A miniszterelnök és az oktatási miniszter keddi találkozóján az a döntés született, hogy történelemből és a többi tárgyból új feladatsorokat kapnak az érettségizők. A belügyminisztérium és az oktatási minisztérium munkatársainak segítségével hatalmas szervező munka indult, hogy 116 ezer diák rendben leérettségizzen.
Délután 5-től másnap hajnalig mintegy 3 millió lapot nyomtattunk ki. Az éjszaka folyamán az összefűzött és becsomagolt feladatlapokat 1485 helyszínre juttattuk el. A feladatlapok a nyomdából a megyei Közigazgatási Hivatalokba kerültek, onnan az iskolák reggel 6 és 7 óra között szállították el. Azokban az esetekben, amikor valamely középiskolából senki sem érkezett a feladatlapokért, a közigazgatási hivatal vezetője rendőrségi autóval szállítatta a tételeket az érettségi helyszínére.
Az ország valamennyi középiskolájában délelőtt 10 órakor rendben megkezdődött az érettségi. A minisztériumba sem addig, sem azóta nem érkezett olyan információ, hogy az új történelem tételek idő előtt nyilvánosságra kerültek volna.
A legfontosabb a diákok érdeke. Ezért most az a feladatunk, hogy a tanulóknak nyugodt körülményeket és igazságos feltételeket biztosítsunk a további vizsgákhoz. Az érettségi vizsga komolyságának megőrzéséhez és az igazságos játékszabályok érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy a vizsgákon mindenki egyenlő esélyekkel vegyen részt.
Felmerült a kérdés, hogy a minisztérium miért nem fújta le a keddi matematika érettségit. A matematika érettségit azért írták meg a diákok, mert kedd délelőttig semmilyen kézzelfogható bizonyítéka nem volt a minisztériumnak arról, hogy a matematika tételekkel más lenne a helyzet, mint a már megírt magyar érettségivel. Azóta az élet igazolta, hogy helyes döntés volt a magyar érettségi érvényessé nyilvánítása. Abból, hogy egy-két szerkesztőséghez eljutott a tételsor, még nem következik az, hogy a diákokhoz is eljutott. Ha nincs egyértelmű és megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy a diákok széles körében előzetesen ismertté válnak a tételek, akkor felelőtlenség lefújni a vizsgát.
Ugyanakkor nem fordulhat elő, hogy valakik azért kerüljenek hátrányba, mert nem csaltak. Az ő érdekük, hogy megismételjük a matematika érettségit abban a körben, ahol ennek valódi tétje van. Tehát, akinek a felsőfokú továbbtanuláshoz szüksége van a matematika érettségi jegyre (illetve százalékokra), annak a középszintű érettségi vizsgát újra le kell tennie. Akinek viszont nem számít a továbbtanuláshoz, annak nem kell kötelezően a vizsgát megismételnie.
Ezért az oktatási miniszter
- a 2005. május 10-én megtartott matematika középszintű írásbeli érettségi vizsga vizsgaeredményét megsemmisíti.
- megállapítja, hogy a 2005. május 10-én megtartott matematika emelt szintű írásbeli érettségi vizsga vizsgaeredménye érvényes.
- A 2005. május 10-én megtartott matematika középszintű írásbeli érettségi vizsgán a vizsgadolgozatát leadó vizsgázó választása szerint
-
kérheti, hogy a középiskola utolsó évfolyamának végén elért év végi osztályzatát ismerjék el középszintű matematika érettségi vizsgaeredménynek,
- kérheti, hogy a középszintű írásbeli matematika érettségi vizsgáját megismételhesse.
- A középiskola utolsó évfolyamának végén elért év végi osztályzat alapján megállapított középszintű matematika érettségi vizsga eredménye a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásánál, a szerzett pontszámok megállapításánál nem vehető figyelembe.
- A középszintű írásbeli matematikai érettségi vizsga új vizsganapja 2005. május 28. délelőtt 10 óra. A vizsgákat az eredeti helyszínen kell megszervezni.
- A vizsgázó ott, ahol eredetileg érettségi vizsgára jelentkezett, adhatja be írásban az arra vonatkozó választását, hogy kéri-e a középiskola utolsó évfolyamán elért eredményének az érettségi vizsgába történő beszámítását, vagy új érettségi vizsgát kíván tenni.
A tárca döntését úgy hozta meg, hogy előzetesen konzultált a szakmai szervezetek vezetőivel, akik humánus megoldásnak tartják a döntést, ezért támogatják azt.
Budapest, 2005. május 11.