Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "Mzperix"!
Az érettségi feladatlapokat és útmutatókat az Oktatási Hivatal állítja össze és készíti el abban a formában, ami felkerül az internetre. Ha ezzel kapcsolatosan van észrevétele, kérjük, forduljon az OH-hoz. az ügyfélszolgálatok elérhetőségét megtalálja itt: http://www.oh.gov.hu/kozerdeku-adatok/elerhetosegek/ugyfelszolgalatok.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt H. Vörös Márta!
Valóban, lemaradt a melléklet, elnézést kérünk. Most az idézett szövegben a Melléklet szóra kattintva letöltheti azt.
Köszönjük, hogy jelezte, és elnézést a kellemetlenségért.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "Kingácska"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 32. és 68. §-a szabályozza a kollégiumi felvétel és a kérdésében megfogalmazott ismételt felvétel szabályait.
A 32. § (1) szerint a kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak,
a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve
b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
Leveléből arra következtettünk, hogy barátjának a kollégium nélkül nincs lehetősége a szabad iskolaválasztáshoz való joga érvényesítéséhez, valamint a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
Ezért a fenti törvény 68. §-a szerint:
(1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét.
(4) A kollégiumi felvétel, a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránti kérelem elfogadása, illetve elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.
Tehát röviden. A kollégiumi tagsági jogviszony mindig egy tanévre szól. Ebből adódik, hogy a kizárás is az adott tanév végéig volt érvényes. A régi fegyelemsértések miatt nem lehet elutasítani a felvételt. Jelen helyzetben tehát érettségiző barátja saját maga (szülője), vagy az iskola segítségével kérheti felvételét.
Az ön által jelzett „megbánás” és „megváltozás” mellett nagyon erős érv, hogy a bejárás is valószínűleg lehetetlenné válik a térségben.
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "ritt82"!
Az alábbi körlevelet nem az OKM küldte el, hanem egyik munkatársa, nyilván nem hivatalos okból, de sajnálatosan a hivatalos címéről. Ezügyben intézkedünk, köszönjük az észrevételt.
Ezzel együtt szeretném hangsúlyosan kijelenteni, hogy az OKM soha, semmilyen reklámot nem terjeszt semmilyen formában, de legfőképpen nem e-mail-listákra, és végképp nem továbbít ún. hoaxokat (azaz feltehetően valótlan állításokat tartalmazó köremaileket), vagy vírusmarketinges leveleket.
Közlemény kiadására nincs szükség ezesetben, mert reméljük, hogy egyszeri esetről van szó.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "reni876"!
Az Ön által használt kifejezések nem egyértelműek, pl. ilyen, hogy főiskolai alapképzés nincs.
Amennyiben a felsőoktatásban folytatandó alapképzés mellett máshol (pl. középfokon) akar szakképzettséget szerezni, akkor ennek a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (Ftv.) szerint jogi akadálya nincs. Az Ftv. 40.§ (1) a) szerint a hallgató „kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson”.
Amennyiben a szakközépiskolában folyó képzés nem tanulói jogviszony, hanem valamely felsőoktatási intézménnyel együttműködésben, hallgatói jogviszony keretében folyó felsőfokú szakképzés, akkor az államilag támogatott két képzés félévenként a támogatási idő tekintetében egy félévnek is számíthat az Ftv. 56. § (3) bekezdése szerint.
56.§ (3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -
a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.
A kérelmek benyújtása és egyéb teendők tekintetében az adott intézményekben tájékozódjon.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási főosztály
Tisztelt "borbe"!
Az uszodamesteri szaktanfolyamot a felnőttképzés keretén belül tartja meg az erre az oktatási programra akkreditációt szerzett, felnőttoktatással foglalkozó szervezet. A felnőttoktatásról szóló 2001. évi 101. törvény 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy
„Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni”. A törvény 16. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a képzési program tartalmazza „a képzésbe való bekapcsolódás részletes feltételeit”. A törvény értelmező rendelkezései között a 29.§ 5. pontja szerint „Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.”
Fentiek alapján, mivel gyermeke még nem töltötte be 18. életévét, nem nagykorú, ezért a felnőttoktatás tanfolyamaira nem jelentkezhet, így a tanfolyam szervezői részéről a gyermek részére adott információ helytálló volt.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Tisztelt "dorys1986"!
A levélében leírt kérdésre a választ a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban: Kt.) adja meg.
A Kt. 52. § (1) bekezdés c) pontja fogalmazza meg azt, hogy hány éves korig lehet a szakképzést nappali rendszerben megkezdeni, amely a következőket mondja ki:
„52. § (1) ….Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti….
c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik
életévét.. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt….”.
A hivatkozott törvényhely szerint tehát olyan szakképzésben, amelyben a szakképzési évfolyamok száma 2 év, utoljára a tanév nappali rendszerű iskolai oktatás keretében 22 éves korban kezdhető meg. Azonban évvesztes jelentkező esetében a tanulmányok megkezdésének időpontja nappali rendszerű iskolai oktatásban 23 éves korig hosszabbítható meg.
A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések a Kt. 78. §-ában találhatók meg, amely alapján az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.
Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt.
A Kt. 78. §-a rendelkezései szerint a felnőttoktatás megszervezhető általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, illetve a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.
A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarendje szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.
A fenti törvényhelyet figyelembe véve a második tanévet akkor végezheti nappali oktatás munkarendjében felnőttoktatás keretében a képzésben részt vevő, ha évvesztes, és nem töltötte be a 24. életévét, valamint, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben az évfolyamok száma meghaladja a kettőt, azonban a finanszírozást tekintve a 115. §. rendelkezését kell alkalmazni, amely a térítési díj fizetését határozza meg.
Összefoglalva, az alapítványi iskola felvehette Önt a képzésre, mivel még akkor nem volt 23 éves, így a Kt. előírásait alkalmazva helyesen járt el. Tanulmányait felnőttoktatás keretében, esti vagy levelező munkarend szerint, térítési díj ellenében fejezheti be, amely képzésre vagy az alapítványi iskola, ahová jár, vagy egy másik, a képzést folytató intézmény keretében van lehetősége.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.