"Bibliotheca eruditionum 1500-1700" (Magyar Olvasmánytörténeti Könyvtár)

A projekt célja a ma még megfoghatatlan, sokszor csak szlogen szintjén jelentkező "digitális könyvtári szolgáltatás" tartalommal való megtöltése, három nagyon fontos területen:

• magyar és nemzetközi együttműködés keretében egy hatalmas kultúrtörténeti rekonstrukció valósulna meg, amely mintaalkalmazást jelentene arra, hogyan lehet a hálózaton prezentálni tudományos adatbázisokat úgy, hogy azok egyszerre szóljanak tudományos kutatókhoz és más szinten, akár a középiskolásokhoz is;

• mind az SQL, mind az SGML adatbázisok lekérdezése, ahol csak lehetséges generált grafikus eredményt adna (térképrevetítések stb.). A projekt teljes anyagában, mind a könyves források, mind a konkrét könyvek esetében jó minőségű digitális fakszimilékkel egészülne ki;

• láthatóvá válna, hogy virtuális valóságmodellezéssel valós, egykor volt és elképzelt könyvtárak alkothatók meg;

A három terület együttesen a digitális könyvtárépítés olyan sok és bonyolult problémáját veti fel, amelyek megoldásának hozadéka az egész akadémia közösség könyvtári kultúrájának jövőjét, a hálózati tájékozódás és tájékoztatás egészét érinti. A nemzetközileg kompatíbilis projekt, az együttműködés az uniós szándékokkal legteljesebb egybehangzást mutatja.

Tartalmi szempontból a szegedi egyetemen majdnem két évtizede elkezdett, a Kárpát-medence XVI-XVIII. századi olvasási szokásait feltáró kutatásokra épülne a mintaalkalmazás. Bár a kutatások eredményei 15 éve folyamatosan jelennek meg, a szakmai közösség számára kezdettől világos volt, hogy egy ilyen szerteágazó adathalmazt bonyolult és nagy tudású számítógépes infrastruktúra nélkül használni nem lehet. A projekt a következő adatbázisok hipertextes rendszerben összekötött, egymásra hivatkozó rendszerére épülne:

Az eddigi kutatásokkal megalapozva megépül egy a Kárpát-medence olvasmánykultúrájának 1526 és 1750 közötti időszakból származó levél- és kézirattári forrásait egyenként 36 szempontból jellemző SQL adatbázis.

Az adatbázis, a korabeli leírás alapján hatalmas szakapparátussal beazonosított valóságos művek címleírását tartalmazná.

Ez az adatbázis a forrásokhoz, a könyves adatok tulajdonosaihoz, a gyűjteményekhez és a konkrét könyvekhez kapcsolódó szakirodalmat jelenítené meg.

A olvasmánytörténeti adatbázisokhoz szervesen kapcsolódnának a magyar könyvtörténeti adatbázisok, amelyek a 16–17. század szinte teljes magyar könyvtermését dolgoznák föl elektronikusan.

A projekt majdani eredményeinek szemléltetésére készülne egy különlegesen látványos rész is: a Zrínyi-könyvtár 3D-s rekonstrukciója. A költő Zrínyi Miklós Zágrábba került könyvtárának eredeti állapot szerinti 3 dimenziós virtuális felületű rekonstrukciója.

A projekt eredményeképpen egy, a hazai művelődéstörténet 15-18. századi korszakának tanulmányozásához alapvető adatbázisrendszer jönne létre, amelyik alapkutatási eredményeket dolgozna fel, a szellemtudományokban ritkaságnak számító kvantitatív kataszterrel, amelyet egyedülállóan egészítene ki a korpusz egy jelentős részének multimédiás bemutatása (könyvek, kötések, illusztrációs anyag). Mindez igen sokfajta felhasználói igényt ki tud elégíteni, a primer kutatói igénytől a középiskolai tanulói igényekig bezáróan.