Az ötvenhét országot magában foglaló 2006-os felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A mostani felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.

A magyar diákok természettudományi területen harminc OECD-állam közül 13-17. helyet, míg szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül 17-22. helyet érték el. Matematikából harmincegy ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálat során - mondta el Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője.

Fotó: Gordon Eszter

Az európai országok közül Finnország ért el kiemelkedő eredményt, mindhárom területen az első három között végzett.

Az OECD-átlagával összevetve, szövegértés és matematika területén szignifikánsan gyengébb eredményt értek el a magyar tanulók, míg a természettudományos területen az eredmény egyenértékű volt az OECD-államok átlagával.

Összevetve a 2000. és 2003 évi vizsgálattal, nem tapasztalható jelentős eltérés az eredményekben, sem a szövegértési, sem a matematikai ismereteknél.

A mostani vizsgálatnál a szövegértési feladatok megoldása során jobb eredményt értek el a lányok, míg matematikából és természettudományos területen a fiúk voltak jobbak.

A természettudományos ismereteknél a legmagasabb pontszámot a fizikai rendszerekre vonatkozó feladatokra kapták a magyar diákok és különösen jól mentek a jelenségek természettudományi magyarázatával összefüggő kérdések.

A felmérés rámutatott, hogy a tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka az iskolák átlageredménye közötti különbségből fakad, ez Magyarországon volt legmagasabb a résztvevő államok közül, a második Németországban ez az arány 60 százalékos. Kiderült az is, hogy a tanulók szociális, gazdasági és kulturális helyzetét mérő mutató különbségeinek 46 százaléka származik a családi háttér közötti különbségből.

Csapó Benő egyetemi tanár úgy fogalmazott, hogy a felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Az eredmények nem romlottak, de nem is javultak - összegezte.

Hozzátette: egy olyan erős nemzetközi mezőnyben, mint amelyben a magyar diákoknak helyt kellett állni, "ez nem rossz eredmény".

Arra a felvetésre, hogy a 10 évesek szövegértéseit vizsgáló PIRLS-felmérésen még jól szerepeltek a diákok, s a 15 évesek ugyanezen területen már romló eredményt produkálnak, azt mondta: a diákok kisgyermekként elérnek egy bizonyos szintet, majd a képességek fejlesztése abbamarad Magyarországon. Ugyanakkor a PIRLS-felmérésben most jól szereplő korosztályt hat év múlva "éri el" a PISA-felmérés. Az előző héten nyilvánosságra hozott PIRLS-felmérésben 45 oktatási rendszer közül az ötödik helyen végeztek a 10 éves magyar diákok szövegértésben.

Arató Gergely oktatási államtitkár szerint ahhoz, hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is, hosszabb időre, 10-15 évre van szükség. A felmérést nagyon fontos jelzésnek nevezte a magyar közoktatásról, amelynek eredményei egybeesnek a közoktatás szereplőinek tapasztalataival: szükséges az alapkészségek megerősítése, és az oktatási rendszeren belüli különbségek csökkentése.

A jövőbeni intézkedéseket ismertetve kitért az alapkészségek oktatásának kiterjesztésére az általános iskola 5-6. évfolyamán, amit kötelező jelleggel a következő tanévtől kell alkalmazni. Ennek keretében a tanórák 25-40 százalékát kell az alapkészségek megerősítésére fordítani.

Az intézkedések között szerepel a kompetencia-alapú programcsomagok elterjesztése, jövő márciusig 39 oktatócsomag készül el, s folyamatban van még 6.300 pedagógus továbbképzése az eddigiek mellett. 2013-ig ötvenezer pedagógus továbbképzését tervezik.

(MTI)