2014. október 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Segédanyag a pedagógusok kéthavi tanítási időkeretének megállapításához - Gyakran ismétlődő kérdések

2006. december 4.
Felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét arra, hogy az itt következő kérdésekre adott válaszok az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai véleményét tartalmazzák és - az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel nem kötelező erejűek. Munkaügyi jogvitában tehát azokra érvényesen hivatkozni nem lehet.
1.) Kérdés:
Hogyan érinti a tanítási időkeret teljesítését, ha a pedagógus munkaszüneti napon vagy heti pihenőnapon tanulmányi versenyre, tanulmányi kirándulásra kíséri a tanuló(ka)t?

Válasz:
Mind a tanulmányi kirándulás, mind a tanulmányi verseny tanórán kívüli foglalkozás [Kt. 53. § (2) bek. d)-e) pont].

Munkaszüneti napon:
A munkaszüneti nap eleve csökkenti a tanítási időkeretet; az időkeret nyilvántartása és teljesítése elszámolásakor tehát figyelmen kívül kell hagyni.
A Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) új 11/C. §-ának (3) és (6)-(7) bekezdése alapján illeti meg díjazás a pedagógust az e napokon teljesített tevékenységéért.

Heti pihenőnapon (általában szombat, vasárnap)
A tanítási időkeret megállapításakor ezekkel a napokkal sem kell számolni: a közoktatásról szóló törvény 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontja szerint ugyanis kifejezetten a tanítási napokkal számolva kell meghatározni a tanítási időkeretet. A díjazást ugyanolyan módon kell kiszámítani, mint a munkaszüneti napokon ellátott kísérésért.

2.) Kérdés:
Minek minősül a tanítási időkeret megállapítása szempontjából a tanítási napon szervezett "tanulmányi kirándulás"?

Válasz:
A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont szerint a tanítási időkeret teljesítésnél a ténylegesen megtartott órák vehetők figyelembe. Kirándulási alkalmakkal tanítási óra nem teljesíthető. A pedagógiai programban szereplő tanulmányi kirándulásokat célszerű tanítás nélküli munkanapra szervezni. Abban az esetben, ha a szervezés tanítási nap(ok)ra történik, az emiatt kiesett nap(ok) a tanítási időkeretet nem csökkentik, mivel a tanítási időkeretet - az eltérést nem engedő jelenlegi jogi szabályozás szerint - csak az Mt. 151. § (2) bekezdésében foglalt esetekben lehet csökkenteni. A tanítási időkeret meghatározásakor azonban szükséges figyelemmel lenni a tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatos helyi szabályozásokra is, amelyek alapján a feladat ellátása tanítási órának minősülhet.

Az elbírálás alapja a helyi pedagógiai program, illetve a helyi tanterv. A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az iskola helyi tantervében kell meghatározni egyebek között "az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit". A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 1. számú mellékleteként közrebocsátott kerettanterv is ezekre a követelményekre tekintettel fogalmazza meg az ajánlásait.
A kerettantervi ajánlás, illetve a kerettantervi ajánlás figyelembevételével készített helyi tanterveknek tehát tartalmazniuk kell a tantárgyak egymásra épített tananyagát, annak feldolgozási sorrendjét és a tevékenységeket is, amelyekből megállapítható, hogy a "tanulmányi kirándulás" néven szervezett foglalkozás tanórai foglalkozás-e, amelynek a keretében tananyag feldolgozása folyik. Természetesen nem szabad összekeverni az iskolán kívül megtartott tanítási órákat a tanulmányi kirándulással. Helyben dönthető el - a helyi tantervben foglaltak alapján - az is, hogy a tanítási napon szervezett múzeumi, művészeti, technikai kiállítások, a pályaválasztási célú iskola- és üzemlátogatások tanítási óraként minősíthetők-e?

3.) Kérdés:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) nyári módosításának az új tanítási időkeret számítási módra (Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont), illetve a külön díjazás nélkül elrendelhető plusz két órára vonatkozó rendelkezései a fenntartó által az intézmény számára biztosított intézményi időkeretet hogyan befolyásolják?

Válasz:
A külön díjazás nélkül elrendelhető két többletórára vonatkozó törvénymódosítás a fenntartó részéről a közoktatási intézmény számára megállapításra kerülő óraszám keretet/időkeretet nem érinti, nem érintheti. Az intézményi időkeretet, amelyet a fenntartó biztosít (finanszíroz) az iskola számára, a pedagógiai programban foglaltak, valamint nem utolsó sorban az indított osztályok száma határozzák meg és a Kt. 52-53. §-aiban foglaltak alapján (kötelező tanórai foglalkozások + nem kötelező tanórai foglalkozások + egyéni foglalkozások időkerete) történik a kiszámításuk, amely szabályozás nem módosult. Az intézményi időkeret tehát a módosítás miatt nem változik. A változás annyi, hogy egyes órákat a jövőben külön díjazás nélkül kell ellátnia a pedagógusoknak, ha erre szükség van az intézményben.
Az intézményi időkeretet a fenntartó, csupán a Kt. új 133. § (8) bekezdésében foglaltakra hivatkozással tehát nem változtathatja meg.

4.) Kérdés:
Az alapfokú művészetoktatási intézményekben mely tevékenységeket lehet külön díjazás nélkül elláttatni heti 2 óra erejéig az egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások köréből?

Válasz:
Egyéni foglalkozás:
Az alapfokú művészetoktatásban zeneművészeti ágban az egy-három tanuló részére szervezhető egyéni foglalkozás a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére történik [Kt. 52. § (11) bek. a) pont].

A fentiek alapján az egyéni foglalkozás megtartása az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások körébe tartozik. A kötelező és nem kötelező tanítási órák megtartását a munkáltatónak minden esetben el kell ismernie, így valamennyi megtartott többletóráért díjazás jár a pedagógusnak.

Tanórán kívüli foglalkozás:

A közoktatatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 53. § (2) bekezdése sorolja fel, milyen tevékenységek tartoznak a tanórán kívüli foglalkozás körébe. Az 53. § (5) bekezdése szerint szervezhető, de nem kötelező szervezni tanórán kívüli foglalkozást az alapfokú művészetoktatási intézményben. Ha azonban erre sor kerül, a külön díjazás nélkül elláttatható heti két órával kapcsolatos jogi szabályozást (l.: Segédanyag) ezen intézmények tekintetében is alkalmazni kell.

5.) Kérdés:
XY felsős kollégának, kötelező óraszáma 20 óra, 25 tanítási órát adtam neki (ebből egyik sem egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás). Kifizethető-e az 5 túlóra? vagy csak akkor fizethető, ha 2 órát elrendelek egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozásra?

Válasz:
A kötelező óraszámot meghaladó tanítási órák után az óradíjat minden esetben ki kell fizetni a pedagógusnak, feltéve, hogy ezekkel az órákkal a tanítási időkeretet is túllépi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosítása úgy rendelkezik, hogy az egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el, ha előtte a díjazás nélküli (max. heti 2 óra) foglalkozást elrendelték (Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja).
E rendelkezés alapján tehát a tanítási órák után az óradíj fizetése akkor is kötelező, ha a munkáltató nem rendelte el, hogy a többletórát tanítási órával teljesítő pedagógus egyéni foglalkozást, szabadidős foglalkozást vagy tanórán kívüli foglalkozást tartson.

6.) Kérdés:
Hogyan alakul a 120 órás pedagógus-továbbképzésen, az elrendelt egyéb továbbképzésen, továbbá az iskolarendszerű képzésben résztvevő pedagógusok tanítási időkeretének teljesítése?

Válasz:
A Kt. 1.sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontjában meghatározottaktól - miszerint "A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik."- nem lehet eltérni.
Az Mt. 151. § (2) bekezdése szerint távolléti díj nem illeti meg a munkavállalót sem a tanfolyami továbbképzésen, sem az iskolarendszerű képzésben való részvétel miatti kieső időre. A 151. § (2) bek. g) pontja értelmében azonban távolléti díj jár a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.
A Kjt. 2. §-a a következőket tartalmazza:
"2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni."
Az Mt. 13. §-ának (1) és (2) bekezdése pedig a következő:
"13. § (1) A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza.
(2) Kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogszabállyal ellentétes nem lehet."
(Az Mt-rendelkezés csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottakra vonatkozik!)
Véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy az intézmény kollektív szerződése úgy rendelkezzen, hogy a pedagógus-továbbképzésben, illetve ezen felül is a munkáltató által elrendelt más képzésben való részvétel miatt távol töltött idő munkavégzés alóli felmentésnek minősül. Ebben az esetben a tanítási időkeret - a munkavégzés alóli felmentésnek számító - továbbképzések miatt kieső tanítási napokra tervezett órák számával csökkenthető.
Amennyiben az intézmény nem rendelkezik kollektív szerződéssel, a továbbképzés, iskolarendszerű képzés miatt távol töltött napokra eső óraszámot nem lehet teljesítésként figyelembe venni. Ebből következően mindaddig nem keletkezhet többlettanítási óra, amíg a tanítási időkeretet a pedagógus túl nem lépi. Amennyiben a tanítási időkeret másik részében a pedagógus "csak" a kötelező óráját teljesíti, a teljesítés nem éri el a tanítási időkeret óraszámát, de ennek nincs következménye, nincs szükség munkáltatói intézkedésre.
A Szakiskola Fejlesztési Programhoz kapcsolódó pályázati szerződésben vállalt továbbképzéseket úgy lehet tekinteni, hogy azokat a munkáltató rendelte el.

7.) Kérdés:
Milyen módon érinti az óvodapedagógusok óraszámát az emelés? A heti letöltendő 32 órájuk annyi marad? Ha helyettesítés miatt túlóra díjat számolunk el a pedagógusoknak, akkor abba beszámít a plusz két óra?

Válasz:
Az óvodapedagógusok kötelező óraszáma nem változik. Óradíj minden helyettesített óra után megilleti az óvodapedagógust, amennyiben nem voltak távolléti díjjal el nem ismerhető kieső kötelező órái (pl. egyéni okból történt távolmaradás), vagyis akkor, ha a tanítási időkeretet túllépi. Óvodapedagógusokra nem kell alkalmazni a külön díjazás nélkül ellátható két óra egyéni, szabadidős és tanórán kívüli foglalkozás megtartására vonatkozó szabályt, azonban a tanítási időkeretet minden pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra, így az óvodapedagógusokra is meg kell állapítani.

8.) Kérdés:
Segítséget kérek Önöktől abban, hogy a pedagógiai szakszolgálatok ellátásánál hogyan kell értelmezni, alkalmazni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 133. § (8) bekezdését, és a törvény 1. számú melléklet. Harmadik rész II. fejezetének 6. pontját.

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 1. számú melléklet, Harmadik rész II/6. pontja két témakörben tartalmaz rendelkezéseket:
  • Meghatározza, hogy mely tevékenységek tartoznak a tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, valamint a gyakorlati oktatásvezetői munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében.
    A pedagógiai szakszolgálatoknál - értelemszerűen - ezek nem alkalmazhatóak.
  • Rendelkezik arról, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. A heti kötelező óraszámok teljesítésének vizsgálata a továbbiakban nem a régi, "megszokott" módon, hanem a kéthavi időkeret kialakításával, s ebben az időkeretben a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák figyelembe vételével történik.
A heti kötelező óraszám egy tanítási évre vonatkozó teljesítési kötelezettsége, a teljesítés kéthavi időkeretben történő vizsgálata valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatottra - így a pedagógiai szakszolgálatok feladatait ellátó pedagógusokra is - vonatkozik.

A pedagógiai szakszolgálatoknál foglalkoztatott pedagógusok munkaköri feladatait a Kt. 1. számú melléklet, Harmadik rész II/11. pontja határozza meg, az alábbiak szerint:
"11. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz."

A pedagógiai szakszolgálatoknál a gyermekekkel, tanulókkal végzett közvetlen foglalkozás nem tartalmaz olyan feladatokat, melyeket a Kt. 133. § (8) bekezdése alapján a 2006/2007-es tanévben a munkáltató a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül elrendelhet. Tevékenységi körükbe sem a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítését szolgáló iskolai feladatok Kt. 52. § (11), sem a tanórán kívüli (Kt. 53. §), illetve a szabadidős foglalkozások, nem tartoznak bele.

9.) Kérdés:
Kirándulás, múzeumlátogatás vagy esetleg úszásoktatás során fellép a tanárok számára eddig fizetett kíséreti díj. (Óradíj 50 %-a). Ez nem egyéni foglalkozás, nem órán kívüli foglalkozás, azaz az időkeretet sem befolyásolja. Ezt hogyan fizethetjük ki? Kifizethető havonta is?

Válasz:
"Kísérési díj" csak a pedagógiai programban szereplő, nem az iskolában szervezett program megvalósításához elrendelt ügyelet díjazásaként fizethető.

A 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/C. § (1) bek. b) pontja alapján elrendelt ügyelet nem tartozik a tanítási időkeretbe, így az átalánydíjazás kifizetése sem kötődik a tanítási időkeret teljesítésének megállapításához.
A jogi szabályozás nem változott.

10.) Kérdés:
Kollégiumban hétköznap eset 10-től reggel 6 óráig ügyeletet tartunk, valamint ügyelet van a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon is. Az ügyeleti díj elszámolására alkalmazható-e a kéthavi tanítási időkerethez kapcsolódó elszámolás?

Válasz:
Kollégiumban a módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/C. § (4) bekezdése alapján szervezett ügyelet az Mt. 126. § (1) bekezdése értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül. Az ügyelet a "tanítási időkeret" teljesítésnél nem vehető figyelembe, ezért az ügyeletért a 11/C. § (6) bek. szerint megállapított átalánydíj elszámolása független a tanítási időkeretet meghaladó többletórák elszámolásától.
A jogi szabályozás nem változott.

11.) Kérdés:
Vonatkozik-e a tanítási időkeret megállapítása és a külön díjazás nélküli egyéni foglalkozásra, szabadidős foglalkozásra, tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó törvényi szabályozás a kollégiumi nevelőtanárokra?

Válasz:
A kérdésekre egyértelmű választ ad a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) újonnan megállapított 133. § (8) bekezdése, továbbá az 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6., valamint II/18. pontja.
A kéthavi tanítási időkeretet valamennyi, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra meg kell állapítani, így a kollégiumi nevelőtanárokra is, függetlenül attól, hogy heti kötelező óraszámuk a Kt. 129. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint (30, ill. 26) vagy az 1. sz. melléklet Harmadik rész I/B. pontja szerint (24, ill. 22) került megállapításra.

A külön díjazás nélkül elrendelhető foglalkozások közül mind az egyéni foglalkozásra, mind a szabadidős foglalkozásra, mind a tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell - az általános szabályok szerint - a kollégiumi nevelőtanárokra is [l.: Kt. 53. § (7) bek.].

12.) Kérdés:
A fenntartó elrendelheti-e a két óra külön díjazás nélkül ellátandó foglalkozást a közoktatási intézmény pedagógusainak?

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 54. § (1) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogot az intézményben alkalmazottak fölött.

A Kt. újonnan bevezetett 133. § (8) bekezdése, illetőleg 1. számú melléklete Harmadik rész módosított II/18. pontja a külön díjazás nélküli két foglalkozás elrendelését egyértelműen munkáltatói jogkörbe utalja. A fenntartó kizárólag az intézményvezető felett gyakorolhat munkáltatói jogokat.

13.) Kérdés:
A napközis kollégának adható-e órakedvezmény, ha szakszervezeti vezető? Lesz-e így túlórája?

Válasz:
A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/12. pontja szerint a szakszervezetek tisztségviselőit (Mt. 25. §), továbbá a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét [Mt. 62. § (2) bek.] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.

A szakszervezeti tisztségviselő, KT-elnök és tag tanítási időkerete ebből következően kevesebb lesz, mint a pedagógus-munkakörre megállapított időkeret, ugyanis a tanítási napokat a csökkentett kötelező óraszám egy ötödével szorozzuk.
Ha a tisztségviselő tanár, akkor a csökkentett óraszáma felett megtartott órái tanítási időkereten felül jelentkeznek, amiért óradíj jár. A napközis nevelő esetében azonban a napköziben megtartott heti két óra - mint tanórán kívüli foglalkozás - átkerül a díjazás nélkül elrendelt órákba. Ez az ellentmondás úgy oldható fel, ha a napközis nevelői munkakört betölt tisztségviselő tanítási időkerete - abban az esetben, ha a heti 23 órát megtartja - a pedagógus-munkakörre megállapított időkeret lesz, és a kötelező óraszámból kiadható munkaidő-kedvezményt hozzáadjuk a teljesített órák számához. Ha csak a csökkentett kötelező óráját tartja meg, akkor nyilvánvalóan a tanítási időkerete nem lehet a napközis munkakörre megállapított időkeret, mert akkor rendszeresen negatív teljesítés jönne ki.

14.) Kérdés:
A Segédanyag "Értelmezéshez:" részének első bekezdésében nevesített rendszeres tanítási órába mi számít bele? Érthetem ez alatt a kötelezőn belül teljesítettet és a megállapodás alapján vállalt - teljesítménypótlékos - órákat is?

Válasz:
A rendszeres többlettanítási órákon az előre tervezhető, kötelező óraszámon felül ellátott órákat értjük. A kötelező óraszám keretében ellátott tanítás nem többlettanítás. A teljesítménypótlékra vonatkozó megállapodásban rögzített órákkal megnövekszik az érintett pedagógusnak a közoktatási törvényben meghatározott kötelező óraszáma.
A fentiekre tekintettel a Segédanyagban szereplő rendszeres többlettanítási órákba tehát nem érthetők bele a kérdéses órák.

15.) Kérdés:
Hogyan érintik a kéthavi tanítási időkeretet a teljesítménypótlékra vonatkozó megállapodással ellátott tanítási, foglalkozási órák?

Válasz:
Amennyiben a pedagógus teljesítménypótlék alkalmazására kötött megállapodás keretében lát el egyéni, szabadidős vagy tanórán kívüli foglalkozást, az általános szabályt kell alkalmazni: azaz heti két óra erejéig nem állapítható meg részére óradíj.
A tanítási időkeretet a megállapodásban foglaltak szerint megemelt kötelező óraszám figyelembevételével kell ilyen esetekben meghatározni.

16.) Kérdés:
A május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban a középiskolai végzős évfolyamok korábban fejezik be a tanévet. Hogyan kell kiszámítani a végzős osztályokban tanító pedagógusok május-júniusi tanítási időkeretét?

Válasz:
Amennyiben a pedagógus érettségiző osztályban tanít, május-júniusban ezek az órái elmaradnak. Illetményét azonban erre az időszakra is teljes egészében meg kell kapnia. Teljesítendő két hónapos tanítási időkerete az elmaradt kötelező tanórákkal nem csökkenthető. Óradíjban csak akkor részesülhet, ha az elmaradt tanítási órák számán túl további többlettanítást is végez, és a tanítási időkeret teljesítésekor többletórája keletkezik. Az elszámoláskor figyelembe kell venni - az általános szabályok szerint - a hetenként külön díjazás nélkül elrendelhető két tanórán kívüli vagy egyéni foglalkozásokat is.

Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a pedagógusnak az érettségi vizsga miatt marad el tanítási órája, akár részt vesz az érettségi vizsga vizsgabizottságának munkájában felügyelő tanárként, vizsgáztató tanárként, a vizsgabizottság jegyzőjeként, akár nem.

17.) Kérdés:
Az erdei iskola idejére, amely szerepel a pedagógiai programunkban, elszámolhatunk-e tanítási órát, ha igen naponta mennyit, hisz egy héten keresztül a nap 24 órájában a gyerekekkel vannak a pedagógusok, nem beszélve az elő és utó munkálatokról? Hogyan érinti ez a tanítási időkeretet?

Válasz:
Az erdei iskolát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon szervezett kötelező tanórai, vagy nem kötelező (választható) tanórai, illetőleg egyéni foglalkozásnak tekinti. Ezeknek az oktatási formáknak a keretei között kell biztosítani az iskola helyi tantervében szereplő tananyag átadását, a követelmények teljesítését. A napi program követheti az adott évfolyam órarendjét, de attól el is térhet - természetesen a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartásával.
Az erdei iskola foglalkozásairól vezetett naplóknak tartalmazniuk kell a foglalkozás időpontját, témakörét, időtartamát, levezetőjének nevét. A foglalkozási napló bejegyzései alapján vizsgálható és dönthető el - akár utólag is - a foglalkozás jellege. A tanítási órák a naplók segítségével biztonságosan beazonosíthatók, elszámolhatók.

Szerveződhet azonban a fentiektől eltérő szervezetű erdei iskola is. Az iskolák szakmai önállóságába tartozik a foglalkozásaik szervezetéről való döntés. Sem pedagógiai, sem jogszabályi akadálya nincs annak, hogy természeti környezetben, "erdei iskola" néven szerveződjenek akár több korosztályt magukba foglaló olyan foglalkozások is, amelyek nem egy, hanem a helyi tanterv több tantárgyának a műveltséganyagát dolgozzák fel. Az erdei iskolákat általában a komplex természet-megfigyelés jellemzi. Ebben az esetben is a foglalkozási naplók bejegyzései adhatnak megbízható támpontot annak eldöntéséhez, hogy a foglalkozások megfelelnek-e az iskola helyi tanterve konkrét követelményeinek.

Az erdei iskola akár az évfolyamok tanítási rendje (órarendje), akár attól eltérő foglalkozási rend szerint működik, pihenőnapokon és munkaszüneti napokon tanítási órákat nem szervezhet. Pihenőnapokon tanítás a Kt. 52. §-ának (16) bekezdésében foglalt feltételek biztosításával szervezhető. Ebben az esetben a pedagógus díjazása tekintetében alkalmazni kell a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.

Erdei iskola néven - tanítási szünetekben - nem közoktatási intézmények is kínálnak szolgáltatást. Nem tiltott a Nemzeti alaptantervben, helyi tantervekben nem szereplő ismeretek elsajátítására, feldolgozása, különféle hasznos képességek fejlesztésére, szabadidő eltöltésére természeti környezetben foglalkozásokat szervezni.
Az iskolák pedagógiai programjuk szerint vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ilyenkor nem tanítási óra, hanem a tanulók érdeklődése, igénye szerint szervezett tanórán kívüli, kulturális, sport, szabadidős stb. programok valósulnak meg. Ebben az esetben a tanítás nélküli munkanapokat a tanítási időkeret meghatározásánál egyébként sem kell figyelembe venni. A pedagógus díjazására pedig a 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/C. §-a alapján, mint az iskola pedagógiai programjában meghatározott, nem az iskolában szervezett program megvalósításához elrendelt ügyelet díjazására vonatkozó szabályok szerint kerülhet sor. Ugyanez a paragrafus rendelkezik arra az esetre is, ha az ilyen formán elrendelt iskolán kívüli program megtartása pihenőnapra, munkaszüneti napra esik.

18.) Kérdés:
A közalkalmazotti tanács elnökének heti órakedvezménye mennyi a 2006/2007. tanévben és hogyan kell megosztani a munkaidő-kedvezmény és tanítási óra kedvezmény között?

Válasz:
A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/12. azt mondja ki, hogy "a szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25., továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni, ezért az ilyen tisztségeket viselő pedagógusok tanítási időkeretét eleve úgy kell megállapítani, hogy a számítás alapjául szolgál kötelező óraszámuk az előbbiekben jelzettek szerint csökkentett óra.

19.) Kérdés:
Mit jelent a Segédanyagban az a mondat, hogy ha a teljesítménymutató negatív, akkor nincs szükség munkáltatói intézkedésre?

Válasz:
Ha a teljesítménymutató negatív, természetesen meg kell vizsgálni, hogy ennek mi az oka.
Amennyiben az előre tervezett tanítási vagy egyéb órák elmaradásának az oka az, hogy olyan foglalkozást tartottak a tanulók számára, amely a teljesítésbe nem számítható be (pl. a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában szereplő, tehát a pedagógus munkaidejének tanítással, foglalkozásokkal le nem kötött részébe tartozó sportnap, kirándulás, fogászati rendelés stb.) és emiatt lesz a teljesítménymutató negatív, akkor a pedagógus illetménye nem csökkenthető. Természetesen, ha olyan okból negatív a teljesítménymutató értéke, tehát azért maradt el valamely órája vagy foglalkozása a pedagógusnak, mert nem a munkakörével összefüggő távolléten volt (pl.: magánjellegű elfoglaltság), akkor szükség van valamilyen munkáltatói intézkedésre. Ilyen lehet, hogy az elmaradt óra bepótlását a másik héten elrendeli az igazgató a pedagógus számára a kötelező óraszáma felett is. Ilyenkor a bepótolt óra nem számít többlettanításnak, mert kiegyenlíti az elmaradt óra miatti kiesést. Ha a munkáltató nem rendel el a kiesett óra helyett másikat, és engedélyezte az eltávozást a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 107. § h) pontja szerint, ebben az esetben az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás [Mt. 151. § (3) bekezdés].

20.) Kérdés:
Az a kérdésem, hogy az iskolának joga van-e a pedagógusa számára hetente bérlevonás nélkül egy napot biztosítani továbbtanulás céljából? Tanulmányi szerződésem nincs, de amikor ide jöttem dolgozni, tudták, hogy tanulni fogok, eddig is megkaptam, de idéntől a TIK-re, stb.-re hivatkozva nem kapnám meg.

Válasz:
A továbbtanulással kapcsolatos megkeresésére részben választ talál a minisztérium honlapján az Aktuális rész "Segédanyag a pedagógusok kéthavi tanítási időkeretének megállapításához" című íráshoz kapcsolódó "Gyakran ismétlődő kérdések" cím alatti 6. sorszámú kérdésnél, amelyet a következő tájékoztatással egészítek ki:
A Munka Törvénykönyvéről szóló 115. § (1)-(4) bekezdése szerinti tanulmányi szabadidőkre díjazás nem jár, kivéve, ha azt tanulmányi szerződés biztosítja vagy, ha a tanulmányokra a munkáltatói kötelezés következtében kerül sor. A munkáltató az Mt. 107. § h) pontja alapján mentesítést adhat a munkavégzés alól, ebben az esetben az Mt. 151. § (3) bek. szerint a kiesett időre megállapodás szerint járhat díjazás. Ezzel a nem kötelező, mérlegelési jogkörbe tartozó munkáltatói intézkedéssel biztosítható az, hogy ne kerüljön sor az illetményből való levonásra.

21.) Kérdés:
Hogyan alakul az egyéni órakedvezmények, illetve a külön díjazás nélkül ellátható plusz két óra számítása tört hét esetén, tehát ha a két havi időkeretbe olyan hét esik, amely kevesebb, mint 5 napból áll?

Válasz:
Az egyéni órakedvezmények számítását nem befolyásolja az a tény, hogy teljes vagy "tört" hétről van-e szó. Mivel az osztályfőnöki órakedvezményt a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/7. pontja heti egy órában határozza meg, ez minden egyes héten megilleti a pedagógust (függetlenül attól, hogy az adott héten hány tanítási nap volt). Azonban egy hétre nem lehet kétszer elszámolni a kedvezményt. Ha tehát a hét első fele az előző periódusra esik és ott elszámolták a kedvezményt, akkor a hét második felére a következő két hónapos periódusban már nem lehet azt újra elszámolni.
Amennyiben a kéthavi időkeret miatt valamely hét tört hét lesz, értelemszerűen a külön díjazás nélkül elrendelhető két órát is arányosan kell számítani (tehát ha fél hétre jön ki az utolsó hét, akkor szerdáig csak pl. egy órát lehet a külön díjazás nélkül ellátandó tanórán kívüli, egyéni, szabadidős foglalkozásba beszámítani).

22.) Kérdés:
Az "alapóraszámú tanárral" szemben hátrányba kerül az a pedagógus, aki több órát kap a kötelező óraszámán felül a külön díjazás nélkül elrendelhető körből (tanórán kívüli, egyéni, szabadidős foglalkozás), vagy aki olyan okból van távol az iskolából, melyet kieső napnak nem lehet számítani (pl. érettségiztet, vagy külföldön nyelvi tábort vezet stb.), hiszen ugyanannyi illetményért többet teljesít. (Bár mind az érettségiztető tanárt mind a tábort vezetőt külön díjazás is megilleti ezen tevékenységéért a tanítási időkeretének teljesítésétől függetlenül.)

Válasz:
Ezt a helyzetet hivatott kiküszöbölni a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) legutóbbi módosítása [186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelet], amely a Magyar Közlöny 108. számában jelent meg.
A Vhr. módosított 11/B. § (1) bekezdése szerint: "A munkáltató a nevelési-oktatási intézmény munkatervének részeként feladatellátási tervet készít, melyben feltünteti a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja alapján elrendelésre kerülő tanításban közreműködő pedagógusok névsorát, továbbá a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontja alapján a nevelő és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatok végrehajtásában részt vevő pedagógusok névsorát, valamint a várható feladatokat és a közreműködők névsorát. A személyre szóló feladatmegosztást legalább hét nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A feladatellátási tervet a szorgalmi idő első félévére és második félévére külön-külön kell elkészíteni, és a Kt. 57. § (2) bekezdése alapján a nevelőtestület részére véleményezés céljára benyújtani.
(2) A munkáltató a feladatellátási tervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, illetőleg az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között."

A munkáltatónak úgy kell tehát elosztani a feladatokat a közoktatási intézményben, hogy az a pedagógus, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontjában szereplő feladatokban részt vesz (tehát külön díjazás nélkül a kötelező óraszámán felül további foglalkozásokat tart heti két órában), a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában foglalt, a pedagógus munkaidejének tanítási órákkal le nem kötött részébe tartozó, a nevelő és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokból kisebb arányban "részesüljön".

23.) Kérdés:
A nyolcadikosok magyar nyelvi és matematika dolgozatát a megírást követően ki kell javítani. A tanulók ebben az időpontban még a jelentkezési lapokat nem töltötték ki, tehát még azt sem mondhatjuk, hogy gimnáziumunkhoz jelentkeztek. A dolgozatok javítását ki finanszírozza?

Válasz:
Az 1993. évi LXXlX. közoktatási tv. 1. sz. mellékletének harmadik rész 9. pontja szerint: "A (pedagógus) teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét." A dolgozatok kijavítását tehát a rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében kell elvégezni, ez a tevékenység nem számolható bele a tanítási időkeret teljesítésébe, akkor sem, ha a felvételi dolgozatok kijavításáról van szó, és az illető még nem az iskola tanulója. Az iskola működéséhez ugyanis hozzátartozik a felvételi eljárás lebonyolítása, az azzal kapcsolatos teendők elvégzése.

24.) Kérdés:
Hogyan befolyásolják a kéthónapos tanítási időkeret teljesítését az állami ünnepekhez kapcsolódó iskolai rendezvények?

Válasz:
Az állami ünnepekhez kapcsolódó és más, helyi jellegű iskolai rendezvények az iskola hagyományai szerint szerveződnek. Ezekről a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. §-ában foglaltak szerint évente, az iskola munkatervének részét képező tanév helyi rendjében kell rendelkezni. Ebben kell meghatározni "az iskolában, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április l6.) vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját". Az iskola munkatervének a rendezvény időpontján kívül tartalmaznia kell az ünnep programjával, a rendezvény lebonyolításával, személyi és technikai feltételeivel kapcsolatos követelményeket.

A megemlékezések nem szükségképpen járnak tanóra elmaradásokkal. Megszervezhetők tanítási órák, osztályfőnöki órák, illetve tanórán kívüli foglalkozások keretében is. Ilyen szervezés esetén tanítási óra, tanórán kívüli foglalkozás nem marad el.
Ha a megemlékezések tanítási időszakban, de nem tanórakeretben (hanem iskolai, települési, térségi szinten) történnek, az érintett tanórák, foglalkozások elmaradnak. A pedagógusok a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontban foglaltak szerint, teljes rendes munkaidejük tanítási órákkal le nem kötött részében, külön díjazás nélkül látják el az ünnepséggel kapcsolatos előkészítő, lebonyolító feladatokat. Az elmaradt tanítási órákkal, foglalkozásokkal csökken a pedagógusok teljesített tanítási óráinak a száma. A teljesítménymutatók hiányt jeleznek, mert a tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott órák vehetők figyelembe. A pedagógusok havi illetménye ilyen esetekben "mínusz teljesítéskor" sem csökkenhet.

25.) Kérdés:
Hogyan kell megállapítani a szabadidő-szervező és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanítási időkeretét?

Válasz:
A kérdező által jelzett két munkakör ún. nevelő-oktató munkát segítő - azaz nem pedagógus - munkakör. Ennek megfelelően munkaköri feladataikat a napi nyolc, heti negyven órás teljes munkaidőben (részfoglalkozás esetén annak időarányos részében) teljesítik (l.: Kt. 1. sz. melléklet Első rész "A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak" cím).

A tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás kizárólag a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra terjed ki.

Természetesen, ha a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi, illetve szabadidő-szervező feladatokat nem teljes munkaidőben végzik, a munkaidő másik felében pedig pedagógus-munkakört kell ellátniuk, a tanítási időkeretet a fél pedagógus-munkakörre kell - időarányosan - meghatározni.

26.) Kérdés:
Ha a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) munkanapjain a szülők kérése alapján napközis ügyelet működik az iskolában, a szünet napjain tartott napközis ügyeletet figyelembe kell-e venni a kéthónapos tanítási időkeret meghatározásánál?

Válasz:
A tanítási szünetek alatti tanítás nélküli munkanapokat eleve le kell vonni a tanítási időkeret megállapításakor, az elszámoláskor tehát ezeket figyelmen kívül kell hagyni.
Amennyiben ilyen napokon a pedagógust berendelik napközis ügyeletre, napi nyolc órás teljes munkaidejét teljesíti. (Megjegyezzük, a tanítás nélküli munkanapokat szabadságként is kiadhatja a munkáltató.)

27.) Kérdés:
Az óvodapedagógusoknak kell-e számítani kéthavi tanítási időkeretet?

Válasz:
Igen, minden pedagógus-munkakörre - így az óvodapedagógus munkakörre is - vonatkozik a tanítási időkeret megállapítását előíró törvényi szabályozás.

Nem kell azonban az óvodapedagógusokra alkalmazni a közoktatásról szóló törvénynek a külön díjazás nélküli egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás elrendelésével összefüggő rendelkezéseit (l.: Gyakran ismétlődő kérdések 7. pont).

28.) Kérdés:
Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához, így osztálybontáshoz is igénybe vette. Huszonöt órát kaptam a kötelező tanórai foglalkozásokból Mivel ebben a huszonöt órában négy órában fél osztályt, vagyis egy csoportot is tanítok a huszonöt órából - az első mondatomra hivatkozva - kettő nem kerül kifizetésre, díjazás nélküli két órának rendelték el. Helyes-e ez az eljárás?

Válasz:
A tanítási időkeret teljesítésének megállapításakor nem azt kell vizsgálni, hogy milyen keret terhére történik az osztálybontás, hanem azt, hogy a pedagógus a kéthavi tanítási időkeretben hány órát tartott meg. Egyéni foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást heti két órában lehet elrendelni külön díjazás nélkül. Ezeken a foglalkozásokon a Kt. 52. § (11) bekezdése, illetve az 53. § (2) bekezdése szerinti órákat értjük. Az osztálybontásban tartott szakórák nem tartoznak a díjazás nélkül elrendelhető órák körébe.

29.) Kérdés:
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő intézményekben külön díjazás nélkül elláttatható-e egyéni foglalkozásként - heti két óra erejéig - a rehabilitációs célú foglalkozás?

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (6) bekezdése a kötelező tanórai foglalkozások körébe sorolja az egészségügyi és pedagógiai célú foglalkozásokat:
"52. § (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges."

Ennek alapján a ténylegesen teljesített tanítási órák között történik az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órakeret terhére megtartott foglalkozások nyilvántartása és elszámolása, azaz a külön díjazás nélkül elláttatható egyéni foglalkozás körébe nem sorolható be.

30.) Kérdés
A heti teljes munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részéből a kollektív szerződés, illetőleg a munkáltató határozza meg azokat a feladatokat is, amelyeket a pedagógus a nevelési-oktatási intézményen kívül teljesíthet. Hogyan történik ennek a nyilvántartása? A pedagógusnak minden percéről el kell számolnia?

Válasz:
Nem, természetesen nem ez volt a jogalkotói szándék. Az intézményen kívül elvégezhető munkaköri feladatoknak csak az időkereteit határozza meg a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató. Nem kell tehát precízen, percről percre elszámolnia a pedagógusoknak az intézményen kívül eltöltött munkaidejükről.
A Munka Törvénykönyve 140/A. § (2) bekezdésének pedagógus-munkakörökben történő alkalmazhatóságára - újabb kérdésre adott válaszként - a későbbiekben kitérünk.

31.) Kérdés
A jogszabály és a Segédanyag értelmében, ha a pedagógusnak a kieső napon 4-nél kevesebb órája van, akkor a tényleges napi óraszámmal kell számolni. Mivel a pedagógusok heti óraszámának eloszlása az egyes napokon nem egyenletes, ha egy teljes hetet van pl. betegállományban a pedagógus, akkor ezzel a számítási móddal csak 17 órát lehet levonni, pedig mind a 20 kötelező órát letanítja egyébként a pedagógus. Ez a probléma azért keletkezik, mert amikor a pedagógus napi óraszáma több mint a heti kötelező óraszám 1/5-e, akkor is csak az 1/5-del lehet számolni és nem a tényleges óraszámmal (heti óraszám eloszlása: 3+4+6+2+5, mégis csak 17 vonható le). Mi a megoldás erre a problémára?

Válasz:
Valóban igaz, hogy amennyiben a kieső napnak számító napon a pedagógusnak kevesebb órája volt, mint a kötelező óraszáma 1/5-e, akkor az emiatt keletkezett tanítási órákat, foglalkozásokat az óradíj megállapításakor nem lehet figyelembe venni a tanítási időkeret "túlteljesítésekor". Ez a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosított 16. § (1) bekezdéséből következik:
"16. § (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is. Azt, hogy a pedagógus a munkakörre előírt kötelező óraszámánál többet tanított, a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján meghatározott, a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát. Nem állapítható meg óradíj azokra a tanítási órákra, amelyekkel az időkeretet azért lépte túl a pedagógus, mert a kieső napok miatti óracsökkentés nagyobb volt, mint az adott tanítási napokra tervezett órák száma."
Amennyiben teljes hetet van távol a pedagógus (és a hét minden tanítási napja kiesőként elszámolható), akkor a teljes egy heti kötelező óraszámával indokolt csökkenteni a tanítási időkeretét. Az eredmény ugyanaz, akár a heti kötelező óraszám egyötödével számolunk naponta, akár összeadjuk a hét tanítási napjaira egyenetlenül elosztott órák számát.

32.) Kérdés
A Kt. nyári módosításával bevezetett új szabályozás csak a két hónapos ciklusok lezárását követően teszik lehetővé a többletórák díjazását. Nem ellentétes-e ez a szabály a Munka Törvénykönyve 155. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakkal, amely szerint a munkabért a havonta utólag egy ízben kell kifizetni, illetve ha az eredmény ennél később állapítható meg, akkor legalább előleget kell fizetni?

Válasz:
Kérdésére válaszul elmondható, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 155. § (3) bekezdése - amely szerint "A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni." - valóban jelenleg is érvényben van.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. § (7) bekezdés h) pontja szerint viszont:
(7) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály (...)
h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat; () is érteni kell.
Ez a felsorolás a többletórákért járó díjazást (óradíjat), és a rendkívüli munkavégzés díjazását, nem tartalmazza, ezért - megítélésünk szerint - a Kt. nyári módosításával bevezetett két hónapos tanítási időkeret, amely a többletórák díjazását csak a második hónap végét követően teszi lehetővé - megítélésünk szerint - nem ellentétes az Mt. azon szabályával, amely szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.
Ugyanez vonatkozik a kérdező által idézett Mt. szabályra is, amely szerint:
"Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell."
Mivel ez a jogszabály szöveg is a "munkabér" fogalmát használja, amely alatt a fentiekben jelzetteket kell érteni - a Kjt. 85. § (7) bekezdés h) pontja szerint -, ez sem ellentétes a Kt. nyári módosításával.

33.) Kérdés
Közös igazgatású közoktatási intézményt vezetek, melyben általános iskola, gimnázium és nevelési tanácsadó működik. Kérdésem, hogy a nevelési tanácsadó intézményegység gyógypedagógusainak, pszichológusainak elrendelhető-e a plusz két óra keretében a gimnáziumban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a tanulási, magatartási beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók segítése?

Válasz:
A kérdés feltevője által vezetett közös igazgatású közoktatási intézményben alkalmazott pedagógusok különböző intézményegységekben történő foglalkoztatására a kinevezési okmányban meghatározottak szerint kerülhet sor.
A gimnáziumban oktatott sajátos nevelési igényű tanulók számára a rehabilitációs célú órakeret terhére történő - a közoktatási törvény (Kt.) 52. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a kötelező tanórai foglalkozások keretében szereplő - foglalkoztatás a kötelező tanórák része, ennek megfelelően nyilvántartás és elszámolás szempontjából is tanórának minősül, a külön díjazás nélkül elláttatható tevékenységek körébe nem sorolható be.
A tanulási, magatartási beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók egyéni és kiscsoportos foglalkoztatása történik a Kt. 52. § (11) c)-d) pontjában meghatározottak szerinti egyéni foglalkozás időkerete terhére.
Amennyiben az érintett közös igazgatású közoktatási intézmény nevelési tanácsadó intézményegységében alkalmazott pedagógusok kinevezési okmánya - munkaidejük bizonyos arányában - az általános iskolában, illetve a gimnáziumban történő foglalkoztatásra is kiterjed, úgy a nevelési-oktatási intézményben történő foglalkozás arányának megfelelően rendelhető el számukra a két óra többletfoglalkoztatás megfelelő aránya egyéni foglalkozás megtartására.

34.) Kérdés:
A mindennapi testedzés tanóra vagy nem tanóra?

Válasz:
A Kt. a lehetséges iskolai testnevelési tevékenységi formák megnevezésére a testnevelési óra, a gyógytestnevelés, a mindennapi testedzés, a mindennapos testmozgás és a játékos testmozgás fogalmakat használja.
A mindennapi testedzésről a Kt. 52. § (9) bekezdése rendelkezik.
"(9) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik - az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti."
Megítélésünk szerint csak akkor lehet vitatható a mindennapi testezés tanóra jellege, ha arra az iskolai sportkör, illetve a diáksport egyesület foglalkozásai keretében kerül sor.
A Kt. 53. § (2) bek. c) pontja szerint az iskolai sportkör tanórán kívüli tevékenység.

35.) Kérdés:
Hogyan befolyásolja a tanulók diákolimpiára kísérése a tanítási időkeretet?

Válasz:
A diákolimpiai versenyekre való kísérés távoltöltött napnak minősül, de nem csökkenti a tanítási időkeretet. A hétvégi diákolimpiai versenyekre kísérés nem számítható be a tanítási időkeret teljesítésébe. Ha azonban elrendelték a hétvégi diákolimpiai versenyre kísérést, és a diákolimpiai verseny szerepel az iskola pedagógiai programjában, a pedagógus a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11/C. §-ában meghatározott díjazásra jogosult.

36.) Kérdés:
Szeptember 1-jén elmaradt a pedagógus 5 tanítási órája (mivel az iskola balesetvédelmi oktatást tartott a kilencedikes tanulóknak), de a saját osztályának tartott 3 osztályfőnöki órát (nem órarendi).
Hogyan kezelem ezt a napot?

Válasz:
A megtartott osztályfőnöki órák tanóraként beszámíthatók a teljesítésbe. Az elmaradt órák természetesen nem számolhatók el teljesítettként, tehát ezekkel az órákkal a tanítási időkeret nem csökkenthető. Ha a teljesítménymutató értéke a két hónap végén emiatt negatív lesz, nincs szükség munkáltatói intézkedésre, a pedagógus illetménye emiatt nem csökkenthető.

37.) Kérdés:
Október 25-én a pedagógus 4 órát összevontan helyettesít (hiányzik egy testnevelő és 1 + 1 osztállyal foglalkozik a sportpályán.) Hogyan alakul a tanítási időkerete?

Válasz:
A Kjt. végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 16. §-ának (7) bekezdése szabályozza az összevont tanítás (emelt) díjazását. Ez a szabályozás nem változott.
Más kérdés az összevont órák minősítése a tanítási időkeret szempontjából: az a tény, hogy a tanítási óra, vagy többlettanítás, többletfoglalkozás teljesítése összevont osztályban/csoportban történik, nem változtat a beszámíthatóságon: az egy óra teljesítésként vehető figyelembe.

38.) Kérdés:
Szociális intézményben értelmi fogyatékosok nappali ellátásában pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozik-e a munkaidőkeret megállapításának kötelezettsége? Az itt folyó foglalkoztatás és nevelés a közoktatás körébe nem tartozó ellátási forma, szociális normatívát igénylünk. A fenntartó önkormányzatunk szerint viszont minden pedagógus-munkakörre vonatkozik a munkaidőkeret számítás.

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) határozza meg, mely intézményeket tekintjük közoktatási intézményeknek, továbbá ezen intézményekben milyen munkaköröket kell betölteniük a pedagógusoknak. A szociális intézmény nem közoktatási intézmény. A szociális intézményre vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A szociális intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.
A szociális intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra tehát nem vonatkozik a Kt. módosításában új fogalomként megjelenő kéthavi tanítási időkeret, így ezen intézményekben nem kell alkalmazni a munkaidőkeret számítását. Ez következik a Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontjából, illetőleg az e tanévre vonatkozó, újonnan bevezetett 133. § (8) bekezdéséből.

39.) Kérdés:
A tanítási időkerettel kapcsolatos a kérésem:
Iskolánkban a pedagógusok foglalkoznak magántanuló felkészítésével annak ellenére, hogy a gyermek a szülő kérésére lett magántanuló. Egyéni foglalkozásként elszámolhatók-e ezek az órák?

Válasz:
A közoktatásról szóló törvény 52. § (13) bekezdése alapján a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre a sajátos nevelési igény, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére. Arra az esetre, ha a szülő kérése alapján magántanuló a gyermek, az iskolának ilyen kötelezettsége nincs.
Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a magántanuló - bár a tanórákon való részvétel alól mentesül -, tanulói jogviszonyban áll az iskolával, s ennek megfelelően - a tanórán kívüli foglalkozások igénybevételére jogosult.
A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. § (2) bekezdése - a fentieknek megfelelően - az alábbiak szerint rendelkezik:
"(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra."
Amennyiben Önök - saját döntés, s feltehetően a fenntartó egyetértése alapján - bizonyos óraszámban segítik a tanuló felkészülését az osztályozóvizsga eredményes letételére, az - a fentiek alapján - csak tanórán kívüli foglalkozásnak minősülhet, s mint ilyen, heti két óra erejéig beszámítható a rendes munkaidő terhére, külön díjazás nélkül elrendelhető tanórán kívüli foglalkozások körében.

40.) Kérdés:
Az új pedagógus kéthavi időkeret megállapítása és a hozzákapcsolt túlórák kimutatása nem ad számunka kellő tájékoztatást arról, hogy az önök táblázatai, segédletei alapján, nevelőnél keletkezett túlóra, amely pl. helyettesítésekből tevődik össze (alsó, felső, napközi) miként lehet túlóradíjat kimutatni.
Kérdésem az, hogy így egyrészt a kimutatást hogyan végezzük, másrészt a területekhez kapcsolódó túlóraszámítás alapján mit, melyikkel kell elszámolnunk?

Válasz:
A felvetett kérdés akkor okoz problémát, ha a pedagógus tanítási időkeretén felül jelentkező többletórák különböző kötelező óraszámú pedagógus-tevékenységből tevődnek össze. Annak nincs jelentősége, hogy a szaktanár tanítási időkeretének teljesítésébe a távolléti díjjal el nem ismert kieső órák miatt - pl. helyettesítés révén - a heti két órán felül megtartott napközis foglalkozás lép be, hiszen ezeket az órákat a tanítási időkeretében a havi illetményéért látja el. Hasonlóképpen ez a helyzet akkor is, ha a napközis nevelőnek a tanítási időkerete teljesítésében tanító vagy tanár helyettesítéséből származó ténylegesen megtartott óra is jelentkezik. A tanítási időkereten felüli órák esetében óradíj számításból adódó különbségek miatt egyszerűbb lenne, ha a pedagógus által a tanítási időkereten felül ellátott többféle óra, foglalkozás (szakóra, díjazandó tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a napközis foglalkozást, egyéni foglalkozást) a pedagógus saját óradíjával kerülne elszámolásra. Ennek megvalósításához arra lenne szükség, hogy a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek az óradíj megállapításáról rendelkező 16. § (2) bekezdéséből az egyszerűbb eljárást eredményező új számítási mód levezethető legyen, amelyhez rendeletmódosítás szükséges. Addig a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kell eljárni az óradíj megállapításakor.

41.) Kérdés:
Jelenleg is teljes dokumentációja van a pedagógusok munkában eltöltött idejének, az összes órát tartalmazza a tantárgyfelosztás, az egyéb feladatokat pedig a munkaköri leírás. A megtartott órákat a naplók, szakköri és egyéb dokumentumok tartalmazzák, mint hivatalos iratok! Ezeket dobjuk ki?
Egy 67 fős tantestületnek minden héten írjuk le ugyanazt a feladatot, amit akkor is tudomásul vesz a tanár, ha félévente egyszer megkapja? Az otthoni munkát ki fogja ellenőrizni?

Válasz:
Megkeresésében a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézmények tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek a 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelettel megállapított új előírásait kifogásolja. A rendeletmódosítás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek (Kt.) a pedagógus-foglalkoztatás egyes szabályai változásához kapcsolódik, figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 140/A. §-ára. Szükségesnek tartjuk ez utóbbi rendelkezés szó szerinti idézését:
"140/A. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók
a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,
b) szabadságának kiadásával,
c) egyéb munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának."
A 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 7. §-ának (1) bekezdése a munkaidő-nyilvántartás Mt. szerinti általános fogalmához képest azt a többletet határozza meg, hogy a nyilvántartásnak a munkaidő tanítással le nem kötött része tekintetében meg kell jelölni külön-külön a nevelési-oktatási intézményben, illetve azon kívül végezhető feladatokat.
A munkaidő tanítással lekötött részét, a tanítási órák megtartását továbbra is a különféle naplók bejegyzései igazolják. A naplókat nem kell "kidobni", mivel a többletórák elszámolásánál változatlanul bizonylatként kezelendők, az ellenőrzéshez nem nélkülözhetők akkor sem, ha a kéthavi időkeret teljesítése, illetve a többletórák megállapításának megkönnyítése - vagy a teljes munkaidő kimutatása - érdekében külön kimutatás készül a tanítással lekötött munkaidőről is.
Az otthoni munka időtartama tekintetében az Mt. 140/A. § (2) bekezdését kell alapul venni. Ha a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívüli teljesíti - és az Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg, nyilvántartási kötelezettség nélkül - az intézményen kívül teljesített munka időtartamát a munkáltatónak nem kell nyilvántartania.

42.) Kérdés:
Elrendelhető-e a szakoktatók számára külön díjazás nélkül a heti két óra tanórán kívüli vagy egyéni foglalkozás?

Válasz:
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXlX. törvény 17. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerint a szakoktató a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakört tölt be. A közoktatási törvény 1. sz. melléklete harmadik részének B) pontja "Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkakörök" cím alatt a szakoktató kötelező óraszámát is meghatározza. A közoktatási törvény 2006. szeptember 1-el hatályba lépő 133. § (8) bekezdése szerint: A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el a pedagógus számára, ha előtte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.
A törvényi rendelkezés szerint tehát, mivel a szakoktatót is pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, rá is vonatkoznak a pedagógusokat érintő rendelkezések. A külön díjazás nélküli heti két óra foglalkozás megtartása tehát a törvényben szabályozott általános feltételek szerint a számukra is elrendelhető. Szabadidős foglalkozás csak a kollégiumban van.

43.) Kérdés:
Vonatkoznak-e a közoktatási törvény új foglalkoztatási szabályai a gyermek- és ifjúságvédő intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottakra?

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. § (3) bekezdésében foglaltak szerint:
"(3). A gyermek- és ifjúságvédő intézményekben foglalkoztatott vezetők és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban foglalkoztatott vezetőkre és nevelőtanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni..."

A közoktatási törvény 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontja valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében előírja a kéthónapos tanítási időkeret megállapítását. A közoktatásban a nevelőtanári munkakör pedagógus-munkakör, ily módon a gyermek- és ifjúságvédő intézmények pedagógusai a tanítási időkeret meghatározása szempontjából azonos elbírálás alá esnek a kollégiumi nevelőtanárokkal.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése tételesen rögzíti, hogy e rendelet mely paragrafusait kell alkalmazni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonyára. E körbe tartozik - többek között - a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség, az óradíj számítása is, de nem tartozik ide a feladatellátási terv készítésének kötelezettsége.
Az ügyelet, készenlét, illetőleg ezek díjazásának szabályait a rendelet szerint ugyancsak nem kellene alkalmazni az érintett pedagógusokra, ugyanakkor a közoktatási törvény idézett rendelkezése a nevelőtanárokra vonatkozó jogi szabályozást terjeszti ki a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények pedagógusaira. Ennek megfelelően - megítélésünk szerint, értelemszerűen - figyelembe kell venni a végrehajtási rendelet 11/A-11/D. §-ának a kollégiumi nevelőtanárok foglalkoztatásával, díjazásával összefüggő szabályozását.

44.) Kérdés:
Hogyan alakulnak az iskolaotthonos oktatási formában tanító pedagógusok külön díjazás nélkül elrendelhető foglalkozásai?

Válasz:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. §-a következők szerint definiálja az iskolaotthonos oktatás fogalmát:
"17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében;"

A fenti definíció alapján tehát elmondható, hogy az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetében is ugyanúgy tanórai, tanórán kívüli foglalkozások folynak, mint a "normál" általános iskolai oktatás keretei között.
Ez azt jelenti, hogy iskolaotthonos nevelésben és oktatásban tanító pedagógus számára is ugyanazokat a foglalkozásokat lehet külön díjazás nélkül elrendelni, mint a nem iskolaotthonos oktatást folytató iskolákban.
A tanórán kívüli és egyéni foglalkozásokat a Kt. az 53. § (2) bekezdése és 52. § (11) bekezdése szabályozza. Tehát csak olyan foglalkozást lehet külön díjazás nélkül elrendelni a pedagógus számára az iskolaotthonban is, amelyek ezen joghelyeken szerepelnek. Szabadidős foglalkozást iskolában nem csak kollégiumban lehet elrendelni.
Az "ebédeltetés" ebédügyelet azonban semmiképpen sem tartozik a külön díjazás nélkül elrendelhető körbe, mivel a tanulók felügyelete a pedagógus munkaidejének tanítással, foglalkozásokkal le nem kötött részébe tartozik, amelyet a Kt. 1. számú melléklet II/9. pontja szabályoz.
A többi Ön által felsorolt feladat értékelése helyben dől el. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a Kt. 52. § (11) bekezdése vagy 53. § (2) bekezdése alá besorolható egy foglalkozás, akkor a külön díjazás nélküli körbe tartozik, egyébként nem.
Hangsúlyozom azonban, hogy az ebédeltetés és az iskolai "szabadidős" foglalkozás a pedagógus munkaidejének tanítással, foglalkozásokkal le nem kötött részébe tartozik és mint ilyen nem a külön díjazás nélkül elrendelhető foglalkozások körébe tartozik.
Az iskolai könyvtárosi feladatokkal megint más a helyzet. De ennek a feladatnak az ellátást sem lehet a külön díjazás nélkül elrendelhető foglalkozások közé sorolni, mivel nem tanórán kívüli és nem is egyéni foglalkozás. A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/7. b) pontjában foglaltak szerint "ha az iskolában, () nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása kettőszáz tanulóig legalább heti öt órát (napi egy órát), kettőszáz tanuló felett heti tíz órát (napi kettő órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell az iskolai, kollégiumi könyvtári feladatok ellátásához." A könyvtári feladatok ellátására tehát egyéni órakedvezmény jár a pedagógusnak, amely a tanítási időkeretét csökkenti (Ld. Segédanyag!).

45.) Kérdés:
Elrendelhető-e a tanórán kívüli foglalkozás, egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás a könyvtáros-tanár (tanító) részére?

Válasz:
A könyvtáros-tanár (tanító) pedagógus-munkakört lát el, heti kötelező óraszáma nevelési-oktatási intézményben 22 óra.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/10. pontja a következők szerint rendelkezik a könyvtáros-tanár (tanító) feladatairól:

"10. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál."

A fenti rendelkezés kategorikusan meghatározza, hogy a teljes munkaidő kötelező óraszám feletti része milyen arányban fordítandó a könyvtáros-tanári (tanítói) munkakörhöz tartozó egyes munkaköri feladatokra.

A kötelező óraszám feletti munkaidő 70 %-os részében végzendő feladatok közé az egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, szabadidős foglalkozás nem sorolható.

A munkaidő kötelező óraszám feletti részének 30 %-át kell munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állomány-gyarapításra, továbbá a könyvtáros-tanári (tanítói) pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására fordítani. Ez utóbbi tevékenységi körbe esetlegesen beletartozhat az egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, azonban félő, hogy ilyen órák elrendelése esetén a könyvtáros-tanár (tanító) átlépheti a heti 40 órás munkaidőt.

Úgy véljük, semmiként sem célszerű a könyvtáros-tanárok (tanítók) részére heti rendszerességgel egyéni foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, szabadidős foglalkozást elrendelni, mert akkor vagy rendkívüli munkavégzésre kerül sor, vagy a könyvtáros-tanár (tanító) nem tudja teljesíteni a II/10. pontban részére meghatározott feladatokat.

46.) Kérdés
Hogyan alakul a "nem szakszerű" helyettesítés elszámolása, kifizetése az új szabályok bevezetését követően?

Válasz:
A "szakszerű" és "nem szakszerű helyettesítés" meghatározást a vonatkozó jogszabályok már igen hosszú ideje nem tartalmazzák (több mint két évtizede megszűnt ez a jogi fogalom). Ez azt jelenti, hogy ebben a kérdésben az eddig is alkalmazott gyakorlat érvényesülhet az iskolákban. Tehát helyben kell minősíteni azt, hogy a nem a tantárgynak megfelelő szakos tanár által megtartott helyettesített óráért jár-e a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16. §-ában foglalt óradíj vagy sem. Természetesen, ha a munkáltató elfogadja azt, hogy az órán tananyag feldolgozása történt, tehát ha azt megtartott órának tekinti, óradíjat ebben az esetben is csak akkor lehet fizetni, ha a pedagógus összes teljesített órájával a tanítási időkeretét túllépi.

Az is elképzelhető, hogy adott esetben a munkáltató felügyeletnek minősíti azt a helyzetet, hogy a helyettesítő pedagógus - megfelelő szakképzettség hiányában - a hiányzó pedagógus óráját "nem tartja meg", csupán felügyel a tanulókra. Az ilyen típusú tevékenység a pedagógus munkaidejének tanítással, foglalkozásokkal le nem kötött részébe tartozik a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontja szerint. Ezt a típusú felügyeletet a tanítási időkeret teljesítésekor nem lehet figyelembe venni, ezért nem jár a Vhr. 16. §-a szerinti óradíj, illetve nem állapítható meg a Vhr. ügyletről rendelkező 11/C. §-a szerinti átalánydíjazás sem.

47.) Kérdés
Hogyan számoljam ki a tanítási időkeretét annak a zenetanárnak, aki 6 nap alatt teljesíti a 20 kötelező óráját és a heti 5 túlóráját? A kötelező óráját nem 5-tel, hanem 6-tal kell osztani? A tanítási napjába pedig a szombatokat is számoljam be?

Válasz:

Felhívjuk a figyelmet a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (16) bekezdésére, mely a szombat igénybevételével szervezett hat napos tanítási hét megszervezésének feltételeit tartalmazza. Ennek megfelelően, a tanulók számára negyvenkettő óra pihenőidőt kell biztosítani, és a tanítási félév során biztosítani kell az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételét is. Ezek a rendelkezések a az alapfokú művészetoktatási intézményre is vonatkoznak. A szombati tanítás tehát rendszerességgel nem, csak kivételesen rendelhető el, mivel ennek feltételeit rendszerességgel nem lehet biztosítani. Ezért a tanítási időkerettel kapcsolatos kérdése a törvénynek megfelelő oktatásszervezés esetén fel sem merülhet.

48.) Kérdés
A beteg pedagógus helyettesítését hogyan számoljuk el elrendelt órák, elmaradt elrendelt órák esetében és ha nincs elrendelt óra?

Válasz:

Ha a beteg pedagógusnak nem rendelhető el tanórán kívüli foglalkozás, egyéni foglalkozás, akkor ezeken a nem létező foglalkozásokon nem is kell helyettesíteni.

Ha a beteg pedagógus tanító vagy tanár, az óráit ellátó helyettesítő pedagógus esetében a "helyettesítést" ténylegesen megtartott óraként kell figyelembe venni, a tanítási időkeret teljesítésekor. Ha a beteg tanító vagy tanár díjazás nélküli óráit kell "helyettesíteni", abban az esetben, ha a helyettesítő tanárnak az adott héten ez már a 3-4. ilyen órája lesz, ezeket a tik számításánál figyelembe kell venni.

Ha napközi otthoni nevelő helyettesítéséről van szó, akkor abból heti két órát a tanítási időkeret teljesítésébe nem lehet beszámítani. Akkor is ez a helyzet, ha egyébként általánosan nem rendelték el a heti két tanórán kívüli foglalkozás, egyéni foglalkozás megtartását. Azzal ugyanis, hogy a pedagógust kijelölték a napköziben való helyettesítésre, az adott esetre az elrendelés is megtörtént.

49.) Kérdés
Iskolánkban óraadóként dolgozik heti 2 órában egy testnevelő. Amennyiben sportversenyre kell kísérnie a tanulókat, akkor a saját iskolájában a tanítási órákra nem kap fizetést. Lehet- megbízással ügyeleti óradíjat fizetni, vagy az óraadónak is bele kell, hogy férjen a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok körébe a versenyre kísérés?

Válasz:
Az óraadó tanár polgári jogi szerződéssel - az adott esetben - heti két tanítási óra megtartására vállal kötelezettséget. A megbízási díj kifizetésére a teljesítés igazolása után kerülhet sor.

A polgári jogi szerződés keretei között kell megállapodni abban, hogy a tanítási órák mellett szükség esetén el kell látni a sportversenyre való kísérést is, továbbá, hogy a sportversenyre történő kísérés miatt elmaradt tanítási órákat hogyan minősítik.

A szerződésben kiköthetik azt, hogy ilyen esetekben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek a pedagógiai programban szereplő, iskolán kívüli program megvalósítása érdekében a munkáltató által elrendelt ügyeletre vonatkozó díjazási szabályokat [11/C. § (1) bek. b) pont és (3) bek.] alkalmazzák-e vagy az elmaradt órákat megtartott óráknak tekintik, amikor is a díjazáson nem kell módosítani.

A polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott óraadó tanárok esetében nem lehet munkaidőről beszélni, így részükre nem lehet egyéb feladatot sem adni, így a versenyre való kísérés sem írható elő díjazás nélkül.

Ha az elmaradt óra a főállás szerinti munkáltatónál keletkezik, azt nyilvánvalóan nem lehet teljesített óraként figyelembe venni.

50.) Kérdés
Hogyan fizethető ki az óvodapedagógusoknak az átfedési időre, illetve az összevont csoportban ledolgozott órákra helyettesítési díj, ha az a tanítási időkereten túl nem mutatkozik meg a kimutatásokban?

Válasz:
A 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 16. §-ának (6) bekezdésében szabályozott helyettesítési díj a kötelező óraszám keretében ellátott olyan óráért jár, amikor a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját sajátjával együtt tanítja, illetve akkor, ha az óvodapedagógus - ugyancsak kötelező óráján belül - az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. Ebből következően nyilvánvaló, hogy a helyettesítési díjnak nem feltétele, hogy a teljesítés meghaladja a tanítási időkeretet.

Figyelmébe ajánljuk még az OKM honlapján szereplő Gyakran ismétlődő kérdések 37.) pontját is.

51.) Kérdés
Hogyan számolható el az új tanítási időkeretben, ha pedagógus szakvizsgát adó 4 féléves képzésben veszek részt levelező formában? Hogyan kell elszámolni a konzultációkra, vizsga napokra, tanulmányi szabadságra eső időt?

Válasz:
A Gyakran ismétlődő kérdések 6.) pontja foglalkozik a továbbképzésben résztvevők esetén tanítási időkeret teljesítésével, amelynek lényege az, hogy kollektív szerződéses rendezés kivételével a tanulmányi munkaidő-kedvezmény napjaira eső tanítási órákkal, illetve óvodában foglalkozási idővel a tanítási időkeret nem csökkenthető.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/13. pontja azonban lehetőséget ad tanulmányi szerződés kötése mellett a pedagógus továbbképzésben résztvevő, illetve a szakvizsgára készülő pedagógusok kötelező óraszámának csökkentésére. Ehhez kapcsolódóan a 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. 16. §-ának (4) bekezdése feltételként írja elő, hogy az nem járhat többlet-költségvetési támogatással, illetve biztosítja azt, hogy az óraszámcsökkentést az intézmény saját forrásai terhére tegye meg.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok