2024. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Gyakran ismételt kérdések a fenntartói jogok átadásával kapcsolatosan (közoktatási megállapodás, engedélyezési eljárás)

2007. augusztus 9.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.


1. kérdés: Ha a helyi önkormányzat fenntartói jogát át kívánja adni nem helyi önkormányzati fenntartónak, továbbá közoktatási megállapodást is kíván az átvevővel kötni, akkor a közoktatási törvényben meghatározottakon túl mit tartalmazhat a megállapodás?
 
Válasz: A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodás minimum feltételként tartalmazza mindazt, amit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben megismerhető. A közoktatási megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben a megbízásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a települési önkormányzat az óvodai, illetve az általános iskolai feladatellátási kötelezettségét nem helyi önkormányzati fenntartóval láttatja el, a megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lennie a helyi önkormányzatnak arra, hogy
a feladatellátási kötelezettsége folyamatos, akkor is biztosítani kell a gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, ha a feladatot, intézményt, beleértve az intézményegységet is átvett nem helyi önkormányzati fenntartó a nevelési évben, tanítási évben nem tudja, vagy nem akarja tovább az intézményét működtetni.
A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Független szakértőnek kell abban állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását.
A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet fizetési kötelezettséghez kötni az óvodai elhelyezést, a tanulói jogviszonyt, illetőleg a kollégiumi tagsági viszonyt. Figyelemmel kell lenni a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény megváltozott szabályaira úgy, mint a teljesítmény-mutató számítására és az adott évfolyamokra a közoktatási törvény alapján megállapított átlaglétszámokra. Itt kívánjuk felhívni arra is a figyelmet, hogy a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alapítványnak (és az egyéb nem állami intézményfenntartónak) csak az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletben megállapított maximális létszámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, így a gyermeklétszám csökkenésével arányosan növekedhet a fenntartói jogot átadó önkormányzat kiadása.
A közoktatási intézmény átadása esetén az átadást tanúsító iratoknak legkésőbb július 5-éig meg kell érkezniük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz. A határidő elmulasztása jogvesztő. Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzatot, az abból származó megtakarítást a költségvetési évben és a következő év(ek)ben felhasználhatja. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történt, továbbá ha a feladat ellátására más szervezeti formában kerül sor.
A közoktatási törvény 81. §-ának (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint, az átadó önkormányzatra a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlása átruházható, ilyen igény esetében az átadott jogosítványokat fel kell sorolni.
Beszámoltatási, ellenőrzési jogosítványokat is kiköthet az átadó, a feladatellátási kötelezettség jogcímeként.
 
 
2. kérdés: Ha az általános iskola fenntartói jogát átadja szeptember 1-jével a helyi önkormányzat nem helyi önkormányzatnak, például egyházi jogi személynek, akkor kérhet-e térítési díjat az átvevő fenntartó, illetve közoktatási megállapodás megkötése mellett igénybe veheti-e az ún. egyházi kiegészítő támogatást is?
 
Válasz: Az iskola fenntartói jogát átadó önkormányzatnak a kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114-115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását.
Az általános iskolában ingyenes a közoktatási törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alapján
- a tanórai foglalkozás [52. § (3)-(11) bekezdés];
- az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;
- a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás stb.
A közoktatási megállapodásban érintett tanulók esetében az általános iskolai oktatás-nevelés minden esetben ingyenes, legfeljebb a gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért - jogszabályban meghatározottak szerint - fizethető térítési díj.
A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján nem rosszabb körülmények között úgy tudják befejezni, mintha az átadó önkormányzat tartaná fenn az iskolát.
A kiegészítő támogatás összege mellett az általános iskolai feladatot átadó helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó számára - saját forrásból - a 2007. évi LXXXVII. törvény 24. §-ával megállapítottak szerint köteles négy tanéven át az átvevőnek az iskola működéséhez az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 133. §-ának (5) bekezdésében leírtakat 2007. július 10-étől kell alkalmazni. A tanulólétszám befolyásolhatja az összeget, ezért javasolt az átadó önkormányzatnak előzetes kalkulációt is végezni, ugyanis az alsó és a felső tagozat esetében nem azonos például az átlaglétszám. E kiegészítő támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítő támogatás nem vehető igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt a közoktatási törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja.
A közoktatási törvény 118. §-ának (9) bekezdésében leírtak alapján az egyházi jogi személy a közoktatási megállapodás megkötését követő harmadik év után kezdeményezheti a nyilatkozattételi szándékát.
 
3. kérdés: Engedélyezheti-e a település jegyzője a nevelési-oktatási intézmény működését, ha az adott település önkormányzata az alapítvánnyal, mint új fenntartóval, közoktatási megállapodást kötött?
 
Válasz: Nem. Ha a települési önkormányzat az óvodai, illetve az általános iskolai feladatellátási kötelezettségét nem helyi önkormányzati fenntartóval láttatja el, az átvevő fenntartó az intézmény működésével kapcsolatos eljárásban összeférhetetlenségi ok folytán nem vehet részt annak a településnek a jegyzője, amely település önkormányzata közoktatási megállapodást kötött az adott intézményre vonatkozóan. Az illetékességi szabályokkal kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye, valamint telephelye többcélú kistérségi társulás területén van, az engedély kiadásáról a kistérségi társulás székhelye, illetve telephelye szerint illetékes jegyző dönt.
 
4. kérdés: Engedélyezési eljárás szempontjából van-e különbség akkor, ha egy egyesület az önkormányzati iskolát átveszi és önállóan tartja fenn, vagy ha a meglévő intézményébe integrálja tagintézményként?
 
Válasz: Van. Ha a nevelési-oktatási intézménynek a fenntartói jog átadásakor nem változik meg a működése, tevékenysége, akkor a jegyző azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, akkor a jegyző már teljes körűen, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. számú mellékletben meghatározott dokumentumokra alapozva, folytatja le az engedélyezési eljárást.
 
5. kérdés: Az iskolánkat át kívánja adni a települési önkormányzat egy alapítványnak tagintézményként. Vizsgálhatja-e az önkormányzat, hogy az új fenntartó pénzügyi szempontból alkalmas a fenntartói jogok gyakorlására? Igaz az, ha az alapítványnak a tanév során köztartozása keletkezik, nem kap állami támogatást? Ha igen, akkor miből fog működni az általános iskola?
 
Válasz: A helyi önkormányzatnak nemcsak a közoktatási intézményének megszüntetésével, átszervezésével, illetve a fenntartói jogainak átadásával kapcsolatos döntéseit kell alaposan előkészíteni - emlékeztetésül hivatkozunk a www.okm.gov.hu honlapon közzétett, az "Intézményátszervezés, intézménybezárás a közoktatásban - az egyes fogalmak tisztázása" című segédanyagban leírtakra -, hanem nagyfokú körültekintést igényel az átadás során megkötött közoktatási és a fenntartói jogok rendezéséről szóló megállapodások megszövegezése is. A megállapodás előtt rendelkeznie kell az önkormányzatnak mindazon információval, amelyből megállapíthatja azt, hogy biztonságosan átruházhatja-e a fenntartói jogokat az alapítványnak. Az információszerzésnek többféle módja lehetséges, nyilatkozatokkal, hatósági igazolásokkal stb. A helyi önkormányzat felelőssége, hogy a megállapodásban milyen formában biztosítja (védi) a tárgykörben érintett tanulók és alkalmazottak jogait stb..
A költségek megvizsgálásnál egy alapítvány esetében hírértékű lehet az, ha az alapító okiratban meghatározott összeg alacsony, vagy ha több feladatellátási helyen működő intézmény bérleti díjak összege magas stb. Már működő intézmény esetében a feladatot átadó fenntartónak a teljes intézményre vonatkozóan információkkal kell rendelkeznie a döntése meghozatala előtt, például az alábbiak ismerete segíti a feladatot átadó önkormányzat döntéshozatalát:
- tanulók oktatására szolgáló helyiségek (tantermek) száma - külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket - ,azok tulajdonosa, kezelője címe, a helyiségek feletti rendelkezési jog időtartama és a helyiségek alapterülete, a helyiséghasználati jog igazolása (tulajdoni lap, megállapodás stb.),
- a tanulók oktatásához hány fő pedagógus, az intézmény működéséhez hány fő egyéb alkalmazott alkalmazása biztosított, megoldott-e a közoktatási törvény 38. § (1) bekezdésben meghatározott állandó létszámmal kapcsolatos feltétel,
- az iskolai neveléshez-oktatáshoz szükséges taneszközökkel és tanulmányi segédletekkel a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik-e,
- a feladatok ellátásához mennyi összeg szükséges, az rendelkezésre áll-e, milyen forrásból származik stb. A források között javasolt megjelentetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást stb.,
- ha működő intézménybe integrálódik intézményegységként (tagintézményként) az iskola, akkor a két pedagógiai programot át kell dolgozni. Fontos, hogy a megállapodásban érintett tanulói jog ne sérüljön, azaz olyan feltételekkel van joguk befejezni a tanulóknak az iskolát, mint, ahogy azt a jogviszony létesítésekor megismerték,
- fontos lehet továbbá a rendelkezésre álló eszközök és felszerelések jegyzékének ismerete stb.
 
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 31. §-ának (15) bekezdésében leírtak szerint a nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért, a köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból - az intézmény tevékenységének fenntarthatóságára tekintettel - közvetlenül érvényesíthető. Működő intézmény esetében javasolt a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodásban arról is rendelkezni, hogy ha az átvevő - például pénzügyi ok miatt - nem szerzi meg a jogerős záradékkal ellátott működési engedélyt, a szerződésben foglaltak nem lépnek hatályba. Mind a sikertelen engedélyezési eljárásnak, mind a működésképtelenségnek a következményei a feladatellátásra kötelezett önkormányzatra hárulnak, tekintettel arra, hogy az ellátási kötelezettsége folyamatos.


Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok