási intézmények pedagógus-munkaköreiben az oklevéllel nem rendelkező, záróvizsgát tett személyek alkalmazásának nincs jogi lehetősége.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.07.31. 13:36

Tisztelt "Óvónő"!

A közoktatási feladatok ellátására jogosult intézményfenntartók körét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. § 12. pontja definiálja.

Amennyiben nevelési-oktatási intézményt nem önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. /Kt. 37. § /

A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a Kt. 79. § (5) bekezdése alapján a működéséhez szükséges feltételekkel.

Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző dönt. A jegyző az intézmény működését határozatban engedélyezi. A működéshez szükséges engedély iránti kérelem formai követelményeit és az ahhoz csatolandó mellékleteket a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet ( a továbbiakban „R”) 6. számú melléklete írja elő.

A nem állami, nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmények működésére – úgy, mint az állami-, helyi önkormányzati  fenntartású  intézmények működtetésére, működésére - a közoktatási törvényben foglalt szabályozás, annak végrehajtási rendelete és a kapcsolódó jogszabályok  vonatkoznak.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.07.31. 13:13

Tisztelt "Nimrod66"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga és a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.

E § (15) bekezdése arról rendelkezik, mikor NEM kell tanítani (szombat, vasárnap, munkaszüneti napok, tanítási szünetek, munkanap áthelyezések), és az ezek levonásával szeptember 1. és június 15. közötti összes munkanap tanítási napnak minősül. Miután ez a rend az éves naptárhoz igazodik, ezért a tanítási napok száma tanévenként változhat.

A naptári év változásaiból következően az első és az utolsó tanítási napok hétfőre és keddre is eshetnek, ezek az alkalmak azonban előre láthatók, tervezhetők pl. tanítás nélküli munkanap formájában az iskoláknak és a szülőknek is. A szabály egyébként 2002. óta hatályos, az elmúlt hét esztendőben komolyabb fennakadást a megfelelő módon tervező intézményeknek nem okozott.  

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.07.31. 12:22

Tisztelt "tanárnő1956"!

A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a határozza meg.
A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a szakrendszerű oktatásban az ötödik-hatodik évfolyamon a tantárgynak megfelelő tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói, a d) pont szerint a hetedik-nyolcadik évfolyamon a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettségre van szükség a tanításhoz.
A mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakos tanári szakképzettség a képesítési követelmények megjelenését megelőzően szerzett szakképzettség. A természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. r. 4. §-ának (3) bekezdése a következők szerint rendelkezett:
„(3) Főiskolai szintű technikatanári szakképesítéssel - a végzettség szintje szerint - a szakterületet irányító miniszter által megszüntetett, alább felsorolt főiskolai szintű szakokon szerzett képesítések egyenértékűek:
mezőgazdasági ismeretek szak,
műszaki ismeretek szak.”
Az idézett jogszabályi rendelkezés szerint a mezőgazdasági ismeretek szakos tanári szakképzettség egyenértékű a technika szakos tanári szakképzettséggel, tehát azt a munkakör betöltésénél technika szakos tanári oklevéllel azonos módon kell figyelembe venni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

  
 20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok