Budapest, 2005. szeptember 16., péntek (MTI) - A világnak bármely táján fontos az iskola, de talán sehol sem annyira meghatározó, mint egy kisvárosban - vallják a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium tanárai és diákjai.

 

A székelyföldi település közel ezer diákot oktató, 1793-ban alapított alma matere büszke arra, hogy több mint kétszáz éve megfelel a város és a környék igényeinek, az idők változó kihívásainak.

 

Az intézménybe az oktatási tárca Nemzeti Emlékezet Programja keretében látogattak el magyarországi diákok és tanáraik. A hat napos, egész Erdélyt felölelő Bocskai-emléktúrán - amelyet fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából szervezett a tárca - 15 középiskolás diák és 5 pedagógus vett részt, akiket mintegy 300 pályázó közül választották ki.

 

A székelykeresztúri iskolában a diákok elmondták: az egyik legnagyobb gondot az jelenti számukra, hogy a magyar történelmet is románul kell elsajátítaniuk, s nem tanulhatják magyar nyelven. Három éve tilos magyar könyvekből tanulni. Problémának tartották azt is, hogy bár vannak pályázatok, de egy magyarországi út nagyon sokba kerül, és sokszor nincs rá lehetőségük.

 

Amikor arról esett szó, hogy érzik magukat Magyarországra látogatva, fájó pontnak nevezték, hogy míg otthon magyarként kisebbségiként vannak jelen, Magyarországon sokszor románként bánnak velük.

 

A magyarországi diákok - akik közül sokan először jártak Erdélyben - az utat nagyon pozitívan értékelték. Volt, aki azt mondta, úgy érezte magát, mintha Magyarországon lenne. Fontosnak tartották, hogy nem csupán a történelmi tényekkel, adatokkal ismerkedhettek meg Bocskai István erdélyi fejedelemmé választása kapcsán, hanem az itt élő emberekkel, mindennapjaikkal is. A pedagógusok közül többen az együttélés fontosságát hangsúlyozták. Elhangzott az a vélemény, hogy a XXI. század pedagógiájának a feladata megtanítani a diákokat a toleranciára, hogy képesek legyenek "a kezüket nyújtani".

 

Miklósi László, a Történelem Tanárok Egyletének elnöke elmondta: amikor a diákokat kiválasztották, elsődleges szempontnak a kreativitást, a nyitottságot tartották, míg a pedagógusoknál a metodika volt a fő szempont, azaz hogy tanárként mit tud a látottakkal kezdeni.

 

A Bocskai István életének és a magyar történelemnek a legfontosabb erdélyi állomásaihoz kapcsolódó túrán a diákok ellátogattak többek között Kolozsvárra, ahol megtekintették Bocskai István és Mátyás király szülőházát, az "igazságos király" híres szobrát, a Házsongárdi temetőt, ahol az erdélyi történelem kiemelkedő alakjai nyugszanak.

 

Nyárádszeredán, Bocskai fejedelemmé választásának színhelyén egy általános iskola diákjai és pedagógusai fogadták a magyar diákokat.

 

Az ott élők úgy tartják Bocskai István volt az első erdélyi fejedelem, aki megnyitotta a lehetőséget, hogy Erdély "Tündérkertté" nője ki magát.

 

Jártak Segesvárott, fejet hajtottak Petőfi jelképes sírja előtt, Medgyesen, ahol 1605. szeptember 14-én Bocskai Istvánt beiktatták a fejedelmi székbe. A programban szerepelt még Marosvásárhely, Arad, a tizenhárom vértanú emlékműve, Világos, a 1848-49-es szabadságharc fegyverletételének színhelye, Gyulafehérvár, a Hunyadiak, valamint számos erdélyi fejedelem temetkezési helyének felkeresése, továbbá látogatás Farkaslakán, ahol Tamási Áron született, s Kőműves Kelemen híres balladájának helyszínén "a magos Déva váránál".

 

Miklósi László az MTI-nek azt mondta: mindenképpen tervezik a program folytatását, ám arról nem árult el részleteket, hogy mi lenne a következő helyszín.

 

(MTI-Panoráma)