2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelethez

2007. május 31.
A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. §-ának (2) bekezdésében leírtak szerint a már működő intézmények esetén a fenntartó a névhasználat tekintetében 2007. július 1-jéig felülvizsgálja, szükség esetén módosítja az intézmény alapító okiratát, és megküldi a jogszabályokban meghatározott szervek részére. A költségvetési szervek módosító okiratát meg kell küldeni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv részére, a nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények alapító okiratát a jegyző, főjegyző részére, valamint fenntartó típustól függetlenül a módosított okiratokat a közoktatási információs rendszer részére is el kell juttatni.
A szóban forgó felülvizsgálat kiterjedhet:
  • az ellátott feladatok jogszabály szerinti megnevezésének kiegészítésére, módosítására;
  • az egyedi elnevezésre, amennyiben eddig nem volt az intézménynek egyedi elnevezése, valamint
  • a rövid és a rövidített nevek meghatározására.
Alapvető elvárás a hivatalos névvel kapcsolatban, hogy sem az egyedi elnevezés, sem a jogszabály szerinti megnevezést illetően nem tartalmazhat valótlanságot, és nem lehet egyéb módon sem félrevezetésre vagy megtévesztésre alkalmas. A középiskola helyett többek között ezért sem alkalmazható az "akadémia", vagy a "líceum" kifejezés. Az egyértelműséget továbbra is a közoktatási intézmény típusa - annak jogszabály szerinti elnevezése - vagy többcélú intézmény esetén az intézményegységek fejezik ki a leginkább.

Az ellátott feladatok jogszabály szerinti megnevezéséhez

A Rendelet 2. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy a nevelési és nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény esetében mi lehet a jogszabály szerinti megnevezés:
  • óvoda,
  • általános iskola,
  • szakiskola,
  • gimnázium,
  • szakközépiskola,
  • alapfokú művészetoktatási intézmény,
  • speciális szakiskola,
  • készségfejlesztő speciális szakiskola,
  • előkészítő szakiskola,
  • diákotthon,
  • kollégium.
Ha egy közoktatási feladat ellátására hozták létre a közoktatási intézményt, akkor az intézmény hivatalos neve a Rendelet 1. §-ának (2) bekezdés b) pontja szerint főszabályként két részből áll,
  • az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és
  • az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezésekből, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták.
A közoktatási intézménynek többféle szervezeti egysége lehet, de nem mindegyiket kell az intézmény hivatalos nevében feltüntetni. A funkcionális feladatokat ellátó - különösen a személyzeti vagy munkaügyi tevékenységet, javító, karbantartó szolgáltatást, ételfőzést, előkészítést, kiszolgáló - szervezeti egységek nem részei az intézmény hivatalos nevének.

Sajátos kifejezés használatához

Lehetőség van arra is, hogy az egyedi elnevezés és a jogszabály szerinti megnevezés mellett ún. "sajátos kifejezést" is megjeleníthessen a fenntartó, például az óvodák esetében ilyen a "napköziotthonos" kifejezés ("Mazsola Napköziotthonos Óvoda"), a felnőttoktatást végző intézmények esetében a "felnőttoktatási" kifejezés (Széchenyi István Felnőttoktatási Gimnázium"), de ezek közé sorolhatjuk a "zeneiskola" kifejezést is ("Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény").

A szakképző intézmények nevében feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik, így egyes szakképző iskolák is megjeleníthetnek a hivatalos nevükben "sajátos kifejezést" ("F Város Önkormányzat Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája").

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése alapján - a Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák - továbbra is jogosultak az egyedi elnevezés és az ellátott feladatok jogszabály szerinti megnevezése mellett a "Waldorf" kifejezés használatára. Ha a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján - nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolát hoznak létre, amely ellátja az általános iskola, a gimnázium, az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait, akkor például a "Petőfi Sándor Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény" névhasználat összhangban áll a Rendeletben leírtakkal. Az egyedi elnevezés meghatározásánál nem a területiség elvét kell figyelembe venni a Waldorf módszer szerint oktató intézményeknél, hanem a Magyar Waldorf Szövetség által a jegyzékbe felvett intézmények közötti megkülönböztetésen van a hangsúly. A "Szabad Waldorf" kifejezés az egyesület által engedélyezett kategóriába esik, akkor a "Waldorf" kifejezésre leírtak igazak ebben az esetben.

Többcélú intézmények névhasználatához

A névhasználatról szóló rendelet 2. §-a alapján a névmeghatározás tekintetében két csoportra bonthatjuk a többcélú nevelési-oktatási feladatokat is ellátó intézményeket. Az első csoportba tartozhatnak az általános művelődési központok, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények és az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmények. A második típusba azokat a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményeket sorolhatjuk, amelyeket legalább két különböző feladatra hoztak létre; de ebbe a csoportba tartozhatnak a közös igazgatású közoktatási intézmények, az egységes és az összetett iskolák is.

A megkülönböztetés alapjául szolgálhat többek között az, hogy az első csoportba tartozók nem követik azt az alapelvet, hogy az intézmény hivatalos nevéből egyértelműen kiderül az ellátott feladat, illetőleg a létrehozott intézményegység. A névhasználatuk tekintetében ezekre az intézményekre speciális szabályozások vonatkoznak, amennyiben a hivatalos nevük azonos az intézmény típusával, illetőleg kötelező a névhasználatról szóló rendeletben leírtak szerint a nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményegységeknek is nevet adni.

Az általános művelődési központ a különböző tevékenységet folytató közoktatási intézmény feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el és az önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok közül legalább egyet ellát. Az általános művelődési központok esetében nem az intézmény hivatalos nevéből állapítható meg az ellátott feladat, hanem - az alapító okiratban meghatározottak alapján - az egyes intézményegységek megnevezéséből.

A rövid és a rövidített névhasználathoz

A rövid és rövidített nevek használata megengedett, de kizárólag a névhasználatról szóló rendeletben leírtak szerint. A Rendelet ugyanis nemcsak meghatározta, de egyidejűleg - a 4. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben - kijelölte a rövid és rövidített nevek alkalmazási körét is.

"(3) A többcélú intézmény az 1. § (2) bekezdésének ca) pontja szerint meghatározott rövid nevet - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - használhatja az intézmény által kiadott, a működése, ügyintézése során keletkezett iratokon.
(4) A többcélú intézménynek az 1. § (2) bekezdésének cb) pontja szerinti rövid neve a tanuló képesítését, végzettségét bizonyító okiratokban, valamint az ezek kiállításának alapjául szolgáló dokumentumokban alkalmazható.
(5) A rövidített név külön jogszabályokban meghatározottak szerint, különösen a közoktatás információs rendszerében, a diákigazolványon használható."

A rövidített névhasználat nem új szabályozás, már a közoktatási törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. §-ának (6) bekezdésében előírta, hogy a "közoktatási feladatot ellátó intézmény a belépési nyilatkozaton feltünteti a számítógépes visszakeresés célját szolgáló rövidített intézményi megnevezést is. A belépési nyilatkozaton a rövidített intézményi megnevezés a közoktatási feladatot ellátó intézmény hivatalos megnevezésével együtt tüntethető fel." A rövidített névvel kapcsolatos legfontosabb tudnivaló az, hogy nem lehet 32 karakternél hosszabb, csak az elektronikus adatszolgáltatásokkal kapcsolatban - különösen a közoktatási információs rendszerben és a diákigazolványon - alkalmazható. A rövidíteni lehet az egyedi elnevezést és a hivatalos jogszabályi kifejezéseket is. A rövidítés nem azonos az elhagyás kifejezéssel. Az intézmény hivatalos nevét úgy kell rövidíteni, hogy az szóközökkel együtt legfeljebb 32 karakter hosszú legyen. Rövidíteni egy kifejezést többféleképpen lehet "nevelési tanácsadó" helyett "nev. tan." vagy alapfokú művészetoktatási intézmény helyett "AMI", óvoda helyett óvi.

A többcélú feladatot ellátó intézmények esetében a Rendelet 1. §-ának (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján az intézményegységeknek is adható hivatalos név. A Rendelet alapján az intézményegység az ún. "rövid név" viselésére jogosult.

Rövid név: a többcélú intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi megnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és
  • azokat a jogszabály szerinti kifejezéseket, amelyek leginkább meghatározzák az intézmény feladatát, vagy
  • azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből egyértelműen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló képesítést, végzettséget szerzett.
Eljárásrendhez

A közoktatási törvény rendelkezései alapján a nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyes ügyekben a nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat stb. egyetértési jogot gyakorol, más ügyekben pedig véleményt nyilvánít. A nevelési-oktatási feladatot ellátó intézménynek a névhasználatával kapcsolatos eljárásrendet a közoktatási törvény a 102. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben szabályozta, így nem volt szükség arra, hogy egy alacsonyabb jogszabály is azt megismételje.
"A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét."
A közoktatási törvény szerint a fenntartó dönt - a jogszabályokban előírtak alapján - az intézmény nevének a megállapításáról. Az egyedi elnevezésre javaslatot tehetnek például az állampolgárok, továbbá a településen működő állami szervek és társadalmi szervezetek, az intézmény alkalmazottai. A fenntartói döntés meghozatala előtt kötelező meghallgatni a törvény 102. §-ának (3) bekezdésében nevesített szerveket, személyeket.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.


Budapest, 2007. május

Csillag Márta
OKM Közoktatási Főosztály
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok