2024. április 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Tájékoztató a matematikai írásbeli érettségi vizsgák eredményeinek megsemmisítésével kapcsolatos miniszteri döntésről

2005. május 12.
Az oktatási miniszter a 2005. május 10-i középszintű matematika írásbeli érettségi vizsgákat határozattal megsemmisítette, és intézkedett az írásbeli érettségi vizsgák későbbi időpontban történő megszervezéséről. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan érkeztek olyan nyilatkozatok, miszerint a miniszter nem rendelkezik az intézkedés meghozatalához szükséges törvényi felhatalmazással, és a Kormánynak kellett volna rendeletben intézkedni.

Az oktatási miniszter a fenti állásponttal a következő indokok miatt nem ért egyet:

1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-ának (7)-(9) bekezdései határozzák meg, hogy az oktatási miniszternek milyen kötelezettségei vannak az érettségi vizsgák jogszerű megszervezésének biztosításával összefüggésben. A közoktatásról szóló törvény nem a Kormányt, hanem az oktatási minisztert kötelezi a szükséges intézkedések megtételére.

2. A közoktatásról szóló törvény 95. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján az oktatási miniszter határozattal - és nem jogszabállyal - intézkedik az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása. Ez a törvényi rendelkezés általános felhatalmazást ad bármilyen intézkedés megtételére, amennyiben az ismertetett tényállás fennállása megállapítható. Az oktatási miniszter megítélése szerint a kialakult helyzetben az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása országos szinten veszélybe került, tekintettel arra, hogy az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendelet értelmében az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; hogy a vizsgázó szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására, felkészült-e felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére. A 2005. május 10-én megtartott matematika középszintű érettségi vizsga körül kialakult helyzet - a vizsgatételek idő előtti megismerhetősége - az érettségi vizsga idézett célját meghiúsította. Az intézkedés formáját a törvény meghatározza: határozat és nem jogszabály. A határozat meghozatalára a miniszter és nem a Kormány az illetékes. A vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben hozható intézkedések köre és terjedelme nem korlátozott, ezért bármilyen szükséges intézkedés meghozható már ennek a bekezdésnek a felhatalmazása szerint is.

3. A közoktatásról szóló törvény 95. §-ának (8) bekezdése alapján az oktatási miniszter - és nem a Kormány - az intézkedései során, ha e nélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetősége, az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben eltérhet a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól. Ez a felhatalmazás adott alapot ahhoz, hogy az oktatási miniszter határozattal új vizsganapokat jelöljön ki a középszintű írásbeli matematikai érettségi vizsgák lebonyolításához. A két bekezdésben található intézkedésre jogosító felhatalmazásból megállapítható, hogy az oktatási miniszter a szükséges intézkedés mértékéig bármilyen az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolításhoz szükséges intézkedést meghozatalára jogosult, ezért eltérhet a vizsgaszabályzatban és a tanév rendjében foglaltaktól is. Ezen felhatalmazás keretei között tette a miniszter választhatóvá a matematikából középszintű írásbeli érettségi vizsgát tett tanulók számára a középiskola utolsó évfolyamának év végi osztályzata középszintű érettségi osztályzatként történő - százalékos eredmény nélküli - elismerését.

4. A közoktatásról szóló törvény 95. §-ának (9) bekezdése alapján az oktatási miniszter megsemmisítheti az érettségi vizsga eredményét, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg. A felhatalmazó rendelkezés nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a tekintetben, hogy hány vizsgaeredmény megsemmisítésére van joga az oktatási miniszternek.

5. Az oktatási miniszter a határozatát a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában [2005. évi 63. szám] közzétette. Ugyanakkor a határozatot az államigazgatási eljárás általános szabályainak megfelelően távközlési eszközök útján is közölte. A határozat megtalálható az Oktatási Minisztérium honlapján, továbbá az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont információs rendszerén keresztül megküldte valamennyi középiskolának. A határozat felhívta az intézmények vezetőit, hogy a határozatot a helyben szokásos módon tegyék közzé. A határozattal kapcsolatos tájékoztatás megjelent a napilapokban.

6. A vizsgázót a miniszter intézkedése szerint megilleti a választás joga, eldöntheti, hogy kíván-e új írásbeli érettségi vizsgát tenni vagy az utolsó évfolyam év végi osztályzatának megfelelő érettségi vizsga jegyet kéri. Ez utóbbi esetben sem kerül hátrányba a felsőfokú felvételi eljárásban, amennyiben a matematika érettségi vizsgajegyre nincs szükség szerzett pontként az adott felsőoktatási intézménybe történő felvételhez.

7. A felsőoktatási felvételi ügyekben, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb a jelentkezőnek, a döntés a hozott pontok és a szerzett pontok összeadásával keletkezett pontok alapján, vagy a szerzett pontok duplázásával számított pontok alapján történik. Ez a számítási mód automatikus, a számítógépes rendszer alapján állapítják meg a legkedvezőbb eredményt.

8. A középiskolai tanulmányok alapján hatvan pontot lehet szerezni maximum, ezek az úgynevezett hozott pontok.
  • A hozott pont számítása a következő: magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és egy szabadon választott tantárgy utolsó két év év végi osztályzatának összege. Ennek alapján összesen maximum ötven pontot lehet szerezni.
  • A további maximum tíz pont az érettségi osztályzatok átlaga alapján kapható. Ennek számítási módja: az érettségi bizonyítványban szereplő osztályzatok átlaga szorozva kettővel, a matematikai szabályok alapján kerekítve. A tíz pont számításánál figyelembe kell venni azt a matematika érettségi osztályzatot is, amelynek megállapítására a vizsgázó választása szerint a középiskola utolsó évfolyamán szerzett év végi osztályzat alapján került sor.
9. A szerzett pontokat egy vagy két érettségi vizsgatantárgy százalékos eredménye alapján állapítják meg. Ennek összege is összesen hatvan pont lehet. Ehhez a számítási módhoz van szükség az új rendszerű érettségi vizsga keretében tett érettségi vizsgára, illetve annak százalékos eredményére. Ennél a számítási módnál nem lehet figyelembe venni, ha az év végi osztályzat szerint állapítják meg a matematika érettségi osztályzatát.

10. Az érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezések alapján mindenkinek meg van a lehetősége arra, hogy akár középszinten, akár emelt szinten a most lezáruló vizsgaidőszakot követően, másik vizsgaidőszakban matematika tantárgyból az új rendszerben érettségi vizsgát tegyen.


Budapest, 2005. május 12.

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok