I. Bevezetés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt (Kt.) módosító 2006. évi LXXI. törvény 20. § (2) bekezdése a Kt. 1. sz. melléklet, Harmadik rész II/6. pontjában új munkaszervezési módszert határozott meg a kéthavi tanítási időkeret kialakítása megszervezésének kötelezettségével. (A törvény a Magyar Közlöny ez évi 97. számában jelent meg.)

A II/6. pont a következőket rögzíti.

"...A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapul vételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-nak (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A tanítási időkeret teljesítésébe a II/18. pont alapján egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartására elrendelt többlettanításból be kell számítani az egy tanítási héten a két órát meghaladó többlettanítási órát. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlet tanításért állapítható meg."

II. A pedagógusok tanítási időkeretének, többlet tanítási óráinak számítását, a jogszabály-alkalmazást meghatározó munkajogi keretek

Mind a munkaidőkeret, mind a tanítási időkeret teljesítésének, illetőleg a rendkívüli munkavégzés idejének kiszámításához a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) következő rendelkezéseit kell figyelembe venni:

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljes munkaideje is napi nyolc, heti negyven óra, amely - a Kt. 16. § (4) bekezdése szerint - egyrészt a kötelező órák, másrészt a kötelező órákkal le nem kötött időben ellátandó egyéb feladatok teljesítéséből tevődik össze. Ennek megfelelően az Mt. ismertetett szabályait itt is alkalmazni kell.

III. Az új szabályozás megvalósításának ajánlott lépései

A munkáltatónak nyilván kell tartania - külön-külön csoportosítva - az ellátott tanítási órákat, a tanórán kívüli tevékenységeket és az egyéni foglalkozásokat, szabadidős foglalkozásokat. Mint ismert mindhárom "csoport" elláttatható a kötelező óraszám keretében és azon felül is. A tanítási időkeret túllépésekor csak a tényleges tanítási órákért jár óradíj, illetőleg a heti két órát meghaladó tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős és egyéni foglakozások megtartásáért.

A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának javasolt menete:

1.) Elsőként az egyes pedagógusok-munkakörök tanítási időkeretének megállapítására kerül sor. Ennek számítási módját az idézett törvényhely pontosan meghatározza: az intézményvezetőnek ki kell számítania a két hónapra jutó tanítási napokat, ezt meg kell szoroznia az adott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. (Az egyötöddel való számítás a kötelező órák öt napra egyenletesen történő elosztását feltételezi.)

Rövidítések:

kettős munkakörben [pl.: kötelező óraszáma 0,5 részében tanár (ko1), 0,5 részében napközis foglalkozást vezet (ko2)

Amit szem előtt kell tartani az első lépés megtételekor:

2.) A második lépésre a két hónap elteltével kerül sor, amikor az intézményvezető - az egyedi nyilvántartások alapján - összesíti a teljesített tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat és az egyéni foglalkozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és az alábbi képlet segítségével megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatóját.

A kieső munkanapokkal a tanítási időkeret (tik) a következőképpen csökkenthető:

Rövidítések:

Ha a pedagógus távol töltött napjára (napjaira) eső kötelező óraszám kevesebb, mint a heti kötelező óraszám egyötöde, a távol töltött nap(ok)ra a ténylegesen kieső óraszámokkal kell csökkenteni a tanítási időkeretet (tik).

Rövidítések:

tm = [tto+tkf+ef+eo+kno]-tik

3.) A harmadik lépés:

Az előző pontban meghatározottak szerint kiszámított óratömeget, teljesítménymutatót (tm) az alábbiak szerint kell alkalmazni.

Ha a tm = 0, nincs szükség munkáltatói intézkedésre;

ha a tm negatív előjelű szám, nincs szükség munkáltatói intézkedésre;

ha a tm pozitív előjelű szám; akkor le kell vonni az egyéni foglalkozások + tanórán kívüli foglalkozások együttes heti összegéből legfeljebb 2 órát.

Óradíj jár:

a levonás után fennmaradó órák után.

Értelmezéshez:

Az Mt. 151. § (2) bekezdésében meghatározott távollétek:

A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell.

4.) Végül:

Miután megállapították a tanítási időkeret teljesítését, át kell térni a heti teljes munkaidő teljesítésének vizsgálatához: meg kell nézni, túllépte-e a pedagógus a napi nyolc, heti 40 órát. A napi tizenkettő, heti negyvennyolc órás munkaidő-korlátozás semmilyen indokkal nem léphető túl! A heti teljes munkaidő túllépése esetén a Munka Törvénykönyve rendkívüli munka díjazásának szabályait tartalmazó 147. §-ának rendelkezései lépnek életbe (lásd még: Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/18. pont).

Amennyiben azonban az intézményben munkaidőkeretet alkalmaznak, a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni a teljes munkaidő mértékét. Ez azt jelenti, hogy az egyes heteken túlléphető a heti negyven óra, továbbá a heti negyvennyolc órás korlátozás is.

Abban az esetben pedig, ha a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívül tejesíti - és az Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg, nyilvántartási kötelezettség nélkül -, az intézményen kívül teljesített munka időtartamát a munkáltatónak nem kell nyilvántartania; ennek megfelelően az egyes órakeretek kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni.

IV. Javaslat a végrehajtáshoz

A kéthónapos tanítási időkeretet a két hónap átlagában teljesíteni kell. Nincs arra lehetőség, hogy az egyik kéthónapos ciklus "alulteljesítését" a pedagógus a következő kéthónapos időkeretben kiegyenlítse. E szabály alól a Munka Törvénykönyve korábbiakban említett 118/A. §-ának (2) bekezdése biztosít eltérést. Nevezetesen: lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés legfeljebb négyhavi (tizennyolc heti) munkaidőkeretet állapítson meg.

Amennyiben az intézmény kollektív szerződése él az Mt. adta lehetőséggel, és megállapítja a négyhónapos munkaidőkeretet, nincs jogi akadálya annak, hogy az "alulteljesítő" pedagógus a következő kéthónapos tanítási időkeretben pótolja a kiesett órákat.

Annak érdekében is, hogy a rendkívüli munkaidőben végzett munka mérése, illetőleg annak díjazása megállapítható legyen, javasoljuk a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerinti kéthavi, illetőleg kollektív szerződésben négyhavi munkaidőkeret meghatározását.

Megjegyezzük, hogy természetesen a munkaidőkeret nem azonos a tanítási időkerettel!

A segédanyag szakmai véleményt közöl, a leírtak nem kötelező normatívák, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti. A segédanyagot a beérkező kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal folyamatosan bővítjük.

Megjegyzés: Az Oktatási és Kulturális Minisztérium más segédanyag készítésében nem működött közre, szakmai felelősséget kizárólag ebben a segédanyagban foglaltak tartalmáért vállal.

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Közoktatási Főosztály

^* A munkaszüneti nap miatt kieső órák a tanítási időkeret meghatározásakor előre tervezhetők, ennek megfelelően a teljesítés számbavételekor ezek már figyelmen kívül hagyandók.