Az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára szerint ez "igen jelentős pénzforrás, ám ha minden igényt számba veszünk, még lenne ötletünk, még tudnánk mire költeni, de ez a pénz már érzékelhető, komoly fejlesztési ugrást jelent majd a magyar oktatási rendszer egészében". Világosan kell azt is látni, hogy ez a pénz - az uniós logika alapján - nem egyenletesen fog eloszlani; nem úgy lesz, hogy van 3400 oktatási intézmény, s ezzel osztva a 700 milliárdot, kijön egy adott összeg, és mindenki fáradhat a kasszához - mutatott rá az államtitkár. Jó pályázatokkal kell előállni - tette hozzá.
Megjegyezte azt is: "ahogy én a magyar közoktatási intézményeket ismerem, zömük rendelkezik olyan fejlesztési elképzeléssel", amellyel igénybe tudja venni a fejlesztési pénzforrást. "Én olyan iskolát, meg óvodát nem láttam Magyarországon, hogy ha azt mondják, hogy lehet pályázni bármire, akkor ne lett volna olyan elképzelés, amelyet annak keretében lehet megvalósítani" - vélekedett Arató Gergely. Rámutatott arra is, hogy az infrastrukturális fejlesztéseknél különösen "indokolt a forrásigény", hiszen az iskolaépületeink állapota "a még elviselhetőtől a botrányoson keresztül a katasztrófálisig terjed". Megítélése szerint alig akad olyan iskolaépület, amely a kor színvonalának megfelel. Arató Gergely hangsúlyozta: jelentős mértékben a helyi (regionális) döntéseken múlik majd, hogy mire, milyen ütemezésben és milyen módon jut pénz. Az államtitkár ismertetése szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv ugyanis a regionális operatív programjai keretében finanszírozza legfőképpen az oktatást. Utalt rá, hogy ennek alapján valósulhatnak meg például a nagymértékű iskola-fejlesztési és -felújítási programok.
Közlése szerint a tárca azt szeretné, ha 2007 elején már kiírhatók lennének bizonyos pályázatok, s arra ösztönzi majd a regionális tanácsokat is, hogy "az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos pályázatok is a lehető legkorábban jelenjenek meg". Arató Gergely kitért arra is, hogy "a pedagógusok óraszám-emeléséből visszajönni nem fogunk (...), ebben nem tudunk kompromisszumot ajánlani", de az úgynevezett kéthavi időkeret és munkaidő-nyilvántartási kötelezettség elhagyása azonban - mint fogalmazott - "nem lehetetlen". Az államtitkár elmondta: világosan értik a tárcánál, hogy az óraszámemelés és az olyan bérajánlat, amit "tenni tudunk", a szakszervezetek számára nem üdvözlendő. Hozzátette: "azt is világosan kell azonban látni, hogy ebben a szituációban mindannyian egy költségvetési kényszer alatt tárgyalunk". Arató Gergely rámutatott: minden olyan taktikai elemet próbálnak kiaknázni, ami az ágazat számára jobb lehetőségeket biztosít. Mint mondta: ebben azok a partnereik, akik kulturáltan tárgyalva, a munkajog szabályait betartva keresnek lehetőséget arra, hogy nyomást gyakoroljanak a tárcára és a kormányzat egy részére is. "Azok a partnereink viszont, akik inkább a médiában való szereplés lehetőségeit keresik, azok rontják ezeket a pozíciókat" - tette hozzá az államtitkár. A jelenlegi egyensúlyteremtő politikában és költségvetési helyzetben nem kaphat többet az, aki hangosabban kiabál - mondta Arató Gergely. Közölte azt is, hogy a közalkalmazotti bérrendszert "érdemben átrendező" törvényjavaslat jelenleg nincs a parlament előtt.
MTI