A projekt célja, olyan kompetencia alapú nevelési módszer adaptálása, és használata, mely a közoktatás intézményrendszerének teljes vertikumát átfogja.

 

A HEFOP 3.1-es intézkedés két komponensből áll az ún. központi program komponens, amelyért a Sulinova Kht., az Educatio Kht. és az Országos Közoktatási Intézet felelősek. Ők készítik el azokat a programcsomagokat, amelyeket a pályázati komponens nyertesei, a TIOK-ok vezetnek be és tesztelnek. A két komponens ilyen módon történő kapcsolódását az Európai Unió szakemberei is nagyra értékelik.

A központi programfejlesztést, valamint a HEFOP egész életen át tartó tanulást ösztönző intézkedését azok a jelentős változások hívták életre, melyek a XXI. századra életkörülményeinkben bekövetkeztek. A gyerekek, akik jelenleg a közoktatási rendszer felhasználói, egy teljesen más környezetben lesznek kénytelenek megállni a helyüket, mint az a világ, amelyet az oktatási intézmények közvetítenek, és amelyre ezen intézmények próbálják felkészíteni őket. Az iskola és a munka világa nagyon eltávolodott egymástól. A közoktatási intézmények programjai, tantervei olyan tevékenységekre, ismeretekre koncentrálnak, amelyek nem segítik elő az "életben való beválást". Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a közoktatás rendszere rendkívül rugalmatlan. Így a változtatás csak lassabb folyamatokon keresztül mehet végbe.

A fenti problémák felszámolására, a változások elindítására ezért kizárólag olyan program kínálhat hatékony megoldást, amely a "nem változó dolgokra" helyezi a hangsúlyt. Azaz a készségfejlesztést, és nem pedig az információk sokaságának elsajátítását tűzi ki céljául.

Ezért 2004. márciusában az FMM - OM - OMAI együttműködésében kiírásra került a fent megnevezett pályázat, amely azoknak a közoktatási intézményeknek és pedagógiai szakmai szolgáltatóknak szólt, akik vállalják, hogy konzorciumi formában együttműködve kapcsolódnak a központi programhoz, részt vesznek a képzéseken, tesztelik, és bevezetik a kifejlesztett programcsomagokat.

A konzorcium tagja kellett hogy legyen legalább egy óvoda, egy általános iskola, egy szakiskola, egy szakközépiskola, egy gimnázium. Tagja lehetett továbbá non-profit pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény valamint közoktatási intézmény fenntartója is. Ennek célja, hogy az intézmények között létrejöjjön egy olyan horizontális együttműködés, amely az egyes társadalmi csoportok, rétegek (nők, romák, fogyatékossággal élők) esélyegyenlőségének, társadalmi, helyi integrációjának biztosításához hozzájárul, továbbá elősegíti a társadalmi tolerancia növelését. Ennek érdekében javítani kívánja az érintett társadalmi csoportok és rétegek versenyképes tudáshoz (képességekhez, készségekhez, kompetenciákhoz) való hozzáférési lehetőségét, ezáltal csökkenti foglalkoztatási hátrányaikat. Támogatni kívánja az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó szemléletet, oktatási és képzési rendszereket és pályaorientációs programokat, továbbá IKT kompetenciák fejlesztését annak érdekében, hogy az érintettek iskolázottsági színvonala emelkedjen, ezáltal munkaerő-piaci esélyeik növekedjenek. Mindezek mellett a pályázat elő kívánja segíteni a társadalmi tolerancia növelését is.

 

A rendelkezésre álló keret 1,2 milliárd forint. A kiírásra 39 konzorcium pályázata érkezett be, ami háromszoros túlpályázást jelent. Az értékelés során az esélyegyenlőség, a környezetvédelem, a regionalitás és a megvalósíthatóság szempontjai kerültek előtérbe. Ezek alapján az értékelők 12 pályázatot tartottak támogathatónak. Mivel szinte minden konzorcium a megpályázható legmagasabb összeget, 150 millió forintot igényelte, 12 nyertes támogatásához forrás-átcsoportosításra volt szükség, amellyel a keret 1,8 milliárdra emelkedett. Minden régióban hirdettünk legalább egy nyertest, illetve ahol a pályázatok különösen magas színvonalúak voltak, ott egy régón belül két nyertes is lehetett.

 

 

A várt eredmények a következők: a kompetencia-alapú nevelést, oktatást és képzést vállaló Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok segítségével lehetőség nyílik arra, hogy kiépítve a kompetencia-alapú oktatási anyagokat alkalmazó intézményhálózatot tömegesen kerüljenek ki olyan fiatalok az iskolarendszerből, akiknek munkaerő-piaci esélyeik jobbak, mivel birtokában vannak az életen át tartó tanulás technikáinak. Emellett konkrét célként jelenik meg, hogy a sokat idézett PISA vizsgálat, amelyen a magyar diákok a vizsgált területeken az átlag alatt teljesítettek, reményeink szerint 2007-re lényegesen kedvezőbb képet mutasson.

 

Mivel a program célcsoportja a megvalósításában közvetlenül érintettek köre, bátran kijelenthetjük, hogy az óvodai nevelés és az iskolai oktatás minden szereplőjének hasznára válhat a TIOK-ok hatékony működése. Azonban a program messze túlmutat az oktatás és nevelés világán.

 

A tanulók olyan készségekre és kompetenciákra tesznek szert, amelyek nem csupán az iskola falai között hasznosíthatók, hanem életpálya-építésüket, élethosszig tartó tanulásukat szolgálja.

A pedagógusok a központi program segítségével elsajátítanak olyan új módszereket és eljárásokat, amelyek iskolai bevezetésével hatékonyabban, könnyebben, testre szabottan tudnak a diákokkal eredményeket elérni. Ezen keresztül a pedagógusok közérzete, önbecsülése is pozitívan változik.

 

Maguk az intézmények, különösképpen az iskolák is profitálnak a fejlesztésből, elsősorban az elektronikus tudásbázishoz szükséges eszközöket finanszírozhatják a támogatásból. Így 2007-re általánossá válik az iskolákban a digitális tudásbázis használata, az Internet és az aktív tábla széles körű tanórai felhasználása.