Jogszabályi háttér:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) módosításáról rendelkező 2006. évi LXXI. törvény (továbbiakban: módosító törvény) az általános iskola intézménytípust újraszabályozta. A Kt. 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van." Ezzel a törvény csak és kizárólag a nyolc évfolyammal működő iskolákat tekinti általános iskolának.

A Kt. 26. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon".

Ez kiegészítve a Kt. 133. § (3) bekezdése értelmében a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról.

Már a 2006/2007. tanévtől kezdődően vizsgálni kell, hogy indult-e a létszámhatárnak megfelelő hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 főt. A törvény előírja, hogy a létszámok vizsgálatánál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni, tehát a sajátos nevelési igényű gyermekeket is 1 főnek kell tekinteni.

A jogszabály alapján (Kt. 133. § (3) bekezdés): "A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott."

Abban az esetben, ha a helyi önkormányzat mindezek alapján nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (továbbiakban: OKÉV) engedélyével tovább működtetheti az iskolát. Az OKÉV az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A továbbműködési engedély iránti kérelmeket 2007. január 31-ig lehet benyújtani a területileg illetékes OKÉV Regionális Igazgatóságához. (Postára adás dátuma szerint.)

A Kt. 2008. augusztus 31-i határidő lejárta után nem teszi lehetővé, hogy az olyan általános iskola, amelynek kevesebb, mint nyolc évfolyama van OKÉV engedély nélkül önállóan továbbműködjön. A törvény előírásai arra vonatkoznak, hogy az eddig nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő intézménynek tagintézménnyé kell válnia, amely - a későbbiekben látható válik - nem jelenti a településen az iskola megszűnését, hiszen feladat-ellátási helyként továbbra is a településen működhet.

A tagintézmény fogalmi meghatározása

A Kt. 121. § (1) bekezdés 36. pontja határozza meg a tagintézmény fogalmát, amely szerint "a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el."

A tagintézménnyé válás lehetőségei:

A Kt. 26. § (3) bekezdése meghatározza, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola vagy másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat évfolyammal működő gimnázium tagintézménye lehet.

A kevesebb, mint nyolc évfolyammal működő általános iskolák tagintézménnyé válása több módon is történhet. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: önkormányzati törvény) az önkormányzatok feladatellátásához kapcsolódó együttműködésre több lehetőséget is kínál. A Kt. 88. § (4) bekezdése értelmében "az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el."

Mindezek alapján az egyik lehetőség a társulás intézménye. Az önkormányzati törvény több társulási formát is bemutat, azonban közoktatási szempontból az intézményi társulásnak van jelentősége.

Az intézményi társulás két vagy több önkormányzat által kötött megállapodás egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására és fejlesztésére.

Az intézményi társulás életre hívásához nyújt segítséget a települési önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: társulási törvény), amely részleteiben meghatározza a társulási megállapodások típusait és annak főbb tartalmi jegyeit. E megállapodás típusok az alábbiak:

Az intézményi társulások létrehozásánál a fenti megállapodás-típusok közül választhatnak az önkormányzatok, azonban a társulásokat mindig a helyi viszonyoknak megfelelően alakíthatják ki. Más típusú társulást hoznak létre ott, ahol eredetileg sem volt intézmény, mint ott, ahol például a csökkenő gyermeklétszám miatt kényszerült az önkormányzat az intézmény átszervezésére. Az országban több megoldással találkozunk, melyek közül az alábbiakat említjük meg:

A tagintézménnyé válás folyamata az átmeneti időszakban (2008. augusztus 31-ig)

A tagintézménnyé válásra a Kt. 2 évet biztosít az intézményfenntartók számára. A Kt. 88. § (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a közoktatási intézményét akkor szüntetheti meg, akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét, amelyet a fejlesztési tervre építve ad ki.

Mivel a Kt. 133. § (3) bekezdése kimondja, hogy az átmeneti időszakban, amennyiben az önkormányzat a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola megszüntetése mellett dönt, nem kell megvizsgálnia, hogy fenn áll-e az aránytalan teher, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról a kistérségi társulás által fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik, és a tanulók szállítása iskolabusszal megoldott. Mindezen feltételek együttes megléte esetén szüntetheti meg a helyi önkormányzat az intézményét.

A Kt. 102. § (9) bekezdése értelmében szorgalmi időben iskola nem szervezhető át, nem szüntethető meg, feladatait nem változtathatja meg, fenntartói jogát nem adhatja át.

A Kt. a 133. § (3) bekezdésében tett engedmény értelmében a tagintézménnyé történő átalakítás ebben az esetben költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. Azért hajható végre, mert az eddig önállóan működő intézmény jogutódlással történő megszűnését követően mint feladat-ellátási hely működik tovább. Az osztályok átszervezésére sincs szükség, hiszen minden változatlan marad a tagintézménnyé vált iskolában.

A Kt. 102. § (3) bekezdésében meghatározott szervek véleményét ki kell kérni az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. E szervek az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési oktatási intézmény esetén a fenntartótól függően települési vagy területi kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg az adott kisebbség helyi egyesülete.

Így az önkormányzati döntéshez a fenti szervek véleményének kikérésére mindenképpen szükség van.

A tagintézmény működése, munkavállalók helyzete

A közoktatásról szóló törvény 26. §-ának új (3) bekezdése, mely az előzőekben már említésre került, meghatározza azt is, hogy milyen iskolatípushoz kapcsolódhat a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolai tagintézmény:

A tagiskolaként való működés lényege, hogy az iskola "egésze" biztosítsa az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzését. A tagiskolaként való működés tanulói szempontból azért előnyös, mert a székhely iskola és a tagiskola közös pedagógiai program és helyi tanterv alapján végzi a felkészítést. A közös dokumentumok lehetővé teszik a tagiskola utolsó évfolyamának elvégzése után a tanulmányok további folytatását a székhely iskolában, anélkül, hogy az eltérő iskolai követelmények, és elvárások gondot okoznának a tanulónak. Ha az általános iskola középfokú intézmény tagintézményeként működik, akkor a tanulók számára nemcsak az általános iskolai évfolyamok befejezése, hanem a középfokú tanulmányok is biztosítottak, hiszen felvételi nélkül juthatnak el az érettségi megszerzéséig.

Mit jelent a tagiskolává válás a pedagógusoknak?

A tagiskolává válás során az intézmény jogutódlással szűnik meg. A jogutód - a másik költségvetési intézmény fenntartójával történő megállapodásnak megfelelően - egy másik már meglévő iskola, vagy egy új intézmény, amit több intézmény összevonásával hoznak létre. A megszűnő intézmény alkalmazottait a jogutód veszi át, továbbfoglalkoztatásuk megoldott, csupán kinevezésükben a munkáltatót kell módosítani, azzal, hogy a jogutód intézményt megnevezik, közalkalmazotti jogviszonyuk változatlanul hagyása mellett.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állásfoglalása szerint a munkáltatónak jogutódlással történő megszűnése (megváltozása) nem vezet a munkaviszony megszűnéséhez, hanem ilyenkor a munkaviszony változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és munkavállaló között.

Fenti szabályok a közalkalmazotti jogviszonyra is érvényesek. Az iskola dolgozóit természetesen tájékoztatni kell a bekövetkező változásokról. Az igazgató magasabb vezető beosztása megszűnik. A székhely-iskola igazgatója - mint új munkáltató - jogosult vezetői (igazgató-helyettesi) megbízást adni a tagiskola vezetésére. A Kt. 1. számú melléklet Első részében foglaltak szerint tagiskola vezetésére kötelező tagintézmény-vezetőt foglalkoztatni.

Amennyiben jogutóddal szűnik meg az intézmény a közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetésére sem felmentéssel, sem áthelyezéssel nem kerülhet sor. Abban az esetben, ha az esetleges létszámtöbblet miatt mégis indokolttá válik a felmentés arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcím alapján kerülhet sor.

A tagiskolaként történő működéssel a munkaszervezés feltételei javulnak, hiszen a székhely- és a tagiskola esetében azonos a munkáltatói jogok gyakorlója, az iskola igazgatója. Ennek megfelelően a hiányzó szakemberek pótlása, bármely oknál fogva kieső pedagógus helyettesítése munkáltatói intézkedéssel megoldhatóvá válik.

A nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás sajátosságai

A Kt. említett 133. § (3) bekezdése azt mondja, hogy a hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 főt.

A nemzetiségi oktatásban résztvevő iskolák esetében a Kt. 3. számú melléklet II. rész "Az osztályok, csoportok szervezése" fejezet 2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni, mely szerint "A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri." Az anyanyelvű, kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatás a 7., illetve 8. osztályban tehát akkor tartható fenn, illetve folytatható, ha azt legalább nyolc azonos kisebbséghez tartozó szülő írásban kérte. 8 főnél alacsonyabb létszám azonban nem vehető figyelembe, mivel a törvényi rendelkezések ez esetben a minimális létszámot határozzák meg.

Mindezek alapján abban az esetben, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást folytató intézményben az említett minimális 8 fő alá csökken a gyereklétszám osztályonként, úgy a törvényi előírásoknak megfelelően ezen intézménynek is tagintézménnyé kell válnia, vagy amennyiben nem tud gondoskodni tagintézménnyé történő átalakításáról, úgy az OKÉV engedélyével működtetheti tovább az intézményt a Kt. 133. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

Iskolabusz-szolgáltatás

A kötelező önkormányzati feladatok megfelelő színvonalon történő ellátását segíti az iskolabusz-szolgáltatás, mely által biztosítható az esélyegyenlőség és a szegregáció felszámolása az adott intézményi társulás illetékességi területén, hiszen a gyermekek/tanulók, valamint az intézmények igényeihez igazodva biztosít szervezett utaztatást.

A többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005 (III.1.) Kormány rendelet megfogalmazta az iskolabusz-szolgáltatás fogalmát, mely szerint: "az iskolabusz-szolgáltatás, olyan közoktatási feladat ellátását jelenti, melynek keretében a többcélú kistérségi társulás a gyermekek/tanulók, intézmények igényeihez igazodva biztosít szervezett utaztatást. Ez a szolgáltatás a helyi óvodai programban, illetve a helyi pedagógiai programban jóváhagyott közoktatási feladatoknak az ellátását a gyermekek/tanulók elkülönített szállítását biztosítva segíti. A szolgáltatás szervezésekor figyelemmel kell lenni a gyermekekre/tanulókra vonatkozó hatályos egészségügyi és közlekedési jogi szabályozásra, különös tekintettel a megkülönböztető jelzések használatára."

A Kt. 91. § (9) bekezdése szerint a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyéről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.

Amennyiben a társult önkormányzatok úgy valósítják meg az intézményi társulást, hogy a gyermekek bizonyos részét szállítják, akkor e szolgáltatás biztosításához már az idei 2006. évi, illetve várhatóan a jövő évi költségvetésből is plusz források állnak rendelkezésükre a többcélú kistérségi társulás támogatásán keresztül.

Nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók

A Kt. 81. § (1) bekezdése c) pontja alapján, ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn, abban az esetben nem kell alkalmazni az iskolaalapításnál és fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre vonatkozó rendelkezéseket. A Kt. 26. § (1) bekezdése azonban függetlenül attól, hogy az adott intézményt milyen fenntartó tartja fenn mindenkire kiterjed. Mindezek alapján igaz, hogy a 3. számú melléklet osztály- és csoportlétszámokat meghatározó részénél csak a maximális létszámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartóknál, de célszerű az intézményfenntartóknak megvizsgálni, hogy a hetedik és nyolcadik évfolyamokon indított osztályok létszáma eléri-e a maximális létszám 50%-át, és ennek megfelelően szervezni az intézmények osztálylétszámait, szerkezetét.

Támogatási lehetőségek a társulásban fenntartott intézmények számára

Az intézményi társulásban fenntartott intézmények esetében a 2006. évi költségvetési törvény alapján az alábbi normatív támogatások igénylése vált lehetővé a 3. számú melléklet 21. pontja szerint:

Az idei 2006. évi költségvetési törvény 8. számú mellékletének V. a többcélú kistérségi társulások támogatása részében meghatározottak szerint a közoktatási feladatellátás normatív támogatását az említett melléklet kiegészítő szabályainak 2.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelő intézmények működési és fejlesztési kiadásaihoz használhatják fel, azon intézmények, amelyeket intézményi társulás keretében, vagy a többcélú kistérségi társulás által tartanak fenn. A költségvetési törvény arra is kitér a kiegészítő szabályok 1.2. pontjában, hogy "A többcélú kistérségi társulás az e fejezet (V. A többcélú kistérségi társulások támogatása) alapján járó támogatásokat - azok felhasználási szabályainak megfelelően - felhasználhatja az általa vállalt azon feladatokhoz, amelyek ellátásához a 2.2. - 2.8. pontok szerint normatív támogatásban részesült". Vagyis a többcélú kistérségi társulás a vállalt feladataihoz igényelt normatív támogatások között átcsoportosíthat. A többcélú kistérségi társulás minden év elején - az önkormányzatokhoz hasonlóan - határozza meg az éves költségvetését. E költségvetési vita során érdemes a társult önkormányzatoknak megegyezniük arra vonatkozóan, hogy a társulás a központi költségvetésből lehívott támogatásokat átadja-e, és amennyiben igen, milyen mértékű részét a fent említett 2.1. pont szerint teljesítő intézményi társulásoknak. A többcélú kistérségi társulás természetesen úgy is dönthet, hogy ezt az összeget nem adja át, mivel ebből finanszírozza feladatellátását. Ennek eldöntése mindig a helyi egyeztetések eredménye.

Az Országgyűlésnek benyújtott 2007. évi költségvetési törvénytervezet ismeretében várhatóan az intézményi társulásokat a továbbiakban is támogatja a kormányzat, s a többcélú kistérségi társulások támogatásán keresztül pluszforrásokat biztosít a közoktatási feladatok ellátásához.

Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a fenti "Segédanyag" nem kötelező érvényű, pusztán azt a célt szolgálja, hogy az intézményfenntartókat segítse a közoktatási törvény előírásainak betartásában.

A Kt. 133. § (3) bekezdése értelmében a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakítása a költségvetési évhez igazodva is végrehajtható. Ez az intézkedés akkor is végrehajtható, ha az általános iskola többcélú intézmény intézményegységeként működik. Természetesen a törvény többi - az átszervezéshez kapcsolódó - korlátozó rendelkezése továbbra is érvényben marad, ezért ebben az esetben a továbbiakban tagintézményként működő általános iskolát változatlan feltételek mellett működtethetik tovább az adott tanév végéig. A korábbi többcélú intézmény megmaradt intézményegységei a feladatcsökkenés következtében a módosított alapító okirattal működhetnek tovább. Fontos hangsúlyozni, hogy Kt. 133. § (3) bekezdése csak az általános iskola esetében engedélyezi a tagintézménnyé válást változatlan feltételek mellett a szorgalmi időn belül. A többi közoktatási intézmény tagintézménnyé válása továbbra is szorgalmi időn kívül szervezhető meg! Javasoljuk a fenti átszervezés során az intézmény jogutódlással történő megszüntetését.

A kiegészítés szakmai véleményt közöl, a leírtak nem kötelező érvényűek, csupán a fenntartói döntéshozatalt kívánja segíteni.