A miniszter a Magyarország Holnap Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal tanácskozásán azt mondta, hogy hibás az az álláspont, amely szerint a változtatásokat csak finanszírozási szempontok indukálták, s egyébként a rendszer jó, csak alulfinanszírozott. A finanszírozási szempontok is fontos tényezők, de nem kizárólagosan, hozzá kell nyúlni a szerkezethez is - mondta a tárca vezetője.

 

Hiller István szólt arról is, hogy a minőséghez szakmai nyugalomra van szükség, nem lehet az oktatási rendszer "hektikus" állapotban.

 

Másfél évtizeddel a rendszerváltás után szakmapolitikai minimumra van szükség - mondta.

 

Hozzátette: természetes, hogy a parlamentáris demokráciában a különböző parlamenti pártok eltérő állásponton vannak, s nem is kíván nagy egymásra borulást. Annak belátásáról van szó, hogy a hektikusság szakmai eredményt nem produkál - jelentette ki a tárca vezetője.

 

A miniszter kitért arra is, hogy véget ért az a korszak, amikor csupán a diploma felmutatása elegendő az elhelyezkedéshez, a végzettségnek tartalmi értéke kell, hogy legyen.

 

A Magyarország Holnap Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal március 20-án kezdte meg munkáját.

 

Fazekas Károly, az oktatási csoport elnöke az alakuló ülésen elmondta: a kerekasztal célja, hogy széleskörű konszenzust teremtsenek, illetve, hogy a viták eredményei a mindenkori kormányt a jogalkotásban és a döntéshozásban segítsék.

 

A nyugdíjreform, az oktatás és a versenyképesség témájában tesznek kísérletet külön kerekasztalok arra, hogy szakmai konszenzus létrehozásával, illetve konkrét javaslatokkal segítsék a jövőbeni reformok sikeres végrehajtását.

 

A testületek munkáját szakemberek irányítják, akiket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kért fel. A testületek az Országgyűlés bizottságai, a Magyar Tudományos Akadémia, érdekvédelmi, valamint civil szervezetek delegáltjaiból állnak össze. A 20-25 fős testületekbe mindössze négy-négy szakértőt jelölt a miniszterelnök, illetve a kormány.