2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A nemzetközi diákolimpiák története

2007. január 30.
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia története
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák gondolata komolyabb formában 1950-ben vetődött fel. A verseny célja a matematikai tehetség-gondozás, a matematikusok közötti nemzetközi baráti együttműködés kiszélesítése, oktatási információ-csere.
Az első versenyt, még "diákolimpiász"-nak nevezték. 1959-ben Románia rendezte. Az első hivatalosan meghirdetett versenyt Magyarországon tartottuk (a Művelődésügyi Minisztérium és a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében) 1961-ben 6 ország 48 versenyzőjével.
A verseny egyre népszerűbb lett, a 2002-es, 43. versenyen, melyet Glagowban rendeztek meg, már 84 ország 479 versenyzője vett részt.
(A verseny szabályai az idők folyamán nem sokat változtak.) A jelenleg érvényes szabályzat szerint a verseny évében felsőoktatásban még nem résztvevő 6 tanuló, egy csapatvezető és egy helyettes részvételével versenyez.
A megoldandó feladatokat (országonként legfeljebb 6-ot) a jelentkező országok küldik el a verseny szervezőinek, a verseny hivatalos nyelveinek (angol, francia, német, orosz, spanyol) egyikén, melyekből a nemzetközi zsűri választ ki 12 potenciálisan megoldandót. Újabb válogatás után, már a csapatvezetők jelenlétében, ezekből kerül ki a 2 napon, naponta 4,5 órában megoldandó 2 x 3 feladat. A feladatokat, melyeket minden résztvevő a saját anyanyelvén kap meg, minden segédeszköz nélkül kell megoldani.
A zsűri a kiadandó díjak pontszámát a dolgozatok ismeretében állapítja meg. Az arany, ezüst és bronzérmek számának aránya körülbelül 1:2:3-hoz lesz. Az egyéni eredményeken kívül un. "nem hivatalos" csapatverseny eredményt is hirdetnek a rendezők. Magyarország csapata ebben a sorban általában az élmezőnyben, az első 10 között szokott végezni. Az utóbbi években számos országban a teljes tanévben elkülönített, profi versenyző képzés is folyik.

A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia története
A Nemzetközi Kémiai Diákolimpia a világ egyik legszélesebb nemzetközi részvétellel dicsekedő kémiai rendezvénye. Több más hasonló természettudományos olimpiával együtt a világ legtehetségesebb középiskoláinak szóló verseny. Célja, hogy motivációt, megmérettetési lehetőséget, nemzetközi tapasztalatokat és kapcsolatokat biztosítson a legjobb fiataloknak.

1968-ban három ország, köztük Magyarország hívta életre. A 2002. év olimpiáján már 57 országból 225 diák indult el, és ezek a számol évről-évre növekednek. Az első olimpiák még a volt szocialista országoknak szóltak. A nyolcvanas évekre kapcsolódtak be Nyugat-Európa országai is, míg mára az egész világról érkeznek csapatok. Európából gyakorlatilag minden ország képviselteti magát, csak az apróbb, fiatal balkáni államok hiányoznak. Amerikából 8, Ázsiából 14, Ausztráliából és Óceániából 2 csapat érkezett az idén. Afrikából eddig még csak Egyiptom vett részt, de már több állam elküldte megfigyelőit. A fejlettebb, nagyobb nemzetek közül már nagyon kevesen hiányoznak (Japán, Izrael. Dél-Afrika), tehát a növekedés már nem tarthat soká.

Kezdetben minden országból 6-6 diák vett részt, de a résztvevők számának növekedésével szükségessé vált a létszám csökkentése. Mára már a versenyen országonként maximum négy, húsz évnél fiatalabb, nem egyetemista diák vehet részt, akik nem kémiára specializált iskolákban (vegyipari szakközépiskolában) tanultak. A csapatokkal két kísérő és egy tudományos megfigyelő utazik, akik a nemzetközi zsűri tagjai is egyben.

A felkészítők túlnyomórészt maguk is volt olimpikon, oktatók, doktoranduszok, hallgatók. (Az elmúlt évek oktatógárdájának névsora: Barta Katalin, Bódi József, Bődi András, Homonnay Zoltán, Igaz Sarolta, Káldy Mária, Kóczán György, Kotschy András, Magyarfalvi Gábor, Nagy Attila, Pálfi Villő, Pusztai Zoltán, Szabó András, Szalay Roland, Szekeres Zsolt, Stáray Bálint, Tarczay György.)
Az olimpiák egy hetére általában nyár közepén kerül sor. Az első versenynapon tartják a gyakorlati, laboratóriumi fordulót, ami a pontok 40%-át adja. Ennek néhány (leggyakrabban 5) órájában két feladatra szokott jutni idő, amelyek közé kisebb preparatív munka is kerülhet, de a meghatározó lépés mindig analitika (titrimetriai) munka. A másik versenynapon van a kimerítő, ötórás elméleti dolgozat. A dolgozat kimeríti a versenyzőket is, de a nemzetközi zsűrit is, amely a csapatokat kísérő mentorokból áll össze. A zsűri ugyanis a versenyt megelőző éjszakát és nappalt az angol nyelvű feladatok megvitatásával és fordításával tölti. Ez a munka mindig hajnalig tart, ugyanis a feladatok eddig még mindig igényeltek több-kevesebb csiszolást és vitát. A diákok anyanyelvére való gondos és alapos fordítás pedig a 10-20 oldalas anyagok esetén pedig jócskán időigénye. Szerencsénk, hogy az elmúlt években a felkészítő egyetemi oktatókból kikerülő mentorokat még egy tudományos megfigyelő is segítheti. A mentorok és a rendezők külön javítják a dolgozatokat, majd vitában egyeztetve alakulnak ki a végső pontok. A legjobb eredményt elérő tíz százalék kap aranyérmet, a következő húsz és harminc százalék pedig ezüst-és bronzérmet.


A Nemzetközi Fizikai Diákolimpia története
Az első diákolimpiát 1967-ben Varsóban tartották, és azóta (néhány korai kivételtől eltekintve) minden évben megrendezik. Az olimpia megrendezésének gondolata már sokkal hamarabb felvetődött, amit leginkább az 1959 óta Nemzetközi Matematikai Diákolimpia sikere inspirált.
A fizikai diákolimpiák megszületése három fizika professzor munkájának és összefogásának köszönhető: Czeslaw Scislowski Lengyelországból, Rostitlav Kostial Csehszlovákiából és Kunfalvi Rezső Magyarországról dolgozott az olimpiák létrehozásán. Az első diákolimpián öt ország (Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország Románia, és a rendező Lengyelország) vett részt három-három fős csapatokkal egy csapatvezető kíséretében. Az első diákolimpián négy elméleti és egy kísérleti feladatot kellett a versenyzőknek megoldaniuk.
Az új alapszabályzat elfogadására 1984-ben Signutában, a svéd diákolimpia helyszínén került sor. Ekkor dönthetik el a rendező országok, hogy egy nagyobb lélegzetű vagy két rövidebb időt igénylő kísérleti feladatot tűznek-e ki a versenyen a három elméleti probléma mellett. Az alapszabály ekkortól mondja ki, hogy a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia legfőbb döntési szerve az úgynevezett Nemzetközi Bizottság, amelynek tagjait a résztevő országok csapatvezetői alkotják, országonként két fővel.
2018-ig már megtörtént az olimpiák helyszínének kijelölése. A Nemzetközi Fizikai Diákolimpia munkájában immár hetven ország vesz részt, ezeknek nagyjából a fele még nem rendezett olimpiát (Magyarország kettőt is tartott)
A fizikai diákolimpián két versenynap van (közöttük egy pihenőnap). Az első versenynapon kerül sor az elméleti fordulóra, ahol három feladatot kell a versenyzőknek megoldaniuk, melyek a középiskolákban tanított fizikának legalább négy területét átfogják. A második versenynapon egy vagy két kísérleti feladattal kell a diákoknak megbirkózniuk. Mindkét versenynapon öt óra áll a résztvevők rendelkezésére, mindkét forduló írásbeli.
A versenyzők középiskolások lehetnek, felsőfokú tanulmányaikat még nem kezdhetik el a verseny idején. Egy csapat maximum öt diákból állhat, és jellemzően két csapatvezető kíséri el a diákokat a verseny helyszínére. A versenyzők a saját anyanyelvükön oldják meg az írásbeli feladatokat. A diákokat kísérő csapatvezetők feladata, hogy a versenyt megelőző este (gyakran egész éjszaka) elkészítsék a hivatalossá vált feladatok anyanyelvre történő fordítását. A feladatokat a rendező ország javasolja, melyek azután válnak hivatalossá, ha a Nemzetközi Bizottság megtárgyalta, módosította és végül szótöbbséggel megszavazta azokat.
A versenyzők dolgozatait a rendezők is és saját csapatvezetőik is kijavítják, majd a pontokat egyeztetik. Minden versenyző pontszáma akkor válik hivatalossá, ha létrejön a megegyezés a rendezők által biztosított értékelők és a csapatvezetők között.
A legjobb három versenyző pontszámát tekintik 100%-nak. Első díjat (aranyérmet) azok a versenyző kapnak, akik legalább 90%-os eredményt érnek el. A második díjhoz (ezüstérem) 78 és 90 % közötti eredmény kell, míg a 65 és 78% közöttiek harmadik díjat (bronzérem) kapnak. Az 50 és 65% közötti eredményt elért versenyzők dicséretben részesülnek.


A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia története
1989 óta évente rendezik meg a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát, 1992-től valódi világverseny. 1996-ban Magyarország rendezte az olimpiát.
Az olimpián hivatalosan meghívott csapatok vesznek részt 4 fővel, akik az előző tanévben még középiskolások voltak. A verseny kétfordulós, a versenyzők a két fordulóban 5-5 órát dolgoznak a 3-3 feladat megoldásán. A megoldandó feladatot a helyi tagokból álló tudományos bizottság és a nemzetközi bizottság által javasolt feladatok közül a General Assembly választja ki a versenyforduló előtti éjszaka.

Az olimpia hivatalos nyelve az angol. A versenyzők a feladatokat anyanyelvükön is megkapják. A fordítás a verseny előtti éjszakán a csapatvezetők és helyetteseik feladata. A feladatok algoritmikus jellegűek, nem tartalmaznak semmiféle nyelvi vagy gépi specialitást. Az "igazi" megoldáshoz valamilyen algoritmus ötletre van szükség.
Érmet a versenyzők kb. 50%-a kap, melyek közül a háromféle érem aránya 1:2:3.


A Nemzetközi Filozófiai Diákolimpia története
Az első IPO Bulgáriában volt 1993-ban öt ország részvételével (Bulgária, Lengyelország, Németország, Románia, Törökország). 1996-ban már magyar diákok is indultak a versenyen. 1999-ben Budapesten rendezett IPO-n az USA-ból és Argentínából is részt vettek diákok. 2003-ban, Argentínában 15 országból vettek részt az olimpián.
Az olimpián a zsűri négy különböző témakörbe tartozó témát jelöl ki. Ezek vagy filozófusok idézetei, vagy a zsűri által meghatározott filozófiai problémák. A versenyző az általa kiválasztott témából ír esszét az olimpia hivatalos nyelvei (angol, német, francia) egyikén, ami nem lehet a diák anyanyelve. A zsűritagok a különböző országok csapatvezető tanárai. Az értékelésnél számít a diák filozófiatörténeti tudása és a nyelvhelyesség is, de a dolgozatértékelésének lényege az eredeti gondolkodási és az érvelési készség teljesítésének elbírálása.
Az IPO támogatói közé tartozik a Nemzetközi Filozófiai Társaság (FISP), a Filozófiaprofesszorok Nemzetközi Szövetsége (AIPPh). Nem utolsó sorban kell megemlíteni az UNESCO-t, amelynek reprezentánsaként Moufida Goucha bejelentette, hogy 2005 áprilisában megrendezett konferencia az UNESCO filozófiaoktatásra szakosított szervezete az interstrukturális stratégiai koncepciójának egyik pilléreként nevezte meg az IPO-t.


Nemzetközi Földrajzi Diákolimpia (International Geography Olympiad-IGEO)
A globalizáció folyamata felértékeli a földrajzi tudást, a világméretű összefüggések térbeli ismeretét, hiszen egyre több ilyen hatás éri közvetlen környezetünket is.
Ezt felismerve a földrajztudomány szakmai csúcsszervezete, az International Geography Union (IGU) útjára indította a Nemzetközi Földrajzi Diákolimpia (International Geography Olympiad-IGEO) rendezvénysorozatát, amely angol nyelven folyó egyéni verseny. A kezdetek óta tíz telt el, az első, mindössze hat országot megmozgató verseny napjainkig dinamikusan növekedett, és eljutott odáig, hogy a hatodik olimpiára már 23 résztvevő ország delegálhatott csapatot. Hazánk a meghívását 2005. nyarán, egy másik szervezet égisze alatt megrendezett budapesti világverseny sikere nyomán kapta.
A feladatok nagyon gyakorlatiasak, okok és okozatok, összefüggések, magyarázatok és lehetséges következmények, ábraelemzések és helyszíni térképezés.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok