A Kormány a 2007. augusztus 1-jei ülésén elfogadta a Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításával kapcsolatos előterjesztést. Ez lényegében a Kjt. 2007. évi C. törvénnyel történt módosításához, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításához kapcsolódik.

Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közoktatásról szóló törvény módosítására kiadott 2007. évi LXXXVII. törvény 2007. szeptember 1-jei hatállyal megszüntette a heti két óra egyéni, szabadidős és tanórán kívüli foglalkozás külön díjazás nélküli elrendelésének lehetőségét. A 2007/2008-as tanévtől tehát ezeknek a foglalkozásoknak a megtartásáért is óradíjat kell fizetni, amennyiben többletóraként jelentkeznek a kéthavi tanítási időkeret elszámolásakor. Ezzel együtt értelemszerűen a Kjt. végrehajtási rendeletében is hatályon kívül kellett helyezni az érintett foglalkozásokkal összefüggő szabályokat.

A Kjt. módosítása alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a próbaidő - az áthelyezés kivételével - általánosan kötelezővé válik.

A kihirdetés alatt álló rendelet megállapítja, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóknál általánosan kötelező próbaidőt a közoktatásban mely esetekben nem kell kikötni. Így például nem kell kikötni próbaidőt azoknál, akiket az oklevélszerzést (záróvizsgát) követő egy éven belül abban a közoktatási intézményben alkalmaznak, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozásukat, illetve pedagógiai gyakorlatukat részben vagy egészben teljesítették. Akkor sem kell a próbaidő, ha a közalkalmazott határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, ahol felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták. Mindkét esetben a közalkalmazott csak akkor mentesül a próbaidő letöltése alól, ha a felsorolt foglalkoztatások ideje elérte a négy hónapot.

A Kjt. szerint - ha a közalkalmazott nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal - általánosan kötelező a gyakornoki idő kikötése az alaptevékenységhez tartozó munkakörben történő alkalmazáskor.

A gyakornoki idő általánosan kötelezővé tétele biztosítja azt, hogy a közszférában foglalkoztatottak felkészültebben, szélesebb körű ismeretekkel induljanak el a pályájukon, elsajátítsák a munkájukhoz kapcsolódó általános és speciális ismereteket. Biztosítja ugyanakkor azt is, hogy a pályára alkalmatlanok kellő időben más hivatást választhassanak.

A kihirdetés alatt álló rendelet szerint nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki az alaptevékenységek ellátására létesített bármely munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, vagy rendelkezik pedagógus szakvizsgával. Az alaptevékenység körébe tartozó munkaköröket a végrehajtási rendelet tételesen rögzíti.

A jogszabály külön-külön meghatározza, mik tartoznak a gyakornok által elsajátítandó általános követelmények körébe, és mik a munkakörhöz kapcsolódó követelmények. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás.

Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje

A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok

Közoktatási intézményen belül történő munkakör változás esetén (például napközi otthoni nevelő szaktanári, tanítói munkakörbe kerül) a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését.

A fentiekkel összefüggésben a munkáltatóknak 2007. december 31-ig kell elkészíteniük az intézményükre vonatkozó gyakornoki szabályzatot. A közoktatási intézmény gyakornoki szabályzatában meg kell határozni a számonkérés feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait, a szakmai követelményrendszert, továbbá a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítés mérésével összefüggő eljárási rendet. A gyakornoki szabályzat kialakításakor az intézményvezetőnek egyeztetnie kell az érintett szakmai munkaközösségekkel, és a szabályzat kiadása előtt be kell szereznie a nevelőtestület véleményét is.

A gyakornokok védelmét szolgálja, hogy részükre a kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető.

Osztályfőnöki megbízást pedig csak az írásbeli hozzájárulásával kaphat.

A munkáltatónak a gyakornokok segítése céljából szakmai vezetőket (segítőket) kell kijelölniük. A szakmai vezetőt (segítőt) feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként az ellátott (felhasznált) órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg.

A tagintézménnyé történő átszervezések miatt szükségessé vált a területi pótlék szabályainak módosítása is. A módosítás kiterjeszti a területi pótlékra való jogosultságot a társulások keretében tagintézménnyé vált kisiskolák pedagógusaira, azért, hogy ezen jogosultságukat ne veszítsék el az iskola önállóságának megszüntetése után sem.

A rendeleta közalkalmazotti álláshelyek tekintetében a pályáztatási kötelezettség alól kivételt állapít meg, abban az esetben, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzat munkaerő-gazdálkodási rendszere keretében kerül sor. 2008. január 1-jétől a közalkalmazotti álláshelyek pályázati felhívását a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes honlapján is közzé kell tenni, nemcsak az Oktatási Közlönyben.

A rendelet megteremti az összhangot a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. évi módosításával, mely alapján 2007. szeptember 1-jétől emelkednek a pedagógus-munkakörhöz tartozó kötelező óraszámok. A további szakképzettség hasznosításáért járó illetménynövekedés feltétele az, hogy a kinevezésben feltüntetett további szakképzettségét a pedagógus a kötelező óraszáma legalább 10 százalékában hasznosítsa. Ez leggyakrabban két- és többszakos tanároknál fordul elő. A tanári óraszám heti 22 órára emelkedése az ő esetükben szeptembertől heti 2,2 törtszámot eredményez. Az illetménynövekedés megállapításához a módosítás rendelkezik ezekről a töredékórákról is.

Példák:

Ha az általános vagy a középiskolában a magyar-történelem szakos tanár a heti 22 kötelező órája keretében 20 magyar órát és 2 történelem órát tart, megilleti a további szakképesítés után járó százalékos illetménynövekedés. Ha azonban 22 órában tanítja a magyar tantárgyat és heti 2 órában - többletóraként és többletdíjazásért - történelem szakkört vezet, nem jár számára az illetménynövekedés. (A többletórák ugyanis nem tartoznak a munkaköri kötelezettségek körébe.) Ugyanígy kell eljárni - amennyiben két további szakképzettséggel rendelkezik - a pedagógus harmadik szakképzettsége tekintetében, ha a második további szakképzettségét is a kötelező óráinak 10 százalékában hasznosítja.

Ha a szakközépiskolában, szakiskolában két szakképzettséggel rendelkező gyakorlati oktató heti 25 kötelező órája keretében a második szakképzettségének megfelelő tantárgyat is oktatja, két hónapra vetítve - 9 tanítási héttel számolva -, a teljesítendő kötelező óraszáma 225 óra. Ennek 10 százaléka 22,5 óra. A kerekítés általános szabályai szerint legalább 22 órában kell a kéthónapos tanítási időkeretben a tantárgyát oktatnia ahhoz, hogy a további szakképzettsége utáni százalékos illetménynövekedésre jogosult legyen. Itt is érvényes az a szabály, mely szerint a kötelező óraszám keretén belül kell oktatnia a másik tantárgyát.

Indokolt felidézni, hogy a közoktatásról szóló törvény 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pont rendelkezéseit 2007 január 1-jei hatállyal két lényeges ponton módosította a 2006. évi CXXI. törvény 7. § (6) bekezdése. Az egyik, hogy a tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett óráknak megfelelően kell csökkenteni a kieső tanítási napok után. A másik, nagyon lényeges változás, hogy a tanítási időkeret olyan további - fenntartói egyetértéssel meghatározott - távollétekkel is csökkenthető, mint pl. a kirándulás, a tanulmányi verseny vagy a továbbképzésben való részvétel. Amennyiben azonban a tanulmányi kirándulás, vagy például múzeumlátogatás a nevelési, pedagógiai programban szerepel és annak keretében a tananyag feldolgozása folyik, az arra (azokra) a nap(ok)ra eső kötelező óraszám teljesített óraként számolandó el.

Az intézményen kívül szervezett programok tekintetében figyelemmel kell lenni továbbá a Kjt. végrehajtási rendelete 11/C. §-ának az ügyeletre vonatkozó szabályozására.

A gyakornoki szabályzat elkészítéshez a közoktatási szakterület a későbbiekben segédanyagot tesz közzé.

A fenti tájékoztató az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai véleményét tartalmazza és - az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel - nem kötelező erejű. Munkaügyi jogvitában tehát azokra érvényesen hivatkozni nem lehet.

OKM Közoktatási Főosztály