A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) rendelkezései alapján a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat kötelező szolgáltatási feladata az, hogy az illetékességi területén élők részére biztosítsa az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai nevelésben és oktatásban való részvétel lehetőségét. Önként vállalt feladatként további szolgáltatásokat nyújthatnak ezek az önkormányzatok.

A megyei jogú városi önkormányzat helyzete eltérő a többiekhez viszonyítva, mivel ezeknek az önkormányzatoknak a városi önkormányzatok feladatai mellett a megyei önkormányzatok részére előírt szolgáltatások megszervezéséről is gondoskodniuk kell az illetékességi területükön élők részére.

A Kt. 85. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési- és fejlesztési tervet készíteni (önkormányzati intézkedési terv).

Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet, valamint a Kt. 85. § (6) bekezdése alapján az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal.

A megyei önkormányzatok feladata a Kt. 87. §-ában foglaltak teljesítése mellett, hogy a megye területén lakó valamennyi település lakója részére hozzáférhető legyen a közoktatás szolgáltatás.

A Kt. 88. § (2) bekezdése alapján a fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet.

A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani, az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településeken állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat. A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.

A Kt. 82. §-ának (6)-(7) bekezdésébe a 2007. évi LXXXVII. törvény 10. §-ával beiktatott és 2007. szeptember 1-jétől hatályos törvényi rendelkezések, valamint a Kt. 132. § (2) bekezdése alapján a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye, telephelye szerinti önkormányzattal 2007. december 31-éig köteles egyeztetni, hogy milyen módon vesz részt a kötelező felvételt biztosító feladatok ellátásában.

A kötelező felvételt biztosító feladatok egyeztetése során figyelemmel kell lenni a 82. § (6) bekezdésében foglaltakra. Ezen jogszabályi hivatkozás értelmében, amennyiben a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában.

A fenntartó a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka.

A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

A fejlesztési terv áttekintése során figyelemmel kell lenni - a fentebb kifejtett, Kt. 82. § (6), (7) bekezdésében foglaltak teljesülésén kívül az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (4) bekezdésében foglaltakra - arra is, hogy az egyházi kiegészítő támogatás a közoktatási ágazatban a megyei, fővárosi Közoktatási Fejlesztési Tervben szereplő egyházi nevelési és oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó.

A Kt. 81. § (11) bekezdése értelmében, ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött - a Kt. (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést.

A nyilatkozatnak a Kt. 81. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia:

A nyilatkozat elkészítésénél a Kt. 81. § (5) bekezdésben - azaz a feladatellátásban való közreműködés időszakának biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat be tudják fejezni - a nyilatkozat teljesítésénél a 81. § (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél és módosításánál figyelembe kell venni, ha közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásban, illetve a Kt. 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatási és kulturális miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.

Célszerű megoldás, ha a fővárosi/megyei fejlesztési terv kiegészül egy, az önkormányzati feladatellátásban közreműködő nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények jegyzékével.

A jegyzékben indokolt feltüntetni az intézmény fenntartójának nevét, az intézmény nevét, típusát és székhelyét, megjelölve a Kt-nak azt a rendelkezését, amelynek figyelembevételével a fejlesztési tervbe történő felvétel megtörtént.

Közoktatási megállapodás, illetve nyilatkozat hiányában a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézményt a fejlesztési tervben nem lehet feltüntetni.