A szaktárca üdvözölte az együttműködést.

Az együttműködési megállapodáshoz a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, az alakuló Oktatási Vezetők Szakszervezete valamint az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete csatlakozott.

A felek többi között rögzítették, hogy konszenzusra törekszenek, s álláspontjukat közösen képviselik a nyilvánosság előtt is, valamint, hogy a közös álláspont érdekében legalább kéthavonta egyeztetnek.

Árok Antal a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy a hosszú idő után létrejött megállapodással növekedhetnek az érdekérvényesítés lehetőségei hazai és uniós szinten egyaránt. A hat tömörülés négy konföderációhoz tartozik, s az érdekvédő reményének adott hangot, hogy az együttműködés közöttük is erősödik majd.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ )elnöke szerint fontos jelzés a mindenkori kormány számára, hogy formalizálták és rendszeressé kívánják tenni az együttműködést.

Az oktatási tárca államtitkára az MTI-nek elmondta: a minisztérium üdvözli, hogy a hat ágazatban érdekelt szakszervezet javítja az együttműködést. Ez a tárca számára is azt jelenti, hogy könnyebben tudnak a munkavállalók érdekeit egységesen képviselő szervezetekkel tárgyalni és megállapodásra jutni.

Hozzátette: azt remélik, ily módon újabb tere nyílik az érdemi tárgyalásoknak és a pedagógus szervezetek a közoktatási reform érdemi kidolgozásában is szerepet vállalnak.

A tömörülések élénken bírálták a jövő évi költségvetést, amely hosszú távú forráskivonáshoz vezet. A PDSZ elnöke azt mondta, hogy nehéz komolyan venni a költségvetésben szereplő közoktatási normatívákat. Ha a költségvetést a jelenlegi formában fogadják el, akkor az energia és dologi kiadások fedezetének hiánya miatt újabb intézmény-összevonásokra és további pedagógus elbocsátásokra kell majd számítani. Az érdekvédő elfogadhatatlannak nevezte, hogy évtizedek óta elégtelen a napközi és tanulószobai feladatok finanszírozása.

A szaktárca államtitkára elmondta: a költségvetés bizonyos számai rögzítettek a konvergenciaprogramban és e téren nincs lehetőség többletforrások biztosítására. Ugyanakkor a források belső elosztásában nyitottak az egyeztetésekre.

Árok Antal érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartotta a jövő évi büdzsé kapcsán, hogy változatlan marad a pedagógus-továbbképzésre fordítható támogatás. Ez jelenleg csupán 11.400 forint, ami messze nem elegendő az emelkedő költségek fedezetére.

Arató Gergely azt mondta, hogy bár valóban nem változik ez az összeg, de uniós forrásokból sok milliós keret nyílik meg, amelynek jelentős része pedagógus-továbbképzésre fordítható. Erre pályázhatnak a pedagógusok.

Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke szerint a művészeti oktatásban a jelenleg is folyó minősítés teljesen értelmetlenné válhat, ha plusz források nem kerülnek a rendszerbe.

A tárca államtitkára közölte: a jövő évi költségvetés azt a szemléletet tükrözi, amit a szakmai szervezetek is támogatnak, hogy a minősítés eredménye érdemben jelenjen meg az intézmények költségvetési támogatásában. A jövő évi költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyeket a minősítés alapján lehet elosztani és amely a jó minőségű szervezeteket támogatja.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetője arról beszélt, hogy ha a szakképzés valóban olyan fontos, mint ahogyan azt deklarálják, akkor többletforrásokra van szükség. Hozzátette: a bérek "karbantartása" nem volt olyan mértékű az elmúlt években, hogy azzal a korábbi 50 százalékos béremelés szinten tartható lett volna.

Arató Gergely azt mondta, hogy a jövő évi béremelésről a közszolgálati érdekegyeztető tanácsban tett ajánlatot a kormány, ott kell a közszféra egészére megállapodni, s ez vonatkozik a pedagógusokra is.

Somogyi László, a jelenleg formálódó Oktatási Vezetők Szakszervezete képviseletében elutasította azt az álláspontot, hogy az oktatás minőségéért csak a pedagógusok felelősek, és a költségvetési hiányokért elsősorban a közszférát jelöli meg bűnbaknak. Tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a minőségi munka elismerésére nem jutott pótlólagos forrás, s évek óta változatlan a kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés összege, számítási módja.

A minőségi munka elismerésére a korábbiaktól eltérő módon jut forrás - mondta az államtitkár, hozzátéve: az idei költségvetés a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez kötötte a minőségi bérezést. Erre a jövő évi költségvetésben is lesz forrás, 700 millió forint - közölte.

MTI