Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Szerkesztők, kedves Kollékák!
Segítséget illetve állásfoglalást szeretnék kérni Általános Iskolai igazgatói állás betöltésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban:
1. Egy önkormányzati fenntartású intézmény írhat-e ki olyan pályázatot, amiben feltételként - ÉS NEM ELŐNYKÉNT !! - pedagógus szakvizsgához köti az intézmény vezetői állásának betöltését? Jogszerű-e ez?
2. A pályázat beadási határideje előtt a hivatalban lévő igazgató hívhat-e össze igazgatóválasztási előkészítő bizottságot? Ha esetleg van a nevelőtestületben olyan pedagógus, aki csak az utolsó napon kívánja beadni a pályázatot, és nem kívánja addig elmondani a szándékát, de szeretnék a kollégái megválasztani az előkészítő bizottságba , szabályos-e az összehívás?
Köszönöm szépen.
Üdvözlettel tuce71

Én abban szeretnék segítséget kérni, hogy 2008/2009-es tanévre még egy forint ösztöndíjat sem kaptam, hol ott az osztály társam megkapta már az egész évit. Az Útravaló irány az érettségihezben vagyok benne. És én miért nem kaptam meg még???? Amit decemberben kellett volna megkapnom azt se kaptam meg. De már egy nagy csomó papírt ki kellett tölteni.
Szíveskedjenek mielőbb válaszolni!!!
köszönettel: Anita

Tisztelt "Pincode"!

Az informatikai érettségi vizsga és az ECDL bizonyítvány megszerzése között már a kétszintű érettségi vizsga bevezetésétől, az informatikai alapismeretek szakmai alapozó vizsgatárgy és az ECDL bizonyítvány megszerzése között pedig 2007-től létezik átjárhatóság. Ennek értelmében a kétszintű érettségi vizsga keretei között informatika, illetve informatikai alapismeretek érettségi vizsgát tett vizsgázó akár közép-, akár emelt szinten szerzett jeles eredményt, ECDL bizonyítványért folyamodhat.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSzT) és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) között létrejött megállapodás alapja, hogy az ECDL vizsgakövetelményeknek az érettségi vizsga tematikájában is tükröződnie kell, ennek érdekében a felek között folyamatos kapcsolattartás szükséges. Emellett az érettségi vizsga követelményeinek rendszeres felülvizsgálata során az OKM figyelembe veszi az ECDL követelményeiben bekövetkezett változásokat is. A két vizsga között tehát szakmai összhang van, amely értelmében nem állítható, hogy „az érettségi követelmény a mai napig erősebb mint az ECDL”.
Az OKM és a NJSzT között létrejött megállapodás az idei évben kerül felülvizsgálatra, ezáltal – az elmúlt két év tapasztalatainak figyelembevételével - ismételt egyeztetésekre kerül sor a NJSzT munkatársaival.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „hentess”!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezik az átvételről, valamint a  párhuzamos képzésről is.

Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése b) pontja arról rendelkezik, hogy a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe.

A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében a hallgató (új felvételi eljárás nélkül) intézményváltoztatási kérelemmel élhet, amelyet a fogadó intézményhez kell benyújtani. A helyi intézményi szabályzatok általában 2 lezárt félévhez, meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez, valamint a tantervben meglévő, a jelölt által a korábbi intézményben nem teljesített vizsgák letételéhez kötik az átvételt. A tanulmányok beszámítása mellett azonban a fogadó intézmény részéről intézményi döntést igényel az is, hogy a hallgatót államilag finanszírozott képzésre tudja-e átvenni.

Egyik felsőoktatási intézményből a másik felsőoktatási intézménybe történő átvétel lehetséges, az intézményváltás joga minden hallgatónak biztosított. Azt azonban a fogadó intézménytől meg kell tudni, hogy az intézmény eltér-e, a két lezárt félév gyakorlatától, illetve államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésre tudja-e átvenni. A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a felsőoktatási intézmények járnak el a tanulmányi és vizsgaszabályzatukban foglaltak alapján.

Felhívom szíves figyelmét, hogy átvétel esetén a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karának jogász szakán létesített hallgatói jogviszonya megszüntetésre kerül sor.

Amennyiben a jogász szakon, valamint a Rendőrtiszti Főiskola valamely szakán is tanulmányokat kíván folytatni, akkor azt párhuzamos képzés keretében teheti meg.

Az Ftv.  56. §-ának (3) bekezdése szerint a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -

a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha

b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

Az Ftv. alapján párhuzamos képzés keretében is folytathatja tanulmányait,amennyiben felvételt nyer a Rendőrtiszti Főiskolára, azonban mindkét intézményben külön-külön kerül levonásra az államilag támogatott félévek számából (összesen 12 félév) az államilag támogatott képzésben eltöltött idő, illetve a Szegedi Tudományegyetemen államilag támogatott képzésben eltöltött idő is levonásra kerül.

Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

ÚTRAVALÓ
- a tavaly augusztusban esedékes mentori ösztöndíjakat a mai napig nem fizették ki (OKMT-indok: még nem volt idejük a jún.30-ig leadott beszámolók ellenőrzésére...)
-az első félévre szóló támogatást sem a diálok, sem a tanárok nem kapták meg...
Szégyen!!!

Tisztelt "Erzsó65"!

Tájékoztatom, hogy a minisztérium honlapján megjelent egy tájékoztató anyag a „Fogyatékossággal élő hallgatók a felsőoktatásban” címmel: http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/felsoo_fogytaj_090213.pdf, mely választ adhat kérdésére. Továbbá ajánlom még szíves figyelmébe „a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről” szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletet, mely elérhető a http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso honlapon keresztül.

Üdvözlettel,
Szilágyi Judit
osztályvezető

T.Szerkesztők!
Végül tőlük, meg az iskolától tudtam meg, hogy a MÁV-nál csak ugy kötelezővé tették, és minden törvényi szabály nélkül. Ami furcsa, hogy párom 12 évig dolgozott ott mint számviteli vezető, és ma már ott sem ismerik el saját felsőfokujukat.
Más
Uj szokás, hogy ecdl vizsgát kérnek több helyen.Ha lehet rögtön középfokut.
Én informatikából érettségiztem. Az akkori középszintű érettségi vizsgakövetelmény messze meghaladta a mai középszintű ecdl vizsgakövetelményt, de a középszintű érettségi 4-es jegyét nem fogadják el, sem alap, sem középszintű ecdl-nek. Ez annyiban érdekes, hogy mikor bevezették a kétszintű érettségit, akkor az emelt szintű érettségi esetén 60% nál alapból felsőfokú ecdl-t adtak, mert ugye programozás is kellett. Nem értem igazán miért nem fogadják el az érettségit középszintű ecdl-nek 3-as felett, holott az érettségi követelmény a mai napig erősebb mint az ecdl. Jelenleg akkor fogadják el, ha ötös volt az érettségi. Most 50 ezerért bebizonyíthatom, hogy jobban tudom? Az alapfokut a 4.osztályos lányom simán leteszi. Van annak valami lehetősége, hogy ujragondolják a szabályozást?

Tisztelt "Pincode"!
Bár azt írja, már tárgytalan, azért mégis ideírom az illetékes munkatársunk válaszát korábban feltett kérdésére.
A kérdésében megfogalmazott 3 éves pénzügyi képzés beazonosítása annak is függvénye, hogy bizonyítványában feltüntetésre került-e OSZJ szám. A mai rendszer szerint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az államilag elismert szakképesítések jegyzéke, amely nem hozható párhuzamba a nem államilag elismert tanfolyami képzésekkel.

Tisztelt OM!
Sokadik telefonra kiderült az igazság, így előzöleg feltett kérdésem tárgytalan.
Mindenesetre érdekes, hogy 3 éves pénzügyi képzést egy iskolában, csak ugy ad hoc, törvényi szabályozás nélkül lehet csinálni, és még kötelezővé is lehet tenni. De sok ember lett így vérig alázva, és félrevezetve!
tisztelettel:
Gebeiné

Tisztelt Szerkesztőség! Remélem tud nekem segíteni,egyedül nevelem látássérült fiamat,aki most fog érettségizni és főiskolára jelentkezett.Milyen ösztöndíjat vagy kedvezményeket tudunk igénybe venni.Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztőség!

a következő kérdéssel fordulok önökhöz:
a Sze jogi karán 4.éves hallgató vagyok, és olvastam a tvszben, bár lehet hogy félreértelmeztem, hogy lehetőség van más szakra való "átvételre".
ez pontosan mit jelent, pl.: ha a Rendőrtiszt Főiskolára kérvényezném az átvételemet, akkor lehetőségem lenne a jogi kart befejezni, valamint azzal egyidőben - levelező tagozaton - az RTF valamely szakát elvégezni
(párhuzamos képzésben), illetve ilyen esetben mennyi ideigtartana a képzés?

válaszukatelőre is köszönöm!

Kedves "lecso"!

Kérem, hogy kérdésével illetékességből a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz forduljon az info@szmm.gov.hu e-mail címen.

Üdvözlettel
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati Iroda

Tisztelt OKM!
A régi rendszer szerint a MÁV tisztképző intézete indított egy 3 éves pü-i képzést, melynek a végbizonyítványában gazdasági elemző és ellenörző végzettség van megadva.
Semmilyen ilyen vagy ehhez hasolnó okj-s végzettséget nem látok, holott ez egy érettségi utáni, szakirányú akkor felsőfokunak számító továbbképzés volt. Kérdésem, ez ma milyen végzettségnek számít? vagy ha megszűnik az iskola, megszűnik a képesítés is? ( ugy hallottam a máv tisztképzőt nem tekintik elfogadott iskolának, de 3 év pénzügyi képzés azért remélem nem veszett el, főleg ha a PSZF tanárai képeztek)

http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf

http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf

Tisztelt Szerkesztőség a kérdésemre a választ, hogy tudhatom meg !

Közel 40 éves munkaviszony után munkanélküli lettem égészségi állapotom miatt. A munkaügyiközpont keretén belül cukrász szakmunkás átképzésen /tanfolymon/ veszek részt.56 éves leszek ez évben.
Kérdésem az lenne,hogy a tanfolyamon a Német szakmai nyelvből kaphatok-e felmentést a Modul zárók és a vizsga alol.
Előzőleg semilyen nyelvimeretem, vizsgám nem volt ! Ebben a korban nagyon nehezen megy a tanulás. Sajnos nyelvérzékem majdnem a nullával egyenlő.
Fontos lenne tudnom, hogy mire számithatok mert ezen mulhat a cukrász vizsgám !

Tisztelt Kerekes Miklós!

Felsőoktatásban tanuló hallgatóként – függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív – joga és lehetősége van arra, hogy jelentkezzen egy másik intézménybe, szakra.
Felvétele esetén dönthet arról, hogy párhuzamos képzésben mindkét szakon tanul, vagy dönthet úgy is, hogy csak az egyiken folytatja tanulmányait.

Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Felsőoktatási Főosztály

Tisztelt Szerkesztők!
Hogyan vehetnék részt párhuzamos képzésben? Kérem segítsenek!
2009.szeptemberétől járnék a Szegedi Tudomány Egyetem munkaügyi és társadalombiztosítási szakára( nappali,államilag támogatott képzés,6félév),viszont 2011-ben beadnám felvételimet a Rendőrtiszti Főiskolára( itt is alapképzésben, nappalira, államilag támogatott képzésre gondoltam). Lehetséges-e hogy párhuzamosan mindkettő intézmény hallgatója legyek,alap, nappali, államilag támogatott képzésben?

Tisztelt Wirnhardt Oszkár!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. §-a szabályozza az iskolai felvétel és az ehhez kapcsolódó sorsolás szabályait.
E szerint a tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.
Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya).
 Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.
A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja.
A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt szerkesztők!
Unokámat az édesanyja egyedül neveli,de mivel én nem dolgozzom ,besegítek neki.6 éves lesz Január 18-án.2 éve jár oviba,és mennénk iskolába.Olvastam,hogy az óvodának nem kötelessége a gyerekeket az iskolára felkészíteni.Szeretném megkérdezni,akkor az iskolába miért csak ők dönthettik el
,hogy a gyerek iskola érett-e?Ők napi 5 órát vannak vele,én az egész életemben.Tanultam Gyermekvédelmi Felügyelő szakot ,szociális munka kérdésekben is otthon vagyok.Régen a nagycsoport volt az iskolára való felkészítés!!!Óvonő mindent kitalál,csak hogy vissza fogja a gyerekeket.Tavaly olyan középsös óvis csoprtba jártunk,ahol 3-5-éves korosztály volt,Idén kértem a nagycsoportba rakják,ez a nagycsoport 25 gyerekből áll.25 gyerek már mind mehetett volna iskolába ,ha nem lenne ez a szabályzat:szociális beilleszkedés.Unokám tud öltözködni,ismeri a számok fogalmát,betükkel ismerkedünk,jó a szó kimondó készlete,csak egy baj van ,ha valakit a szívébe zár,nagyon ragaszkodik hozzá.Játszik másokkal is,de a barátnő kérdés az ő számára szent.Nevelési Tanácsadóba kell vinnem a gyereket,de mi van ha ott csak az óvónéni leirását veszik figyelembe.Szeretnék tanácsot kérni!Óvódában miért módósitották meg a törvényt?20 éve nem így volt.
Üdvözlettel :nagymama

Tisztelt "André"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Mt.) 146. § (2) bekezdése szerint a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
Az Mt. 117. § (1) bek. e) pontja értelmében „többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket”
A fentiekre figyelemmel a 12.30-20.30 óra között munkát végző közalkalmazott délutáni műszakpótlékra akkor jogosult, ha munkaidő-beosztása szerint más munkavállalóval váltott műszakban végez azonos tevékenységnek minősülő munkát.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztőség!
A tanév rendjében a téli szünet dec.22-től dec.31-ig tart, így logikus, hogy jan. 2-át be kell dolgozni. Az is elfogadható lenne, ha ezt dec. 20-án kellene megtenni. De az már nem logikus, hogy dec. 24-et, a szünet napját is be kelljen dolgozni. Főleg, hogy így a tanítási napok száma a nappali oktatás munkarendje szerint középiskolában - számításaim szerint 1 nappal-meghaladná az előírtakat. Kérem, számoljanak utána! Sokakat foglalkoztat a kérdés.

Tisztelt Szerkesztők!
Többen tisztán szeretnénk látni a téli szünet utolsó tanítási napjáról. A tanévrendjében a szünet előtti utolsó tanítási nap december 20./szombat/ Melyik napot dolgozzuk le? December 24-ét? Hisz ekkor már szünet ven!
Január 10-én szintén munkanap van. Ezen a napon pedig január másodikát kell pótolni.Az iskolában ekkor még szünet van. Tehát miért kell a jelzett két napon tanítani? Köszönöm

Kedves Tilda2!

Tökéletesen igazad van! A 2008/2009-es pélyázatokat is le kellett szept. 30-ig adni. Azóta sincs semmi hír róluk!!!
Az érettségizők sem kaptak még a mai napig sem semmit.
Úgy látom itt nem olvasgatnak az illetékesek, hisz nagyon el vannak foglalva a pályázatok elbírálásával, ill. a kifizetési lista elkészítésével.... Ha megtudsz valamit, feltétlenül jelezd itt. Sajnos senki nem tudja, hogy hova lehet fordulni... A média tán jó ötlet.

Tisztelt Szerkesztők!

Lenne egy kérdésem de nem igazán tudom melyik témához kapcsolódhat. Az érettségit követően jelentkeztem felsőoktatási intézménybe ahová felvételt nyertem az államilag finanszírozott képzésre. Ezt követően a technikusi képzés megszerzése végett 2 félévet passziváltam, de most mégis úgy határoztam hogy másik felsőoktatási intézményben szeretném megkezdeni tanulmányaimat. Ebből ered az a kérdésem ,hogy ha beadom jelentkezésem egy másik főiskolára/egyetemre ott is bekerülhetek e az államilag finanszírozott képzési formába,vagy csak a költségtérítésesre?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel: Kerekes Miklós

Tisztelt "erika007"!

Foglalkoztatási kérdésekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az illetékes. Kérjük, kérdésével szíveskedjen őket megkeresni.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt "ERita"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 109. §-a szabályozza a tanköteles korú magyar állampolgár külföldi tanulmányainak megítélését. E szerint magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Ehhez mindössze az szükséges, hogy a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - bejelentsék a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőnek, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.
Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya, az iskola nyilvántartásában azonban szerepeltetni kell.
Fentiek alapján nem lehet jogszerűnek tekinteni, hogy a tanuló és az iskola között a külföldi távollét alatt magántanulói jogviszony áll fenn, mert a magántanulói jogviszony is tanulói jogviszony. Aggályos ez a megoldás azért is, mert a magántanulói jogviszonyban a diák köteles a magántanulókra vonatkozó szabályoknak eleget tenni, azaz egyénileg felkészülni, az iskola által előírt módon és időben beszámolni, tanulmányok alatti vizsgát tenni, az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben.
Fentiek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a külföldi tanulmányokkal egyidejűleg nem jogszerű a magyar iskolában magántanulóként is folytatni a tanulmányokat, egyúttal felesleges is, miután a magyar közoktatási jogszabályok elfogadják a külföldi tanulmányi eredményt, a beszámításról az iskola igazgatója dönt. Álláspontunk szerint egyidejűleg két ország tanulmányi követelményeinek teljesítése a tanulónak nagy megterhelést jelent, valamint az idegen nyelv tanulásában akadályozhatja, ezért a gyermek érdekében sem javasoljuk ezt a megoldást.
Tájékoztatom, hogy a családi pótlékra és a GYET-re vonatkozó kérdésére a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kaphat tájékoztatást.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztők!
Egy kérdésem van. Igazán nem tudom melyik témakörhöz kapcsolódhat. A 2009/2010-es tanév elsős beiskolázásával kapcsolatban azt hallottam, hogy az osztályba sorolás sorsolással kell megtörténjen. Igaz-e ez, s ha igen, hol találom ennek a jogszabályi hátterét?
Tisztelettel: Wirnhardt Oszkár

Közgazdász végzettséggel helyezkedtem el a Magyar Államkincstár egyik Regionális Igazgatóságához, mint családtámogatási számfejtő. Az állás középfokú végzettséghez volt kötve nem volt előírás a főiskola. A II. besorolási osztályba lettem sorolva,nem kaptam meg a főiskolai besorolást. Ez helyesen történt-e így,vagy köteles lett volna figyelembe venni a főiskola végzettségem és az alapján sorolni? Várható-e , hogy a lovari nyelv bekerüljön a nyelvpótlékkal járó nyelvek közé.
Köszönettel: Erika

Tisztelt Szerkesztők!

Szeretnék tájékoztatást kérni, hogy a közalkalmazottaknál (12.30-20.30-ig) tartó munkaidőre jár-e délutános műszakpótlék.

Köszönettel:André