Az iskolai tankönyvellátás megszervezését a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) részletesen szabályozza. A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény értelmében az iskolának többféle lehetősége van a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján megválasztott tankönyvek megrendelésének lebonyolítására, amelynek bizonyos elemei közbeszerzési vonatkozásokat vethetnek fel.

A tankönyvtámogatás fajlagos összegét az éves költségvetési törvény állapítja meg. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 3. számú melléklet 26. b) pontja (Hozzájárulás a tanulók szociális helyzetétől függő tankönyvellátásához) nevesíti a tankönyvtámogatás normatíváit.

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/A. § (1) bekezdése értelmében az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. A tankönyvellátás megszervezése során a következő szempontokat figyelembe kell venni:

a) Amikor a tanuló, illetve a szülő közvetlenül a tankönyvforgalmazótól vásárolja meg a tankönyvet, az iskola közbeszerzési jogi értelemben nem végez "beszerzést", az iskolának nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

b) A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7. § (4) bekezdése alapján az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7. § (4) bekezdése szerinti beszerzés esetében az iskola a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 24. §-a szerinti árubeszerzést végez, mely értékétől függően* közbeszerzés-köteles beszerzésnek minősül.

Abban az esetben, ha a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben szabályozott iskolai tankönyvellátás keretében történő tankönyv értékesítésre, terjesztésre a tankönyv kiadójának vagy egy terjesztőnek kizárólagos joga van (tehát arra előbbi esetben egyetlen más forgalmazó sem, utóbbi esetben sem a kiadó maga, sem más tankönyvforgalmazó nem jogosult), és a beszerzés értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési eljárás értékhatárát, a Kbt. 296. § b) pontja szerinti kivételi eset áll fenn, és így közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni. Amennyiben a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható a kizárólagos jog fennállása esetén.

c) A tankönyvtámogatásnak a b) pontban foglaltakon felüli tankönyvvásárlásra fordított része esetében nem alkalmazandó a Kbt., ha a normatív támogatás ezen hányadából történő tanulói tankönyvvásárlás esetén az iskola koordinatív szerepet tölt be, a tanulók helyett, de a tanulók javára szerzi be a szükséges könyveket, ugyanis részéről az ilyen típusú tankönyvbeszerzés sem árubeszerzésnek sem szolgáltatás megrendelésnek nem minősül, tekintettel az alábbiakra:

1. A tankönyvek a forgalmazótól közvetlenül a támogatásban részesülő tanulók tulajdonába kerülnek a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/C. § (1) bekezdése alapján.

2. Az iskola kizárólag a közvetlenül a tanulók tulajdonába kerülő tankönyvek ellenértékeként utalja át a támogatás összegét a tankönyvforgalmazónak, a forgalmazó által nyújtott esetleges egyéb szolgáltatásokért (a tankönyvek szétválogatása, kiosztása, stb.) az iskola nem nyújt ellenszolgáltatást, így szolgáltatást az iskola a forgalmazótól nem vásárol, tehát közöttük ilyen értelemben sem jön létre a Kbt. hatálya tartozó visszterhes szerződés.

Amennyiben az iskola nem a fentiek szerint, hanem pl. bizományosként jár el a tankönyvbeszerzés során, vagy a c) pont szerinti esetben a tankönyforgalmazó által nyújtott egyéb szolgáltatásokért ellenszolgáltatást nyújt a forgalmazónak, abban az esetben értékhatártól függően felmerülhet a Kbt. alkalmazásának szükségessége.

*Egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2005. december 31-ig: 2 millió Ft (mind árubeszerzés, mind szolgáltatás megrendelése esetében).

Nemzeti közbeszerzési értékhatár 2005. december 31-ig:

a) szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió Ft.

b) árubeszerzés esetében: 25 millió Ft.