2014. április 24.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  
  
ronasne üzenete
2008.07.28. 21:06
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!
Óvodánkban megüresedett óvonői állást ki töltheti be?
Szeretném megkérdezni, érettségivel (főiskola folyamatban)
valamilyen lehetőség van-e ebben az estben.Gondolok itt képesítés nélküli megoldásra átmenetileg. Valmint létezik-e olyan jogszabály mely különbséget tesz elsős ill. harmadéves főiskolás között? Két éve ebben az óvodában dolgozom.
Várom szíves válaszát köszönettel. Napraforgó.
tuli üzenete
2008.07.26. 11:41
Tisztelt Szerkesztő!
Szeretnék választ kapni a következő kérdéseimre:
Óvónői és mentálhigiéne diplomával, fejlesztő pedagógusi tanúsítvánnyal milyen munkakört tölthetek be általános iskolában? Főiskolai (2. diploma) konzultációs és vizsga napokra köteles-e elengedni a munkáltató, jár-e bér ezekre a napokra?A törvények SNI tanulókat említenek. Ők csak azok, akiknek a szakértői bizottságtól papírjuk van, vagy azok a tanulók is ide számítanak, akiknél a családsegítő- nevelési tanácsadó javasol heti 1-2-3 fejlesztő foglalkozást különböző képességzavar miatt? Ha speciális tagozaton is van órám,illetve SNI és nev. tanos gyerekeknek tartok fejlesztő foglalkozást megillet-e gyógypedagógiai pótlék?Ha több munkakörben is dolgozom( tanító, napközi, fejlesztő)mennyi a kötelező óraszámom?
Köszönöm előre is a válaszait.
"Érdeklődők" üzenete
2008.07.26. 10:34
Tisztelt Szerkesztők!
Munkakörünkkel és bérezésünkkel kapcsolatban több kérdésünk van, melyekre szeretnénk választ kapni Önöktől.
1. Milyen pótlékok illetik meg kötelezően és adhatóan az alkalmazott pedagógusokat?
2.Melyek azok a tevékenységek, amelyeket külön díjazás nélkül, a heti 40 órára hivatkozva, elrendelhet a munkáltató? ( pl. idegen nyelv óra, fejlesztő foglalkozás, ebédeltetés, ügyelet reggel 7-től...)
3.Melyek azok a tevékenységek, melyek iskolában történő végzését rendelheti el a munkáltató, melyek végezhetők iskolán kívül?
4.Mennyi a kötelező óraszáma annak a pedagógusnak, aki tantárgyakat is tanít és napköziben is dolgozik? ( pl. 9 tanóra+13 napközi, nem iskolaotthonban)
5.Főiskolára épülő tanúsítványok megszerzése és az elsajátított ismeretek alkalmazása jogosít-e plusz díjazásra?
6. Milyen végzettséggel kell rendelkeznie a fejlesztő pedagógusnak? Elég 120 órás tanúsítvány?
7. A nem szakrendszerű oktatásban 5.-6. osztályban taníthat-e az, akinek orosz szakkollégiummal tanítói diplomája+ 120 órás fejlesztő pedagógusi tanúsítványa van?
8. Szabadság igénybe vehető-e szorgalmi időben?
9. Évekre visszamenőleg érvényesíthető-e törvény, rendelet?
Válaszaikat előre is köszönjük: "Érdeklődők"
A Szerkesztők üzenete
2008.07.25. 12:21

Tisztelt „matrika”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. számú törvény (Kjt.) 78. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomra való jogosultság szabályairól. Bár a szabályok többször módosultak, de szó sincs arról, hogy a jubileumi jutalom kifizetését általánosan megszüntették volna.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.25. 12:19

Tisztelt Kovácsné Éva!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX számú törvény 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket, szakképesítéseket, amelyek az ott írt pedagógus munkakörök betöltéséhez szükségesek, és elégségesek.

Általános iskolában az alsó évfolyamokon megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

17.§.(1).bek.
„b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos; végzettség, szakképzettség.

Az előzőekben idézett jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével és alkalmazásával megállapítható, hogy a levelében említett kertész-mérnöktanári végzettsége általános iskolában napközis feladatok ellátásához nem megfelelő.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.25. 12:14

Tisztelt Hajzer Krisztina!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a tanuló felvételéről, átvételéről az iskola igazgatója jogosult dönteni. Nincs olyan központi, jogszabályi előírás, amely kötelezné a szülő által szabadon megválasztott iskola igazgatóját, hogy a tanuló a korábbival megegyező idegen nyelven folytassa az intézményben a tanulmányait. Ez az adott iskola lehetőségein és az esetlegesen előírt különbözeti vizsga eredményén, helyi döntésen múlik.
Amennyiben a gyermek az új lakóhelyén a kötelező felvételt biztosító iskolába nyer átvételt, akkor a jogszabály szerint az átvétel nem tagadható meg, de ebben az esetben sem kötelezi az intézményt, hogy a tanuló korábban tanult idegen nyelvén szervezze meg az oktatást vagy ha több nyelven is folyik az adott iskolában a nevelés-oktatás, akkor a korábban tanult nyelv folytatását biztosítsa.

Javasoljuk, hogy kérjen segítséget az új lakóhely jegyzőjétől, valamint a Pest Megyei Önkormányzat oktatási osztályától az elérhető és Önnek megfelelő átvételi lehetőségekről.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.25. 12:11

Tisztelt "Matnem"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete a tanuló lakóhelyét és tartózkodási helyét az iskola által nyilvántartandó adatok közé sorolja és továbbítását több szerv, hatóság irányába is lehetővé teszi.
Miután a polgári védelemmel kapcsolatos szervezési, adatközlési feladatok nem tartoznak az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörébe, továbbá leveléből nem deríthetők ki közoktatási vonatkozások, illetve az adatkérés pontos körülményei sem, ezért kérdéseire ennél részletesebb tájékoztatást adni nem tudunk.

Javasoljuk, hogy a kijelölő levélben szereplő szervnél érdeklődjön mind a területi beosztás alapjáról, mind az egészségügyi követelményekről.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.25. 12:09

Tisztelt "vase"!

Bár a hatályos jogszabályok nem mondják ki tételesen, hogy minden ötödikes , illetve a jövő tanévtől más hatodikos – diáknak részt kell venni a nem szakrendszerű oktatásban, de a nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerű bevezetésére is épp azért került sor országosan, mert látható, hogy a diákoknak az első négy évfolyamot követően szükségük van képességeik további fejlesztésére, felzárkózásra a nem szakrendszerű oktatás révén. Ezért indokolt minden tanulónak az ebben a formában megszervezésre kerülő oktatási formában részt venni, hiszen biztosan állítható, hogy nincs olyan diák, akinek ne lenne szüksége valamely kompetenciaterületen képességei, kompetenciái fejlesztésére, legyen az akár szövegértési, akár szociális kompetencia. Tehát feltétlenül indokolt az iskolában úgy megszervezni a nem szakrendszerű oktatást, hogy azon minden tanuló kötelezően vegyen részt, de természetesen a differenciálás, a személyre szabott fejlesztés eszköztárával élve. A tananyag differenciált közvetítésével. Ez azt jelentheti adott esetben, hogy a foglalkozáson a csoportokban dolgozó-tanuló diákok eltérő képességeket igénylő feladatokon dolgoznak, amelyek képességeiknek megfelelően tervezettek..
 
Mivel a törvény a nem szakrendszerű időkeretben szervezett foglalkozásokhoz megfelelő végzettséget ír elő, így természetesen ezekre a foglalkozásokra is érvényesíteni kell ezen végzettségeket.

Üdvözlettel,
a szerkesztők
 

A Szerkesztők üzenete
2008.07.22. 11:52

Tisztelt "mmarta"!

A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdése határozza meg. Az iskolai évfolyamokon az egyes tantárgyak tanításához a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettségre van szükség. Az 54 4641 03 azonosítású számú, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés nem tanúsít tanári szakképzettséget, azzal informatika tantárgyat az általános iskolában sem lehet tanítani.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.22. 11:51

Tisztelt "kuli"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 54.§ (4) bekezdésében foglaltakat, amelyek a két tanítási nyelvű érettségi vizsga nyelvvizsga egyenértékesítésére vonatkoznak, a törvényalkotók a szakma (pedagógusok, szakértők stb.) bevonásával dolgozták ki, és nem hagyhatták figyelmen kívül az általuk képviselt véleményt. Az Ön által kifogásolt rész is ilyen alapon került be a jogszabályba.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

A Szerkesztők üzenete
2008.07.22. 11:47

Tisztelt "Szigaby"!

A nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2004. végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú „C” típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat, ami megteremtette az alapját, hogy az óralátogatás alól az intézmény igazgatója saját kérésére felmentse a tanulót. Ezt a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet megváltoztatta, és a tanulónak év végi osztályzatot kell szereznie, amit osztályozó vizsgával is teljesíthet.

Indokolatlannak látszik az a terve, hogy magánúton készüljön fel az érettségire, hiszen ez elég nagy anyagi terhet jelent és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 28. § (4) bekezdése értelmében a nyelvi előkészítő évfolyam után az iskolának emelt szintű oktatás keretében kell a tanulókat felkészítenie az érettségire, ami heti öt óra nyelvoktatást jelent.

Ahhoz, hogy érettségi vizsgát tegyen, először teljesítenie kell a képzés egészére vonatkozó tanulmányi követelményeket osztályozó vizsgák keretében, majd iskoláján keresztül jelentkeznie kell az őszi vagy tavaszi vizsgaidőszakra előrehozott érettségi vizsgára. Amennyiben már egy iskolával jogviszonyban áll, és ott tanítják azt a tárgyat, amiből érettségit szeretne tenni, jogviszonya megtartása mellett nem teheti azt egy másik iskolában.

Üdvözlettel,
Csillag Márta
főosztályvezető

milike71 üzenete
2008.07.22. 11:46
Tisztelt Szakértők!
Mérnöktanári (gépészmérnök-mérnöktanár) végzettségem, valamint informatika tanári végzettségem van.
Informatika tantárgyon kívül taníthatok-e más tantárgyat is általános iskolában? (pl. technikát, fizikát, matematikát?)
Számít-e az, hogy 13 éven keresztül tanítottam matematikát és fizikát általános iskolában felső tagozaton?
Egyáltalán: a mérnöktanári végzettséggel hol taníthatnék??
Köszönettel: Ilona

vase üzenete
2008.07.19. 20:45
Tisztelt Szerkesztők!
A nem szakrendszerű oktatással kapcsolatban lenne két kérdésem. Kérem válaszukkal segítsék munkámat!
- Az iskola minden 5. évfolyamos tanulójának részt kell-e vennie ebben a programban, vagy csak azoknak a tanulóknak, akik felzárkóztatásra szorulnak?
- Ha minden tanulónak részt kell vennie, s ezt nívócsoportok létrehozásával oldjuk meg, akkor a felzárkóztatást, illetve a tehetséggondozást igénylő csoportokat is csak a törvényben előírt képzettséggel lehet tanítani, vagy csak a felzárkóztatást igénylő csoport tanárának kell megfelelnie az előírt kritériumoknak?
Válaszukat előre is köszönöm.
A Szerkesztők üzenete
2008.07.18. 13:57

Tisztelt "gitta67"!

A tanulásban akadályozottak pedagógiája című stúdium elvégzése önmagában nem elegendő a nem szakrendszerű oktatásban való tanításhoz. „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” (17. § (8) bekezdés)

Üdvözlettel: 
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.18. 13:55

Tisztelt "hbe"!

Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5.-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1.-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés)
Ez a rendelkezés arra utal, hogy bármely tantárgy tanításával tapasztalatot szerzett a korosztállyal való tanítás-tanulás során. Így elfogadható, ha egy-egy tantárgy tanítására vonatkozik ez a tapasztalat.

A pedagógus foglalkoztatásáról az intézményvezető dönt. A döntés felelősségét is ő viseli.

Üdvözlettel: 
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.18. 13:49

Tisztelt "Logopédus"!

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésének d) pontja, és (4) bekezdése alapján gyógypedagógiai pótlék annak a pedagógusnak jár, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi.
A logopédiai ellátás a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozó tevékenység [közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. § e) pont].
A pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. §. (13) bekezdésében foglaltak szerint a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg.

Üdvözlettel:         
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.18. 13:43

Tisztelt "ovped"!

Megkeresésében Ön felhívja figyelmünket arra, hogy az óvodapedagógusi munkakörhöz tartozó kötelező óra majdnem tíz órával több, mint a más pedagógus-munkakörhöz tartozó óraszám.
Kérem, fogadja el, hogy a kötelező óraszámok alakulását ismerjük, tudjuk, hogy a korábbi 48 órás munkaidőhöz tartozó heti 39 óra miként változott 36-ra, majd 32-re, azzal egy időben, amikor pl. tanítói óraszám 25, 23, illetve 21 volt. Azt is meg kell említenem, hogy amíg a kötelező órák 2007. szeptember 1-jei módosítása a tanári és tanítói kötelező óraszámokat megnövelte, az óvodapedagógusi óraszámokat nem érintette.
A teljes munkaidő tanítási idővel le nem kötött részében munkaköri feladatként ellátható tevékenységeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontja sorolja fel, amely azonban nem lezárt felsorolás. Az itt említett feladatokból nyilvánvalóan csak az óvodai neveléssel összefüggő feladatok tartozhatnak az óvodapedagógus munkakörébe. Nyilvánvaló az is, hogy a kötelező órák és az óvodapedagógus munkakör ellátáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységekre fordított együttes idő nem haladhatja meg a heti negyven órát. Amennyiben mégis meghaladja, a pedagógus külön díjazásra tarthat igényt, ugyanis a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért nem csak a kötelező óraszám feletti tanításért, foglalkozásért jár díjazás, hanem akkor is, ha a pedagógus a tanórán, óvodában pedig a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozási időn kívül ellátott egyéb feladatok elvégzése során lépi túl a heti teljes munkaidőt.
A Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a kollektív szerződés – ennek hiányában a munkáltató – határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesíteni.
Abban az esetben, ha az óvodának nincs kollektív szerződése, és az óvodavezető olyan feladatokat is az intézményben végzendő feladatnak minősít, ami nem indokolt, az óvoda fenntartóját kereshetik meg, tekintve hogy a Kt. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja az intézmény működésének, valamint a döntéshozatal jogszerűségének vizsgálatát a fenntartó törvényességi ellenőrzési jogkörébe utalja.

Üdvözlettel:         
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.16. 13:51

Tisztelt "szinena"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 19. §-ában foglaltak szerint a pedagógust mun-kakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelés és a tanítás módszereit megválassza, továbbá minősítse a tanulók teljesítményét. Az iskolai követelményeket és a tanulói teljesítmények értékelésének és minősítésének formáját a helyi pedagógiai prog-ram, illetve annak részét képező helyi tanterv tartalmazza. Megjegyezzük, hogy a szülők-nek jogában áll mindkét dokumentumba betekinteni, a tanulókkal szemben támasztott he-lyi követelmény-szinteket és értékelési, minősítési elveket megismerni.

A tantárgyak év végi osztályzatai nem kizárólag szaktanári döntés eredményei. A törvény 70. §-ának (4) bekezdése szerint „Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapí-tott osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az eset-ben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagó-gus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja”.

Ha a tanuló minősítése nem a helyi dokumentumokban meghatározottak szerint történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonat-kozó rendelkezésekbe ütköző, az iskola döntése ellen a törvény 83. §-ában foglaltak sze-rint eljárás indítható. Az eljárást megindító kérelmet az intézmény fenntartójához kell be-nyújtani.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.16. 13:48

Tisztelt "kata1962"!

A levelében leírtakból nem derült ki, hogy van-e Önnek Szakkollégiumi végzettsége. Ha igen, akkor nem kell tarfolyamot végeznie.
A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a kt. szerint:
„Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” (17. § (8) bekezdés)

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.16. 13:44

Tisztelt "brigi89"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 7. §-a szerint: A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
Szintén a Kt 11. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

Fentiek alapján tehát a magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmét be kell terjesztenie az iskola igazgatójához. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
A részletes eljárást a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) tartalmazza. A R. szerint, ha a tanuló - szülőjének választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.16. 13:42
Tisztelt Varga Ágnes!
 
A második szakképesítés fogalma csak a közoktatás rendszerében, a nappali munkarend szerinti oktatásban értelmezett.
 
Leveléből nem derül ki, hogy Ön tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban folytatja tanulmányait. Az ugyanis, hogy a feladatot a szakközépiskola látja el, még nem jelenti azt, hogy a szerződésben is tanulói jogviszony szerepel, hiszen tanulói és hallgatói jogviszony esetében egyaránt szerződést köt az iskola.
 
Ha Ön a felsőfokú szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányait nappali munkarend szerint, tanulói jogviszonyban folytatja, akkor a szakképesítés második szakképesítésnek számít, ha iskolai rendszerben s már szerzett olyan (bármilyen szintű) szakképesítést, amely nem bemeneti feltétele a jelenlegi szakképesítésnek.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.07.16. 12:46

Tisztelt "Óvónő"!

Bár órakedvezmény valóban nem jár annak a pedagógusnak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz, azonban a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 9. §-a ezt a tevékenységet kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel ismeri el a következők szerint:
„9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés (a továbbiakban: keresetkiegészítés) jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesz.
(2) A keresetkiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre - kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A keresetkiegészítés több alkalommal is megállapítható.
(3) A keresetkiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb
a) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el,
b) a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.
(4) Ha a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani.”

Fentieken túl a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/5. pontja értelmében a pedagógus heti kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2008.07.16. 11:52

Tisztelt "Andrés"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) alábbi paragrafusai szabályozzák a pótló érettségi vizsga lehetőségét. A vizsgaszabályzat 40. § (1) bekezdésének értelmében:

„40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.”

A vizsgaszabályzat 41. § (8) bekezdése szerint:

„(8) Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket - amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak - nem kell megismételni.”

A vizsgaszabályzat 12. § (2) bekezdésének szabályozása szerint:

„(2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.”

Az október-novemberi vizsgaidőszak esetében érettségi vizsgára történő jelentkezést szeptember 5-éig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A tanulói jogviszony megszűnése után - pótló vizsgára történő jelentkezéskor - a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is.

Üdvözlettel,
a szerkesztők
 

Nagymama üzenete
2008.07.14. 12:13
Tisztelt BM68 azaz Bene Magdolna!
Nem igazán értem, hogy miért ez a hatalmas kirohanás, nem tudom, hogy tudja-e miről beszél??? ebbe bizottságba nem 8 általános után elvégzett tanfolyammal lehet bekerülni, ellenben szakmunkás bizonyítványt már lehet 6 áltálanos után 20 hónap alatt szerezni. A többször emlegetett "bizottságba ", mely Ön szerint munkának nem nevezhető egyetemi diplomával, főiskolai diplomával vagy orvosként, szakorvosként lehet bekerülni, melyek nem tanfolyamok a 8 osztály után. Ez nem szélhámosság, de szerintem Önnek minden szélhámosság ami nem kétkezi munka.
Tisztelettel.
Nagymama üzenete
2008.07.14. 12:10
Tisztelt BM68 azaz Bene Magdolna!
Nem igazán értem, hogy miért ez a hatlmas kirohanás, nem tudom, hogy tudja-e miről beszél??? ebbe bizottságba nem 8 általános után elvégzett tanfolymmal lehet bekerülni, ellenben szakmunkás bizonyítványt már lehet 6 áltálanos után 20 hónap alatt szerezni. A többször emlegetett "bizottságba ", mely Ön szerint munkának nem nevezhető egyetemi diplomával, főiskolai diplomával vagy orvosként, szakorvosként lehet bekerülni, melyek nem tanfolyamok a 8 osztály után. Ez nem szélhámosság, de szerintem Önnek minden szélhámosság ami nem kétkezi munka.
Tisztelettel.
BM68 üzenete
2008.07.13. 11:43
Tisztelt Szerkesztők!

Érdeklődöm, megvalósul e valamiféle "szűrő" az oktatás terén dolgozókra vonatkozóan??
Pl. Szerintem felháborító, hogy még mindég "működik" az a "munkahely, amely magát "Tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságnak" nevezi. Megjegyzem nem ez az egyetlen "szakterület" van melynek véleményem szerint épp úgy nincs létjogosultsága mint pl. az általános iskolában tartott hittanóráknak, azonban ezt már a vak is láthatja.

Szeretném felhívni figyelmüket, hogy én Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezem(Tudom hol a helyem, ipari szférában dolgozok amerikai tulajdonban lévő cégnél) A szóban forgó "Szakértői bizottságról" az a véleményem, hogy a babonás értelmi szinvonalat nem éri el, a "szakemberek" 8 általános után tanfolyamon szereztek jogot e munkának egyáltalán nem nevezhető, legális szélhámosághoz, csaláshoz! Nem átallanak jogszabályokra hivatkozni, és olyan kifejezéseket használnak a bűnözésükhöz amiket orvos Dr.-ok , pl. diagnózis... Nevetséges!! ezt mintegy önigazolásnak könyvelik el??. Meddig engedik az ilyen tanulatlan, sötét stb. személyeket garázdálkodni, kontárkodni az oktatás ügyben????

Tisztelettel: Bene Magdolna
Heidar üzenete
2008.07.10. 15:58
Tisztelt Szerkesztő!
Azt szeretném megtudni, hogy főiskolai földrajz szakos tanár diplomával taníthatok-e középiskolában, érettségiztethetek-e?
Főiskolai környezetvédelem szakos tanár (környezeti nevelő szakirány) diplomával taníthatok-e általános iskolában biológiát, fizikát esetleg kémiát?
Előre is köszönöm válaszát!
szonnkis üzenete
2008.07.09. 12:44
Tisztelt Szerkesztő!
Van-e valamilyen képesítési követelmény arra vonatkozóan, hogy a természetismeret tantárgyat, amennyiben nincs kifejezetten ilyen szakos, szakkollégiumi végzettségű tanárom, tanítóm, akkor a biológia szakos, vagy földrajz szakos kollégák közül melyik taníthatja szakszerűbben 5.6. osztályban? K. Sz. Ibolya
A Szerkesztők üzenete
2008.07.03. 12:51
Tisztelt "rami"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a határozza meg azokat a végzettségeket, szakképesítéseket, amelyek az ott írt pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükségesek és elégségesek.
Általános iskolában megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
 
17. §(1) bek.
"b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
- valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
- a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
- feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;
j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;
Végzettség,szakképzettség."
 
Az előzőekben idézett jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével, és alkalmazásával megállapítható, hogy óvodapedagógus végzettsége általános iskolában napközis feladatok ellátásához nem megfelelő.
 
Üdvözlettel:                        
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Óvónő üzenete
2008.06.30. 15:39
Tisztelt Minisztérium!

Kérem segítsenek mukámban azzal, hogy válaszolnak:

van-e törvényes lehetőség arra, hogy a minőségfejlesztő csoport vezetője munkaidőkedvezményt kapjon a kötelező órája terhére?
Szeretném a következő évet már úgy kezdeni, hogy ha lehetséges megkapjam a munkaidőkedvezményt. Már írtam, de nyilván Önök is tudják, hogy a Minőségirányítási Program megvalósításával rengeteg munka jár, aminek koordinálása, dokumentálása, stb.... többnyire a minőségügyi vezető feladata. Nagyon igazságtalannak érzem, hogy a hét napjából 3-at biztosan reggeltől estig az óvodában töltök, így is alig jutok a munkám végére. Kérem, írják meg, van-e lehetőség arra, hogy munkaidőkedvezményt kapjak? Tisztelettel: Óvónő

  
 39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok