Az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséhez érkeztünk, amely csak akkor lehet eredményes, ha a közoktatásban tanító pedagógusok, a továbbtanulást tervező tanulók és szüleik teljes részletességgel megismerik az új rendszer jellemzőit, a továbbtanulással elérhető lehetőségeket. Ennek érdekében kérem, hogy az intézményében dolgozó pedagógusokkal, a tanulókkal, a szülőkkel a lehetséges fórumokon (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, diákfórum, tanári értekezlet stb.) szíveskedjék megismertetni a továbbtanulás szempontjából is fontos változásokat.

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005. október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar felsőoktatás a 2006. évben teljes körűen átálljon az Európai Felsőoktatási Térségben általánossá váló többciklusú, lineáris képzésre. Ezáltal az új felsőoktatási képzési rendszer váltja fel a hagyományos duális rendszert, új perspektívát nyitva a továbbtanulni vágyó fiatalok európai léptékűvé bővülő mozgásterének kialakításához.

Ma már minden, az oktatás terén tevékenykedő állampolgár számára ismerősen cseng a fogalom: Bolognai Folyamat. A kontinens versenyképességének növelése érdekében Európa kormányai a minél gyorsabb változás mellett döntöttek: 1999-ben 29 ország (köztük hazánk) képviselője írta alá a Bolognai Nyilatkozatot. Az ebből kinőtt Bolognai Folyamatban részt vevő 45, zömében európai ország vállalta, hogy felsőoktatását hozzáigazítja ahhoz a többlépcsős angolszász oktatási modellhez (alap-, mester és doktori képzés), amelyet a világ legjobb egyetemeinek többsége követ, s ez által oktatási rendszereit összehangoltabbá és versenyképesebbé teszi.

A magyar felsőoktatás e reformok előtt duális szerkezetű volt, és e rendszerben 214 főiskolai és 199 egyetemi szakon lehetett végzettséget és szakképzettséget szerezni. A magyar felsőoktatás jelenlegi képzési szerkezetét 2006-tól felmenő rendszerben új képzési szerkezet váltja fel (néhány képzés esetében ez már 2004-ben ill. 2005-ben megtörtént). A kísérleti jelleggel beindított képzésekre kiemelkedő volt az érdeklődés és az elért pontszámok, a túljelentkezések magas minőséget vetítenek előre.

Az új rendszerben az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti.

Az első képzési ciklusban a korábbi 413 szak helyett 101 új alapszak indul 2006-ban. Jelenleg intenzív munka folyik ezek akkreditációja, és a rájuk épülő második ciklusú mesterszakok kidolgozása érdekében. Természetesen az alapszakok rendszeréhez mester szakon folytatási lehetőségek kapcsolódnak. Az alapdiploma megszerzését követően többféle mester diploma szerezhető. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jóval több szak lesz: már több mint 200 mesterszak kidolgozásra került (és újabbak vannak folyamatban), s e szakok akkreditációja folyamatos. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök) osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A művészeti képzés szintén kivételes helyzetben van, de csak átmenetileg: e területen 2006-ban még a hagyományos főiskolai és egyetemi szakokon történik a beiskolázás, 2007-től azonban e terület is átáll a többciklusú rendszerre.

Az új képzési rendszer legfontosabb jellemzője, hogy minden olyan szakképzettség megszerezhető benne, amit eddig meg lehetett szerezni a magyar felsőoktatásban, csak a hozzá elvezető utak módosultak, vagyis semmi nem veszett el, csak (majdnem) minden átalakult. Átalakult, de ez az átalakulás nem az egykori ötéves egyetemi szakok kettévágását, vagy négyéves főiskolai szakok háromévesre tömörítését jelenti, hanem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően új alapszakok létrehozását.

A képzési szerkezettel kapcsolatos változások lényegének rövid ismertetésén túl engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét, hogy az Oktatási Minisztérium elkészített egy elektronikus kiadványt Új, európai úton a diplomához címmel, mely részletesen bemutatja a többciklusú felsőoktatási képzésre történő átállást, felsorolva a többciklusú képzési szerkezet új alapképzési szakjait, amelyek 2006-tól indulnak a felsőoktatási intézményekben, s ezen túlmenően is számos hasznos és fontos tudnivalót, információt tartalmaz. A kiadvány október végén kerül fel a minisztérium honlapjára (www.om.hu). Kérem, hívják fel erre tanártársaik, diákjaik és a szülők figyelmét is, hiszen az abban foglalt információk nagyban megkönnyítik a pályaválasztást, valamint a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóban való eligazodást.

Kérem, hogy szíveskedjék gondoskodni arról, hogy intézménye információs csatornáin, honlapján az érdeklődők elérhessék a szükséges információkat. Kérem, tegye lehetővé, hogy levelemet az iskola tanárai, diákjai, a szülők megismerjék.

Az Oktatási Minisztérium munkatársai az új felsőoktatási rendszert az OKÉV által szervezett rendezvényeken bemutatják. Az említett kiadvány mellett a Bolognai Folyamatról nagyon sok további információ található az Oktatási Minisztérium honlapján, s az érdeklődők kérdésekkel is fordulhatnak az Országos Felsőoktatási Információs Központhoz az info@felvi.hu e-mail címen.

A továbbtanulókért viselt közös felelősségünk, hogy az átállás zökkenőmentes legyen. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a kiadvánnyal, s ehhez kérjük az Önök, a pedagógustársadalom partnerségét is.

Segítő közreműködésüket kérve munkájukhoz sok sikert kívánok!

Budapest, 2005. október 25.

Üdvözlettel

Dr. Magyar Bálint